Shulur - Zadon - Calowyni Hõsök sétánya

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*Szavadra a lány újra a szemedbe néz. Kissé szomorúnak tűnik. Elfordul, a ruhát egy nagyobb tálban megnedvesíti, majd keveset csavar rajta, hogy a többit lassan a szádba csepegtesse. Nem sieti el - megy a szádba cseppenként, és melléje is. A szárazság lassan eltűnik, helyette kesernyés érzés tűnik fel.
Egyre jobban mozdulnál, de sajgó végtagjaid - lábad, vállad - nem enged.
A fejedet, hogy szétnézhess erőfeszítéssel de el tudod forgatni - így fel tudod mérni a helyet ahol vagy. Egy viszonylag nagy helyiség több ággyal - ketten vagytok csak bent. Az egyik rövidebb falon embermagas szekrények sorakoznak zárt ajtóval. A plafonról több világításra alkalmas állványzat lóg le - mindegyikben legalább egy tucat gyertya virít - de most nincsennek meggyújtva - a hatalmas ablakokon beszűrődő fény bőségesen elegendő.
A leány feláll mellőled, kezébe fogja tálkáját, és a túloldali asztalhoz lép. Az asztal alól egy nagy edényt kihúz, a tál tartalmát beleönti, majd azt visszatolja helyére. A tálba egy elég nagy kupából friss vizet önt, amivel újra visszamegy hozzád. Belemeríti a ruhát és először újra a szádba csepegtet párat, majd újra merít és a hűsítő vizes ruhával ismét az arcodat kezdi el mosni, majd a mellkasodat.*

//A karakter tapasztalatszerzés miatt 1 ponttal gazdagodott a fejlődésben!//

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Nyna
Helyszín: a calowyni Hősök sétányán
_______________________________________________________________

- Nem. Innen ti nem mentek sehová! - *hangja parancsoló lett és hideg - mintha egy korbáccsal szántottak volna végig a bőrödön.*
-Szépen visszafordultok kérdezés nélkül, vagy innen nem juttok ki élve. A kérdések feleslegesek, ha eljön az idő választ kapsz rájuk - esetleg, ha jó kislány leszel.
*Mondja még a férfi, hidegen lekezelve. Eközben Ryni nem törődve azzal, hogy összekaristolja magát eléd furakodik, úgy áll meg, hogy nagyrészben takarjon téged.*
R.: - Azt szeretném én látni, hogy megakadályozod, hogy elmenjünk innen.
F.: - Peehhhhh.... Hogy kinyílt a fiatalasszony csipája. És mily hamar talpnyalója lett egy ilyen kurvának.
R.: - Vagy befogod a szád, vagy kicakkozlak.
F.: - Na gyere! Próbáld meg! - *azzal a férfi széttárja karjait (már amennyire tudja). Nincs kezében fegyver. Ryninek a keze megmozdul kabátja alá, egy gyors mozdulattal egy rövidkard terem a kezében, majd megindul a férfi felé - lassan. Tartásából semmi jót nem olvasol ki nővérednek.*

[Quiasse Limenel Umassyras]

*Nynának majdnem az álla is leesik a tiszteletlenség hallatára. Pár másodpercig szóhoz sem jut. Sok neki ez erre a napra. Mikor előkerül a kard, meg is rémül. Megragadja Rynit és hátrébb húzza. Semmi kedve felszecskázva látni frissen megtalált testvérét.*

- Na most elég. Mindenki higgadjon le. Mielőtt itt vérfürdőt rendezünk, azelőtt ez a senkiházi pondró elmakoghatná, hogy mi okból áll az utunkba, mivel nekem semmi közöm hozzá. Legalábbis így tudom. Ha nem tudom jól akkor pláne világosítson fel.

