Shulur - Kikötõnegyed - Horgas Hóhér & a Varjak fogadó

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*A vállon veregetésre és a biztatásra elmosolyodok. Annak örülök, hogy végre valaki, aki tudja hol a hajó, amire szállnom kell. Annak annyira nem, hogy várakozás közben iszogathatnékja támadt. Az erős pálinkaszagot megérezve kissé elnyílnak a szemeim és most tényleg ijedtnek látszódhat az arckifejezésem. Azért kissé kéynszeredett félmosollyal elveszem a férfitól a flaskát és rosszat sejtve beleszagolok. Végül azért kissé megemelve felé köszöntésképp iszok belőle egy apró kortyot. Hosszabban tartom számhoz a palackot, mint amennyit ténylegesen iszok, hogy ne mondhassa a jókedélyű úriember, hogy visszautasítom. Utána a szesz erősségétől függően vagy tényleg krákogok vagy csak mutatom, hogy kissé megviselt a tömény ital. Akár így, akár úgy, de legyezgetem magam kicsit a kalapommal és ahogy szóhoz jutok az utóhatásoktól biccentek új ismerősöm felé.*

-Ez... krhm... ez tényleg erős ital. Még nem ittam ilyet. Köszönöm szépen. Azt hiszem tegeződhetünk, ha Ön... azaz te ajánlod, mint idősebb. Tényleg nem rég érkeztem Toronba és nagyon furcsállom az ittenieket. Ezért is nem tudtam, hogy szólíthatlak vagy hogy nem. Az én nevem Farro.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Farro
Helyszín: a Horgas Hóhérban
Időpont: este
_______________________________________________________________

*Bizony az ital eléggé erős. Marja rendesen a szád, a torkod - mintha valami tüzes italt gurítottál volna le. Krákogsz tőle, huhukkolsz, levegőért kapkodsz. Mikor tisztul a szemed előtt az összefolyt világ azt látod, hogy a srác mosolyogva húzza meg a flaskát - ő bizony még csak meg sem rázkódik tőle. Bizonyára nagy gyakorlata van ebben.*
- Logar vagyok. Honnan szalajtottak, hogy ennyire furcsák az itteniek? Délről jöhettél... legalább is arra felé vannak ennyire szőke legények... - *és ezen újfent elmosolyodik.
Közben felfigyeltek arra, hogy egy kocsi érkezik a móló felől a kordonhoz. Zárt kocsi, melynek nincs ablaka. Egy ló húzza, de két katona ül a bakon. Utat nyitnak neki, elszáguld mellettetek/előttetek. A mólón az élet sűrűsödik. Gyülekeznek a katonák; csoportosulnak és a móló kijárata felé tartanak. Egy szekér érkezik a Hóhér tér másik végéből, melyre a kordonokat pakolják fel - s ezzel egyidőben a nép is meglódul. Lassan kiszivárognak a matrózok, kereskedők, hajósok, utasok a környék házaiból, utcáiból s a móló bejárata felé gyülekeznek. Irtózatos a tömeg. Logar unottan bámulja a tömeget, nem mozdul meg egyenlőre.*
- Lassan megnyitják a mólót, bizonyára elintézték azt a szerencsétlent. Várjunk még itt egy kicsit, míg a csürhe banda szétszéled. Ilyenkor a legjobb a tolvajoknak... A fene sem akarja, hogy kizsebeljenek, vagy hogy a vízben kössek ki a tömeg dulakodása miatt...

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*Bólintok a fickó feltételezésére.*

-Igen délről jöttem. Erionból.

*A móló felszabadulásának én is örülök, de osztom a véleményét "társamnak" a tolvajokkal és a tolakodással kapcsolatosan, így csak szpen nyugodtan, illedelmesen várakozok. Ha ő elindul vele tartok a Fürge Nyúlra. Közben elnézve a férfit elgondolkodom vajon ő honnan jöhetett és miféle szerzet lehet? Abban bizos vagyok, hogy nem egyszerű polgár és nem is tűnik itteninek. Az ismerős gyanakvás kúszik elő tudatomban, hogy lehet csupán játszik, mint én és hasonló dolgokban lehet járatos. A mólón sétálva megbámulom a hajókat, főleg amiket nem ismerek még. A miénket elérve megpróbálom felmérni, milyen társaságban fogok utazni célom felé.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Farro
Helyszín: a mólón
Időpont: reggel
_______________________________________________________________

