Beszélő Múlt korcsma…

[Navaratna]

(Unnur)

Amilyen hamar meglepődne azon hogy idegen szavaira ervül felelnek, olyan hamar is felejti el, hogy mondtak neki egyáltalán valamit

Egybefolyik ember, asztal, gyertyafány, törpe s dartonita, a lány most táncol és ez uralja a telj' világot. Mondhatni ő a föld lüktető közepe, aki elvész a zenében. Majd néha-nééha visszanéz azért környezetére, látja, hogy másokra is ragad valami táncából, fel is nevet vonakodó arcukon. Ő azt hiszi, tőle félnek tőle nyűgöződtek le.
Aztán valaki elé áll s nemcsak áll, de megfogja karjá, pedig pördülne megint, veszne el a muzsikában. Lefejti kezéről a másik kezét s kicsit lök rajta:
-Sicc innen, most magam vagyok! Majd ha felkérlek, jöhetsz!-mondja lihegve a tánc heve miatt kipirulva.
-Itókát még!-kiáltja, de nem tud ervre váltani, kész, ennek a nyelvnek egyelőre szünet állt be Kiszolgálja magát, ahol lát kupát, legyen az bárkié s legyen benne bármi piaféle, azt felhajtja, száját kézfejével megtörli, megrázza fejét, s még jobban melege lesz. Pillantása arra az izgő mozgó asztalra esik, ami eredetileg stabilan áll, de az ő szemében forog, ahol a dartoniták is ülnek. Unnur gondol egyet, lapjára áll szék a lépcsője hozzá, csípőre teszi a kezét, kicsit meging, de kuncog rajta s elnéz e fejek felett.
<Olyan ez mint egy éles álom! Úrnőnek érzem magam temérdek férfi felett!>
S táncát az asztalon folytatja, immár teljesen félmeztelen, ingjét se tűrte meg magán.

Az ital érdekes jószág, idő után többet árt mint használ. Egyensúlyát egyre nehezebben lelio meg, mintha elfelejtete volna, hova rakta legutóbb. Meglepődik, hogy szalad minden, meg olyan messze a lába a fejétől, hogy ebben a furcsa érzületben le kell ülnie. jedlen esetben az asztalra. Sűrűn pislogva, kásás hangon szól anyanyelvén zagyválva Aurinhoz.
-Unnur kicsit...megnyúlt...nőttem? Mondd már meg a szobának hogy ne ficánkoljon! Hű, ti az előbb nem...nem...ketten voltatok?...-néz Aurinra, Aurin mellé, megint mellé, aztán Ruelre s Ruel mellé is még két képzeletbeli alakot lesett. Majd megtaláléta újra Aurint, bár szeme hol ide, hol oda nézett, fókuszálni próbált.
-Unnur fázik...-mászik közel a dartonitáhiz, le az asztalról az ölébe, ha tud. Ha kupa borul, akkor borul, észre sem veszi. odafészkelődik, nem érdekli hogy kemény hideg vért nyomja az odalát, fejét Auron vállára teszi.
-Vigyél olyan helyre ahol nem futkos minden és nincsenek ilyen sokan és nem fázom! Unnur szeret téged de ne mondd el neki hogy ezt mondtam!

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* A férfi miután kissé ellököd magadtól, miután lefejtetted kezét csuklódról meglepődik, s nem hagyja annyiban a dolgot.*

- Héj! Kicsikém, ne olyan hevesen! Ha Witt táncolni akar, akkor táncol is azzal, kivel ő akar! *Lép elébed, s két marokkal jól belemarkol fenekedbe, majd dacosan táncolni kezd, rángatva téged ide- oda, s krog szagú szájával a tied felé közelít.*





// Bocsi, de a többi dolog majd később, de először a beindult matrózt kell lecsíllapítanod. //

[Navaratna]

(Unnur)

//oké, egyébként sejtettem //

A lány felvicsorít, majd homlokát előre lendíti, hogy lefejelje az ipsét:
-Unnur szarik arra, hogy a te barom fajtád szokásai mit diktálnak, lábtörlő hímem lehetnél, más nem, mert olyan büdös vagy!-sziszegi anyanyelvén felindultan. Kész az ökölbeli megtorlásra is. A bor az agressziót is hamar előtérbe lendíti ám nála ha az kell!

