_______________________________________________________________
JK: Xylina
Helyszín: a Vasmacskában
Időpont: késő délután/kora este
_______________________________________________________________
*Ran arca nem árul el számodra semmit gondolataiból, a mondhatni szokásos komor álarccal néz rád.*
- Nem tartok attól, hogy ide jössz és megfújod a vagyonom. Egyrészt nem nézem ki belőled, hogy tolvaj lennél. Másrészt munkát adok, s így életet. Ha meg igen... előbb juss be élve ide...
...
Egy famort sehogy nem lehet lekoptatni... hacsak nem tudsz elég gyorsan elbújni a szemek elől...
*Utolsó mondata egy kis vészcsengőként csilingel míg felmégy a szobádba - a fogadóban nem futsz össze senkivel- , s bedőlsz az ágyba. Ezzel a mondattal kapcsolatban kicsit rosszak az előérzeteid.
A mai nap eseményei és a finom, laktató ebéd hatására elalszol viszonylag hamar.
Álmodsz is szépet, melyből csak a következők maradnak meg felébredésed után: díszes, nemes kisasszonyhoz illő ruhában táncolsz egy virágos réten pillangókkal, miközben kezedben egy halom zsebmetszőpenge díszeleg.
Kipihent vagy amikor lassan kinyílik a szemed, s odakint már szürkül. Átaludtad az egész délutánt.
A fogadó zajai is lassan eljutnak hozzád - úgy hallod, hogy ismét beindult itt az élet.*