*A katonák kiérkeznek a mólóról. Ketten véres ruhában, de alapjában véve igen jókedvűek. Nagyon mesélnek társaiknak valamit. Logaron látod, hogy figyeli a beszédüket és kissé elkomorul egy pillanatra, majd újra felveszi a vidám fiatal férfi álarcát - elgondolkodva tekint utánuk, de nem szólal meg csak akkor, amikor a tömeg is szétoszlott a móló rengetegében.*
- Na menjünk Farro. Ideje elindulni... Merre tartassz egyébként? Én Lakhassynba megyek a bátyám után.
*Kicsit beszélgettek, hamar eléritek a hajótokat. Kétárbócos alkalmatosság. A legénység kicsit morcosan serénykedik a fedélzeten, a palló előtt azonban egy kisebb társaság várakozik. Mindenki kezében egy papíros. A társaság vegyes, középosztálybéliek lehetnek mindannyian. Pyarr nyelvet nem hallassz ki a zsibogás közül, így valószínűsíted, hogy mind toroniak.*
- Ismered a toroni nyelvet Farro? Csak azért kérdezem, mert itt Shulurban majd mindenki érti a pyarrt, de feljebb már aligha, és nem szívesen látott vendég az olyan aki nem tud toroni nyelven...

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*Érdekes a komorsága. Valószínűleg ismerhette a szökevényt, de lehet csupán túl emberbarát, bár ezt kétlem. A mólón haladva válaszolok a kérdéseire és eltársalgok kicsit Logarral, amíg várjuk, hogy sorra kerülhessünk a felszállásnál.*

-Én is oda tartok. Azt hallottam ott azért csendesebb az élet, mint itt ebben a Sulurban. Szerencsét próbálok, ha más nem legalább hátha találhatok egy tovább induló hajót.

*A toroni nyelv említésére és főként arra, hogy még itt voltak "szívélyesek" az emberek a magamfajta külhoniakkal kissé savanyúan elhúzom a számat, de végül egy halvány mosoly kíséretében megvonom a vállamat.*

-Őszintén szólva nem beszélem a toroni nyelvet... de azért köszönni tudok már rajta. Komolyabban szólva remélem azért nem veszik rossznéven nagyon a helyiek.

*Várakozás közben elgondolkodok azon, hogy vajon miért lehet mindenki kezében papír. Elsőre úgy tűnik az a hajóslevelük lehet vagy hasonló okmány. Nekem ilyet nem adtak, de Ran azt mondta csak mondjam meg a nevem és tudni fogják. Bár azt nem mondta, hogy utas vagy matróz leszek. Lehet még jobb is, ha matrózkodni kell, legalább nem jövök ki a formámból és lesz időm edzeni a fedélzeten és a kötélzeten. Azért azt érdeklődve figyelem, hogy van-e hasonló papírja Logarnak vagy ő pontosan hogy és milyen minőségben fogja az utat végigélni?*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Farro
Helyszín: a mólón
Időpont: reggel
_______________________________________________________________

- A város tényleg kisebb mint Shulur, de semmivel sem csendesebb ott az élet. Főleg, hogy nem ismered a nyelvet. Ez miatt igen nagy bajba sodrod magad. - *kicsit gonoszkásan elvigyorodik, vagyis gonoszkásnak indul, de olyan kétértelmű ez a vigyor némi kárörvendéssel vegyülve* - Rossz néven nem fogják venni ...
*Logar is előbányássza a papírosát a cuccai közül és beáll a sorba. Tényleg az lehet a hajóslevél, mert egy nagydarab matróz (megvan két láb magas is) komótosan lesétál a pallón, s sorra veszi az irományokat. Akiét megnézte azt félig kettébe tépi és utat enged a személynek fel a fedélzetre. Gond nélkül mindenki felsétálhat, még Lorgar is előtted. A te üres kezedre pillantva a matróz összehúzott szemöldökkel alaposan végigmér, majd dörrenős hangon szól hozzád.*
- A jegyét Uram!

