A Tükörvilág

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Roaen O'Shanon /Aren/
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*Ilanát nem tudod átölelni, ugyanis amikor eléérsz a két fiatal inkvizítor eléd áll, a fiatalabbnak kinéző szól hozzád.*
- Nem érintheti meg az eretnek nőszemélyt!
*Ilana pedig egy kis mosollyal a szája szegletében szól hozzád - arcát látod a két inkvizítor közötti résen keresztül.*
- Ne félj szerelmem, nincs bajom, nem bántottak, jól vagyok, vagyunk. Ne félj! Hamarosan újra együtt leszünk... :K

- Hát én ezt nem mondanám az helyében! - *dörren meg egy picit erélyesebben az idős inkvizítor hangja a teremben. Ilana el is hallgat egyből és lehajtja fejét, de elkapod még szemének szomorúvá válását, s hirtelen könnybe lábadt csillogását.*

[Erin O'Shanon]

(Roaen O'Shanon)

-Mit mondasz a feleségemre te vén sakál? Méghogy eretnek?Mint nemes követelem, hogy mondjátok el mivel vádoljátok, és adjatok lehetőséget hogy jurátusaimmal tárgyaljunk, különben nem állok jót magamért.

<Méghogy Ilana eretnek?Mit merészel ez a vén ember, az lehet, hogy inkvizitor, de a családom inzultálásáért megölöm.>

-Ha még egy ilyen kijelentést teszel öreg, követelem, hogy nevezz meg egy személyt aki helytted dicső párviadalra kel velem, mert személyes sértésnek veszem, és mint sürgős eset nem vagyok köteles betartani a határidőket, és most rögtön még elöttem Domvik elé fogom küldeni a szerencsétlent.

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Roaen O'Shanon /Aren/
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*A két fiatal inkvizítor nem szól semmit, csak szájuk vékony vonallá préselődik össze elárulván érzelmeiket, indulatukat. Hogy ez minek köszönhető nem kell sokat töprengened, mert a hátad mögött megszólal Canus Ves Celestius atya. Hangja erőteljes és szigorúan dörren.*
- Fiam! Nem vagy abban a helyzetben, hogy ily szavak elhadják ajkadat Urunk házában!
Hogy akarsz így Tőle megbocsátást, ha közvetítőit íly tiszteletlenül kezeled tudatlanul?
Tudatlanul...
Az a nő, kit feleségednek mondassz házasságtörő, szégyentelen, istentagadó.
Miután téged idehoztak ő is kikérdezésre került volna. Azonban az helyett, hogy szomorkodott volna elviteled okán összeszűrte a levet egy másik férfival. Az inkvizíció emberei félreérthetetlen helyzetben talált rájuk. Számonkérésükre flegmán válaszolván felhívták figyelmét arra, hogy Domvik szeme mindent lát. Mire ez a nő beleröhögött az arcukba és megkérdezte, hogy "És az kit érdekel. Tőlem aztán le is jöhet és ő is jól megd*gh@t!" - *Ennél a momentumnál érezheted, hogy az atya teljes önerejéből visszatartja magát a kitöréstől, amit valószínűleg a felháborodása okozna. Pár szegmensnyi szünet után folytatja, de már nem neked.*
- Ilana! Tagadod-e itt a férjed előtt Domvik szent házában, hogy mindezen események így történtek meg?
- Nem! - *hangzik a válasz feleséged szájából, de még fejét mindig lehajtva tartja.*

[Erin O'Shanon]

Dühroham helyett csak nézek és csak ennyit mondok:
-Tudd meg, te sem egyedül voltál az életemben.-fapofával, és hideg vérrel, ahogy már sokszor tettem...

<Ehhez nincs mit hozzáfűzni...Tudhattam volna?Elő fordul, én sem vagyok káptalan. Aren-Aren már megint megszéditett egy p*n@ mindigis ezek miatt kerültél bajba.Nah, de mindegy.Akkor is a lányom anyja ezen nem változtathatok, tudom, hiszen szűz volt, és azelőtt nem lehetett senkivel.Egyszóval bármi történik a feleségem, maximum a hitvesi ágy innentől nem lesz olyan meleg.>

Szemrehányóan nézek rá, de szó nem hagyja el az ajkaimat.

<Tudom ez jobban fáj a kislánynak mint bármi, most azt kívánja meg se tette volna.>

Az öreghez fordulok.

-Most mit akartok tenni?Megaláztatok, bebizonyítottátok, hogy a feleségem hűtlen, elrontottátok a házasságomat.
Innentől én nem tudok mit tenni, ha akarjátok a saját halálos ítéletemet is aláírom, csak siessünk.

