Utak, ösvények, csapások

Szerző: **Lianna Pentangelin** » 2007.04.20. 18:37

Raddaqnak

-Csakhogy nekem nincs...Saját árnyékod marjon beléd, Sarquan, de a számla ki van egyenlítve...Legutóbb én öltelek meg téged, most te engem...A kör bezárult...-mondta halkan a rúgás után s aztán véres cafattal arconköpte a férfit. Szinte ezután azonnal vér ömlött ki a száját, szeme hihetetlen hamar lett üveges s többé nem kelt fel élve. Az ajtó résnyire nyitva maradt de senki nem nézett be rajta.
-Végeztél már?-szólt a kérdés a folyosóról.

Szerző: **Raddaq** » 2007.04.20. 18:47

- Raddaq -

[ Valahol Shadonban ... ]

~ Sarquan ...

Visszhangzott fejében a név, s ahogy Viszka kilehelte lelkét ... Elöntötte a düh ...

- Nem úszod meg olyan könnyen ... Szeretõm ...

S leereszkedve a lány mellé, megpillantotta a mozgó ajtót ... Még sem válaszolt ... Tapogatni kezdte a jósnõ szakadt gúnyáját, keresve valamit ...

~ Csak egyetlen személyes tárgy ... Több nem kell ...

Rimánkodott, s a végén már széttépte a nõ keblén is a rongyot ...

Szerző: **Lianna Pentangelin** » 2007.04.20. 19:10

Raddaqnak

Viszka szerzetesmód élt: így személyes tárgya sem volt...Az ajtó kinyílt,a rendfõnöknõ állt benne. Elégedetten nézett Radra, mint aki ezt várta, erre számított, az sem zavarta, mit mûvelt a nõ ruhájával. Két szottyadt mell volt alatta s a csont és bõr mellkas.
-Igaz hát, beteljesedett: Viszka kopasz férfi keze által halt meg. Így kellett lennie. A kör bezárult.
A nõ mögött és helyettesén kívül annyi növendék állt, hogy hely nem maradt a folyosóra kifelé. Mind Radot nézték és a halott nõt, hasonló elégedett ábrázattal.

Szerző: **Raddaq** » 2007.04.20. 19:27

- Raddaq -

[ Valahol Shadonban ... ]

Rad véres arccal tekintett fel az ajtón benyitó nõre ... Ám kõmaszká merevedõ arca, semmi érzelmet nem tükrözött ... Leengedve térdét, lassan emelte fel a lány karját ... S míg tekintete az ajtóban állókat fûrkészte ... Viszka mutatóújját ajkai közé vette ... S egy harapásra megszabadította testétõl ... S míg ujjai közé zárta azt, megemelte a lány fejét ... Lehunyta szemét, s egy halvány csókot lehelt homlokára ...

~ Még találkozunk, kedves ...

Óvatosan engedte vissza õt a hideg kövekre, s balja örökre lezárta szemeit ... Felemelkedve egy árva szót sem szólt, míg hátat nem fordított ...

- És, hogy szól tovább homályos jóslatotok ???

Tudakolta mozdulatlan, az anyagi világban szobornak tetszve ... Lassan beszélt, s halk hangja a halál hûvõsségével visszhangzott a folyosókon ...

Szerző: **Lianna Pentangelin** » 2007.04.20. 19:37

Raddaqnak

-Mosd meg az arcod és egyél. ha akarod, itt töltheted az éjszakát de el is mehetsz. Nem tartóztatunk fel. Amit kellett, megcselekedted már.

Szerző: **Raddaq** » 2007.04.20. 19:52

- Raddaq -

[ Valahol Shadonban ... ]

- Holnap elmegyek ...

Jelentette ki halkan a varázsló ... S felvette holmiját ...

- De szükségem van egy térképre a környékrõl ...

Átlépve a holttestet a folyosón állók arcát bámulta ... Kutatta ki is állta obszidiánfekete tekintetét ...

Szerző: **Lianna Pentangelin** » 2007.04.20. 20:00

Raddaqnak

A kicsit nem állták a szemét, de az idõsebbek...Volt valami eszelõs láng a szemükben, ami dacra mert kélni az idegen férfi fekete szemével.
-Jól van.
A lányok utat engedtek fõnöknõjüknek, mögötte haladva Rad is elhagyhatta a helyiséget és a folyosót.
A leves egész ehetõ volt, a lepény pláne. Mindenki egyszerre evett, néma csendben, s néha Radra pillantottak, a fiatalabbak nem bírták megállni a sugdolózást.