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*A gúnyos, illetve kárörvendő kifejezésre nem reagálok, csupán megvonom a vállam. Azért magamban elraktározom, hogy ez az ember se túl megbízható. Kedélyesen elbeszélget, de alapjában véve csak szórakozik a "kisemberek" kárán.
Nincs sok időm ezen töprengeni, ahogy rám kerül a sor a felszállásnál. Mivel Ran instrukciói alapján minden rendben, így nem feszengek a tagbaszakadt matróz láttán. Csupán nyugodt hangon válaszolok neki, azaz megmondom ki is vagyok.*

-Jó Napot KÍvánok! Farro vagyok. Jegyem sajnos nincs, de azt mondták, hogy mondjam meg a nevem, mert van hely számomra a hajón.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Farro
Helyszín: a mólón
Időpont: reggel
_______________________________________________________________

- Farro... - *mondja ki a neved kicsit hitetlenkedve és újra végigmér. Homloka gyöngyözni kezd, és a feje vöröslik* - Felmégy a hajóra... megvársz! A legénységgel jobb ha szóbaegyeledsz, már aki nincs beosztva az indulás miatt... velük fogsz élni jópár napig.
*Azzal elfelé indul a hajótól morogva, egy szó amit kiértessz belőle az a "Ran" - ez kétszer is előfordult a dünnyögésében, bár az is lehet, hogy valami toroni szó csupán...
A fedélzeten két fiatal suhanc - fiatalabbak mint te, úgy 10-12 évesek lehetnek - a felszálló vendégeket kísérik lefelé a hajóközbe. A köteleken pedig szorgos matrózok munkálkodnak, indulásra készítik fel a hajót.
Olyan matrózt nem látsz aki lazsálna - vagy ugratott a nagydarab, vagy máshol vannak.
Olyat viszont észreveszel, hogy a fővitorlával gubancok vannak - az egyik kötél nem oldódott ki a magasban. Az oldókötelet ketten is próbálják ráncigálni, de sehogysem sikerül nekik - harmadig társuk pedig épp mászik felfelé a kötélhátsón. Eléri a problémás részt, de valami történhetett odafenn - kitekeredik a keze, ahogy a kötelet oldotta volna meg - a csont szögállásából ítélve szinte hallod a reccsenést a vállában... - fél kézzel a feltekert vászonba kapaszkodik, két lábával a kötelet fogja és veszettül ordít. Társai riadtan kapják fel fejüket, s már az egyik elindulna, amikor a fővitorla megindul lefelé - kioldott a kötés... A fentrekedt matróz csak annak köszönheti, hogy nem esett le, hogy a lábával alaposan átkulcsolta a kötelet. Viszont így már nincs ember aki felmenjen érte... hisz tudod nagyon jól, legalább két ember kell, hogy a fővitorlával elbánjanak...*

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*A nagydarab fickó reakciója alapján nem pont rám számított vagyis nem pont ilyen matrózra, ahogy szavaiból kiveszem. Nem tagadható, hogy belül kicsit mulattat a helyzet, így megengedek magamnak egy kis "rosszalkodást" annyiban, hogy tejbetök kölyökvigyoromat rávillantom új munkaadómra és felvigyázómra. Persze itt is teljes erőmmel és szorgosan fogok dolgozni, hogy ne lehessen rám panasz, de ezt ráér észrevenni a tengeri medve az út közben. Utasítására szolgálatkészen bólintok.*

-Igenis Uram.

*Megvárom, amíg elmegy és megszelídült mosollyal felmegyek a fedélzetre körülnézni. Odafent megállok a korlát mellett és csak szemlélem kik lehetne az épp nem beosztott matrózok, akikkel szóba kellene elegyedjek. Számomra kissé furcsa, hogy kifutásnál van egyáltalán olyan, akinek nincs dolga, de nem vitatkozom. Ahogy csendesen szemlélődöm valami probléma támad a kötlézeten. Felnézve és látva a matróz kiszolgáltatott helyzetét és társait, akik nem tudnak segítségére sietni egyenlőre a vitorlabontás miatt ösztönösen megmozdulok és teszek egy lépést előre, közben pedig hátizsákom már csak félvállra veszem, hogy gyorsan le tudjam tenni ha kell a segítségem, de mivel meg kell várnom a morózus férfit, így kissé tanácstalanul körbenézek, hogy van-e, aki észrevette a történteket és segítségére siet a fiúknak. Ha nagyon nincs és a nagydarab se tér vissza időben, akkor végül megkockáztatom a rosszallását és remélhetőleg sikerül már előre kis jóindulatot kiakalítanom magam felé azzal, hogy ledobom a cuccomat és a nagy kalapomat, majd ruganyos léptekkel nekiiramodok a kötélzet felé, hogy felmásszak és segítsek amiben tudok akár a vitorlával, akár a sebesült lehozatalával. Ha még mindig nem sokan vették észre a legénység tagjai közül az esetet hangosan oda is szólok, igaz csupán közös nyelven teszem, a közelben lévő matrózoknak és felfelé mutatok.*

-Baleset történt! Segítek, ahogy tudok!

