Keleti szigetvilág

[Lianna Pentangelin]

_________________________
Résztvevő: Erlon Arts
Helyszín: Csavard Lazára fedélzetén
Időpont: reggel
_________________________

Nem ájultál el, de a nő "megkínzott". Egy taglózás talán jót tett volna neked, mielőtt belekezdett. De a végén Kendra elégedetten szemlélte művét.
Erős szél fújt. Lyssa kapitány kora estére jósolta így az akciót.
-Tudsz ilyen állapotban segíteni nekünk, vagy majd lábadozol a fedélzeten a kabinodban?-kérdezte tőled.

[Joe Lyon]

/ Erlon Arts /

* A dalnok igen megszenvedte a varrást, de mikor Kendra végzett vele, azért ő maga is megtekinti a friss öltéseket, majd a lányra tekint, s elmosolyodik.*

- Köszönöm! Rendes volt tőled, s ily szép „munkát” még nem láttam! * A hozzá lépő Lyssára tekint, majd elmosolyodik. Kissé érzi a rumot a fejében, de egyáltalán nincs berúgva.*

- Kihagynátok egy ilyen „buliból”?! Alszom egyet, s utána jöhetnek azok a fránya gorvikiak! * Jelenti ki szavait a nőre tekintve, majd Nicolhoz fordul.*

- Te gyerek! Humok egyet, kelts fel ebédidőben! * Ha a srác megértette szavait, lesétál kabinjába. Tudja jól, hogy Adának lóg még egy beszámolóval, de szeretne tisszta fejjel tekinteni a rájuk váró éjszakára. Levetkezik, elötte lemosdik egy vödör vizet kérve, majd ledől ágyára, hogy kipihenje az „orvosi beavatkozás” fáradalmait.*

[Lianna Pentangelin]

_________________________
Résztvevő: Erlon Arts
Helyszín: Csavard Lazára fedélzetén
Időpont: kora este
_________________________

Böködésre keltél:
-Hé, Erlon, lassan kezdődik a banzáj!-hallottad Ada hangját. A hasadon hevertél, magad alá gyűrve a takarót. A gyomrod kordult, átaluttad az egész napot! És egy falatot se ettél. Majdnem vaksötét volt a kabinodban, de a nő hangja eligazított.
-Fenn a nők már férfiakká öltöztek. A gorviki hajó látóhatáron. Már tudnak az érkezésünkről. Fegyvertelen hajó. Hogy érzed magad?

[Joe Lyon]

/ Erlon Arts /

* A dalnok kissé jobb bőrben érzi magát, midőn Ada felébreszti, hanyatt fordul fekhelyén, majd egy szusszanást követően felül azon. Kinyitja szemeit, s az arelitára tekint a sötétben.*

- Köszönöm kérdésed! Most már sokkal jobban! Remélem te is jobban vagy!? Bocsánat, hogy ilyen sz@r helyzetbe kevertelek, s örülök neki, hogy épségben láthatlak! * Szedelőzködik össze szavai közben. Magára ölti zsákjából elővet, kevésbé koszos, s ami fő, vérmentes ingjét, mellényét, rá, szürke incognóját. Hátára akasztja lantját, övére csatolja rapírját, s annak tokját. Felveszi csizmáját, s felegyenesedik.*

- Indulhatunk! * Tekint ismét a nőre. Szemei kezdik megszokni a sötétséget. Közelebb nlép a papnőhöz, majd halkabbra fogja.*

- Isteneink segítsenek utunkon! * Kutatón nézi a nő tekintetét. Nem akar tőle semmit. Egy csók jól esne neki, de most inkább a feladatra koncentrál, illetve arra, hogy valamivel megtömhesse bendőjét indulás elött.*

[Lianna Pentangelin]

_________________________
Résztvevő: Erlon Arts
Helyszín: Csavard Lazára fedélzetén
Időpont: kora este
_________________________

