Sztyepp-vidék

[Joe Lyon]

/ Burkh Drukhsad /

* Burkh elhallgat, hátha úgy jobban értheti a vakarék szavait. Megvárja még vezetőjük beszél az új jövevénnyel. Annak szavait hallgatva magába, „bólint”.*

<… Orkhoz, harcoshoz méltó küldetésben jár! A vérbosszú minden és mindenek előtt való!!! Az ember féreg nevét szerintem sem én, sem társaim nem hallották, de a választ rábízom vezérünkre, hisz az ő szava dönt. …>

* Egy „örömteli” vicsorgással veszi tudomásul, hogy a Fadöntők törzséből valót Workhad köszöntésével „befogatta” a csapatba, de tudja, hogy előbb túl kell élni a vihart. A goblin szavait ő, maga sem érti, de szerencsére vezérük „ráhatására” a kotoréklakó nyelve megered. A parancsnok intésére, futva követi a goblint, aki pár pillanatra el is tűnik a szeme elöl. Mikor újra megpillantja az üreg bejáratánál, fujtat egy nagyot. Workhod utasítására elsőként tuszkolja magát át a szűk bejáraton. Mélyet szív az üreg levegőjéből, hátha rájön mennyi mocsadék lapul bent. A kiszélesedő üregbe gyorsléptekkel közeledik, hogy a még kint ácsorgó társai mi hamarabb fedezékbe érhessenek. Leereszti addig csapásra kész csatabárdját, befészkeli magát az egyik sarokba, helyet biztosítva a többieknek, majd megszólal mély öblös torokhangon.*

- Egyenlőre nem eszünk belőletek, csak kushadjatok! * Morran egyet, majd figyeli amíg a többiek besorjáznak. Az új jövevény tekintetét keresve.*

[Chorax]

(„Loncsos” Mogghra)


*Nyomulok a többi orkkal a menedék felé, közben próbálok úgy helyezkedni, hogy a vezérnek látszóhoz közel kerülhessek.

< Remélem tudnak valamit arról a mocsok emberfajzatról, akit keresek. >

*A kotorékban próbálok minél beljebb nyomulni, hogy mindenki beférjen. Ha a közelembe van valami vezérféle, akkor ahhoz intézem a szavaimat:

- A nevem Mogghra, a törzsemben mindenki Loncsos néven ismer!...Hová tartotok?...Nem hallottatok arról az emberről akit az előbb említettem? Meg kell találnom, hogy kitéphessem a belét annak a rohadéknak...

*Közben jól megnézem a többi orkot is, milyen felszerelésük van, mennyi idősnek néznek ki. A gobilnokkal nem törődök, egyelőre...*

[Birak gal Gashad]

_______________________________________________________________
JK: Burkh Drukshad, „Loncsos” Mogghra
Helyszín: A nyílt sztyeppe
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Lassan bepaszírozódik mindenki. Végül sikerül úgy lekuporodni, hogy a "sarokban" Burkh ül, mellette jobbról Workhad a talpasok vezére, míg balról Mogghra talál helyet. Így elég könnyű egymást szemügyre venni és a beszélgetés sem okoz gondot. A csapat fiatal talpasokból áll. Sodronyingek, pikkelyvértek, pajzs, csatabárd, buzogány, egykezes kard a hadifelszerelés. Ebből csak a hat hegyivadász "lóg ki", akik nem viselnek komolyabb páncélt csupán egy vastagabb bőringet. Bölény vagy bivaly bőréből készülehetett. Fegyvernek pedig könnyű lándzsát és fogazott élű béltépő kést használnak. Egyedül a vezértük látszik öregebbnek. Neki a háborúság évei ráncokat, hegeket szántottak az arcára, míg bundájába ezüstös szálak is vegyülnek már, de izmai nem ereszedtek meg ereje még mindig teljes és ráadásul bír a veteránok tapasztalatával is. Mogghra kédésére is ő felel.*

-A nevet, amit említettél nem ismerem. A kígyónyelvű férgek nem érdemesek emlékezésre és nem is szoktuk firtatni kit vágtunk le közülük név szerint. Viszont azt tudom, hogy a hírnökök jelentése szerint több erődjük is meghúzódik innen pár napi menetre. Hogy pontosan melyikben rejtőzhetett el az, akit te keresel ifjú harcos nem tudom. Mi a felszálló füsoszlop irányába tartunk. A Kacagók megtalálták és a jelek szerint le is rontották az erődöt, mely a Koasz Hegynél állt. Ha ott volt akit keresel nem hiszem, hogy lesz alkalmad önkezeddel beteljesíteni a bosszút. Ha viszont másol rejtőzik oda mehetünk együtt. Ha elállt ez az átkozott vihar. Addig is Burkh majd segítségedre lesz az eligazodásban. Vezéri nemzettgéből való jó, eszes harcosunk és ahogy látom nagyjából egykorban vagytok biztosan jobban megértitek egymást.