Szerző: **Raddaq** » 2007.04.20. 20:10

- Raddaq -

[ Valahol Shadonban ... ]

- Mi lesz veletek eztán ?

Tudakolta a varázsló az asztalnál ... Szemével rémisztgetve a kisebbeket olykor, két falat között ...

Szerző: **Lianna Pentangelin** » 2007.04.20. 21:20

Raddaqnak

-Kitakarítjuk Viszka celláját, leszereljük az ajtaját, aztán elégetjük a holttestét. Majd egyik társnõnk a helyére költözik.
A kicsik gyorsan elfordultak és sugdolóztak, volt aki kuncogott is. Az, aki nem volt annyira félõs.
-Neked majd az egyik cellánkat átadjuk használatra, reggelig.

Szerző: **Raddaq** » 2007.04.20. 21:28

- Raddaq -

[ Valahol Shadonban ... ]

- Kell a közelben lenneie ...

Kezdett bele a varázsló, de nem fejezte be a kicsik vihogását hallván ...

- Az Anna név ... Mondd neked valamit ?

Szerző: **Lianna Pentangelin** » 2007.04.20. 22:11

Raddaqnak

A rendfõnöknõ számolni kezd az ujján.
-Gyakori név, 5 növendékemet ugyan így hívják...Mért kérdezed? Ismered valamelyiküket?

Szerző: **Raddaq** » 2007.04.21. 13:24

- Raddaq -

[ Valahol Shadonban ... ]

- Anna Spi ... Nem fontos ... Nemes, legalábbis azt hiszem ... Valahol itt a környéken ...

Raddaq ujjai kört rajzoltak a levegõbe ...

- És körülbelül annyi idõs mint én ... És ha Viszkának igaza volt ...

A varázsló nagy levegõt vett, s látszott nehezére esik kimondania ...

- A testvérem ... Megkell találnom ...

Szerző: **Lianna Pentangelin** » 2007.04.21. 19:08

Raddaqnak

Az elharapott névre nem rándult egy arcizom sem. Nem mondott nekik a név semmit.
-Viszkának mindig igaza volt. Megkeresed azt az Annát és megölöd? Szerintem õ azt sem tudja, hogy te kije vagy.-harapott a lepényébe a nõ-Igen, minden kihallatszott amit beszéltetek. Most engem is megrúgsz majd mint õt, itt, mindenki elõtt?-kérdezte nyugodtan.

Szerző: **Raddaq** » 2007.04.21. 20:35

- Raddaq -

[ Valahol Shadonban ... ]

Raddaqnak cseppet sem tetszett a jelenlegi helyzet ... Visszaejtette tányérára megkezdett lepényét, s még a kupát is arrébb tolta ...

- Igen ... Talán sokkalta jobb lenne ha végeznék mindõtökkel ...

Hideg tekintetét a nõ szemeire vetette ... S várt, hosszú pillanatokig ...

- De az a baj ... Akkor is nyomasztana a gondolat ...

És a következõ pillanatban lassan felállt az asztaltól ...

- Szükségem van a térképre ... Odalent megvárom ... S többé nincs közünk egymáshoz ...

Óvatlan szavak voltak, de a varázsló már döntött ... Ellépve széke mellõl, fejébe húzta kámzsája csuklyáját, és kezeit kabátja ujjaiba rejtette ... Kifelé, egyenest az ajtóban hagyott holmija felé igyekezett tovább ...

Szerző: **Lianna Pentangelin** » 2007.04.21. 22:14

//Mondd, a karid mindig ilyen ellenséges lesz? Tudod ezzel nem soká marad életben ebben az országban//

Raddaqnak

-Nyomasztana? Dehogy. Nem ismered a mondást, hogy a ház urát saját bírtokán ne fenyegesd? Ha ismernéd, bölcsen hallgattál volna.
Felállt a nõ, de vele együtt az összes lány, gyermek. Senki sem evett már. Mind Radot nézték.
-Nem adok térképet. Nincs olyanunk és nem is rajzolok neked. Éjjelre nem kapsz menedéket. Azonnal hagyd el a rendházat.
Hangja volt olyan hûvös mint a férfié. A teremben kb. 60 fekete ruhás szerzetesnõ/lány/gyermek volt összesen. A terem mennyezetén az árnyék sötétséggé mélyült és mint valami hatalmas élõ massza, vonaglani kezdett. A férfi karján felállt a szõr. Mágia erõs hullámai feszültek a teremben. majdnem fullasztó érzetként telepedett rá.

Ki van itt