(Thor)
-Köszönöm, inkább itt leülök, és jöhet az ebéd is, nem ragaszkodok a reggelihez.
*És leülök egy közelben lévő üres asztalhoz. Tekintetem a lenti helyszínre szegeződik. Olyan érzésem van, mintha most történt volna pár órája az egész. Nem is igazán a halottak látványa tér vissza, hanem a tűz lény, mely majdnem az életemet vette el. Egy kicsit meg is rázkódok a gondolaton, mintha fáznék.
<Jó sokat aludtam, de legalább kipihentem magam. Köszönöm káosz ura, hogy vigyáztál rám tegnap este. Ha nem került volna oda az a lány, akkor lehet, most szénkupacként feküdnék a szemétdombon. Hmm, zizzent.>
*Nagyot sóhajtok, és nyugodt magányomban a lány körül forognak a gondolataim.
Evés után elmegyek lefürödni. Rendesen lecsutakolom magam, de a két kezemre azért vigyázok.
<A ruhavásárlás után, muszáj lesz a füvesekhez elmennem. Kell egy-két dolog, és utána ellátogatok a hóhértérre.>