SosAken Aleval (SosAken Aleval)

[SosAken Aleval]

Elõtörténet

...
Csak egy ernyedt test a semmi közepén. Nem más. Végtagjai némán mutatnak elõre, talán mintha élne. De nem. Semmi életjelet nem mutat már. Szemei nem csillognak, tompa fény szikrázik csak benne ahogy a nap vérvörösre festi az ég alját.
Vére lassan öleli körbe élettelen testét, s lassan öntözi meg a környezõ talajt. Csak folyik … és folyik, mindent bemocskolva.
Kiesik kezébõl a tõr. Nem tehetett mást, ez volt a feladata. Már nem volt hasznára a másik, s meg kellett tennie.
Kegyetlennek koránt sem nevezhetõ mosoly kúszik az arcára. Inkább amolyan sajnálkozó… Letekint a tõrre, mely nem is oly rég még kezében idõzött. Az õ vérétõl lucskos.
Ez volt az elsõ számára, melyet önön akaratából hajtott végre. Az elsõ gyilkossága. Teljesen megrémült, hisz nem érez semmi szánalmat maga iránt, hogy arra vetemedet, hogy elvegye ennek az lénynek az életét. Nem érez fájdalmat, sõt inkább szétfeszíti törékeny testét az a tipikus sátáni kacaj, mely minden élõnek a velejéig hatol, s rémiszti halálra õket. Legszívesebben még egyszer belemártaná a pengét, s ismét és ismét. Addig döfné, míg csak egy véres miazma marad utána.
Nem érdemelt mást ez a férfi… férfi? Annak sem mondható. Undorodik tõle. Attól, ahogy agg kezei végigsimították feszes bõrét, s ahogy fogatlan ínyével a puha melleit próbálta harapdálni. Komolyan azt hitte, hogy szándék nélkül közeledik feléje? Milyen megható. De nem. Céljai voltak, melyeket kiosztottak rá. Bizonyos információkat megtudni, majd az illetõt likvidálni. S a másik elmondott mindent. Mire képes egy bájos arc, s egy kissé jobban meglendülõ kéz, melynek köszönhetõen több bor kerül a kupába. A fehérnép mindig is értette a dolgát.
Sosem feledi azt az arcot, mikor a földre rogyott a másik, s a torkára szorította kezét. A kétségbeesése szinte már szívszorító volt, az, ahogy még mindig ragaszkodott az élethez. Megpróbált még az utolsó kis fûszálba is megkapaszkodni, hogy nehogy véget érjen.
A tudat, hogy nemsokára kileheli lelkét még jobban pezsdítette a nõ vérét.
…
Lassan kúszott le az égen a nap, s eljátszadozott a környék színeivel. Mindent másra festet, csak úgy kedvtelésbõl. Nemsokára az õ ideje jön. A Hold letaszítja trónjáról a Napot, s átveszi megérdemelt helyét az égbolton. Örökös körforgás ez, hol az egyik gyõz, s tiporja el a másikat, majd egy fél nap múlva minden ismétlõdik azzal a különbséggel, hogy az elégtételt vevõ gyõzedelmeskedik.
Lova lépésben indul meg a város felé. Csuklya arcába húzva, s nem a tipikus nõi lovaglópózt vette fel. Csak úgy, ahogy a férfiak.
Szemei kutattak, kémlelték a környezõ vidéket, nehogy valahonnan támadás érje. De ki támadhatná meg ezen a vidéken? Talán annak az aggnak a hû kutyái. Azok biztosan nem. Nem tudhatták, meg, hogy uruk halott, hisz alig történt meg az egy fertályórája.
Maga elé tekintve lovagol át a kapun, az õrök hál’ az égnek nem állítják meg.
Nem siet. Nincs oka magára vonni az árgus szemek tekintetét, melyek gyakran a velejéig látnak. Elérkezik a fogadóhoz, hol megszállt. Egyszerû, puritánnak nevezhetõ, homlokzatán semmilyen dísz. Csupán a cikornyás betûkkel vésett cégér hirdeti, hogy ez egy megszállásra és vedelésre alkalmas helyiség.
Felsiet szobájába, s maradék holmiját összekapja. Majd néhány aranyat dob a pultnál állomásozó férfinak, s azonnal siet is kifele. Nem szeretne kapuzárás után a város falai között maradni. Túl nagy kockázat lenne számára. Ha most sikerül kilógni, akkor nyer egy egész estét az üldözõkkel szemben.
Felerõsíti a holmit a lovára, majd szinte azonnal a nyeregbe pattan.
Vágtat …
Még pont idõben éri el a kaput… az õr akadékoskodik… szépen néz rá, s mosolyog, miközben bizonygatja, hogy tud magára vigyázni odakint a süvítõ éjszakában. Õ nem egy nádszál, mellyel a szél akkor játszadozik, amikor csak akar.
Siker … apró mosoly az arcon, s már lovagol is ki az éjszakába.
…
Éles fájdalommal csap az arcába a hideg szél, ujjai rágémberedtek már a kantárra, de nem csökkenti a tempót. Még az éjszaka elõnyhöz kell jutnia. Elméjét teljesen betölti a paták dobogása, s az elsuhanó táj képe.
…
Távolban füst. Szíve összeszorul. Talán már oda is ért volna? Ki tudja.
