Kor:17
Nem: Satnya de férfi
Születési hely: Eren
„Kaszt”: Tolvaj/Bárd
Faj: Ember
Előtörténet:
Leodora, és Hamsen gyermeke, kik illatszerek eladásával foglalkoztak. 3 gyermekük volt, Siora, Tervestan, és Lorfin.
Igazi rosszcsontok voltak, kik minden zsiványságra készen álltak, ha akadt rá lehetőség. De a furmányosabb mindközül Lorfin volt, kinek folyton a lebzselésen, és a csínyeken járt az esze. Tán pont ez volt a szerencséje, mert a család némi alvilági ügye miatt elég nagy bajba keveredett. Egyedül Siora élte túl (meg persze Lorfin, aki épp a piacon lopott). Mikor végre egymásra találtak könny csordult a szemükből. Lorfin nem értette, hogy pontosan mi is van, de látta, hogy nagy a baj. Mikor megtudta mi történt, megígérte, hogy sose hagyja magára, és úgy fogja tartani, mint 1 királylányt…
Egy ideig elég jól is éltek, mert Lorfinnak ügyes keze volt a lopáshoz. Mondhatni ő volt az erszények igaz ellensége. De persze a vérdíj is méltó mennyiség volt. A bitófától mindössze az mentette meg, hogy egy Boszorkánymester kapta el, akit előzőleg kizsebelt, és munkát adott neki. Vele és kis csapatával kellett tartania egy sír felé, és ott bevetni a tudományát…(azt persze kihagyta a kis hamis, hogy semmit se konyít a zárakhoz:P)
A dolog egészen jól alakult, mindaddig, míg meg nem jelent a Menyét. Egy alvilági mindenre elszánt beteg állat, aki kiszagolta, hogy micsoda kincsre vadászunk, és elrabolta Siora-t, és megfenyegette kedves – ám elég együgyű - hősünket, hogy ne reméljen jó életet a lánynak, ha nem szerzi meg neki amire vágyik(lefordítva: eladja kurvának, ha nem jár sikerrel - de ezt mellesleg így is úgy is megteszi). A tárgy egy maszk volt, mivel bármikor átváltozhat.
A végére Lorfin sok áldozat árán sikeresen megszerezte a maszkot úgy, hogy a boszorkánymester praktikát kihasználva megmérgezte a piciny csapatot(belerakta az ivóvízbe, majd a siker után persze majd szomjan halt, mert minden vizet megmérgezett), majd elvitte a Menyétnek, aki érkezés lendületével akarta kivégezni az szerencsétlen tolvajt, Ám egy fürgöncnek hála, aki az ajtón való belépéskor félrelökte Lorfin-t, a tőr rossz célpontban landolt, aki azonnal meg is halt. Ezután Lorfin dobott 1 tőrt, de az szintúgy elkerülte a célt… ezzel kezdetét vette egy elég mulatságos harc, mely abból állt, hogy egymás eldobott tőreit kapdosták fel, és dobálták vele a másikat (mint rosszgyerekek a zöldséggel).
A végére Lorfin megvágta a férfi oldalát, és ezzel el is dőlt a harc. Mert pont a Menyét egyik tőrét dobta, ami mérgezve volt.
Így vesztette el Lorfin az utolsó családtagját is, kinek keresését a mai napig nem adta fel…
Személyiség:
Vidám, kedélyes illető, akinek a pénzen kívül a nők az igaz gyengéje. Nem hatalmas izmokkal, és hősies tettekkel veszi le a lányokat a lábukról, inkább az előzékenységével, kedvességével, és zenei tehetségével.
A látszat ám igen gyakran csal. Igazi belsője keserű, és rideg. Tetteivel, és viselkedésével a múltbéli hibáit, szeretné jóvátenni. Ez igen rosszul megy neki, mert lehet, hogy jót akar tenni, de mindig máshogy tesz.
Kicsit szétszórt, és zavarodott, és figyelmetlen. Ezek a tulajdonságok miatt nem igazán vehető észre, az ügyessége, és egyéb pozitív tulajdonsága (már ha van ilyen).
Kinézet:
Vállig érő hullámos haja úgy áll, ahogy éppen. Arca sápadt, és szögletes, szemöldöke vastag, szeme színe barna – majdnem hogy fekete, ajkai vékonyak.
Testalkatára a nyurga a tökéletes kifejezés. Tartása büszke, ám izomzatára nem lehet az…
Ruházatban a barnát, és a narancsot részesíti előnyben. Népe öltözékéből, csak a térdfőlé érő csizmát tartotta meg. Ezen kívül még szereti a mellényeket, és a lógós bő ujjú ingeket (mik ideálisak a lopásra;)) Fegyverként csupán egy szál dobótőr van nálla, amit főleg erszények ellen tökéletes.
Kezdési hely Erion örömnegyed, mert állítólag szajha lett a hugából
