Név: Nivor Nathian
Kor: 25 év
Nem: Férfi
Faj: Ember
Kaszt: Harcos
Nivor Predocban született, a Nathian Család sarjaként.
A Pyar kultúrát, eszmét már az anyatejjel magába szívta, a Nathian Család igen mély gyökereket eresztett már Predocba az idők folyamán.
6-7 éves korában már látszott, hogy különleges gyermek ő. Ügyesebb volt a többieknél, szívósabb, kiegyensúlyozottabb, és kíváncsibb…
Nem volt kérdés, hogy tizenéves korában milyen tanulmányokat folytasson; apja Kyel felszentelt lovagja beiratta a Vértesek Rendházába. Lahhar Nathian, az öreg, sebhelyes veterán még a Dúlás idején tanulta meg, hogy a hit kevés a győzelemhez. Fiát harcosnak taníttatta, de nemesi tanulmányaira is nagy figyelmet fordíttatott.
Fegyverek terén különösen a predoci – valamint a hosszúkardot kedvelte. Tizenhat évesen már egyszerre két emberrel gyakorolta a vívást, társai között nem akadt igazi vetélytársra.
Emellett viselkedni is remekül tudott, a nemzedékek óta változatlan etikett a vérében csörgedezett. Remekül bánt a lovakkal, valamint a pajzzsal.
Húsz éves sem volt, amikor már kész férfivé érett. Apja Kyel szent nevében megáldotta ugyan, de igazán sohasem érezte magáénak a teremtés, és pusztítás legendáját.
Az erő az emberben, a lélekben, és a testben van, nem a hitben – mondta neki egyszer a Rendházfőnök. E néhány szó szerint élte életét.
Huszonéves korára csupaizom, jóképű, könnyed mozgású ragadozót nevelt belőle a Rendház. Pajzscsatában senki sem tudott erejével vetekedni, egyetlen, könnyed mozdulatával bárkit a földre vitt.
Igazi barátokat sohasem szerzett, a többi növendék mindig fújt reá különleges képességei miatt.
A birtok dolgaiba sohasem szólt bele. Igaz, ő a Család birtokának, vagyonának egyetlen féri örököse, mégsem érezte magát méltónak rá, hogy apja örökébe lépjen, sem elég eszesnek, sem elég motiváltnak nem érezte magát egy birtok igazgatásához. A vére akkor pezsdült fel igazán, ha több ember ellen verekedhetett, nem akkor, mikor hosszú pergameneken olvasgatta a Család bevételeit, és kiadásait. Borok tekintetében remek ízlése volt, készítéséhez is értett, de Predocban ezt rengetegen mondhatják el magukról.
Egyetlen dolognak azonban nem tudott soha ellenállni: a nők csábos mosolyának. Nemegyszer keveredett bajba a fehérnép miatt néhány végigborozott éjszaka után.
Mindenki megbocsátott neki, hisz’ Nivor jó lelkű volt, szép és igaz beszédű, és nem utolsósorban nemesi sarj, de megesett már, hogy részegségében szinte észre sem vette, hogy egy feldühödött, felszarvazott férj püföli a földön.
Másnap csak kacagott az egészen. Élni kell, élni kell, harcolni kell, míg élünk.
Harcolni a szebb világért, Pyarron eszméiért, és egy nő csókjáért.
Képzésének utolsó évében első helyen végzett a nemesi ifjak tornáján. Csenben, mosolyogva vette át a Rendház Vérteseinek kitüntetését. Kyel színe és Népe előtt megesküdött rá, hogy a Pyar eszmékhez, és honhoz, valamint Predoc Hercegéhez haláláig hű marad, bármerre is vesse a sors.
Most Predoc főterén áll, és elmélkedik egy szökőkútnál. Kezében egy ezüst, amit a kútba dob.
Kyel adja, hogy egyszer eljusson Kránig, és bosszút álhasson minden lemészárolt gyermek, nő, és férfi nevében. A Dúlás, és Lahhar megtanította rá, hogy az orkokat gyűlölni kell. Már alig várja, hogy az első útjába akadó orkon kitölthesse ezt a gyűlöletet.
Megigazítja kardját, és elindul a Család birtokára.
Nivor majd’ két láb magas, és durván 100 fontot nyom. Fekete haja az álláig ér, fehér bőrű, arcán nemesi vonások játszanak egymással. Szeme mélybarna, körszakállat növesztett.
Öltözéke általában fehér selyeming, fekete nemesi nadrággal, széles bőrövvel. Az öv csatján a Predoci Vértesek ezüst címere csillog. Fekete bőr lovaglócsizmájától nehezen válik meg, régi darab, ám még mindig úgy csillog, mintha tegnap kapta volna.
Jelleme Élet , a Pyar eszmék szerint. Az elesettek védelme mindenek előtt. Ám a komoly sérelmeket meg kell torolni, hogy azok ne legyenek többé az Élet kárára.
Kezdő helyszín: Shadon, a Nathian Család diplomáciai küldöttjeinek védelmében