Lassít a tempón, lova lépésben közelít. A hold már magasan jár az égen, halovány fényt jutat le, s csak alig lehet látni. Csoda, hogy lova nem botlik meg úton, útfélen.
Ismerõs alak, de még koránt sem biztos, hogy õ az.
Közelebb ér. Mosoly terül szét arcán, mikor felismeri, biztosra véli az elõtte ülõ alakot…
- Ilyenkor nem kéne már aludnod?
Kissé csípõsen fogalmaz de, neki köszönheti az elmúlt év úgymond gyötrelmeit. Õ adta a feladatokat, melyeket el kellett végeznie, miután sikeresen elvégezte az „iskoláját”. Míly gyötrelmes évek voltak.
Kissé libabõrös lesz még a gondolatára is. Mennyiszer statuálták rajta azt, hogy mit érdemel, ki megszegi a szabályokat. De oly csábító, s a tiltott gyümölcs mindig is édesebb.
Még most is tisztán emlékszik egy alkalomra.
…
Kislány volt … sírt … nemrég választották el anyjától, hisz alkalmas volt a mágia befogadására, de õ dacolt ellene. Feleslegesen …az évek folyamán megtanulta, hogy a sors kusza hálója ellen nem éri meg harcolni, úgyis azt tesz velük amit akar. Úgy dobálja õket, mintha csak egy rongybaba lenne egy gyermek kezében.
Sûrû fátyolként fedték be szemét a könnyek, szinte már nem is látott. Vörösre festõdtek, feldagadtak, de nem hagyta abba. Akárki akármit mond, egy öt nyarat megért lányka csak ragaszkodik ahhoz a testhez, ki ételt ad neki. Ki megszülte, s kínkeserv között felnevelte, majd néhány rézért odaadta. Akkor még nem fogta fel, hogy pontosan ez mit is jelentett. Csak egy eszköz volt, egy tárgy, mely felett bíráskodtak, s adták-vették. Anyja nem szerette, csak azt várta, hogy minél hamarabb vigyék el és megkapja „jutalmát” …Ez csak késõbb tudatosult benne, az évek múlása fakította az anyai szeretet emlékét, majd átalakította gyûlöletté. Lassan … fokozatosan.
Csak bámulta könnyes kis szemeivel a zord falakat. Nem tudta hol lehet, el volt veszve. Belül fájdalom mardosta, égetett mindent … hiány, összetörtség, zavartság … az összes olyan érzés akarta szétfeszíteni kicsiny lelkét, melyet ilyenkor az emberek érezhetnek. Egy idegen környezet, idegen emberek, s mind úgy méregetik … furcsán néznek rá …
S belép egy öreg nõ. Arca ráncos, de még mindig látszik rajta, hogy fénykorában gyönyörû lehetett. Kedvességet várna tõle az ember, de nem kap mást csak egy nagy pofont.
Most már nem csak szemei, de arca is vöröslött, míg egyik a könnytõl, a másik a pofontól. Zavarodottsága még magasabbra hágott, de könnyeit már nem hullatta. Megpróbálta elfojtani …
- Helyes … leányom
Dörrent a még most is nõies hang, apróbb kis reszeltséggel, melyet a kor okozott.
- Most, hogy már így megértettük egymást kövess!
S az ajtó kitárult. Világosság szûrõdött be rajta, s szemeit összeszûkítették a fényviszonyok közti különbségek. Engedelmesen ált fel, s követte a nõt. Nem szóltak egymáshoz, csak a folyosók szövevényében próbáltak rendszert találni, s azt a fonalat követve eljutni az adott pontig.
Akkor még nem tudta ki ez a nõ. Nem sokkal késõbb tudatták vele, hogy a templom fõpapnõje. Nem ez volt az utolsó találkozásuk ...
…
Évek teltek el monoton egyhangúságban, csak gyermeki csínyjei tartották ébren lelkét, s óvták meg attól, hogy belesüppedjen a szürke hétköznapokba. Nem voltak nagyok. Néha békát csempészett be az udvarról más lányok szobáiba…néha szöget a székre … néha mást tett a felsõbb évesek parfümös üvegcséjébe. Egy kissé zamatosabb illatút. Idõvel ellenségeket szerzett, de nem tudták kikezdeni lelkét. Hûen követte Ranagol tanításait, neki szánták, nem pedig a koncon acsarkodó kutyáknak.
Majd egy éjszaka kilopódzott. Kíváncsi volt, hogy pontosan hol is lehetnek. Nem nagyon õrizték a szállásaikat, hisz az feltûnõ lett volna. Titkos szektaként mûködtek Pyarronban.
Felmászott a legmagasabb dombra, melyrõl tökéletesen lehet látni a környezõ város képét. Csodás… ahogy a lámpások világítanak apró kis pöttyként, mintha az égbolt lenne. Néhol nyüzsgõ emberek, s halk zene … Kilenc nyarával már felkészült eme látványra. Vagyis õ ezt hitte. Azt gondolta, hogy tud mindent, mit tudnia kell. Szembeszállhat azokkal, kik vérét kívánják, s büntetheti õket a gonosz gondolatokért.
Majd apró nesz a háta mögül. Csenevész alkat lép ki a bokorból, s egy dallamot dudorászik. Megragadó… s megidézõ…s a szöveg melyet késõbb társíthatott hozzá… talán nem is az, amit valójában jelentett, csak a dallam fogta meg.

