Naplóbejegyzés:
Az út Erionba
„….. És igen, végre sikerült! Megérkeztem! Hallottam már Erionról, hogy nagy de hogy ennyire? Egyetlen negyede akkora mint Erigowban egy város. Na hol is kezdjem…
Erigowból indultam pontosan két hónapja. Utamat nem nevezném igazán kalandosnak, viszont számomra érdekesnek igen. Nos hát elindultam Erigowból, és postakocsin két hétig utaztam Khare-ig. Ott elidőztem pár napot, sok érdekességet láttam, mint például önjáró gépeket, és őrültebbnél őrültebb találmányokat. Még olyan is volt, aki repüléssel próbálkozott. Itt egy olcsó fogadóban laktam, majd felfrissítettem készleteimet. Ezután egy kereskedő társasággal mentem tovább körülbelül egy hétig. Szerencsém volt, mert a kompánia vezetője pár éve szerelt le az erigowi hadseregből és megtudván rangomat, felajánlotta, hogy ármentesen elvisz egy darabon. Körülbelül másfél – két hét utazás után két napra gyaloglásra szorultam, de újból összeakadtam egy vándortársasággal. Ők vándormuzsikusok voltak, és egy,a Tiane-hegység északi lába és a Syrenar-államszövetség déli határa között fekvő városkába tartottak. Az utazásnak ez a része is körülbelül egy hétig tartott. Innen (Zúgó-öböl) egy hajóra szálltam, ami épp Erionba tartott. Meg kell hagyni, az utazásnak ez volt a leg veszélyesebb szakasza. A három hetes utazás alatt kettő héten át viharos, vagy vihar gyanús időbe jöttünk. A kapitány szerint ez kétélű penge, mert ugyan a széltől gyorsabban mentünk, ha viszont elkaptunk volna egy igazi vihart, biztos, hogy ripityára törött volna a hajó. Másik meg az, hogy egyszer egy nagyobb széllökés belelökött a vízbe, de szerencsére az egyik matróz utánam ugrott. Ekkor láttam meg a kezére tetovált Erigow zászlaját. Tudtam, hogy van valami ismerős az alakban, elmondása szerint egyszer találkoztunk is. Na mindegy, az erigowiak úgy látszik elég messze eljuthatnak a hazájuktól.
De a lényeg az, hogy megérkeztem, és nem raboltak ki.7(!!!) ezüstöt kellett fizetnem a postakocsiért, 1-et a dalnokoknál a szálláshelyért, újjabb 2 ezüst volt a fogadó Khare-ban, 1 ezüst a fogadó Zúgó öbölben, illetve 2 ezüst az élelmiszerem újratöltése(teljes utazás), valamint egy egész arany a hajóutazás ára.
Itt vagyok, és ez a lényeg. A város méreteit elnézve el fog tartani egy darabig, míg kiismerem.”
Drogo th’a Gonn