Ada hozzád hajol és puha csókot nyom a szádra:
-Nem haragszom, buli volt
De a java az most jön...
-Kendra marad, semmihez se ért, a kölyök meg láb alatt lenne. Lyssa a testőrével és még két nővel, Repesszel és Pernyével lép a hajó fedélzetére ellenőrzés címszó alatt. No meg mi sunyiban. Amíg ők elvannak a kapitánnyal és kutakodnak, minekünk fel kell mennia fedélzetre. Ott várni fog minket az összekötőjük, s elvezet a ranagoliták holmijához. Lyssa szerint annyira ügyelnek az álcájukra, hogy sima csomagként súvasztották be a többi közé, ne tűnjön fel. De azért legyünk résen, ráállíthatnak valakit a cuccra.
Felértél a fedélzetre, út közben cipóra tettél szert. Láttad balkézre a menekültek háromárbocosát, s hogy lámpások lógnak a korlátok felett, fényt adva a fedélzeten tartózkodóknak. Imoen köpenyesen sötétlett, Ronja kalap nélkül támasztotta a korlátot.
-Gyertek, kis csónakba szállunk és felszivárgunk a másik hajóra-szólt halkan.
-Tud valamelyikőtök evezni?(I)
-Én nem(A)
Kötélhágcsón le kell mászni a Csavard lazára oldalán, nem a menekülteket szállító hajó felé néző oldalon.
A hosszú hajú matróz lép Ronjához, mutogat valamit.
-Ő tud evezni, velünk akar tartani.(R)
-Nem bízom benne...(A)
-Nekem mindegy...-köszörülte meg torkát Imoen.
-Leszarom, ki szereti, ki nem, de tud evezni(R)

[Joe Lyon]

/ Erlon Arts /

* Erlon megkönnyebbül a nő csókjától, tudván, hogy az nem haragszik rá a történtekért. A dalnok gyors betömi menet közben a cipót, s csendben hallgatja Ada szavait, bólintással konstatálja, hogy Kendra és Nicol felesleges teher lenne számukra. Ezt ő is tudta, s őrül neki, hogy nem neki kellett ezt közölnie a fiúval. A másik hajón való ténykedést hallván enyhe rosszérzése támad. Hisz a civilbe bujt gorvikikat nehéz lesz így felismerni, azonosítani. A fedélzetre érve gyors körbepillant, majd ő maga is leveszi kalapját, s egy kötélcsomóra dobja. Hallgatja pár pillanatig a lányok vitáját, majd megunva a tétlenséget, megszólal.*

- Jön! Ő tud evezni! Azonban egy rossz mozdulat, s elvágom a torkát! * Tekint a férfire, majd ha más hozzáfűzni valója nem akad senkinek, megindul a hajó túloldalához eresztett csónak irányába. Megfogja a kötelet, s elsőként ereszkedik azon le. Miután mindenki leért a kötélhágcsón, s elhelyezkedett, erősen koncentrálni kezd, de mielőtt használná elméjének erejét megszólal.*

- Tökéletes csendben kell odaérnünk a másik hajóhoz. Én biztosítom eme állapotot, ami csak azután fog elmúlni, ahogy ott a fedélzetre léptünk! A hajóra szállást Ronja te biztosítsad kérlek. Te vagy köztünk megérrzésem szerint a legcsendesebb, az ki kitudja használni az árnyékok adta fedezéket, láthatatlanságot. Minden azon múlik felfedeznek e minket, mikor a másik hajó fedélzetére lépünk! Imoen, te vedd fel a kapcsolatot a ránk váró összekötővel. Ada te meg nyitott elmével járj, hogy az esetleges ránk váró veszélyekről időben értesüljüknk!* Adja elő tervét, majd ismét mély koncentrációba merül, s egy pár pillanat múlva megszűnik minden hang. Nem hallani a hullámok verődését a hajó oldalán, nem hallani az evező csapásait, s még a másik szuszogását is elnyeli a csend. Erlon megigazítja hátán lantját, övén rapírját, majd várja, hogy a néma matróz csónakjukat a másik hajóhoz navigálja.*

// Csend: 10MP//

[Lianna Pentangelin]

_________________________
Résztvevő: Erlon Arts
Helyszín: Csavard Lazára fedélzetén
Időpont: kora este
_________________________

