Szabályzavar- azaz mi , miért, hogy?

[Schinter]

Nem tom,hogy hogy vagytok vele,de sztem a bárd bõven lefedi az iiluzionista név alatt található kasztot hisz van fény/hang mágiája és az úgy elég nagy kombó de sztem nem csak én vélekedek errõl igy...

[Tysson-lar]

Meglehet De szerintem a bárd lett túlságosan feltuningolva ilyen téren... az illúziómágia elviekben a varázslói mágia nagyon kezdetleges, mozaikokból felépülõ... nem is tudom mije, ami merõben más alapokon mûködik mint a bárdmágia. Szerintem inkább a bárdtól kellene kivenni dolgokat, és normálisan kidolgozni az illuzionistát, mert szeirtnem sokkal hangulatosabb egy iylen karakter, mint egy bárd, aki fél perces dal után igazából... akármit megtehet, mert van egy millió varázslata... ez kb olyan, minthogy.. a varázslói nekromancia vltaképpen bénább a bmi nekromanciánál, mert drágább, és minek valakinek örök élõholt, ha fél órára vagy nem is tudom mennyire kap egy 10X erõsebbet... szóval... hiába fedi le, elviekben egy illuzionistát egy bárd ilyentérû ismeretei meg se közelíthetnék...

[Quator ar Zaraquer]

Üdv!

A bárd-illúzionista lefedettségre annyit mondanék, hogy az illúzionista egy kis újdonságot vihet a dolgokba. A bárdot már mindenki lerágta és kiköpte. Még én is pedig én valahogy nem komálom túlságosan, de legalább 4-szer voltam már bárd és ezalatt naggyából az összes használható, illetve "érdekes, de semmi haszna" varázslatot próbáltam. Az illúzionistánál viszont nincs meg a fix varázslat és ezért lehet képzelegni hozzá. Talán most mondom elõsször és az én számból még nekem is komikusan hangzik: Nem kjéne a TÁPra hajtani! Mindenki tisztában van vele valszeg, hogy a bárd tápabb, de nem ez a kérdés, hanem az illúzionistából mit lehet kihozni, hogy élvezetes legyen vele a játék.

[Edwin da Cron]

Üdv!
Szerintem az Illuzionista azért különbözik a bárdtól. Szerintem kb olyan külömbség van közöttük mint a Tûzvarázsló és a tûzmágiát használó varázsló között. Az Illuzionista kevésbé van keretek közzé szorítva és bármilyen mágiát alkothat feltéve ha értelmes hatása van és a km engedélyezi. Míg a bárd a készen kapott tanult mágiákbõl dolgozik.

[Quiasse Limenel Umassyras]

Hát nézzük. A bárd az illúzionistához képest amatõr, sõt pancser az illúzionistához képest a szemfényvesztés tárgykörében. Egy bárdot az illúzionista akármikor lepipál ezen a téren. Õ nem csak hangot, és fényt tud varázsolni, hanem érzeteket, tapinthatóságot, szagokat is. Egy bárd illúziója csak egy trükk, egy mindennap használt eszköz, hogy elérje kicsinyes céljait. Egy illúzionista alkotása az mûvészet. Egy mûremek az avatott kezek munkája alatt. Olyan részletesség jellemzi, amihez képzelõerõ és stílus kell. Több stílus, mint egy bárdvarázslathoz. Ráadásul azt se felejtsük el, hogy az illúzionisták mozaikvarázslók. Bár elvileg a varázslók felsõbbrendûségét, önérzetét, egoizmusát próbálják kifigurázni, de aki ilyen mélységekig belement már a mágikus tanok tanulmányozásába, az nem tekint másképp saját hatalmára, és annak eszközére, mint mûvészetre, fennköltségre. Össze sem hasonlítható a két kaszt gondolkozásmódja, értékrendje, munkájának minõsége és az eszme ami mögötte áll. Az illúzionista kaszt szerintem nagyon jól kitalált kaszt. Érdekes, stílusos, ezerarcú, mint a mágiája. Szerintem egy bárd nem csak a bárdmágiáról szól. Mert a bárd az igazi kalandozó, kalandor. Neki ott vanezernyi kézettség, ismeret, tapasztalat, amit a világban szerez. Jó harcosok, értenek az emberekhez. A mágiájuk nélkül is erõsek. De egy bizonyos rétegben mûködnek. Valahova õk sem tudnak feljutni. Egy illúzionista viszont amellett, hogy használja az illúziómágiát, általában mûvelt kifinomult ember, és mivel a legtöbb varázslónak tanult elõtte, ezért nagyrészük nemesnek is mondhatja magát. Magasabb körökben is foroghat otthonosan. Nincs annyi félnivalója, mint egy bárdnak, amíg saját közegében van, ha viszont kiszakad onnan, akkor sokkal sebezhetõbb. Ez az én véleményem, és az, hogy az illúzionista sokkal több holmi bárdutánzatnál, kiegészítõs tucatkasztnál.

