Név:
Kylwog Jeir
Kor:
19 éves (3701-ben)
Nem:
Férfi
Faj:
Ember
Kaszt / Iskola / Rend / Klán:
Tolvaj – Besurranó
Szakadt Vásznasok Rendje
Előtörténet
I.
A Jeir család harmadik gyermekeként, az Égi Fény 3682. évében látta meg a napvilágot, a pyarroni Ebudae városában. Szülei egyszerű kiskereskedők voltak, portékájuk többnyire használati cikkekből és élelemből, néha ruhákból állt össze. Anyagi helyzetük révén komoly befolyással sosem bírtak, legfeljebb Ebudaen belül sikerült olykor-olykor engedményeket szerezni a helyi elöljárónál. De ez sem volt túl gyakori eset, mert ritkán esett meg, hogy komoly anyagi haszonnal sikerült zárnia szüleinek egy-egy évet. Így leginkább a koplalás volt az osztályrésze az egész családnak, valamint a kemény munka, s apjuk részeges üvöltözése.
3692-ben a formálódó Új-Pyarronba költözött a család. Mivel eleinte nehezen boldogultak, így hamar az utcai lelencek között találta magát. Már ekkor macskaként volt képes lopakodni, így hamar felfigyelt rá Szürkecsuklyások egyik „alszervezete”: a Szakadt Vásznasok Rendje.
Mivel a család elég sokszor nélkülözött, többnyire apjuk, rossz üzleti döntései miatt, így kevésbé tisztességes módon kellett ételt vagy pénzt szerezni. Eleinte egyedül, valamint a testvéreivel koldult, lopkodott, ő volt az, aki bemert surranni egy-egy finom illatú lepényért, vagy frissen sült húsért. Ám az igazi tolvajlétbe, egy tragédia sodorta bele őt és öccseit.
Szülei egy rosszul sikerült üzlet következtében romlott ételre tesznek szert, melynek ők, valamint két kishúguk az első áldozatai. Ekkor 13 éves.
Szülei ugyan nem voltak sosem túl kedvesek vele, és öt másik testvérével, ám haláluk után a Szakadt Vásznasok Rendje fogadja be őket, s innentől kezdve, ha nem is kényelmes, de éhezésmentes és biztonságos életet élhetnek. A korgó gyomor innentől kezdve már ritkaság számba ment mind a négyüknél, s mivel eddig is leginkább lopkodásból tartották fent magukat, így a beilleszkedésük is viszonylag könnyű volt. Persze a kisebb-nagyobb verekedések a hasonló korú "kollégák" között olykor előfordultak, de ezt is afféle játékként és tanulópénzként könyvelte el a fiú.
Ám amíg két öccse, Itiss és Azed közönséges zsebessé vált, ő komolyabb karrier letéteményese lehet a céhen belül.
Már kölyök korától kezdve ösztönösen jól lopakodik, szülei sokszor mondogatták: macska lehetett korábbi életében. Kézügyessége is kiváló, ám elsősorban nesztelen surranásai, ügyes kapaszkodásai, s kecsesen óvatos mozgása révén bizonyul a tolvajcéh hasznos tagjának. Míg ő és két öccse a tolvajkodás rejtelmeibe merültek bele, nővérüknek, Lynissnek, kevésbé jó sorsot szántak az égiek. Ugyan valamilyen fokig hűséges a céhhez, nem hagyja lefülelni a tagjait a Városőrség által, de nem veszt rész a törvénytelen pénzszerzésben. Ő, édesanyjától kapott tudása révén igyekszik boldogulni Új-Pyarron kereskedő negyedében. Több-kevesebb sikerrel. Jobban, mint szülei, ám így is roppant nehezen. A családből mindössze ő vitte valamire a tisztességgel. Nagybátyjuk Uwel lovag volt, a Dúlásban vesztette életét. Apjukkal szöges ellentétben a becsület volt az élete, s megvetette az italt. Bár a családfő meg volt róla győződve, hogy „balkézről” származó kölyke egy pyar középnemesnek, ám ezt sosem sikerült bebizonyítania. Már csak azért sem, mert ez csak az anyjától örökölt rögeszme volt, semmi több.