*Látszik a lányon, hogy teljesen elege van a mai napból és hogy ez a kis közjáték eléggé fárasztja már. A háttérben viszont feszülten figyel, hiszen ahol fegyverek kerülhetnek elő, ott valaki meg is sérülhet. És ha az ő is lehet, akkor változtatni kell a helyzeten.*

- Szóval szépen csicseregje el, hogy mi a fenét akar tőlünk.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Nyna
Helyszín: a calowyni Hősök sétányán
_______________________________________________________________

*Ryni dühösen fordul feléd, bal kezével fájón ragadja meg a karodat és tol el maga mellől - abszolult nem hajlandó meghallgatni és megállni.*
- Ha élni akarsz küzdessz, ez nem beszélgetni jött. Ölni akar, élvezetbö.... Áááááááááá - *Ryni szemei kikerekedtek mondata végén miközben egy igen fájdalmas kiálltást hallatott. Pár pillanatig nem érted, hogy miért, majd amikor félig kicsavarodva térdrerogy meglátod, hogy a hátából egy fekete nyelű tőr áll ki. A barna kámzsás alak mikor felé pillantassz épp a kezeit maga mellé teszi le, szája szegletében pedig gonosz vigyor terül el.*
- No kiscsibém! Akkor játszunk... ez a kurva kiiktatva, ha rossz helyre dobtam volna, a rákent méreg ígyis és úgy is végez vele nem sokára. He?!?... - *megdöbbenve nézi a nővéredet, aki pár szegmensig megtámaszkodik a földön fegyvere segítségével, majd lassan feláll - hátában még mindig ott a tőr.*
- Az lehet, hogy megdöglök, de te előbb fogsz! - *sziszegi Ryni a férfi felé* - A rohadt háromfejű uradat is vigyed magaddal.
*Nem tudsz ellene mit tenni ez a jelente teljesen lebénít és már nincs időd arra, hogy újra visszahúzd. A nővéred nem tűnik rossz kardforgatónak - kívülről nézve, még így sebesülten sem. Egy alacsony ívű támadást mímel a férfi felé, aki szimplán hátrábblépett a suhintás elől, de arra nem számított, hogy a vége nem egy kéz-visszahúzás lesz, hanem előrelépés és szúrás. A rövidkard, mit a nővéred a kezében fog, majdnem markolatig az oldalába mar a férfinak, aki ettől izzó szemekkel nézi Rynit. Pengevékonyra össszeszorított szája közül egy pisszenés sem hallatszik ki, és az helyett, hogy a kardtól szabadulna meg megfogja mindkét kezével Ryni kezét és még tovább nyomja magában.*

[Quiasse Limenel Umassyras]

*Nynában szinte megfagy a vér. Teljesen ledermed és csak leesett állal nézi a jelenetet. Nővére keménysége meglepi, pláne a feltételezhetően tharrita disznó szívóssága. Pár pillanatig vacillál, aztán ő is beszáll a dulakodásba. Most nem a józan esze vezérli, hanem a kétségbeesése. Más híján csak csíp, rúg, karmol és harap. Úgy harcol mint egy sarokbaszorított kis állat.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Nyna
Helyszín: a calowyni Hősök sétányán
_______________________________________________________________