[Meridian]

A bár igazából szerintem mindössze hatásaiban képes hasonlót elérni, mint az illuzionisták. Ez utóbbiakban az a lényeg, hogy valamiféleképpen hajaz mágiájuk a mozaikmágiára -névszerint: több "darabból
" épül fel-. Illetve eléggé hasonlóan gondolkodom ilyen téren Limenelhez. A báárd elsõsorban a mágiával kiegészített képzettségeibõl él.

Meridian

[Tysson-lar]

Limi: egyetértek
Meridian: Úristeeeen.... meri, egyre rémesebb a helyesírásod Betûtöbblet, néhol meg betûszûkület van....

[Meridian]

Figyu... a kampány miatt az elmúlt 72 órában 12-t töltöttem alvással, a fennmaradóban meg rohangáltam, mint a pók afalon... szóval már nem nagyon tudom, hogy mikor mit ütök a klaviatúrán... próbáltatok már wordbe egérrel írni? XXDD

Meridian

[Tysson-lar]

Háhhh Én most postfarmolok egyet!
Ügyes vagy Meri!

[Quiasse Limenel Umassyras]

Egy UT-s probléma:

Az UT-ban ugyebár aki varázshasználó, annak kell felvennie elméleti képzetségeket is. Ezek a képzettségek pedig a vulgármágia, magasmágia és szakrális mágia. Ezek mutatják meg, hogy a karakter mennyire ismeri az adott hagyomány mágiaelméletét. Persze tanulhat olyan karakter is ezekbõl a képzettségekbõl, aki nem tartozik a mágiahasználók közé, de õ maximum a mágiahasználat képzettséggel együtt fog tudni az adott mágiaformában varázsolni is. A vulgármágia az ETK-s tapasztalati mágiának felel meg, tehát a boszik, bárdok, bomesek, tûzvarik használják. A szakrális mágia a pap fõkasztúak sajátja. A magasmágia az ETK-s mozaikmágiának felel meg, bár a képzettség felvétele csak egy mágiaformába ad betekintést. A különbözõ fokozatok pedig nagyjából így alakulnak: elsõ fokon még csak felismerni lehet az adott hagyomány varázslatait, de még azok közül sem mindegyiket. Második fokon az adott hagyomány varázshasználói már a varik egy részét tudják is használni. Harmadik szinten jut el a karakter oda, hogy az ETK-ban ismert összes varázslatot ismeri, és ha van hozzá elég manája akkor el is tudja varázsolni. A negyedik és ötödik fok mást ad a három képzettségben. A vulgármágiánál a negyedik fok az amikor már saját varázslatkat alkothat a karakter a saját varázshagyományainak megfelelõen, ötödik fokon pedig azok a varázslatok, amiknek nincs tárgyi feltétele, vagy anyagi komponense, azokat egy szegmens alatt castolja. A bárd csettint, vagy füttyent, a boszi elmosolyodik, vagy csókot dob, stb...
A szakrális mágiánál a negyedik fokon ugyancsak lehet olyan egyedi varázslatokat létrehozni, amik az adott hagyományának, az istene hitvallásának megfelel. Ötödik fokon pedig a szférikus varázslatokat alap erõsítésen ingyen nyomja, kivéve a mágia szétoszlatását. A magasmágiánál a negyedik fokon lehet új mozaikokat alkotni a KM felügyeletével, ötödik fokon pedig a varázslatok idõigénye egy szegmensre csökken. Ebbõl kiviláglik, hogy a mágia alkalmazásának fontos elõfeltétele az adott mágiaforma elméleti ismerete. Az én problémám az illúzionistával van. Ugyebár az illúzionista is mozaikvarázsló, hiszen egy illúziója különbözõ mozaikkomponensekbõl áll. Õ érti is a mágiájának elméletét, nem adott elõre elkészített varázslatokat castol, hanem saját maga építi fel darabkáról darabkára az egészet. Viszont az illúzionisták java olyan varázslótanonc, akit valamiért kizártak a varázslórendjébõl. Ez szerintem együtt jár azzal is, hogy nem igazán fejlõdhet tovább a magasmágiában, mert le van írva, hogy ahhoz nem elég a könyv, hanem mester is kell. Szóval akkor az illúzionistának magasmágiát kell felvenni, vagy vulgármágiát? A vulgármágiánál több a tudása, a magasmágiában pedig meg kell rekednie a legtöbb esetben. Szóval ki mit gondol errõl?

[Quator ar Zaraquer]

Üdv!

Elõre mondom nem vagyok nagyon ott az UT rendszerben, de azért leírom a véleményem.

Szerintem az illúzionista tanulja meg mindkettõt. Alapvetõen a magasmágiát sajátítsa el, de csupán 2.-3. fokig mehessen és emellé kelljen a vulgármágiát is felvennie amivel a késõbbiekben fejlõdhet ameddig akar/tud. Végülis itt az lenne a lényeg, hogy õ megkapta az alapképzést a mozaikmágia tudoraitól, de használni már egy sokkal "vulgárisabb" mágiaformát fog. Ami azért tartalmaz tapasztalati elemeket, hisz az illúzionisták pont a túl mély tudorkodás miatt választják a valamivel könnyebb és jóval szórakoztatóbb utat.

