Két város között - úton, tengeren...

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Jahrn on-Meryarss
Helyszín: Talamny faluja, Alaidela háza
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 273.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 96.nap, délután
_______________________________________________________________

*Ahogy megérinted a nőt összerezzen, lassan elveszi arca elől kezeit. Szemében zavart látsz, arcára is kiül. Olybá tűnik, hogy nemsokára elsírja magát, amikor elkerekedő szemekkel tekint el a hátad mögé.
Nincs ott senki élő teremtmény.
De kezeid közt Alaidela ismét remegni kezd, miközben csak nézi-nézi a... a mit is?*
- Magát akarja Messire, magával akar beszélni. Nem tud addig elmenni, míg... míg halálának miértjére nem kap választ. Miért kellett meghalnia? kérdezi. Zwol az, Messire.

[Enor ak Mverrys]

(Jahrn on-Meryarss)

-Hogy... Zwol? Hogy miért?
Alaidela szavai jeges karomként marnak belém... Érzem ahogy a lázas remegés fut végig a hátamon, és bár tudom, hogy nem láthatom Zwolt, nem merek megfordulni. Inkább szorosabban ölelem, hogy megvédjem... a látványtól?
<...Morgenára, mit láthat vajon Alaidela?... Úrnőm segíts!...>

Sikítás, vér, bénultság és szégyen emléke keveri fel a gyomrom. Kapkodok a fejemben, hogy mit mondjak, mit tegyek... Lassan lehunyom a szemem és újra megszólalok.
-Sajnálom Zwol... el sem hiszi mennyire sajnálom. Csak én vagyok az oka, annak ami történt.. tehetetlenül eljátszottam az alkalmat, de büszkeségemet azt hittem nem hagyhatom veszni. Gőgös önzésem, a maga és még két ártatlan életét követelte... Miattam kellett meghalnia... helyettem... bár nem így lett volna...

Kiszáradt és ég a torkom... félek... csak a bolond nem vallaná be magának. Egy örök életig magammal cipelt lelkiismeret furdalást még elviselek, de egy túlvilági árnyat, már nem.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Jahrn on-Meryarss
Helyszín: Talamny faluja, Alaidela háza
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 273.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 96.nap, délután
_______________________________________________________________

*Ahogy Alaidela körül szorosabbra fonod karod, hogy megvédd(?) megfeszül az apró női test, de nem próbálkozik kiszabadulni, inkább olyan "tűröm" gondolattal, mozdulatlanul figyel, vagyis hallgat.
Elmondod, amit el kell mondanod. Bevallod őszintén.
Pár szegmens elteltével egy jéghideg lebbenést érzel magad körül - bár semmi sem változik. A jeges érzést, a csendet Alaidela hangja töri meg - bár most az övé is eléggé élces, hideg.*
- Hogy jön egy senkiházi ismeretlen ahhoz, hogy Hierol on-Meryarss fiával így beszéljen?
Maga Messire, csak azt tette amire nevelték, amit tennie kellett!
Segítsen nekem megnyugvást találni! Keresse meg azt az.... embert és vegyen elégtételt sérelméért, a becsületéért, a halálunkért.
*Miközben a nő beszél egyre mélyülő sötétlő szemekkel bontakozik ki ölelésedből és feláll, az erdő felé fordul.*
- Nem volt elég az igazság meghallgatása? Indulj el az utadra azonnal és hagyd végre békén az élőket! Takarodj!
*Az erdő elhalkul körülöttetek, s az egyre hűvösebb levegőt egyre jobban érzed. Alaidela szemben áll Zwollal, de láthatólag a nőnek ez nem tetszik, hogy ő még itt van. Talán egy percnyi idő telik el...*
- Nem! És most takarodj erről a világról! - *csattan a nő hangja. Bal kezét előre nyújtja, rámutat - gondolod, hogy Zwol szellemére, s ekkor két döbbenetes dolgot látsz. Az egyik, hogy tőled úgy 5-6 lábnyira Zwol alakja bontakozik ki egy pillanatra a semmiből, kínok közt vergődik a szellemképe. A másik, hogy Alaidela bal alkarján a ruha alól itt a félhomályos erdőben mintha aranyszín sugarak törnének elő.*

[Enor ak Mverrys]

(Jahrn on-Meryarss)

Szabályosan fenékre esek a látványtól... döbbentem szemlélem, ahogy Zwol és Alaidela viaskodnak egymással. A szellem szavai erőt próbálnak adni, de a helyzet... nos szörnyű. Amikor feltűnik Zwol szelleme, összeszorul a gyomrom. Még a halál után is szenvedés a sorsa.
Nem gondoltam volna, hogy Alaidela ilyesfajta erőknek parancsolna. Sok mindent nem gondoltam volna mióta elindultam Lakhassynból. Erőtlenül felemelem karomat és próbálok megszólalni.