~ O SI USQE EDITA VICTUS SAPIENTIA
ET LINGUA DEUS NO PRAETENDIESE
BEATUS VIR QUI SUFFERT TENTATIONEM
QUONIAM CUM PROBATUS FUERIT
ACCIPIET CORONAM VITAE
KYRIE IGNIS DIVIVE ELEISON
O QUAM SANCTA, QUAM SERENA,
QUAM BENIGNA, QUAM AMOENA
O CASTITASTIS LILIUM… ~

(Oh, még a legyõzött is felmagasztalja a bölcsességüket és szavaikat
Áldott aki szenved a sebek és az élet kísértéseitõl
Istenem, mennyei tûz, légy könyörületes
Te oly szent, oly békés, oly kegyes, oly kellemes
Oly tiszta liliom)

Majd a hanghoz tartozó szempár. Egy ifjú szeme volt az, ki vele egyidõs lehetett. Bozontos haj, s kéklõ szemek. Sos úgy állt ott, mint egy megriadt õzike. Nem tudta mit tegyen, s legszívesebben elfutott volna. De nem … lábai a földbe gyökereztek, s csak hallgatta a dallamot, mely talán lelkéig hatolt. Régi emlékek törtek a felszínre a békés hangok hatására. Majd szó szót követett, s egyre jobban megértették egymást. Eleinte ritkán találkoztak, de ezek idõvel, mikor már a bizalom is kialakult kettejük között megsokszorozódtak. Nem beszélt senkinek errõl a fiúról, hisz a végén még ezt a kellemes ajándékot is elvennék tõle. Végre gyereknek érezhette magát mellette. Az éjjeleket átjátszották, nappal fáradtan feküdt a padban, s az akkor unalmasnak hitt több órás szentbeszédeket csak így élte túl. Az este emlékével …
S eljött a végzet estéje. Ismételten hozzá lopódzott ki, de óvatlan volt. A „testvéreknek” feltûnt, hogy elmaradnak a csínyek, s túl fáradt … Egy éjjen követték, majd a következõ nap reggelén elmondták a fõpapnõnek.
Lelke repdesett, hogy maga mögött tudhatja a templom sivár falait, hol csak az számított, hogy mennyire sajátította el azt, mit feladtak neki...
Óvatlan volt… Nem figyelt a háta mögé, hol léptek követték. A dombon találkoztak … utoljára …
A fõpapnõ tûnt ki a bokrok mögül, s azonnal elkapta a fiút. Majd vér. Mindenütt vér. Ó ordít, hogy ne, semmi köze neki ehhez, csak õt büntessék, s az oly rég látott könnyek ismét szemébe szöknek, ismételten hasztalan. Csak bámul maga elé. A nem is oly rég még élettel teli arc tompa mása néz vissza rá… Egy mozdulattal vágta el a torkát…
Csak bámult maga elé, hisz ez volt az elsõ gyilkosság mit látott, s azt kellet tapasztalnia, hogy fáj. Fáj, mert egy olyan embert vesztett el, ki közel állt hozzá. Talán túl közel is...
Majd falak … fájdalom … nem lelki, testi. Háta vérzik, korbács által szakított bõr. De nem érdekli. Nem szól.
…
Minden más lett …Az egykor mindenben naivan hívõ lány, mára egy nõvé érett, s az élet szelében edzõdött. A régmúlt eseményeit maga mögött hagyta. Azon az estén megfogadta, hogy sosem fog senkihez lelkileg közel kerülni. Eddig ezt sikerült is betartania. Érzések nélküli torzó … de valahol a legmélyén ott tombolnak. Éjjelente elõjönnek, s kergetik õt. A fiú képe, a dombról látottak, s az emlékek. Hol kellemes, hol kellemetlen. Nappaljaiból kiszorította õket, de éjszakánként ott lebeg felette a kard, melynek csak egy löket kell, hogy elvágja azt a kis fonalat, mely elválasztja egymástól a két részt.
…
Csend, s mozdulatlanság. Elméje más tájakon jár, úgymond meditál. Lassan veszi a levegõt, s megpróbál összpontosítani arra a helyre. Arra, hol minden kezdõdött, s ért véget egy apró tõr csapása képen. A dombokra. Valahogy azóta is az a legnyugodtabb hely számára. Nem talál ki olyan helyeket, hol lassan csörgedezik a patak, a fû zöldje olyan, mintha egy festményen lenne lefestve. Pillangók és egyéb állatok szálldosnak, az énekesmadarak dalolna. Õzek, nyulak bújnak ki a bokrokból, s óvatosan közelítik a folyót, hogy ihassanak belõle. Minden oly békés, és valahogy mégis oly zavaró… számára nem ez a megoldás, ha ki szeretné kapcsolni egy kicsit elméjét.
Visszatér arra a helyre, hol megismerkedett a fiúval. Valahogy azóta, az irtózatos éjszaka óta csak ez az egy hely adja vissza a nyugalmát. Amikor egyedül nézi a dombról a tovatûnõ világ sokaságát, azokat, kik csak annak élnek, hogy szolgálják az aktuális rezsimet.
Néha gondolatban bemerészkedik a városba … szellemalakok mászkálnak az utcákon, s arcukat homály fedi. Nem tudni kik õk. Csak egy ismerõs van közöttük… a fiú. Roxat … Oly rég volt, de még mindig tisztán emlékszik arra a csillogó, élettel teli szempárra, a mosolyra. Még most is összeszorul szíve … Hívja … invitálja …
- Kövess…
Súgja fülébe, incselkedik, mint a pajkos szellõ, mely bele-belekap néha a hajba, s arra noszogat, hogy játssz vele … De õ csak áll … egy helyben mered a semmibe … kétes érzés. Valahogy jó, és közben mégsem. Jó újra látni az ismerõs arcot, de valahogy összeszorítja szívét, s gombócot képez nyelõcsövében … Csak nézi a távolban eltûnõ alakot, s elméjében egy hang szólal meg … Nem érti mit mond, de érzi az elkeseredettséget a szavak között …