Halk evezéssel elindultok. Néma csendben vagytok, Imoen blúza alját söndörgeti, néha a matrózra néz, aki meg vissza rá, de különösebb érzelmeket nem olvasol ki belőlük. Ronja le se veszi szemét a gorviki hajóról, ahol egy matróz épp a vízbe vizelt. Ada halk imát mondott el orra alatt s vigyorgott.
Halk loccsanással értetek a hajó oldalához. Nyüzsi volt azon az oldalon, ahol Lyssáék hajója állt, Imoen sóhajtott és kötelet vett elő meg kampót.
-Húzd le a fejed Erlon, vagy fejbe kap!-súgta. Felállt, lába remegett, míg felvette a hajó ringását, lendítette a kampót, dobta, de először mellé ment és a vízbe csobbant. Füleltek, semmi. Újra próbálkozott, akkor megakadt a korlátban.
-Remélem tudsz kötelet mászni-kacsintott Ada és már mászott is felfelé. Ronja maga elé engedett.
-Legközelebb te mászol, Imoen, ne a hapsid lesd. Ő itt marad lenn.
A hosszú hajú, félmeztelen férfi bólintott, értette, mi a dolga.
A fedélzeten lekötözött ládák közé értetek. Imoen felszisszent, majdnem leszúrt egy elé toppanó csontos nőt.
-Lenni barát! Lyssa barát!-súgta tört közös nyelven, durva gorviki akcentussal.
-Csomag lenn vann, pap messze, egy paplovag közel, óvatos!
Jobbra a tat, balra a hajó közepe és orra. Középtájon volt a lemenet a fedélközbe, ott menekültek tömörültek, lesték, ki érkezett, mit akar. A csomagokon lehetett látni, akadt, akinek alant nem volt helye és a csomagok között hált, élt. Szerencsére egy alvót se kellett kerülgetnetek, de bármikor jöhet felétek valaki, hogy csomagjaihoz férjen.

[Joe Lyon]

/ Erlon Arts /

* A dalnok megkönnyebbülten nyugtázta, hogy „baj nélkül” felértek a másik hajó fedélzetére. Mikor Imoen majd leszúrta az összekötőt enyhe mosoly ül ki az arcára.*

<… Albornera! Ezt megúsztuk! Nagy „poén” lett volna, ha pont az összekötő halála végett bukik a küldetés!…>

* Azonban nics sok ideje az elmélkedésre. A nő szavait, suttogását hallva, gyors átfutt az agyán minden mit halott.*

<… Cucc a fedélközben, pap távol, paplovag közel! Le kell jutnunk minél kevesebb feltűnéssel! Kell itt hagyni egy „biztosítót”, ki jelez, ha gond van! A többiek nyomás le! Imoen a cuccokat keresi, mi Adával figyeljük az esetleges lábatlankodókat, rossz helyen járókat!…>

* Pörög az agya ezerrel Erlonak, majd suttogva megszólal.*

- Hogy nézz ki a paplovag? Arca, jellegzetes vonása érdekel! * Kérdi a nőtöl , majd annak szavait megvárva előadja felvetését.*

- Imoen, Ada, jómagam lemegyünk! Ronja, maradj itt, minket fedezni! Imoen lent felkutatja a tárgyat, addig én és Ada biztosítjuk a zavartalan kutakodását! Megfelel? *Kérdi a nőktől, majd ha mindenki beleegyezik a dologba, egy pillanatra koncentrál, s próbál psziben kapcsolatot teremteni Ronjával. A psziben egy rövidke mondatot „küld” a toroni elméje felé.*

<… Ha gond van elméden keresztül, értesíts minket!…>

* Tudja jól, hogy a nőknek könnyebb lesz lejutniuk a fedélközbe, a nélkül, hogy bárki is felfigyelne rájuk. Hisz ki gondolná, hogy pár menyecske jött az értékes portékáért. Így, ha mindenki beleegyezett tervébe átnyújtja lantját Ronjának, mivel tudja egy ideig nem lesz ara szüksége. Ezek után összehúzza magán incognóját, ismét erősen koncentrálni kezd. Egy szempillantás múlva arca „átalakul”, s elméjének maradék energiáit felhasználva kreolos bőrű, fekete hajú gorviki beütésű, idősebb női arc „trónol” férfias vonásai „felett”. Incognója csuklyáját fejére húzza, rapírját a köpönyege alatt lévő kezébe a combjához szorítja, hogy az véletlenül se „árulja” el kilétét esetleges „köpönyeg alóli kibúvásával”. Járása kecsesebbé, kissé nőiesebbé válik, majd megindul a lejáró felé. Várva, hogy Adáék is kövessék.*

// Off: pszi üzi: 1 pszi pont. Maszk: 2 MP uccsó 2 MP volt . //

[Lianna Pentangelin]

_________________________
Résztvevő: Erlon Arts
Helyszín: Csavard Lazára fedélzetén
Időpont: kora este
_________________________