-Ne... igaza van Zwolnak... meg kell tennem...

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Jahrn on-Meryarss
Helyszín: Talamny faluja, Alaidela háza
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 273.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 96.nap, délután
_______________________________________________________________

*Szavaidra Alaidela rád néz, mélyen a szemedbe. Bólint. Kezét leereszti, miközben az aranyló derengés elhalványul, majd meg is szűnik karjából.*
- Legyen, Messire! - *meghajol előtted, s pillanatok alatt ugyan azt az alázatos, engedelmes nőt látod magad előtt, mint mikor nemsokkal ezelőtt magadhoz tértél. Te viszont éppenhogy felfogod a történéseket.*
- Kiskorom óta látom a holtakat még ezen a világon. Kiket rövidebb, kiket hosszabb ideig. Látom előre a nagyobb történéseket, s megérzem a halált közelemben; ahogy múlnak a fejem felett az évek, úgy egyre távolabbról...
Néha, néha amit kérek az Istenektől megadatik valamilyen formában, de azt megtanultam, hogy kell egy itt ragadt szellemet ártalmatlanná tenni, hogy ne bánthasson élőt tovább.
Sújtson rám haragjával Messire, amiért kérdésére ezeket nem mondtam el. Hazudtam. Hazudtam, de csak az ön érdekében. Viszont a történések után el kellett mondanom ezeket.
...
Zwol itt van még velünk, erős lélek. Segíteni szeretne magának, mert neki itt így nem jó léteznie.

[Enor ak Mverrys]

(Jahrn on-Meryarss)

Intek Alaidelának, hogy nem kell magyarázkodnia, nincs jelentősége. Felegyenesedem, és leporolom a ruhám, majd a nő felé fordulok.
-Nem számít, nem gond, magamtól is rájöhettem volna... de félre értelmeztem a jeleket. Zwolnak igaza van, tisztára kell mosnom a nevemet így vagy úgy. Sajnálom, hogy félbeszakítottam, valószínűleg nem volt helyes cselekedet tőlem. -arra a helyre pillantok, ahol előbb még Zwol.. vagyis Zwol szelleme állt.- Nem akarom, hogy szenvedjen, és ha az utazásához a segítségemre van szüksége, hát meg kell tennem.

Visszaindulok a ház felé, sok volt ez a "séta"... Minden pillanat csak egyre jobban megkeseríti a lelkem.

-Félek, hogy el fogok bukni... azt hiszem az a varázsforgató eléggé hatásosan a tudtomra adta, hogy jóval hatalmasabb nálam. Szükségem lenne valamiféle védelemre a mágiájától...- az utolsó mondatot, már csak félhangosan jegyzem meg, szinte csak magamnak.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Jahrn on-Meryarss
Helyszín: Talamny faluja, Alaidela háza
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 273.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 96.nap, délután
_______________________________________________________________

*Szavaidra Alaidela bólint. Megértette szándékod.
Visszafordulsz a ház felé, mert bár a tested helyre rázódott a levegőn, de a történések gyengévé tettek ismét, vagyis még mindig. Pár lépést teszel meg, amikor a nő hangját hallod ismét, hozzád beszél.*
- Elbukik... egyedül... el sem jut a barlanghoz... Megölik... - *arca réveteg, mint aki nem is itt jár, szemei a végtelenségbe vesznek el, s jelenleg opálosak.
Sokáig nem szól semmit, meredt testtartásban áll pár szava után sokáig. Az élet lassan visszaköltözik szemébe, de tekintete furcsa - az elmúlás szele lengi körbe. Letérdel eléd, sedularként megadja azt a tiszteletet, melyet már rég kaptál bárkitől.*
- Magával kell mennem Messire! Engedélyezi ezt nekem?