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* A férfi nem számított eme „heves” ellenreakciódra, s pont orrnyergen fejeled, amiből azonnal dőlni kezd a vér. A férfi hátratántorodik, orrához kap, majd elsodorva magával két, három széket hanyatt esik. Pár szegmens múlva kiáltásra leszel figyelmes a hátad mögül.*

- Te ribanc! * Megpördülsz, s három alakot pillantasz meg. Testalkatukból, tetoválásaikból megítélve a lefejelt srác haverjai lehetnek. A három férfi egymás mellett állnak, kupáikat kezükben tartva. Két jó nagydarab, s egy alacsonyabb, szálkás izomzatú. Rendezetlen frizurájuk, öltözékük mutatván, hogy nem valami „tisztaságmániásak.” *

- Te kis kurva! Miért bántottad a haverunk?! Az ne kapálódzón, ki kihívja maga ellen a sorsot ribancos viselkedésével. * Szólal meg a vékonyabb, szálás matróz, majd lassan közelítenek hozzád. A kocsma többi vendége hátrébb húzódik, félve attól, hogy belekeveredik eme konfliktusba. A két dartonita az asztalnál űl még, s figyelik nevetgélve az eseményeket. *

[Navaratna]

(Unnur)

Unnur csücsörít ajkával, ágyékához kap jobbjával és provokatívan megrántja kezét ott (Michael Jackson mód ), aztán asztalához lép, szekercét ragad:
-Áldozatnak való puhapöcső lófing! Gyere közelebb s a Földanya issza fel a véred!-kacagott a lány, de ütközetre kész, szenvedélyesen lobban fel arca.

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* A három férfi egy pillanatra megtorpan, mikor szekercédhez nyúlsz. Te megfordulsz, s farkasszemet nézel velük. A három férfi egy pillanatig elgondolkodik, majd folytatják a lassú, kimért közeledést. Azonban egy fél pillanat múlva befejezik. Szemük egy mögötted lévő pontra összpontosít, s kushadva hátrébb lépnek.*

- Takarodjatok! *Hallod azt a mély, kíméletlen érces hangot mögüled, amilyet még soha nem hallottál az előtt. A három férfi összekaparja eszméletlen társuk, majd pár szitok kíséretében távoznak. Te óvatosan megfordulsz, s Aurin kimagasló alakját pillantod meg. Szemei átszellemült tekintettel merednek, Egy pillanatra te is megijedsz. Talán életedben először, de utána visszanyered önuralmad. Ekkor lép oda a törp, s szólni akar, de Aurin egy kézmozdulattal csendre inti. A kocsmában feszült csend uralkodik. Még a zenész is elhalgatott. Aurtin kimérten beszélni kezd hozzád:*

- Mégegyszer fegyvert ne merészelj egy kocsmában sem, illetve egész erigowban emberre emelni. Hacsak ő nem támad fegyverrel! Értetted! Ha, mégis megteszed akasztófán végzed, de előtte megismered a városőrség celláját! Érted?! *Kérdez rá még egyszer, majd miután felfogtad, hangnemet vált.*

- Na, akkor minden rendben! Üljünk le, s igyunk az egészségedre, s a te földanyádra! * Kacsint rád most már fesztelenül a dartonita, s hellyel kínál. A törp visszakushad a pult mögé, de azért morog magában.*

[Navaratna]

(Unnur)

Hátrales a szuggesztív hangra. Félelem cikázik rajta végig s ezt felbosszantja. Ő egy férfitól megijedni!!! Még mit nem!
-Nem félem a halált! Lépjen elém, neki is megmutatom magam! Ha vinni akar hát vigyen, Unnur nem fut el!-vág vissza dacosan szekercéjét markolva. De azért érti, mert felszegett fejével aprót biccent is. De csakazértis amazon mód visszaszólt. Ha tudta volna ki áll előtte, lehet, akkor is. Mert önfejű, mert szilaj és mert...ostoba. Gőze nincs arról, ki az a Darton nevű Halálisten s hogy azok paplovagja áll előtte.
A hangnemváltásra eltette fegyverét. Iszik, kettővel. Lassan elpárolog előbbi heves gyilkolós kedve, rátalált az elvesztett fonalra, azaz arra, hogy táncolni akart.
-Unnur volt... heves, most... akar jó... kedv,... nem kajabálás-mondja Aurinnak s most esne sor ama ominózus asztaltáncra, ölberogyásra, didergős félőszinte vallomásra...

//Azaz a folytatás a korábbiak szerint lenne...//

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* Szavaidra Aurin nem szól semmit, csak fejmozdulatával mutatja, hogy ülj le, majd meghív pár italra. A vendégsereg ismét fellélegzik, s a zenész is újra megszólaltatja hangszerét. Mikor az asztalon való táncolásra készülsz, s felállsz az asztaltól, egy határozott mozdulattal elkapja csuklódat, s az ölébe ránt.*

- Unnur! Tudom, hogy te azt csinálsz amihez épp kedved van, de ha megkérlek, szépen megkérlek itt maradsz inkább velem?! *Néz rád a lovag, s kacsint egyet. Érzed vértje hidegét, de azt is, hogy a férfi saját magához képest, most érzelmekről , őszinte és tiszta érzelmekről beszél, de ebből még társa Ruel sem sejthet semmit. Ezt csak egy nő tudhatja, kinek volt már dolga férfiakkal.*



// Na, még mindig lesz abból a kis érzelmes félmondatból valami? //

[Navaratna]

(Unnur)