*Ryni próbál szabadulni a szorításból, de első kísérlete kudarcba fullad. Addig te sikeresen megkarmolod a férfi arcát, melynek következtében a csuklya lecsusszan fejéről - Jól tippelted, már kinézetre is negyven körüli az idegen. Tarkopasz kissé fehéren világító koponyáján fekete, de kissé már megfakult tetoválás díszeleg, melyben felfedezed a háromfejű híveinek bizonyos ábrázolásait. Azt konkrétan nem tudod behatárolni, hogy hová, mely rendhez, klánhoz tartozhat, csak az bizonyos számodra, hogy Tharr hívő a férfi. Második támadásod is sikeres, mivel még nővéred kezét nem engedte el, így az arca után a nyakát sikerül megcsípned, de nem pusztán két ujjal - egész markolattal. Nyaki húsába szinte teljesen belemélyíted körmeidet, ennek hatására Rynit elengedi, majd próbál hátrébb lépni tőlletek - ezt sikeresen véghezvitte. A kardot kirántja magából eszevesztett dühvel - szinte a fájdalom nem is hat rá, csak az arcizomzata rándul meg a művelet végrehajtásakor. A fegyvert a bokrok közé hajítja, majd villámgyorsan egy újabb fekete nyelű penge kerül a kezébe barna csuhájának ujja alól és már lendületből útjára is engedi.
A nővéred láthatólag rossz bőrben van, arca, homloka verejtékezni kezdett, miközben a hideg rázza testét, arra azonban van még ideje és ereje, hogy belédkapaszkodva rántson rajtad egyet. A pengét éppen hogy, de sikerült mindkettőtöknek elkerülni, csörgéssel állapodott meg a bokrok között. Ezt látván a férfi szemei kissé elsötétültek, majd egy torokhangú ordítás közepette bal kezét felemelve felétek mutat. Elméden érzed amint valami nagy erővel nekifeszül, de szerencsére kívül marad...
A dulakodás közepette úgy alakult a helyzet, hogy te és a nővéred a kijárat felé fordultatok, míg az idegen a kis eldugott tisztás felé. Ryni utolsó erejét összeszedve taszít egyet rajtad kifelé.*
- Menj! Mentsd magad! - *taszítása következtében a bokroknak esel, de valaki megfog, hogy ne vágódj el a földön. Újabb idegen férfit pillantassz meg szigorú, hideg tekintettel, aki a vállára kapva az ösvény felé kezd el cipelni téged.*

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* Sikertelen próbálkozása után, hogy jól szemügyre vegye a „terepet” egy pillanatra becsukja a szemhájait lemondóan.*

<… A rohadékok! Idekötöztek, vagy mi fene…>

* A lány segítsége kezei jól esik neki. A vizet, mit belé csöpögtet mohón nyeli. Mikor a lány végez a művelettel, s mellkasát kezdi lemosni megszólal:*

- Urc köszön! Ki te és hol vagyunk? * Mondandója közben a lány arcát, mozdulatait követi szemmel. Látván annak befásultságát.*

<… Biztos ő is rab, mint én!? Utálom ezt az egész helyzetet. Idekötözve egy ágyhoz, kiszolgáltatva mindennek és mindenkinek…>

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*Nem vagy lekötözve az ágyra, csak a sérüléseid nem engedik a mozgást - combod, hátad, vállad egyaránt fáj - a legkissebb mozdulatra is érzékeny minden sajgó részed.
A lány rád gyakorolt benyomása már nem a befásultságról szól, hanem inkább szomorúságról és egy kevéske félelemről. A szomorúságot el tudod képzelni azok után amit veled műveltek, de a félelem a szemében már egy picit zavaró. Amikor megszólalsz egyértelművé válik, hogy a lány tőlled fél. Hangodra összerezzen, keze megáll pár szegmensig, riadtan néz rád ez idő alatt.
Majd engedni kezd, mikor eljut a tudatáig, hogy mit kérdeztél tőlle.*
- Én lenni Milla. Te itt lenni gazda háza bent. - *ő egy kicsivel jobban beszéli a közös nyelvet, de azért az ő tudása sem tökéletes.* - Neked van sok sérülés, seb, pihenni kell neked, hogy gyógyulj.
*Közben keze serényen jár a tál és a tested között, majd újra feláll és hoz tiszta vizet a tálba.*
- Inni víz kérsz még kevés adagot?

