*Szelíd gyengédséggel fogom meg a papirost és elteszem biztos helyre az ingemben, hogy ne eshessék semmi baja. Majd elindulunk, de hamar "támadás" éri a hátsófelemet. Adva néhány lépés előnyt hasonlóan kuncogva eredek támadóm nyomába. Utolérve átkarolom és nyakon csókolom, majd elengedve beutatom a tanácstalan vigyort. Erre persze jön a durci, de a szmaragd szempár csillogása és az édes kis ajkak szegletében játszó rezdülések elárulják hányadán is állunk. Belemenve a játékba jóóól elszégyellem magam hátratett kézzel és a földet rugdosva lábbelim orrával.*
-Ennyire átlátszó lett volna a cselem?



*Felnézek. Arcomra én is próbálok komolyságot erőltetni, de szemeim elárulnak, ahogy közelebb lépek és a csípőre tett kezecskéket megfogva átkarolom Mirjamot, hogy teljesen hozzám simuljon.*
-Tudod mit tennék a tegnap esti ivópajtással? ...
*Közelebb hajolok szenvedélyes csillogással és kissé szakadozó lélegzettel, de mielőtt ajkaink összeérnének elterül a csintalan vigyor képemen és elengedve a nőt hátralépek és kissé oldalra is fordulok. Azért szemem sarkából figyelem a kiváltott reakciókat.*
-Na mindegy majd, ha találkozunk megmutatom neki.
