(Xylina)
Szomorúan nézek Armada után. Arcra ugyan az a férfi, de belül...! Vagy talán már arcra sem. Ran felnyitotta a szemem és nem tudok többé kedves ismerősként nézni rá, mint régen, gesztusai új értelmet nyernek és nem mindig kedvezőt. Valahol tompán azt kívánom, bár ne túl gyakran találkoznék vele ezután, a kínos hallgatásokat jobb elkerülni, és egymás kínos kerülgetése sem az igazi.
- Fizet mindig, ha vesz és kér valami, így a jó - felelem a pincérnek.
Ran felé tekingetek, a kedvem a béka segge alatt.
"Nem vagyok alkoholizáló fajta, így attól hiába várnék felüdülést. Barátnőm sajna egy sincs itt, ha meg vadidegen férfiakkal állnék le dumálni, tuti félreértenék, s vagy könnyen kapható nőnek vagy prostinak vennének. a nyelvtudásom hiánya meg egy másik lapra tartozik. Hiányzik a kötetlen, a beszélgetés öröméért folytatott csevej. Pf."
Fizetés után felállok, közelebb megyek Ranhoz, azaz a pulthoz, de nem zavaróan közel a topis jövevényhez. Ha ismerik egymást, már pedig a jelek szerint igen, nem illő megzavarni a kettősüket. Szememmel jelezni próbálok Rannak, ha ráér, majd beszélnék vele pár szót.