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* A barbár jó pár pillanatig azt hitte, hogy le van kötözve azért nem tud moccanni. Mikor tudatáig elér, hogy ez a rengeteg sebtől van ledöbben, mivel sosem gondolta volna, hogy Ő ennyire el tud gyengülni. Miután befejezte saját „önértékelését” a fiatal lányra koncentrálódik figyelme.*

<… Ez a fiatal szépség tőlem fél?! Uhh, biztos igen torz látványt nyújthatok! Esetleg jól megrémítették a kapitány emberei a „rémtettemmel”!?…>

- igen, víz jó! * Próbálja bólintással is megerősíteni válaszát. Kevés sikerrel.*

- Urc nem esz ember! Urc nem bánt jááány! Nem fél től, csak ellen! Te nem ellen! * Mosolyodik el halványan szavai után.*

- Rab lenni te gazda ház?

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*Milla elkerekedett szemekkel néz egy darabig, látszik rajta magában viaskodik, hogy hihet-e neked vagy sem.*
- Én fél tőled. Te vad, erős lenni, bánt mindenki ki utadba áll. Mondani ezt nekem más többi. De nem látom, nem érez én belőled ezt.
*Végigsimít arcodon apró kezével, szeméből még több szomorúságot olvasol ki mint eddig.*
- Hazug világ, hazug sok szó... Miért?
*Mielőtt bármit is tudnál neki válaszolni nyílik az ajtó, egy viszonylag idős csontsovány férfi lép be rajta egy vajlinggal a kezében. Valamit szólt a lánynak - mert annyit értettél belőle, hogy "Milla". A lány kicsit próbál rád mosolyogni, majd a tálkával feláll mellőled és elhagyja a szobát.
Az öreg odacsoszog melléd, a földre leteszi a vajlingot és teljesen kitakar - csupasz vagy. Mielőtt hozzád nyúlna ezek után mélyen a szemedbe néz. Egy kis tartást fedezel fel benne, de ott van a határozottság, konokság is.*
- Én lenni gyógyító. Segítek, hogy ne fájjon egyik sebed sem, hogy újra tudj járni, élni.
Engedd meg, bántás nélkül még akkor is ha fáj. Az vele jár, elkerülhetetlen. Csillapítani azonban tudom, de bíznod kell bennem.
*Belenyúl a vajlingba és egy félszáraz göcsörtös gyökérdarabot vesz ki belőle és nyújtja feléd.*
- Ezt rágd meg alaposan. Kicsit keserű, de jót tesz, fájdalmat annyira nem érzed tőlle.

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* A lányra mosolyodik, s jóleső érzés tölti be minden porcikáját, mikor az végigsimít arcán. Férfias vonásai egy pillanatra gyermeki arcot öltenek.*

- Köszön minden Urc Milla! * Az idili pillanatot a rozoga érkezése szakítja félbe. Urc azonnal felé kapja összeszűkülő, harciassá váló tekintetét. Az öreg szavaira nemlegesen válaszol, fejét rázva.*

- Urc seb gyógyul maga, nem segít! Idő dönt sors! * s, nem fogadja el a gyökeret.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

- Ha nem hát nem. - *s az öreg visszateszi az ágy mellé helyezett vajlingba a gyökérdarabot.*
- Akkor enélkül kell végig csinálnod. A lábad... nos szerencsédre nem tört el, de csúnya zúzódást szenvedett, napokig kell hűteni, hogy az a hatalmas duzzanat lelohadjon róla. Milla, az előbbi fiatal teremtés majd ápol. A vállad kificamodott, ezért nem bírod mozgatni bal kezed egyáltalán. Kifordult...
*Míg beszélt megtapogatta sérült lábad, vállad, s mielőtt felfoghattad volna mire készül irgalmatlan fájdalmat érzékelsz válladban, szinte a csillagok is megjelennek. A fájdalom zsibbadásba megy át, majd szétterül egész felsőtesteden egy bizsergető érzés. Aztán érzékeled, hogy moccansz, s a vállad nem akadályoz semmiben.*
- Mint mondtam kifordult, de helyre lehet tenni. - *az öreg arcára egy kedves mosoly kerül, amikor látja, hogy a fájdalom alábbhagy és mocorogni kezdesz.*

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* Urc kezdetben idegesen, majd fokozatosan lenyugodva kíséri figyelemmel az öreg ügyködését.*