[Quiasse Limenel Umassyras]

Ezzel nem értek egyet. Miért venne két fajta mágiaismeretet egy mágiaformára? Ha arra gondoltál, hogy a régi mozaikmágiáról való tudása miatt legyen magasmágia képzettsége olyan szinten ahogy megtanulta a neki szánt iskolát, és az új mágiája, az illúziómágiára vegye fel a vulgármágiát akkor értelek.
De mitõl is vulgármágia az illúziómágia? Csak azért, mert nem varázslóiskolában tanítják? Ennyi erõvel egy vándor varázsló mozaikmágiáját is felvehetné a karakter vulgármágiaként.
Az illúziómágiának semmi köze a tapasztalati mágiához, de ehhez elõbb a mágiának a két formáját kellene definiálni. Mi is a tapasztalati mágia? Olyan mágiaforma, amit a használói tapasztalati úton sajátítanak el. Nem értik a mágia törvényeinek a miértjeit, nem ismerik a varázslatok felépítését, mechanizmusát. Megkapják a kis könyvüket, és az ott leírt elõre összerakott varázslatokat betanulják. bemagolják a varázsigéket, megtanulják összedobni a formulákat, és nem kérdeznek utána, csak varázsolnak. Addig mondogatják az adott varázsigét, amíg egyszer tényleg jól ejtik ki, és tényleg az jön létre, ami le van írva. Itt csak akkor lehet könnyebb a tanulás, ha egy mester segít is a tanítványnak. A magasmágia, avagy mozaikmágia bonyolultabb dolog, és nem hiába tanulják azt évtizedekig. Az idõ nagy részét ugyanis mágiaelmélet tanulásával töltik. A mozaikmágiát használók ha ezt a formát akarják alkalmazni, akkor kötelesek megtanulni a mágia törvényszerüségeit. Ezért is volt szimpatikus, hogy a mágiahasználat képzettség nem vonatkozhat a magasmágiára, hisz egy átlag laikus ynevi, aki minimális mágiahasználatra kíván szert tenni, az nem fog évtizedeket ennek szentelni. Anélkül meg nehéz lenne mozaikokkal babrálni eredményesen. Szóval a magasmágiához komoly háttértudás kell, ezt leszögezhetjük. Nézzük az illúziómágiát. Mibõl is áll? Mozaikokból. Hogyan varázsol az illúzionista? Nem, nem elõre leírt varázslatokat fog létrehozni, hanem fogja a kis mozaikokat és darabról darabra összerakja nagy egésszé. Ismernie kell a mágia szbályait, hiszen manipulál velük. Egy boszorkány hiába tudná megtanulni az illúziómágia különbözõ mozaikjainak létrehozási módját, összerakni nem tudná õket, pláne úgy, hogy stimmeljen. Nem hiába van, hogy az illúzionistákat kicsapott varázslótanoncokból képzik nagyrészt. Szerintem ezért nem lehet az illúziómágiát a vulgármágiák közé sorolni.

[Hakea Ello]

Maga nem hiszem h vulgármágia de az illuzionista vulgármágusnak minõsül a varázslók szemében.

Amúgy ez kamu szöveg és csak azért írtam hogy eszedbe juttassam, hogy halott ember vagy. -.-

[Quator ar Zaraquer]

Üdv!

Megjegyezném, hogy a magas-mozaikos emberkék is úgy tanulják meg a varázslást, hogy mondogatják és egyszer hopp jól sikerül az ujjal mutogatás, meg a szókimondás.
A papok között is vannak azért, akik értik is, hogy mi miért van és, hogyan épülnek fel a varázslatok. Máskülönben nem tudnának létrehozni újakat, mint írtad erre jó a 4. fok.
Az illúzionistánál tényleg arra gondoltam, hogy a magasmágiát megtanulja, hogy legyen valami jogalapja, hogy kicsapottsága elõtt melegedhetett a varázslóiskolában téi napokon. A vulgármágia pedig olyan szempontból közelebbinek érzem az illúziómágiához, mert nem mennek bele olyan sokrétûen és mélyen az elméleti alapozásba, mint egy "normál" varázsló. Inkább a dorbézolás/ivászat az amibe az illúzionisták többsége igencsak elmélyed.

[Merub]

Mi saját háziszabályt használunk. Nálunk képzettlenül a karakter a fegyver nélküli értékeivel harcol, az alapfoknál megkaphatja az ETK fegyvertáblázatában szereplõ ököl értéket, mesterfoknál pedig a mesterfokú fegyverhasználat értékeit. A sebzés minden esetben K6+erõjárulék (ha van).

De akkor mi van a harcmûvészekkel? Úgy emlékszem, hogy puszta kézzel csak õk képesek k6-ot sebezni (meg a MTK-ban megjelenõ Khal tápok! /ha rosszul emlékszem valamire bicsika/)