JK: Xylina
Helyszín: a Martian házban
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 270.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 93.nap, délelőtt
_______________________________________________________________
*Kijelentésedre Levon elmosolyodik szinte atyaian.*
- Kisasszony! Örülök, ha egy hónap múlva biztonsággal el fog igazodni az itteni kultúrában úgy, hogy szarvashibát nem követ el egyik kasztbéli felé sem, mely ön felett áll. Talán fél-egy év múltán már lesz annyi ismerete az írott és íratlan szabályok terén, hogy egyedül is képes lesz megállni országunkban a lábán. Addigra lesz gyönyörű kiejtésű nyelvismerete is

*Ha nem szeretnél mást, akkor Levon is elköszön tőled tudomásul véve a másnapi újabb találkozást.
Ahogy kilépsz a teremből újra megtudod csodálni a folyosó világítását – nem jön senki, ha akarod közelebbről is megnézheted őket…
Kint az udvaron viszont meglepetés ér. A reggeli délceg fiatalember épp egy lovon ülve hagyja el a tanoda udvarát a nyitott nagyszárnyú kapun keresztül. Azt még látod mielőtt becsuknák a kaput mögötte, hogy arra fordul, amerről te érkeztél a kölyökkel – vagyis a Vasmacska felé. A kis kapu is nyitva áll, Angela beszél épp valakivel kissé kilépve a járdára. A nagydarab asszonyság mögött azonban nem látsz senkit. Angela visszahúzódik, s amikor meglát felderül az arca és újra kilép a járdára, kikiabál valamit. Erre a kis kísérőd kölyökvigyorú arcocskája jelenik meg a kapuban.*
- Oh, Kisasszony, már azt hittem el tetszett menni, ennél jobban nem is időzíthettem volna a visszatértemet. Egyenesen szeretne visszamenni a Vasmacskába, vagy van más amit látni szeretne?
*Közben Angela is érdeklődve nézeget, majd végül ő is érdeklődik tőled.*
- Suessa! Hogy tetszett az első napja nálunk? Ugye nem volt az a vén csotroga túl szigorú? Öööö… Akarom mondani az öreg Levon…