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Farro
Helyszín: a Fürge Nyúlon
Időpont: reggel
_______________________________________________________________

*Mindenki elvan foglalva a hajón a saját munkájával, így csak a két matróz tudja jelenleg, hogy mi történt fent a fővitorláná. Arra hiába vársz, hogy visszatérjen a nagydarab matróz (vagy a hajó kapitánya?) ameddig ellátsz a mólón nem látod az alakját.
A két matróz szavaidra csodálkozva tekintenek rád - már amennyi telik tőlük az erőfeszített munkavégzéstől - majd egy beleegyező bólintást kapsz tőlük.
Megidulsz hát a kötélzeten felfelé. Az első pár "lépés" után magabiztosan mozogsz a himbálózó kötélzeten, s így hamar eléred a sebesült matrózt. A válla ki van fordulva és duzzadt, homloka verejtékezik és fájdalmasan nyökdécsel. A mozgásodra nehezen feléd fordítja a fejét, s ép kezével próbál elérni téged.*

//Kérnék a readog végére egy:
- normál mászás próbát
- ügyességpróbát -2-es módosítóval
- normál esés próbát //

[Enriquel]

Rychor Occhys (Arnan)


A tiszt pillantását elkapom, így szó sem lehet félreértésről, bizonyosan hozzám intézi a kérdéseket. Gondolkodás nélkül válaszolom neki az igazságot:
- A Hóhér vendége vagyok... - mondom, s közben átvillan fejemben a gondolat, mennyire komikusan hangzott ez a mondat - ...ő pedig... - fordulok hátra Tod felé - ...a barátom. Tekintetem ezután átvándorol a fogadós felé, s aggodalmasan megkérdezem:
- Rendbejön? - kérdezem nyakamat nyújtogatva, vendéglátóm állapotát vizslatva. A helyzet láthatóan nem zavar, magabiztosan viselkedek, mint akinek nincs mitől tartania, hiszen így is van. A tisztre pillantok, annak reményében, hogy megnyugtató választ kapok.
- Ohh... - nyúlok a zsebem felé, de nem hirtelen mozdulattal, majd előhúzom a kulcsomat, hogy bebizonyítsam: itteni vendég vagyok.

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*A mászás jól megy a kötélzeten, így hamar elérem a sebesültet. Kis megtorpanással felmérem az állapotát, hogylétét, majd továbbra is közös nyelven nyugtatom.*

-Nyugalom. Nemsokára lent leszel és ellátják a sérülésed.

*Ezzel megpróbálok az ép hóna alá nyúlni, hogy először visszasegítsem a kötélzetre félig csüngő állapotából, majd együtt learaszolhassunk a fedélzetre a többiekhez. Remélhetőleg annyi esze azért volt valakinek a hajón, hogy felcsert vagy legalább a hajó öregjét hívja.*

//Mászás: 58%
dobás: k100=52
Ügyesség: 18-2=16
dobás: k10=10
Esés: 33%
dobás: 69//

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Farro
Helyszín: a Fürge Nyúlon
Időpont: reggel
_______________________________________________________________

*Ügyesen felmászol a kötélzeten, s sikerül is elérned a sebesültet, azonban a számításod ott hibádzott, hogy a sebesültet is fognod, s fent is maradni a himbálózó kötélzeten nem igen megy erődből, ügyességedből. Megcsúszol, de az égiek veled lehetnek - talán ez köszönhető annak is, hogy a sebesült matróz a lábát még nem húzta ki a kötélzetből, így ő csüngeszkedik lábával tartva magát, s most már téged is. Igaz, hogy fájdalmas a nyögés mi elhagyja a száját, de annyira megbírt fogni ép fél kezével, s megtartani, hogy te ne zuhanj a mélybe a fedélzetre, s ne törd össze magad teljesen. //Itt dobtam helyeted egy újabb ügy.próbát, sikeres lett (1)//
Még jó pillanatban tudod újra elkapni a kötélzetet, mert a matróz keze elenged abban a pillanatban ahogy te a kötelet megfogod. Újra neki veselkedhetsz leszedni a sérült matrózt a kötélzetről - mostmár tapasztalattal a hátad mögött. Nehezen, de sikerül megfognod; ő pedig kihámozza lábát a kötélzetből - magad mellé húzod. Van okotok örülni - félig keservesen és lassan elérkeztek amikor másik két matróz jelenik meg a kötélhátsón. Segítenek levinni a sebesültet a fedélzetre. Lent egy magas normál testalkatú matróz várja a sebesültet - láthatólag szakértő a ficamokban, törésekben - bár nem érted, de kis vizsgálódás után azonnal a fedélközbe indulnak a sebesülttel.
Hozzád az egyik matróz fordul, aki segített lehozni sebesült társát.*
- Merész húzás volt felemnni oda kölyök! De látom, hogy nem először másztál ilyen kötélhátsón.
*A morgós vén tengeri medvének még nyoma sincs... A többi matróz felől meg kíváncsi és mondhatni elismerő pillantásokat kapsz.*
- Az én nevem Malte és az első tiszt vagyok a Fürge Nyúlon.