<Kíváncsi vagyok mit lépnek.Erre nem számítottak.>

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Roaen O'Shanon /Aren/
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

- Mi rontottuk el a házasságod? Megaláztunk? Aláírnád a saját halálos ítéletedet? Vagyis elfutnál tetteid és a sorsod elől... - *összegzi az egészet az atya. Vissza ül az asztalhoz, majd egy ív papírra írni kezd, teljesen belemerül a műveletbe.
Pár perc csupán és végez. Megfújkálja a papírt, majd összetekeri. Három helyen pecsétviasszal lerögzíti, hogy a tekercs ne ugorjon szét, és végül a gyűrűjének lenyomata is belekerül a viaszba. Minden hívás nélkül az a csuhás lép be az ajtón aki idáig kísért. Szó nélkül elveszi a tekercset, majd távozik a helyiségből. Az atya ezek után feléd fordul.*
- Mondd fiam! Szíved szerint mit szeretnél, hogy történjen veled, s az életeddel mindezek után?

[Erin O'Shanon]

(Aren)

-Ezt nem az én tisztem megítélni.Ha mégis a helyetekben lenék, én csak alaposan megvzsgálnám az életemet, és az erények figyelembevételével mérlegelve a "bűn" súlyosságát ítélkeznék.Az ítéletem, pedig felmentő lenne.
Ezt őszintén, szívem szerint mondom.De innentől nekem teljesen mindegy.

<Ilanát szerettem, de a szülésbe a jóslatok szerint úgyis bele fog halni, és a bűne megérdemli ezt a büntetést.Eddig érte harcoltam, és tartóztattam meg magam, itt az ideje, hogy visszatérjen az életre a régi Aren.>

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Roaen O'Shanon /Aren/
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*Az atya hallgat sokáig. Már-már szólnál, hisz a türelmed nem a legjobb a mai nap. Egyhangú, érzelemmentes hangon szólal meg. Valahogy ismét olyan, mintha nem ő beszélne, mert a szája alig mozdul meg.*
- Megtudtam amit akartam. Ítéleted akkor lesz, ha Domvik is így akarja.
Verdus elkísér ...
*A fiatalabb inkvizítor fejet hajt az atya előtt, majd az ajtóhoz lép. Kinyitja az ajtót előtted, de megáll még bent, s kezével jelzi te menj előre.
Ilana felől mintha pityergést hallanál, vagy igen halk kuncogást?...*

[Erin O'Shanon]

(Roaen O'Shanon)

Az elkísér szó után megszólalok:
-Tudom, tudom vissza a cellámba, és majd értesítenek a döntésről....
<Úgys tudom, hogy ez a kártyaparti már lejátszott, csak a formalitás kedvéért várattok meg, de mindegy visszamegyek abba a lyukba.>-ezt már nem mondom ki csak hozzágondolom, hogy ezel is csillapítsam a mérgemet.

Távoztamban vissza se nézek.Amikor meghallom a hangot kényszerítem magam, hogy ne forduljak oda. Az úton magamban filozofálgatok:
<Ha sírás volt azt megértem, ha pedig kuncogás akkor két lehetőség van:
-Egy, hogy átvert és hintába tettek, és pityergésnek álcázott nevetés volt. Ilana úgysem tudja olyan jól palástolni az érzelmeit.
-Kettő, a kuncogás csupán pimaszság volt akkor pedig nem érdemes filozofálnom rajta.>

Ilyen és hasonló gondolatok keringenek az agyamban miközben a cellához visznek.
Mieőtt odaérnék megpróbálok kieszközölni magamnak valami féle könyvet. Akár a Szentírást is bár azt majdnem fejből tudom.

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Roaen O'Shanon /Aren/
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*Verdus szótlanul kísér - de az szembeötlik, hogy nem arra vezet az utatok amerről jöttetek. Nem lefelé tartotok, hanem pár lépcső megmászásával felfelé - jelenleg úgy tűnik, mintha egy hatalmas labirintusban mászkálnál szótlan kísérőddel. Néha elmentek egy-egy nyitott ajtó előtt, s bepillantva vallatóeszközöket pillanthatsz meg - asztalokon különböző furcsa szerszámok, fogók, kések és ki tudja még mik... nem messze tőle kalodák 1-3 lyukúak, de némelyik 5-tel rendelkezik. Elgondolkodtató, hogy ebbe hogy zárnak be bárkit is, hisz úgy képtelenség lenne akár pár szegmenst is eltölteni.
Ahogy haladtok utatok során a levegő egyre frissebb lesz, nem az az áporodott mint eddig volt. Frissebb a levegő, de sokkal hűvösebb is.
Egy rövid ajtók nélküli folyosószakasz után észreveszed, hogy kísérőd már nincs mögötted. Verdus eltűnt - egyedül maradtál teljesen. Hangok egyik irányból sem szűrődnek feléd - síri csend honol körülötted.*

[Erin O'Shanon]

(Roaen O'Shanon-Aren)