Amikor beköltöztek Új-Pyarronba, az épülő város azonnal elvarázsolta az ifjú Kylwogot. S nem csupán a lopások, de az ámulattal vegyes kíváncsiság révén is, ahova csak lehetett fel akart jutni, hogy megismerje töviről-hegyire ezt a csodásan fejlődő, új, gyönyörű nagyvárost. Így a mai napig szeret kedvtelésből is szokatlan helyeken ülni, feküdni, bámulni, akár fejjel lefelé lógni is egy erkélyről. Így vált egyre ügyesebb falmászóvá, s kis okítás révén a csendes járást is jól megtanulta. Ugyan senki sem várta el tőle, de a csodás épületek érzett áhítata kényszerítette rá, hogy meg tanuljon olvasni, s így most már, némi fogalma is van az építészetről. Kellemest a hasznossal egybekötve, hisz így szerzett tudását jól tudja alkalmazni „munkája” során.
II.
Bár sokszor, sokféle lány után vágyódott már, de eddig még elkerülte Ellana igazi hatalma. Habár mostanság egyre jobban belehabarodik a céh egyik zsebesként dolgozó tagjába, Welinába.
Jó barátként három tolvajt tudhat maga mellett: Dolva, Hedreg, és Tret. Dolva és Hedreg munkatársai, míg Tret egy tanonc, aki előtt azonban szép hamisítói jövő áll, figyelembe véve elképesztő türelmét, kézügyességét, s éles szemét.
Noha a céhen belül már megbecsült tag, eleddig még nem szerzett magának ellenséget. Igaz, a céhen kívül sincsen más támogatója, jóformán csak a céhmester adott neki még feladatokat.
Életének eddig mindössze néhány komoly útjelző köve volt. Az első, mikor beköltöztek az Égi Fény városába. Aztán szülei halála, s a tolvaj céh által felkínált élet. S alig fél esztendővel ezelőtt, sikeres Mester Vizsgája. Mely révén korábbi beceneve immáron hivatalosan is rögzült a céhen belül.
Mielőtt feladatot megkapta, két teljes éven keresztül zaklatta vizsgáztatóit, sőt még magát a céhfőnök jobb kezét is, hogy hadd lehessen már végre teljes körű tag. Végül maga a Céhmester adta ki a feladatot a makacs kölyöknek. Méghozzá igencsak testhez álló vizsga képében. Macskát kellett lopnia.
Ez önmagában nem lenne természetesen kihívás. Azonban egy nemes hölgy szeme fényét elcsenni az alkonyati fényben, a saját szobájából, az őrök éberségét kijátszva, mindezt úgy, hogy az állat ne sérüljön meg, ne is karmolja őt össze, s ne is akarjon gazdájához visszaszökni…Nos, az már olyan finomság, ami után a céh sokat látott tagjai is elismerően hümmögtek. A képességei és oktatás révén a feladat nagy részét értelemszerűen meg tudta volna oldani. Az igazi nehézséget azonban maga a célpont jelentette. Törte is a fejét rajta rendesen, végül a legegyszerűbb módon oldotta meg. Egy hét haladékot kért mindössze. Megkapta, s ezen héten, minden nap figyelte, hogy mégis mi a macska napi rutinja. Bejött, noha ez meglepő módon inkább a macskán múlott, nem ő rajta. Az ébenfekete kandúr ugyanis, bár jól tűrte, de meglehetősen nehezen viselte a kisasszony és húgainak folyamatos babusgatását.
Így végül a kérdéses napon, a lemenő nap mély bordó színében Kylwog mászott, lopódzott, nyávogott kettőt-hármat, majd ismét lopódzott, mászott, s óvatosan hazatért. Bár a macska sértődött képet vágott a zsákbeli utazáshoz, de mostanra már jóformán elválasztatlanokká váltak, néha még az éjjeli besurranásokhoz is elkíséri. Ezek után a kollégák már csak annyit várhatnak a sorstól és a kölyöktől, hogy továbbra is méltó legyen, a Fekete Kandúr becenévre.