Elsőre nem érti, mért akarják megakadályozni abban, hogy asztalra lépjen és táncoljon, ráadásul megmozdul az asztallap, azaz nem is az, hanem ő, húzzák valahova. Ránc gyűrődik fiatal homlokára, nyílna tiltakozásra a szája, hogy megtudja, most ezt mért nem lehet, vagy egyáltalán. Kérést intéznek hozzá, meresztenie kell szemét hogy felfogja miről van szó.
-Te mért nem táncol Unnur?-kérdi, aztán átcsap bújósba, amit alkohol nélkül az istennőnek se csinálna, arcát a paplovag vállához fúrja és megcsókolja a férfi nyakát.
-Maradok, ha akarod...Kezd hideg lenni, ki tudja hol vagyok, hol ez a város az otthonomtól...pedig jót táncoltam volna elhiheted...-motyogja Aurinnak- Unnur szeret téged de ne mondd el neki hogy ezt mondtam! Titok! Ha elmondod neki, megkopaszt! Azaz téged, nem engem! Pedig, pedig...-sóhajtja s megsimítja a férfi haját, körbe az ajkait. Emrelinhez veszélyes (majdhogynem méltatlan) vallomást ejtett el. Vajon másnap emlékezni fog ő erre?

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* A dartonita elmosolyodik, majd ölébe vesz, s felkel veled. Szól Timónak, ki hoz egy kulcsot, s átadja Aurinnak. A férfi a szemedbe néz, s rád mosolyodik.*


- Unnur! Látom kissé elfáradtál! Mit szólnál hozzá, ha most egy kicsit lepihennénnk?

[Navaratna]

(Unnur)

-Nem is vagyok fáradt! Laposakat pislognék? Tévedés!-tiltakozik és egyik kezének ujjaival megdörzsöli a szemét hogy aztán jobban kinyithassa. Ám nem ficánkol, hadd vigyék őt, fejét visszafekteti a dartonita vállára s lóbázni kezi a lábait. Meg újra puszikat nyom a férfi nyakára, s kibontja menet közben Aurin varkocsát.

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* Pár lépcsőfokot haladtok fölfelé, majd egy folyosóra juttok, melyen jó pár ajtó van jobbra- ballra. Kis nehézségek árán, ölében tartva a dartonita kinyitja az első szoba ajtaját. Közben figyelve téged. A puszik sem múlnak el hatástalanul. A férfi szája szélét beharapja, de inkább nem szól semmit. Belép veled egy kisebb szobába, melynek bútorzata is eléggé puritán. Egy hatalmas ágy, valamint egy utazóláda. Kis ablakán fényt áraszt a délutáni napsütés. A lovag óvatosan az ágyra helyez, majd nyom egy érzelmes csókot a homlokodra.*

- Pihenj Unnur! Pihenj egy kicsit! * Súgja halkan, de arcát nem veszi el arcodtól túl messzire. Orrotok épp, hogy nem ér össze.*

[Navaratna]

(Unnur)

Meglepődik a lány, látva még csak ilyen korán van. Megbolondíthatta fejét az ital, esküdni mert volna rá este van
Homlokcsókra elmosolyodik.
-Maradj itt velem! Úgy a pihenés is jobban esik-karolja át a dartonita nyakát s nyomatékkép ajka a másik ajkára forr. Pláne ha hagyják neki

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* Aurin a csókra, csókkal válaszol. Gyors mozdulattal megszabadul vértjétől, föléd tornyosul, majd eltöpreng egy pillanatra.*

- Biztos nem vagy túl fáradt?! *Néz rád pár szegmensig, majd szó nélkül két csuklódat megfogja, fejed felett átkulcsolva karjaidat. Rád fekszik, s hevesen csókolni kezd. Elengedi balodat, s jobb kezével „lebontja” ruhátokat. Kibuggyanó melleidbe beleharap enyhén, majd ismét megfogja csuklódat. Fogja két erős kezével, s nem engedi hogy fejed felől elvedd kezeidet. Te fekszel, s várod „sorsodat”. Ő nem habozik. Rögtön, nagy hévvel a közepébe vág. Élvezed a dolgot. Érezni akaord a férfi közleségét, a belőle áradó erőt. Teljesen kivagy szolgáltatva a férfi minden kényének, de ő nem él vele vissza. Hevesen csókol szeretkezés közben, s egy halk nyögés szerű szót hallasz, mit füledbe súg:*

- Kívánlak!




/ Pikánsabban nem akartam leírni, mert a végén megint kapok a számra! /

[Navaratna]

(Unnur)

A lány ahhoz most túl sokat ivott, hogy büszke amazonként akár a tiltakozás szikrája is felmerüljön benne. De minek is tiltakozott volna, nem tért el vágya a másikétól. Fogadta a csókot, s kiállta. arra a rövid időre, amikor szabad lett balja, magához vonta a férfi fejét. A pia hamar feltüzelte őt, minden sejtje megveszett a másikért.
Rendesen leizzad, s biztos hogy ezután az együttlét után hamar álomba fog merülni. Hallja amit mondanak neki, párásodó szemmel leheli neki, immár jó ideje csak anyanyelvét használva:
-Én is akarlak téged...most és minden nap...
Más kérdés hogy a mai szövegeléséből és vallomásaiból mire fog emlékezni majd