_______________________________________________________________
JK: Rychor Occhys (Arnan)
Helyszín: a Horgas Hóhérban
Időpont: este
_______________________________________________________________

- A becses nevét ha kérhetném, s a barátjának is.
Zwol ... nos talán rendbe jön. Egy kis csetepaté végeredménye lehet négy hulla... három már biztos. - *mondja mindezt rezzenéstelen arccal. Igaza lehet, mert terítőket az egyik sarokban most terítenek le a katonák, nem látni mire, mert több asztal takarja a rálátást a helyre.
Nincs időd válaszolni, mert közben a bejárati ajtó újra kivágódik és az a katona rohan vissza amelyik nemrég hagyta el a fogadót a tiszt parancsára.*
- Főhadnagy! Ismani nincs a helyén, senki sem tudja, hogy hol van.
- Aszentségit... Azonnal elvágtat a legközelebbi ispotályba és gyógyítót hív. A fogadós nem hiszem, hogy kibírná az utat. Lehet még a várakozást sem.
Ismani meg megkapja a jutalmát...
Uraim! - *fordul hozzátok* - maradjanak itt a fogadóban amíg vissza nem térek. Meghallgatom önöket is. De előbb a rendbontókat, ellenállókat bekísérjük a kaszárnyába.
*Int az embereinek és a nem kis sor elindul. Féltucat katona, de majd másfél tucat civil.
Tod fancsali arcot vág, de azért a szemében ott a derű most is.*
- Hát, azt hiszem ma késni fogunk a munkából...

[Enriquel]

Rychor Occhys (Arnan)


A tiszt megjegyzésére a lepleket tartók felé sandítok, de nem nyújtogatom a nyakam, mint aki a vér látványára éhes.
- Arnan Weldorn a becsületes nevem... - itt hátra fordulok, hogy Tod is bemutatkozhasson, mert rádöbbenek, hogy nem tudom a teljes nevét.
A berobogó férfit látva és hallva kissé aggodalom fog el. Nem szívesen hagynám el itteni tanyámat, meg voltam vele elégedve. Az utasítást hallva csak ennyit mondok:
- Odafent a szobámban megtalálnak... - ekkor meghallom Tod megjegyzését, majd hozzáfűzöm még - ...örülnék, ha nem húzódna túl sokáig a meghallgatásunk, ugyanis mindketten munkába igyekszünk és hát... a főnökünk nem lenne túl boldog, ha neki kéne kiszolgálnia a vendégeket. Gondolom tökéletesen megérti, hiszen mi sem bosszantóbb, mint egy váltásból késő katona. Igazam van tiszturam? - kérdezem a férfit, próbálva megvilágítani a helyzet fontosságát.
Ezután - mivel mindegy mi a válasz - megindulunk az emelet felé, ahol nyugodt körülmények közt tudunk beszélgetne, már ha meg nem állítanak a jóravaló őrök.

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*A kötélzet mozgása és a kifacsarodott helyzet megbosszulja magát, de szerencsére a sebesült matróz még időben besegít. Így végül biztonságba sikerül juttatni, mégha kis problémákkal tarkítottan is. Ahogy elviszik a sérültet Malte-ra figyelek. A merészség említésére csak megvakarom a tarkómat, mint mindig, ha zavarba jövök.*

-Öööhm. Nos igen. Volt már lehetőségem kipróbálni a matrózkodást. A nevem Farro. Ha minden igaz én is a hajón utazom, azaz szolgálok ezen az úton.