~ Usstan zhahus natha gul, p'los dos doerrus
Usstan zhahus natha slaved, drill Usstan changed
Lu' Usstan orn taked bwael … whol dos … ~

Majd hírtelen rántja vissza valami a valóságba … megrántják, s éles fájdalom hasít oldalába … szemei lassan veszik vissza az eredeti színüket. A hófehér burok leoldódik róla, s most már a föld üdeségét idézõ zöld szemek villannak a helyükön. Egy társa az, kivel együtt tanulják a mágia fonalának alakítását … De mit akar?
- Miért …
A másik arcén huncut mosoly, már akkor kitalálhatta volna, hogy egy bizonyos céllal jött, mikor megpillantotta. De nem tudott hinni a szemének. Azok a pillantások … Szinte azonnal cselekedhetett volna, de nem tette … nem merte elhinni, hogy miért tenné meg vele ezt a másik.
De csak akkor értette meg teljesen, mikor a másik kezében tartott tárgyra, s az oldalára pillantott. Mind a kettõ egyszínû … míg a penge mattul csillog a homályos fényben, végét beszennyezi a vér vöröse … s oldala is attól fáj …
Még utoljára letekint, s kezét rászorítja a vágásra … majd másikkal ellöki magától a „társat”, persze a mágia kusza fonalával felerõsítve … A test könnyedén szeli át szobáját, s csapódik neki a falnak, úgy mintha csak egy egyszerû rongydarab lenne…
Így járnak azok, kik el akarják nyomni az erõsebbet, s nem úgy közelítenek hozzá, hogy véglegesen elpusztítsák … A nõ nem mozdul …
Hatalom … az õ kezében szinte megerõsödik, s eggyé válik a mindenséggel …
…
A fiatalnak is mondható férfi feláll, s meghajolva köszönti. Mosolyt csal arcára a groteszk kép, hisz tudja jól, hogy nem tiszteli.
- Tudod jól, miért vártalak meg íly késõn is. Megszerezted?
Férfiak. Mindig a lényegre térnek.
- Természetesen. S az aggal sem kell többet törõdnöd.
Enyhe utalás arra, hogy a férfi már halott. De ezt biztosan megfogja tudni a másik is. A kémek jól jönnek, fõleg ha neked szállítják az információt.
Leszáll a lóról, s közelebb lép. Keze elgémberedett a vágtában nekicsapódó szélben, s ezért kissé közelebb lép a tûzhöz. Zöldes íriszében pattog a tûz, mintha oda teremtették volna. Két elem tombol benne, s talán ebben egy idõben a két én is vegyül. Kinyújtja a tenyerét, s közelebb helyezi a tûzhöz, hogy egy kis élet menyjen belé. Ég, lüktet, de még használható. Lassan tér vissza az újjakba a lét, s amint ez megtörtén visszamegy a lóhoz. Egy pergament vesz elõ, s a férfi felé dobja. Ez kellett neki. Bizonyítékok.
Amaz csak olvassa, s gonosz mosolya csak egyre szélesedik, eltorzítva a nõi szemmel vonzónak mondható arcot.
Leszerszámozza a lovat, s egy pokrócot borít a gõzölgõ testre.
A csomagot, azt a szerényet maga mellé vonja, s tovább bûvöli a tüzet…
- Tökéletes
Szólal meg az orgánum a háta mögött. Majd a vállán érzi a kezét a férfinak. Vére felpezsdül. Nincs ellenére a kis játék, bár fáradt hozzá.
- Igazán? Most mire gondolsz. Az információkra, vagy rám?
Kacér mosoly. A választ tudja, de magának sem akarja bevallani. Feláll, s a férfival szembefordul…
Nemek harca ez, csak mindenki másképp fogja fel. Érzi ahogy végigszánkázik testén a másik keze, s ahogy kibújtatják a ruhából. Ajkaik szenvedélyes csókban forrnak össze …
…
Hajnalodott. Óvatosan nyitotta ki szemfedõit, a hosszúra sikeredett éjszaka emlékei még éberen õrködnek elméjében. Csodás látvány, ahogy a nap fénye megtörik a fákon, kissé csiklandozva testét. Csípõs a reggel, de nem zavaró. Kellemesnek mondható az idõ. Oldalra fordul, ujjai kutatnak a másik után, de az eltûnt. Csak egy darab papír maradt utána. Hát igen. Ilyen az ha valakinek sietõs a dolga. Elamshin elment, hûlt helye …
~ Következõ célpontod …~
Olvassa a szavakat…
…


