// A kari nem tud írni , így nem tartanám valósághûnek ha 1 szám 1 személyben szólna róla a napló, legyen inkább olyan mintha a Shanice bércei között rögzítették volna.//
Új alkony kezdetén
Miután letelt az egy év szolgálat a kereskedõ mellett, érzékeny búcsút vettek egymástól. Elindult hát az asszisz-kyr a város középpontja a térkapuk felé. Az eligazodással nem volt nagy gondja, mivel a város kapujátol- melyet már ismert, de választhatott volna akár másikat is-a kereskedõ karavánok az egész országrészbõl a kapuk tere felé tartottak. Úgy döntött hozzácsapódik egy karavánhoz, majd menet közben beszédbe elegyedett az egyik kisérõvel. A katona -szintén kiszolgált zsoldos- elárulta Õ Eren seregében tanulta a kard útját, már évek óta karavánokat óv. A kérdésre hogy merre lenne érdemes tovább mennie, azt tanácsolta Egrennek ha nagy tetteket keres induljon Erionba, de vigyázzon, mert a csõcselékbõl nehéz kiválasztani azokat kik valóban hasznára válhatnak az embernek. Legendákat mesélt valami Torozonról, kinek fogadója századok óta nyújt biztonságos menedéket a "kalandozóknak" nevezett szerencsevadászoknak. Abból amit megtudott a kalandozókról úgy itélte meg, az élet melletük nem unalmas, de nem is hosszú a többség számára. Elhatározta, ha lehet bemelegítésnek talán másik fogadót fog keresni magának. Nem szeretné ha egybõl bizonyítania kellene életrevalóságát a nõcsábászok és korgok számára.