Ronja maradt, megindultatok. Ha beadjátok a kíváncsi nézelődőket, már pedig Ada és Imoent ezt művelte, könnyen elvegyülhettetek. Láttad Lyssát, de csak azért tudtad, hogy ő az, mert korábban a "Csavard lazára"-n már összefutottál vele. Hordómellkasú férfinak néz ki, sűrű arcszőrzettel.
A lejáróban két gyerek játszott kockákkal, át kellett rajtuk lépni. Odalenn lámpáskák adtak fényt a széles folyosókon. Több szintet kell majd lemennetek. A nő elmagyarázta már, hogy egy fül felettig érő hajú férfi a kérdéses paplovag, bajusszal, álla közepén egy sávban szakállal. Imoen megállt elől, pont a raktár folyosója előtt:
-A keresett pasi pont ott ül lenn és eszik! Mi legyen?
A lovag őrködik, fene a bőrébe. Ada szemei izgatottan csillognak, az összekötőnő is izgul, de azért fél is. Ha Imoen lejjebb lép a lépcsőn, akkor már látni alulról a lábszárát. Igen halkan kell beszélnetek, bár a fedélzeti zaj besegít nektek.

[Joe Lyon]

/ Erlon Arts /

* A dalnok „nőies” arca egy pillanatra „eltorzul”, de erőt vesz magán, s gyors „átpörgeti” agyán a lehetőségeket.*

<… A holló vájja ki a szemét ennek a rohadéknak! Pont itt kell tömnie a fejét! Mi a fenét csinálhatnánk?! Egyszerűen rárontva azonnal eláruljuk a fentieknek a dulakodás zajaiból, hogy valami „történik” idelent. Valami más kell, de gyorsan! Mi a fenét csináljunk?! Talá szólhatnánk neki, hogy menjen a fedélzetre, vagy felcsalnánk, valamilyen ürüggyel! Á, elvetve! Úgy sem hagyná el az értékes portékát, s az őrhelyét! Túl fontos lehet az számukra! Mi legyen?!…>

* Töpreng el egy pillanatra Erlon, majd fény gyúl agyában, s elmosolyodik.*

<… Hosszú hajóút! Egy férfi nő nélkül! Nekem, velem van kettő, meg most én is úgy nézek ki, mint egy középkorú gorviki hölgyemény! Nálam beválna!…>

- Pszt! *Halkan jelez a többieknek, hogy „megbeszélés”.*

- Valamelyikkőtök beszéli a gorvikit? * Bármelyik lány bólint kérdésére, felé fordul, s nagyon halkan előadja tervét.*

- Lemész, elcsábítod, kéjelegsz vele! Ne félj odáig nem juttok el! Elvonod figyelmét, utána én leütöm! * Gyors körbetekint, s egy fa darabot, széket, más súlyosabb tárgyat kerít, amivel hatásosan „lecsaphatja az erős csontozatú férfit. Miután talál valami alkalmas eszközt, elmosolyodik, s a gorvikiul esetlegesen tudó nőre. Imoenre, esetleg Adára pillant.*

- Mehet? „ Hozd” minél közelebb úgy hogy a lépcsőnek háttal álljon! Én akkor leütöm!


// Ha senki nem beszéli a gorvikit, akkor majd módolom a reagom! Esetleg bevetjük az összekötőt! //

[Lianna Pentangelin]

_________________________
Résztvevő: Erlon Arts
Helyszín: Csavard Lazára fedélzetén
Időpont: 11. nap, nyár vége, kora este
_________________________

Kérdésedre egyedül a vézna összekötőnő bólintott.
-Akkor viszoint te mész le kéjelegni.
-És ha nem szeret nők? Ha küld el fene?
A menekültekkel teli hajó családokban is bővelkedett, azaz nem tiszta férfiutasa volt...Lehet, egy csonti nő nem lesz elég bájkeltő, és nemmozgatja meg a hapsit, hisz kaphat lába közé szebbet, jobbat...
-Vesd be magad, szivi! Ha már szép nem vagy, sokkold!-kacsintott Ada. A nő bizonytalanul rázta a fejét, ez nem fog menni.
Imoen lepisszegett titeket:
-Felállt, befejezte a falást! Felénk jön!!!