Kinézet:
Hollófekete haj omlik a hófehér bõrre. Ellentétek harmóniája, bár már kísérteties módon. De valahogy mégis bájt kölcsönöz az arcnak. Szépnek mondható, bár mindenki mást láthat benne. Van ki számára egy gyönyörû múzsa, s van az, kinek csak egy ugyan olyan nõ, mint a többi. De egy biztos, megosztja a véleményeket.
Telt keblek, formás alak. Minden ott van, hol kell. Puha ajkai duruzsolják a szavakat, s a méregzöld szeme azonnal babonázó.
Gerincén tetoválás, rúnák mesterkélten mélyednek bele a hófehér bõrbe.
Általában egy merészebben kivágott felsõrész, és egy kissé feszülõsebb szoknya van rajta, térdig érõ csizmával. Nyakában medalion, egy furcsa képpel.
Õ az, aminek szeretnék látni. Egy örökké változó, az álmokból kilépõ …


Jellem:
Laikusok szerint nincsenek érzései. Pedig minden ott van, csak kutatni kell a lélek legmélyén. A szeretet egy kedves emlék iránt, a gyûlölet a fõpapnõ tetteiért, s persze a nagyravágyás, mely minden lelket megfertõzhet.
Életét arra tette fel, hogy egyszer majd bosszút áll a fiúért … Ezért tanult oly sok éven át, ezért viselte el mások megvetõ szavait. De ez az érzés is, mint minden olyan sok dolog életében változásokon ment keresztül. Még mindig az a célja, hogy egyszer megbüntesse a fõpapnõt, de már nem a kisfiú miatt. Inkább önön hiúsága a vezetõ ok. A sok szenvedés, melyet tõle kapott, s a lelki torzulás.
Ölés … bárkit megöl, ha az útjában áll, de természetesen nem az a tipikus deviáns ember. Feleslegesen nem segít át másokat a túlvilágra, hogy azután az Istenük mondhassa ki fejük felett az ítéletet.
Kötelességtudó, mindent megtesz, melyet parancsolnak neki, s melyek a saját érdekeit is szolgálják.


Élete fontosabb eseményei
Psz. 3681. Egy csöpp gyermek megszületése, s ezzel kezdetét veszi értelmetlen léte… Szegény család sarja, apjával sosem ismerkedett meg.
Psz. 3685. Élete hatalmas fordulatot vesz. Anyja elárulja, néhány rézért túlad rajta
Psz. 3689. A „fiú” halála … megváltozott élete, azt az egy dolgot is elvették tõle, mit szeretett.
Psz. 3697. A támadás … késõbb a templom ítélõszéke elé állítják, de nem találják bûnösnek. A másik tanítvány örök életére béna maradt …
Psz. 3699. Tanulmányok befejezése,
Psz. 3700. Elsõ gyilkosság … Élete megkezdõdött, kívül az óvó falak mögött…
Psz. 3700. Útrakél, hogy második feladatát teljesítse…

[SosAken Aleval]

A karakter ...

