Név: Ferron con Corwo
Kaszt: Lovag (De akár harcos is lehetne)
Faj: ember, gorviki
Kor: 20 éves
Nem: Férfi
Előtörténet:
3680 telén született a kis Ferron a család warviki kastélyában. Apja Constantine con Corwo, eredendően warviki báró de ezt a címet ő szerezte meg. Anyja szintén nemes szülött bár ő egy aquiloniai kisnemesi ház a Galianik szülötte.
A család hatalmas birtokok felett uralkodott, ám Constantine ezekre ügyelt is rendesen saját jól felszerelt hadserege volt. Ezáltal a család igen nagy tisztelet és irigységet tudhatott magáénak. Vagyonuk pénzben nem volt számot tevő, csak a birtokok értéke.
A kis Ferront maga apja oktatta, másrészről külön tanítókat fogadott. Apja kitűnő katona volt és egyben nagyszerű politikus. Hála Ranagolnak tudása jó részét át tudta adni tehetséges fiának.
Azt leszámítva, hogy anyja nélkül nőt fel, különösebb tragédia nem árnyékolta be a gyermek éveit. Sőt a gyermek évei boldogok voltak különösebben az a nap, amikor apja először vitte magával, egy tárgyaló küldöttség részeként. Mivel egyedüli gyerek volt, szinte minden idejét felnőttek közt töltötte, így joggal mondható rá, hogy kora érett.
Ferron példaképe maga az apja volt, aki kiváló politikus és katona is volt egyszemélyben, ezen felül mindig hű Ranagol egyházához. Így lehetett hogy Ferron tanítója volt a híres warviki érsek, Bertorro Destarini. Ami ezen kívül még fontos. Már kis korától kezdve apjára akart hasonlítani, aki talpig vasban járt kelt szinte mindig. Így már nagyon korán elkezdte elsajátítani a lovagi harci élethez szükséges tudást.
Ferron ha éppen nem apjával volt, vagy arra törekedett, hogy apjára hasonlítson akkor éppen a család egyik birtokának könyvtárában, ütötte el idejét. Nagyon hamar megtanították olvasni. Kifejezetten művelt.
Ferron con Corwo gyakori résztvevőjévé vált már fiatalon a társasági életnek, a báloknak. Meg tanult a nők nyelvén beszélni, ám nem volt az a hűséges típus, annál sokkal fontosabb dolgok kötötték le. Szinte rendszeres társa volt apjának különböző küldöttségein. Bele látott a napi munkáiba.
Apja mivel elég nagyhatalomra tett szert gyorsan, ezt nem tehette másképp csak úgy, hogy mellé szép számmal gyűjtött ellenségeket is, rivális bárói családokat, kisemmizett kisnemeseket. Bosszúra éhes családokat.
Majd nem sokkal később az árnyékháborúba nem kapott bepillantást, de nyílt háborúvá vált a csata egy rivális családdal, ahol végre kipróbálhatta magát Ferron egy kisebb lovas csapat vezetőjeként apja testőrségében. A csatában elsöprő sikert arattak, és a rivális család (Bertotto) birtokait beolvasztották.
Nemsokára apja próbára tette fiát, hogy mit tud. Elküldte maga helyett egy tárgyaló küldöttségbe. Egy kereskedelmi szövetséget kötöttek a kis gorviki Cortiti családdal. A tárgyalás sikeres volt, a szerződést megkötötték.
Ám ezek után következett a háború, apja azt akarta, hogy fia támogatást szerezzen az amund hordák feltartoztatására, ám az amund mocskok felprédálták az egész vidéket a birtokaik jó részét kopár sivataggá, változtatták. Így Ferron egyedül maradt egy meg csonkított családdal. Sereg birtok, és ezáltal tulajdonképpeni hatalom nélkül. Ám nem tört meg, az a célja, hogy visszaállítsa a Corwo családi címer régi fényét. És ebben nincs igazán sok segítő társa, mert apja barátai oda vesztek a csatákban, a többiek meg úgy gondolták, hogy aki már a földön van, abba inkább rúgjunk bele még egyet. Így tudja, hogy senkire nem számíthat csak magára, és azokra, amiket a hosszú évek során sajátított el. Akinek azonban elfogadja a parancsát, az csak az, aki még a háború előtt rangban felette állt. A shadoniakat ki nem állhatja.
Heves gesztikuláció és katonás rend jellemzi. Ám kitünően kommunikál és szótért az emberek többségével. Jól manipulál másokat, hogy úgy legyenek a dolgok, ahogy ő akarja. Valamint a harcban is kitűnő főleg lovas harcban. De nem bírja elviselni, ha valaki szembe helyezkedik vele, vagy ha sértegetik. Valamint betegesen ragaszkodik a rangjához, és persze az azokkal járó előjogokhoz. Utálja azokat, akik nem a családjának kijáró tisztelettel viseltetnek iránta.
Szeret csendben olvasni egy nyugodt kellemes helyen. De ezzel szemben azt is szereti, ha körülötte forog a társaság. Így igen nagy kettőség uralkodik benne. Utálja, ha mások nem követelik maguktól ugyanazt a rendet, mint ő. Fél attól, hogy elbukik, hogy nem tudja beteljesíteni álmát visszaszerezni apja birtokait. Ám a leghőbb álma, az hogy ő egyesíthesse újra Gorvikot, és felvirágoztassa. Eléggé első ránézésre véleményez, de bizalmatlan mindenkivel. Egy biztos azt hiszi, hogy a shadoniak csak azért vannak itt, hogy ha már kiűzték az amundokat akkor utána ők, vegyék át az ország irányítását. A karakter csak annyira vallásos, hogy tiszteli Ranagolt és papjait, de jó gorvikiként, ha bármi nehézséget okozna ez az életében, lemond erről a hitről, de meg nem tagadja. Mágiát, és használóit pedig csak álmai megvalósítására használja fel.
Mottó: „Korhadt faág ez a mi világunk…Nyomot hagy-é a kérgén a dalos csalogány lába, ha tovaröppen róla?…Ám a büszke héja karma nemde nyomot hagy, ha rátelepszik?...És vajh mi történt közben a csalogánnyal?”
Megjelenés:
Gorvikiakhoz képest magas majd 190 centis jó izmos felépítésű markáns arcú sas orrú, kreol bőrű hosszú göndör fekethajú fickó, elszánt barna szemekkel, ápolt körszakállal bír.
Ruházatára jellemző a fekete szín és az elegancia, hacsak nem vértben van, ami álatlában fekete színű teljesvértje, de ha az idő megkívánja akkor azt sodronyingre cseréli. Kis fekete kendőjével amit a karjára köt jelzi, apja iránti gyászát. Nyíltan viseli fegyvereit.
Kezdés Gorvik
Jelenleg éppen kis számú kiséretével tart a gorviki táborba, ám a kiséret megérkezés után betagozodik a tábori seregbe.