Azonban, sosem gondolkodott el a jövőjén, legfeljebb a következő hétre tervezett előre. Így csupán szeretne a legjobb lenni a céhen belül, s ha ez sikerül, akkor előbb Pyarron, majd Ynev legsikeresebb besurranója. Részeges apja révén sem sok példát láthatott élete kezdetén, így csak és kizárólag azokat viseli el felettesként, akik valamiben jobbak nála.
III.
Személyiség
1. Van a karakternek jellegzetes szokása?
Babonából egy kicsiny, kilencféle macskaszőrrel tömött szütyőt hord a nyakában, ha szerencsésnek szeretné magát tudni, akkor ezt megdörzsöli.
Valamint, olykor hajlamos macskaként viselkedni, ha ezzel piszkálhatja, vagy megmosolyogtathatja közeli ismerőseit, barátait.
2. Miben rejlik a karakter kiválósága?
Nesztelenül lopakodik, jól mászik.
3. Mi a karakter gyengéje?
Nem bírja a fűszeres ételeket, allergiás a kamillára.
4. Mi a karakter kedvence?
A mászás és a rejtőzködés. Mivel nagyon fiatalon tanulta meg, s eleinte nem érték kellemetlenségek, így a mai napig, nála ez egyfajta „játék”.
5. Mi az, amit szívből utál?
A részegeket, a mákony, szerencsejáték vagy egyéb „függőket”. Valamint a gazdagok többségét, mert szerinte érdemtelenül van oly nagy vagyonuk, meg sem dolgoztak érte, ellentétben például vele.
6. Mi a karakter legnagyobb félelme?
Noha még sosem volt benne része, s nagyobb tüzeket is csupán távolról látott, mégis, retteg attól, hogy valaki, valami élve elégetheti őt.
7. Mi a karakter legmerészebb álma? Mire vágyik a legjobban?
Egy olyan élet, mint amilyen a mostani, csak valamelyest több pénzzel, s szeretne egy olyan házban élni, ahová jóformán csak „macskamódra” lehet bejutni, még neki is.
8. Vannak-e a karakternek előítéletei?
A kövérek. „Ronda, hájas, disznó népség. Lehet egyáltalán így élni? Csoda, hogy még senki sem vitte őket henteshez. Lehet, rájuk férne.”
9. Vallásos a karakter?
Bár „munkája” révén sokszor imádkozik Noir kegyeiért, nem kifejezetten vallásos. Úgy fogalmazza meg imáit egy-egy műszak előtt, amilyen a feladat mibenléte.
10. Mit tart a karakter a mágiáról és a használóiról?
Nem tiszteli ugyan a „vajákosokat”, de óvatosan bánik velük. S elismeri, hogy hatalmuk, bármily furcsa is, de nyilvánvaló a holdak alatt.
11. Ha egy mottóval kellene kifejezned a karakter személyiségét, mi lenne az? Pl.:
„Csillagos éjszakában árnyak közt suhanni, napfényes tetőkön fényben fürödni, s kecses kandúrként bájos cirmosoknak dorombolni. Kell ennél több a szép élethez?”
Kinézet:
170 cm magas, fekete hajú, barna szemű egyén, tekintetében kedvesen zsivány csillogással. Arca kisfiús, melyet alig ellensúlyoz serkenő bajsza. Vékony testalkatú, ha kicsit összehúzza magát, alultápláltnak tűnik, ám ugyanakkor óvatos eleganciával közlekedik. Ruházata többnyire egyszerű, köznapi viselet, idomul a tömegéhez, hogy ne keltsen feltűnést, ám munka közben szín feketét visel. Macskafüles csuklyával.
Jellemrajz:
Rendkívül kíváncsi, bár mostanra valamelyest komolyodott. Nehezen tűri a szabályokat, ám tiszteli az életet, igyekszik fegyver nélkül végezni a munkáját.