Neve: SosAken Aleval
Kaszt: Boszorkány ( Beépített ügynök )
Iskola: Maida Saluquas
Faj: Ember, Nõ
Született: 3681
Szülõföld: Krán, Nurgan - tartomány
Vallás: Ranagol
Jellem: Rend, Halál
Tapasztalati Szint: 1
Tapasztalati Pont: -


Képességek

Erõ: 7 ( 7 KAP )
Gyorsaság: 13 ( 13 KAP )
Ügyesség: 15 ( 15 KAP )
Állóképesség: 13 ( 13 KAP )
Egészség: 13 ( 13 KAP )
Szépség: 17 ( 19 KAP )
Intelligencia: 15 ( 15 KAP )
Akaraterõ: 17 ( 19 KAP )
Asztrál: 15 ( 15 KAP )
Érzékelés: 17 ( 19 KAP )

- 148 KAP -



Életerõ és Fájdalomtûrés
Maximális Életerõ: 7 (4+3 ) ( 8 KAP )
Maximális Fájdalomtûrés: 24 ( 4+10+7+3) ( 10 KAP )
Fp / Szint: 4 ( 12 KAP )

- 30 KAP -


Aktuális Ép: 7
Aktuális Fp: 24



Pszi Képzettség
Iskola Típusa: Pyarroni módszer
Használati foka: 3
Használat szintje: 1
Maximális Pszi Pontok: 6 ( 5+1)
Pszi pont / TSzint: -
Aktuális Pszi Pont: 6


Pszi Pajzsok ( Asztrál / Mentál )
Statikus: 6 / 6
Dinamikus: - / -
Tudatalatti: 5/ 7
Mágikus: - / -

ME: 11/ 13


Mana pontok
Maximális Mp: 8
Mp / Szint: 8
Egyéb helyen tárolt Mp: -
Módosítók: -
Aktuális Mp: 8



Harcértékek
Fegyvertelen:
KÉ: 18 ( 10 + 08 ) ( 10 KAP )
TÉ: 27 ( 19 + 08 ) ( 19 KAP )
VÉ: 80 ( 72 + 08 ) ( 72 KAP )
CÉ: 10 ( 05 + 05 ) ( 10 KAP )


Tõrrel (dobó):
Tám: 2
KÉ: 28 (18+10)
TÉ: 38 (27+11)
VÉ: 82 (80+02)
Seb: 1K6

Nyílpuska, kézi:
Tám: 2
KÉ: 21 ( 18+03)
TÉ: 27
VÉ: 80
CÉ: 19 ( 10+09)
Táv: 30
Seb 1K6/2


HM / Szint: 5 ( 15 KAP )

- 126 KAP -


Képzettségek
Kp alap: 9 ( 9 KAP )
Kp / Szint: 5 ( 10 KAP )

- 19 KAP -

Aktuális Kp: 0


Harci Képzettségek
- Fegyverhasználat ( tõr ) - 2. fok ( 4 Kp )
- Fegyverhasználat ( nyílpuska, kézi ) - 2.fok ( 2 KAP )
- Fegyverdobás ( tõr ) - 2. fok ( 4 Kp )


Szociális Képzettségek
- Élõ nyelv ( pyarroni közös ) - 4. fok ( 1 KAP )
- Élõ nyelv ( kráni khors ) - 2. fok ( 2 KAP )
- Kultúra ( pyarroni kultúrkör ) - 3. fok
- Lélektan – 3. fok ( 3 KAP )
- Helyismeret ( Új – Pyarron ) - 3. fok
- Ékesszólás – 3. fok ( 7 Kp )
- Szexuális kultúra – 3. fok ( 3 KAP )
- Udvari etikett ( pyarroni kultúrkör ) – 2. fok ( 4 Kp )
- Ének – 3. fok (3 KAP )
- Tánc – 1. fok ( 1 KAP )
- Színészet – 3. fok ( 3 KAP )




Alvilági Képzettségek
- Álöltözet – 2. fok ( 2 KAP )
- Arctalanság – 2. fok ( 2 KAP )


Túlélõ Képzettségek
- Úszás – 1. fok ( 1 Kp )
- Veszélyérzék – 13 % (7%+6%) ( Természetes alap érték+4 Kp )