<Nah most mit csinálsz te nagyokos it maradtál a szószban...Most aztán merre? Visszafelé aztán nem megyek, még a kínzásnak a gondolatától s borsódzik a hátam inkább a hideg. Engem aztán hét lóval se vontatnak a szadista hóhérok, a tortúra kedvelői, és jeles művelői közé. Oda aztán nem.>

Elindulok a friss és hűsebb levegő irányába. Egészen addig amíg valamiféle kijáratot nem találok, vagy esetleg, annyira nem kezdek el fázni, hogy ne érezzem az ujjaimat, ha esetleg ilyen lenne, elinulok visszafelé, és keresem a nyílást, ahonnan a hideg jöhet.
Mindeközben halkan imádkozok Domvikhoz, a Teremtőhöz.

<Itt aztán benne vagy a csávában öregem, kellett neked...?>-Tépelődök egy keveset.

Mindeközben halkan morzsolok egy csöndes imát, sőt ha hosszúnak látom az utat belekezdek akár egy olvasóba is.
<Van miért. Te is mindig a lehető legkésőbb bánod meg a hülyeségeidet...Hogy az a jóságos mennybeballagó eszed, meg az álmodozásaid a család megváltásáról, és a saját s*ggedet nem tudod megmenteni.>

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Roaen O'Shanon /Aren/
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

*A friss levegő nem olyan, hogy kint hó lenne, csak mégis hűvösebb. Talán a tavaszi felengedés időszakát juttatja eszedbe.
Pár lépcsőfok, kanyargós folyosó után elérkezel egy boltíves ajtóhoz, melyen keresztül fehéres fény szűrődik be hozzád. Egy alak áll az ajtóban. Magas, vékony - de nem csontsovány... még ismerős is számodra... Ahogy közelebb haladsz felismered alakját. Valri az.
Nem szól, csak nézi ahogy közeledsz felé. Arcán egy huncut mosoly játszik.*

[Erin O'Shanon]

(Roaen O'Shanon)

-Valri?-mondom kérdőn, és egybencsodálkozva.Hát te élsz? Hogy kerülsz ide? Te jó Domvik, de hiányoztál. Tünjünk el innen, de minnél gyorsabban.-szavaim özönével árasztom el, a mindig beszédes, és hamiskás Valrit.

<Te jó Domvik, köszönöm, végre eltűnhetek ebből az erődből...>

-Valri, dárga Valri, vigyél innen bárohova. Esküszöm többet nem akarlak meg..khmmm.-eszembe jut, hogy tán ennyire őszintének nem kéne lenni.

<De azok a cickók....Miért is nem őt csábítottad el hülye...Ááá, és mi van, ha ezt megint hallja ez a boszorka, de attól kedvelem .>

-Induljunk innen.-fogom meg a kezét, és jelképesen húzok eggyet rajta.

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Roaen O'Shanon /Aren/
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

- Na végre, már azt hittem nem találsz ki innen. Ilana? Nem jött veled?
*Őszinte mosoly, öröm. De a kézhúzásra nem enged, csak áll és a homályos folyosót kémleli mintha várna valakit még bentről.*
- Ilanát is várjuk meg Aren! Hisz a feleséged... a gyermekeddel...
*Annak nem adja tanújelét, hogy gondolataidat hallotta-e, vagy sem.

[Erin O'Shanon]

(Roaen O'Shanon)

-Ilanát benntartják, a szent ítélőszék boszorkánysággal vádolta, és ráadásul kiderült, hogy hűtlen volt hozzám, így innentől engem nem éredekelhet a sorsa, bármennyirem is szerettem.-a tem-et hangsúlyozza.

<Hiába ennek az álomnak is vége öreg cimbora, majd jön másik, eddig is jött...Hajjaj nem is egy. Vissza a cimborák közé!>

-Ezt meg kell, értened, tudodm a barátnőd, de sajnos nekem mennem kell, minnél hamarabb, amint csak lehet.

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Roaen O'Shanon /Aren/
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________

- Oh... hát ha bennt tartják...
Nem mondod komolyan... boszorkánysággal?...
Mi?... Megcsalt? Ő?... Hm.... Szeretted....
*Elcsodálkozott apró kérdések, de az utolsó szavát csillogó szemekkel mondja.*
- Rendben... Menjünk. Rengeteg időnk van még együtt....
Mesélj, milyen volt bent? Mit kérdeztek? Bántottak? Csak hagytak kijönni, vagy rájöttek ártatlan vagy mindenben? Nem kell már visszajönnönd?
*Közben megfogja a baljával a kezed és mint egy csíntalan bakfis kislány aprókat boldogan szökkelve távolodni kezd az erődtől.
Senki nem jön utánatok, emberi zajt nem hallasz, sem beszédet, sem mocorgást - idekint az úr a természet és minden lakójával, emberi "kéz" ide már nem ér el úgy látszik.*