<… Hmmmm… Ez nem is akar bántani!? Még a végén kiderül, hogy vannak itt jó emberek is! Lemerném fogadni, hogy ez az aszott is rabszolga! Úgy tűnik közülük, közülünk lehet még eme elátkozott helyen találni pár jó lelket!!!...>

- Urc Köszön! * Bólint az idős ember felé. *

- Hol gyökér? Csinál jó korg! *Mosolyodik el fanyarul, de biztatón a barbár.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Urc
Helyszín: az on Vyemar rezidencián
_______________________________________________________________

*Az öreg rád hunyorog. A vajlingból kiveszi ismét a gyökérdarabot és szótlanul feléd nyújtja.
Elveszed és beleharapsz - életedben nem vettél még a szádba ennyire keserű valamit. Elsőre szinte kiköpnéd annyira rossz az íze, de az öreg a szád elé teszi kezét.*
- Ha már megrágtad nehogy kiköpd! Viseld el azért, hogy hamarabb gyógyulj. Addig rágd amíg érzed a kesernyés ízét. Ha elmúlik kiköpheted... ha meg közben leszalad, oda se neki, egy kis gyomorégésed lesz tőlle csupán...
*Nyílt az ajtó, Milla lépett be rajta. Kezében egy tálcát egyensúlyoz, melyen egy fém kancsó és egy pohár áll.
Amikor az öreg meglátja egy hirtelen rántással rád teríti a takarót - felötlik benned, hogy eddig csupaszon feküdtél az öreg előtt... azonban az öreg akciója még így is későn érkezett. A lány ledermedve az ajtóban szégyenkező pírral az arcán csak áll és bámul téged - de legfőképpen ott, ahol most már a takaró jótékonyan beborít.
Az öreg kissé csattanósan rászól amiek hatására Milla elhabog valamit halkan, majd a tálcát odaviszi hozzád. Zavart, szégyenkező az arca, de motoszkál benne más is, melyet egyenlőre nem sikerül azonosítanod.*
- Hoz... hozni neked víz Urc. Így jobb pohár mint ruha csavarva.
*Nem néz a szemedbe hosszan, csak pillanatokra, aztán a takaróra csúszik szeme, majd onnan is elkapja tekintetét.
Az öreg ezt végig nézi, majd Millához intéz pár szót - de ez már inkább atyaian hangzik számodra. Milla csak rebeg valami válasz félét, és oly vörösség jelenik meg orcáján, mint hazádban a pipacsok színe. Az öreg erre nevetgélve távozik a szobából.*

[Joe Lyon]

(Urc Karvnot, fia Bartnak a Mervont Klánból)

* Az öreg tanácsát megfogadva jó alaposan összerágja a keserű gyökeret, majd miután elveszítette az rossz ízét kiköpi. Hírtelen meglepődik a lány érkezésén, az öreg „jótékony” reakcióján. Egy pillanatra zavarba is jön, de zavarát átveszi a kíváncsiság. A lányt és annak izgatottságát figyeli, kutatja.*

<… Hmmm… Kis szégyenlős szépség! Úgy tűnik nem volt még férfival dolga! Na ma nem is lesz neki. Legalább is velem biztosan! Nem hogy azt nem tudnám csinálni, de még megmozdulni is gyenge vagyok. Másabb, mint a törzsbeli nők. Azok nem gatyáznak. Nem csináltak nagy ügyet az ilyesmiből. Nem valami szemérmesek. Inkább apjuk haragjától, bunkósának csapásaitól kell félnie az embernek, ha rajta kapják. Ezek a nők teljesen másak! Milla is és Tallashina is! Mi lehet most szegénnyel? Remélem él még…>

- Urc köszön víz! * Közben a lány bájait mustrálgatja , de nem túl feltűnően.* Milla Hány nyár van itt? *Próbálja elterelni szavaival a szituációt.*