[Joe Lyon]

/ Erlon Arts /

* A dalnok enyhén szólva bosszús, hogy senki sem érti a gorviki nyelvet a „csoffadt nőn” kívül, de nem sok ideje maradt újabb ötletek kiagyalására. Imoen szavait hallva elkerekednek szemei, s int a lányoknak, hogy mindannyian lapuljanak a folyosó fala mellé. Ő marad legelöl, kezében azt a tárgyat, lehetőleg egy fadarabot, széket tartva amit az imént „kotort elő” a folyosóról, vagy az azt övező területről. Visszafojtott lélegzettel hallgatja a férfi közeledő lépteit. Mikor az elég közel ér hozzá, hozzájuk, s egy szemvillanásra „előbukkan” a folyosó szájánál, Erlon nem habozik, s képen csapja a székkel, majd azon nyomban előre ugrik, s ha sikeresen eltalálta a férfit akkor a helyzettől függően, vagy nekiugrik, hogy ha esetleg nem dőlt el, akkor földre terítse, vagy egy jobbost „bevíve” akarja „kiütni” a székkel már „megrogyasztott” férfit. *

[Lianna Pentangelin]

_________________________
Résztvevő: Erlon Arts
Helyszín: Csavard Lazára fedélzetén
Időpont: 11. nap, nyár vége, kora este
_________________________

Kissé visszább kellett menned a lépcsőről az előző szintre, hogy széket szerezhess. Mire megfogod, addigra a paplovaggyanús alak már a fokokat tapossa és Imoen szerényen utat enged neki. Ada ásítást mímel, az összekötőlány pedig inkább a fedélzet irányába sétál, mint aki szintén felfelé igyekszik. A férfi rád néz, mért markolod a széket, de aztán megy is tovább. Koszlott köpenye alatt vért fémje rajzolódik ki. A tállal eltűnik. Imoen kifújja a levegőt:
-A csaj nélkül kell folytatnunk!-súgta és előresietett. Ada rád nézett:
-Menj vele, figyelem, mikor jönb vissza a tahója, és akkor szólok! Akkor bedobjuk azt, hogy hármasban akartunk dugni a rajtrében, na, mit szólsz?
Imoen nem volt hallótávon belül, hogy hallja és véleményezze, ajtókon lesegetett be, majd az egyik mögött eltűnt.
A folyosón jobbra is, balra is 3-3 ajtót látsz, Imoen jobbra a harmadikon lépett be.

[Joe Lyon]

/ Erlon Arts /

* A dalnok megindul a székért, s midőn rálelt egyre, gyors ütemben megindult visszafelé. Ekkora már „eltűnt” arcáról a középkorú nő vonásait mutató „álca” a lépcsőn feljövő gorviki láttán, egy pillanatra megtorpan, de Adáék reakciói kissé „megnyugtatják". Rá se tekint a felefele igyekvő összekötőre, megindul lefelé. Röpke bólintással „köszönti” a felfelé haladó lovagot. Szíve majd kiugrik helyéről, de róbálja leplezni izgalmát. Elindul kezében a székkel Adához. A nő szavaira bólint, majd megindul Imoen után. Annyit hátravetve „poénból, a pillanat feszültségét oldandó”.*

- Hmmm… Nem lesz nehéz előadni a duhajkodó triót! Kívánlak te nőszemély! * Veti oda Adának szavait, majd gyors ütemben megindul Imoen után, hogy segítsen neki a kutakodásban. Leteszi a széket a folyosón, majd belép Imoen után a szobába. Pontosan nem tudja mit keresnek, de biztos valami értékes portékát.*


// Off: Ha jól emlékszem nem volt pontosan leírva az, hogy mit is keresünk!? Bízok a bárd megérzéseiben, „szimatában” .//

[Lianna Pentangelin]

_________________________
Résztvevő: Erlon Arts
Helyszín: Csavard Lazára fedélzetén
Időpont: 11. nap, nyár vége, kora este
_________________________

-Kívánod te Orwella pattanásos valagát!-horkantott a papnő. Követtétek Imoent., Rosszul - azaz semennyire se-megvilágított raktérbe értél. Imoen ügyködött.
-Olyan sötét van, mint a seggemben, várjatok, csinálok fényt!-motozás, súrlódás, aztán szisszenés. Valami kilöttyent aföldre. Imoen lámpaolaja lecsurgott a fapallóra, és ott kapott lángra.
-Csessze meg, lámpát gyújts, ne hajót!-ugrott oda taposni a kis lángokat.Eloltotta, de aztán megint sötét lett. A rövid fényben egymásra pakolt ládákat, hordókat, ruhaneműt láttál.Túl sok cucc ahhoz, hogy soká keresgéljetek. És a nyomi összekötő sincs kéznél.