Elméleti Képzettségek
- Írás, Olvasás – 3. fok ( 3 KAP )
- Legendaismeret ( pyarroni kultúrkör ) - 2. fok ( 2 KAP )
- Politika, Diplomácia – 1. fok ( 1 KAP )
- Pszi – 3. fok ( 3 KAP )
- Vulgármágia ( Asztrálmágia ) - 3. fok ( 2 KAP )
- Vulgármágia ( Szexuálmágia ) - 3. fok ( 2 KAP )
- Vulgármágia ( Szimpatikus mágia, Familiáris mágia ) - 1. fok ( 1 KAP )
- Vulgármágia ( Térmágia ) - 1. fok ( 1 KAP )
- Vulgármágia ( Alapvetõ varázslatok és misztikus képességek ) - 2. fok ( 2 KAP )
- Vulgármágia ( Tûz és Anyagmágia ) - 2. fok ( 2 KAP )
- Vulgármágia ( Átkok ) - 2. fok ( 2 KAP )
- Auraleplezés – 3. fok ( 3 KAP )
- Auraelemzés – 2. fok ( 2 KAP )
- Alkímia – 2. fok ( 2 KAP )



- 52 KAP -

Felszerelés:
- tõr
- málha szerûség: * váltóruha
* pipere dolgok(fésû, arcpirosító, púder, ajakrúzs, haj/testfestékek, szemkihúzó ólomrudacska, szemfesték, kézitükör, fésû, törlõkendõcskék, csipesz, kisolló)
* 4 napi hideg élelem és ital
- lámpaolaj
- takaró
- tûzgyújtó szerszám
+ ló és a hozzá tartozó szerszámok

Ruházat (jelen pillanatban, az elõtöri szerint):
- szövetköpeny
- térdnadrág, mely a térdig érõ csizmában végzõdik
- derékszíj
- nemesi ing, egy fûzõ alatt
- nemesi kesztyû

[Lianna Pentangelin]

A következõkkel volt gondom:

-nekem az olvasásélmény rovására ment a gyakori félregépelés...
-magas asztrálú karakterhez képest kicsit érzelgõs idõnként...
-a ranagolita vonásokat nem fedeztem fel a nõben
-a bosszúállás nem fér össze a rend jellemmel, ha a bosszú tárgya pont a rendfõnök
-pyar pszít 4. fokon elsõ szinten nem vehetsz fel, a mesterfok esetedbena 3-nak felel meg, a slaneknek van 4. fokú pszíje, nem egy boszorkánynak
-a TÉ, VÉ irtózatosan magas, egy harcos rendelkezik ilyen alapokkal, nem egy boszi! Ugyan így az fp 15 alap is magas.
-a pyar nyelv ingyenessége 3 szintre jár, nem 4-re, ha te úgy szeretnéd, egy kapot rá kell költened
-4. fokú szex? Hm, igen nimfomán karakternek kéne lennie, ami sehol nem derült ki róla
-az udvari etikett mely kultúrkörre vonatkozik?

[Cymar on-Creel]

sajnálom,de az elõtöri átfutására nincs most idõm,viszont a számolgatás jól megy,és második átszámolás után(a számológépem segítségével)a következõ igen csak komoly hibákat találtam,ami alapjaiban bontja a koncepciót:

1.:a képességekre a 145 KAP helyett 153 lett költve

2.:a harcértékekre(a HM-et is beleszámolva) a 130 helyett 154-et költöttél!

3.:a képzettségekre a 46 KAP helyett 54et költöttél.

Ha valamit nem értesz,nyugodtan kérdezd valamelyik HM-et,vagy javítsd ki magad,ha minden világos...

EDIT:

a harcértékeket elszámoltam,a képességekkel összeadott értéket számoltam...bocsi

[Kalmárfejedelem]

Bár az erõnél való eltérés miatt nem is 153, hanem csak 152, de ez akkoris sok.

A HM-ek lehet, hogy már javítva vannak, de én 130-at számoltam.

Én képziknél csak 45 KAP-ot és 24 KP-t számoltam össze. Bár lehet, hogy ez is azóta lett javítva. Ami viszont még nem stimmel az a mágia. A csókmágia ugyanis határozottan a szexuálmágiába tartozik, így nem kell külön felvenni. Amit meg hiányolok az az alap varázslatok és misztikus képzettségek, valamint az anyag és tûzmágia. A mentálmágiáról nem is beszélve. Szerintem egy kráni boszinak ez alap.
Amúgy majd még átnézem a szabályzatban a boszimágia felosztását, mert fejbõl nem tudom mit határoztak a többiek. Majd még javítok ha okosodtam ezügyben.

- A ranagolita vonásokra kíváncsi lennék Navtól. Milyenek is azok?
- Nem a bosszúállás ténye, hanem a módja határozza meg, hogy azt milyen jellemû hajtja végre
- A pszít tényleg nem tanítják egy boszinak 4. fokra, mégha saluquas is.
- A nagyon magas alapharcértékekkel én sem értek egyet. Ez már tényleg egy csak harccal foglalkozó kari alapértéke, a boszit pedig emellett másra is oktatták. Sõt...
- Az FP alap viszont kiképzésfüggõ. A krániak pedig nem a gyengédségükrõl híresek. Mondjuk a 15 talán így is sok.
- A 4. fokú szexkultúrára meg azt mondom, hogy annyira nem is lenne ireális, de ha a harcos is csak 3. fokú fegyverhasználattal kezdhet, akkor ez vonatkozik a boszi szexkultúrájára.
- A mágiákat átnéztem, és tartom a fentieket.