[Enor ak Mverrys]

(Jahrn on-Meryarss)

Mélyet szippantok a levegőből, magamba akarom vésni ennek a síron túli világnak minden mozzanatát... Már épp kezdenék bele reflexszerűen a mozdulatsorba, amivel megértem és elfogadom felajánlását, és mindezzel együtt megbocsájtom, hogy kérés nélkül szólni mert, mikor észbe kapok. Talán a hirtelen megadott szertartásos tisztelet indította el bennem a megmerevedett szokások mechanizmusát. Sóhajtok, és intek, hogy álljon fel.
-Köszönöm felajánlását, és elfogadom, de menjünk most... tán Zwol is megérti, hogy még ép testtel is öngyilkosság a küldetés, így pedig képtelenség.-megvárom míg feláll, és újra elindulok... közben csendben gondolkodom, majd még mielőtt visszatérnénk a kunyhóhoz, újra megszólítom.- Ha újra megjelenne a szelleme, kérem ne hallgasson rám, és ha meg tudja tenni, valahogy indítsa el Zwol az útjára. Ettől függetlenül megteszem amire kért...

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Jahrn on-Meryarss
Helyszín: Talamny faluja, Alaidela háza
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 273.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 96.nap, délután
_______________________________________________________________

*Látod a nő arcát - megkönnyebbült, amikor engedélyezted neki az utat magaddal. Feláll és hagy előre menni téged vissza a házhoz.
Lassan szürkül, így az erdő egyre sötétebb és egyre furcsább hangokat hallat mélyéről.
A fa házikó ebben az egyre sötétellő szürkeségben úgy hat mintha csak egy menedék lenne.*
- Nem tudom megtenni Messire. Ő túl erős, vagy ... vagy nem oly gonosz kikkel eddig dolgom akadt. - *hallod az őszintének tűnő választ kérésedre.
Bementek a házba, Alaidela egy kis lámpást gyújt meg, mely az asztalon állt eddig. Aranyló fénye egész otthonosnak mutatja a kis szobát jelenleg.*
- Üljön le, vagy feküdjön le Messire, bizonyára elfáradt már.
Készítek vacsorára egy kis pirítóst, lassan kell visszaszoknia a szilárd ételre szervezetének.
*Azzal nekilát dolgának. Először tüzet gyújt a tűzhelyben, majd vizet készít fel egy fazékban rá. Ebbe dobál különböző méretű, színű, formájú leveleket, s lefedi.
Aztán a kisebb szekrényhez lép. Kivesz belőle egy megkezdetlen cipót és felszeleteli. Meg kell állapítanod, hogy a konyhában is ügyesen mozog, dolgozik.*

[Enor ak Mverrys]

(Jahrn on-Meryarss)

-Minden bizonnyal nem gonosz... legalábbis nehezen tudnám róla ezt elképzelni. Sajnálom, hogy kevesebbet beszélhettem vele, illetve tudhattam meg róla.

Szorosabbra húzom a haquitesst, kezd hűvös és barátságtalanná válni az erdő, ahogy belopakodik a fák közé az est. Benn már a házikóban, leülök az asztal mellé, valóban elfáradtam. Csendben, szinte áhítattal figyelem Alaidelát, ahogy mindent egy szó egy pisszenés nélkül tesz. Szorgosság... és ez valóban igaz rá, nem egyszerű szolgáló, látszik, hogy szívvel-lélekkel teszi.
Szótlan maradok, és újra gondolataimba merülök... Zwol, Alaidela, a boszorkánymester, a szörnyek.... és persze a küldetés terhe nyomasztja lelkem.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Jahrn on-Meryarss
Helyszín: Talamny faluja, Alaidela háza
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 273.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 96.nap, délután
_______________________________________________________________