Még hozzáteszem, hogy az elõtörténet dícséretesen jó lett. Magávalragadó és bevezet a karakter lelkének mélységeibe. Gratula.

[Az Álmok Õrzõje]

Cymar és Olwen társam már elmondta a pontelosztásos hibát.

Amíg ezt nem javítod nem tudjuk elbírálni a karaktert.

Írj itt egy új hsz-ást ha készen vagy, hogy tudjunk róla.

[SosAken Aleval]

Lianna:

-nekem az olvasásélmény rovására ment a gyakori félregépelés...
Próbáltam javítani, bár nem tom, hogy jól sikerült e …

-magas asztrálú karakterhez képest kicsit érzelgõs idõnként...
Szerintem minden ember jónak születik, s bizonyos események terelik a rossz, úgymond kissé gonosz útra. Kellettek bizonyos események, melyek eltérítették. Meg valahogy érdekesebb egy olyan karit kijátszani, ki vívódik belúl, nem pedig az a tipikus „én nem érzek semmit” karikat. Bár ez csak az én véleményem…

-a bosszúállás nem fér össze a rend jellemmel, ha a bosszú tárgya pont a rendfõnök
Ez csak a múltban volt így … valahogy át kellett vészelnie azt az évet, mikor elveszítette Roxat. Bár csak nagyon jó ismerõsök voltak, mégis vonzódott hozzá… ezért fejébe vette, hogy azért fog tanulni, hogy megbosszulja majd… De ezt ugyan úgy mint sok dolgot az idõ rendezte, s most már nem olyan szemmel tekint a rendfõnökére … Viszonylag hálásnak is mondható, hisz õ terelte a „helyes” útra …

Udvari etikett a pyarroni kultúrkörre vonatkozna …



A karilapot módosítottam, remélem már így megfelel.

[Kalmárfejedelem]

Asztrál: 15 ( 17 KAP ) Ez nem asztrál 16 akart lenni?

Látom ez a vulgármágia felosztás még probléma. Segítek. Itt látható a boszorkánymágia felosztása:

Boszorkánymágia (Vulgármágia):
- Alapvetõ varázslatok és misztikus képességek
- Tûz és Anyagmágia (Alkímia megfelelõ fokú ismerete)
- Asztrálmágia (Lélektan képzettség megfelelõ fokú ismerete)
- Átkok
- Mentálmágia (Auraelemzés megfelelõ fokú ismerete)
- Szexuálmágia (Ne legyen nagyobb mint a szexuális kultúra képzettség)
- Gyertyamágia, Viaszbábok mágiája
- Szimpatikus mágia, Familiáris mágia
- Térmágia

Ez alapján vedd majd fel a mágiáidat. Ezzel már könnyû lesz.
Ami még most szemet szúrt az a lélektan 4. fok.
Az elõtörténet résszel még mindig nincs gondom. Ha Navának is megfelel, akkor a helyesbítések után akár játékba is kerülhet.

[Lianna Pentangelin]

A Nava engem takar Helyesbítés után semmi kifogásom az indulás ellen.

[Az Álmok Õrzõje]

Nos, látom még nincs teljesen kész - gondolok itt a helyes mágiaformulák felvételére, de ...

A Lélektan képzettség kicsit magas induló karakternek... 3.fokot engedélyezek belõle!
A Mentálmágiához nem Auraleplezés hanem Auraelemzés képzettség szükséges.

Az elõtörténet tetszik.

Csak a változtatások után engedélyezem a karakter indulását.

[SosAken Aleval]

nyahm ...
asszem helyesbítve minden, remélem jó lett ...

Köszönöm, az elismeréseket, meg mindent

(és persze köszönöm egy jó barátnak a segítséget ... ez itt a reklám helye )

[Selmo]

Üdv ...

Akkor köszönet illeti azt a jóbarátot ...

A harcértékekkel nekem semmi bajom ...

Ellenben ez még böki a szemem:

- Maximális Fájdalomtûrés: 24 ( 4+10+7+3) Így az aktuális Fp is: 24 a 22 helyett …

- Pszi Pajzsok ( Asztrál / Mentál )
Statikus: 6 / 6
Dinamikus: - / -
Tudatalatti: 5 / 7
Mágikus: - / -

ME: 11 / 13

Ha a módosítások elvégeztettnek, részemrõl semmi akadálya a boszorkány kisasszony játékbakerülésének ...

[SosAken Aleval]

javítva

[Selmo]

Akkor részemrõl a kari rendben ... Légy üdvözölve ...

Sel

[Az Álmok Õrzõje]

Változtatások után átnéztem, így már nincs kifogásom a karakter ellen.
Kezdheted a játékot részemrõl.