*A gondolataid szerte cikáznak míg nézed, hogy hogy készül a vacsorád. Itt bent egyre kellemesebb az idő, ahogy a kis tűzhely felmelegszik és ontja magából a meleget. Elpilledsz, szemed ólomsúllyal húzódik lefelé. Bár nem akarsz elaludni... úgy tűnik sikerül is... de az előbb még csak fordított Alaidela azon a kenyéren a sütőben, most meg már előtted gőzölög, frissen, ropogósan... Egy lány érintés ébresztett fel - bizonyára elszunnyadtál. Vagy inkább elaludtál, mert még egy takaró a válladra is van terítve. Egy csomózott takaró, mely fekete, akár csak az éjszakai égbolt csillagok fénye nélkül.
Az asztalon már nem csak a kenyered van előtted, hanem oda került egy kis bödön zsírral, valamint fokhagymát készített épp neked Alaidela. Egy kést is kaptál, bár ezzel inkább csak kenni lehetne mint szelni.
Most pedig a szorgos kezek némán egy cserépkancsóba szűri le a teát, melynek színe inkább fekete... Semmi ízesítés, csak így önt egy pohárnyit számodra, melyet letesz eléd. Picit meghajol a nő előtted, majd távozik az asztal mellől - úgy látszik egyedül kell vacsoráznod, mert Alaidela a vacsorakészítés maradványaival kezdett el foglalatoskodni, hogy eltűntesse.*

[Enor ak Mverrys]

(Jahrn on-Meryarss)

Megtörlöm a szemem, és elnyomok egy kis ásítást. Nem gondoltam volna, hogy ennyire fáradt lennék, de hát ha már aludtam, hát ez van. Gyomrom azonban jelzi, hogy bizony enni kéne, ezt jó jelnek tudom be. Ha már van étvágyam az csak nem gond. Sajnálom, hogy Alaidela nem csatlakozik hozzám, de nem firtatom.
Meg fogok egy gerezd fokhagymát és rádörzsölöm a pirítósra, egyszer láttam, hogy valamelyik cseléd így csinálta. Aztán megkenem zsírral és elkezdek falatozni. Meg kell vallani, ilyet nem tesznek a nemesek asztalára, de bizony finom. Bedörgölöm az egészet, mint aki... nah igen... mint aki három napja nem evett.
A teát jó erősre főzhette, kicsit bizalmatlanul méregetem először, de megiszom. Biztosan valamiféle gyógytea, még akkor is kiürítem a poharat ha nem ízlik.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Jahrn on-Meryarss
Helyszín: Talamny faluja, Alaidela háza
Időpont: P.sz. 3701, Meleg évszak, Áldozat hava 273.nap / Kyr sz. Langy évszak - Igere hónapja, Levelek hava, 3.hét, 96.nap, este
_______________________________________________________________

*Hát igen, a nemesi asztalra nem kerül ilyen pórias étel. Viszont neked ízlik, bár úgy vagy vele, bármi is lenne megennéd, hisz három napja nem vettél magadhoz ételt.
Az első pár falat után azonban lassítassz. Így valahogy jobban ki tudod élvezni eme egyszerű kaja ízét.
A tea bár kissé keserű, de lecsúszik torkodon furcsa ízek egyvelegét érzed benne, de behatárolni képtelen vagy az összetevőket.
Mire te végzel Alaidela is végez munkájával, viszont nem fog hozzá enni. Inkább megigazítja fekhelyeden a párnákat, takarót.*
- Jöjjön Messire pihenni. A tisztálkodást már inkább hagyja holnapra, reggel amúgy is frissebb a kis csermely vize mint így este, s már sötét is van oda elmenni... Vagy ha gondolja ismét áttörölgetem ahogy eddig tettem a három nap alatt.

[Capricorn]

[Roa Narn]

Míg Sebes elvan addig alaposabban körülnézek. Nem akarom elhinni, hogy csak ennyi és nem veszem észre a nyilvánvalót ami a szemem előtt kell, hogy legyen. Feltúrok mindent. Átnézem a ládákat, bemászok a priccs alá, át is kutatom alul felül a fekhelyet, majd a padlót, a falakat, a plafont is centiről centire átvizslatom.

[Enor ak Mverrys]

(Jahrn on-Meryarss)

Megint előjön a szégyenlősségem a gondolatra, hogy Alaidela... áhh micsoda gyerekesség.
-Nem köszönöm, majd inkább reggel a patakban... maga nem vacsorázik? -kérdem tőle.. furcsa hogy nem eszik. Bár lehet, hogy miközben én elszunyókáltam már megejtette.
Amennyiben nem akar most megvacsorázni, akkor hát kissé kényelmetlen érzés, de levetkőzöm mezítelenre és lefekszem aludni. Még figyelem Alaidelát, de ha ő is alváshoz készülődik elfordulok a fal felé. Halk imát mondok Morgenához, melyben nyugodt álomért könyörgöm.