*Közben a többi ork is halk beszélgetésbe kezd és néhányan a goblinokat stírölik, de még senki nem váltott nyílt erőszakba. A házinép pedig eléggé elszontyolodva, lógó orral veszi tudomásul, hogy az orkok már a spájzban ülnek. Nem elég, hogy összefogdossák őket bányajáratokban senyvedni most még a kis kotorékukat is lelakják a nagydarab lakásfoglalók.*

[Joe Lyon]

/ Burkh Drukshad/

* A fiatal ork harcos, miután megkapta a „szó jogát” egy vicsorító pillantást vet még a goblin családra, majd az új jövevényre tekint. *

- A Farkas szellem hozott köztünk, kit falkája Loncsos Mogghra néven szólít! Én ahogy már tudod, Burkh vagyok a vérivók vezéri nemzettségéből! * Nagy fúvással „csapja ki” a taknyot a medvekarmok okozta hegektől éktelenkedő orrából a földre, mivel felgyülemlett a „cucc” a nagy loholás közepette, majd folytatja.*

- Ahogy már hallhattad a Kopasz hegy felé tartunk, hogy Orwella, a ribanc még életben lévő fattyait kiirtsuk! Nem ismerem én sem azt a férget, akin kiteljesíteni akarod bosszúd! *Támaszkodik rá csatbárdja fokára, ami előtte van „leengedve” a földre.* Pár napja vagyunk úton, de ahogy látom, te jó pár holttöltét keresztül loholtál, hogy pusztáink határát elérd!? Mióta járod bosszúra szomjasan Ugon földjét, és mit tett az átkozott, hogy kiérdemelte családod, a te bosszúdat? * Teszi fel kérdését Burkh, majd vet egy pillantást a többiekre is, de utána megállapodik ismét tekintete a „jövevényen”*

[Sylinas]

- // Aenoras // -

Ahogy az időjárás rövid idő alatt kaotikus tombolásra készül elő, úgy változik át Aenoras monoton hangulata emelkedett, jókedvű igzalommá. Hamarosan a természeti erők és elemek mindent felkavaró tombolsának látványában gyönyörködhetnek, sőtt, testközelből tapasztalhatják majd meg a förgeteget, melyet a Nagy Istennő bizonyosan próbaképen állított eléjük. Fejét hátravetve arca elégedett, eszelős vigyorra húzódik, ahogy egy pillantra behúnyv szemmel mélyen beszívjaa vihar előtti levegő hűvös édeskés aromályát, majd szemeit kinyitva tekintete szinte issza be a látványt, hogy annak minden részletét megőrizhesse emlékezetében.

- Ne féljetek testvérek! Az Káosz istennője velünk van és oltalmaz minket. ne veszítsétek el a hitetek, és ígérem nem árthat nektek sem förgeteg, sem a természet bármilyen haragja!

Kiált föl hirtelen és sorban végignéz társai arcán. Selsőbbrendű, már-már eszelős vigyora és szeméből sütő jókedve hátha önbizalmat önt beléjük, a félelmet virtussá, a fenyegetést kihívássá változtatja szívében.
Majd várja a további utasításokat, történéseket.

[Chorax]

(„Loncsos” Mogghra)


*Kicsit elszontyolodom a vezér szavait hallva.

< Lehet, hogy nem én kapom a kezeim közé az a fattyút! Talán abban a Kopasz hegyi erődben lesz valami túlélő, aki el tudja mondani, hogy merre van az a vértes kutya... >

*A fiatal ork vezérnek válaszolok, közben figyelem a goblinokat, hátha akarnak okoskodni valamit.

- Már egy ideje kergetem azt a nyavalyást, néhány törzs szállásterületén keresztül...Hogy miért kergetem? Betörtek a területünkre, megölték apámat, és még sok másik orkot is. Törzsem jó néhány harcosával üldöztük, de sajnos az egyik vár ostromakor elestek a társaim, az a rohadék meg kicsúszott az ostromgyűrűből. Én súlyos sebet kaptam, ha nem vesz kezelésbe az egyik sámán, bizony otthagyom a fogam. Bosszúra szomjazom, de látom, hogy ezen a vidéken is dúl a háború...

*Rávigyorodok a fiatal orkra.

-Te kinek az ivadéka vagy Burkh? Valami vezéri nemzettséghez tartozol?

[Joe Lyon]

/ Burkh Drukshad/

* Burkh töprengve hallgatja a „fadöntő” szavait, majd enyhe vigyorszerű ül ki arcára. Eszébe jut vágyálma egy pillanatra.*

<… Hmmm… Látom meglátta ő is bennem a vezetőt! Ifjú vezérnek szólított!…>

* Persze az eszébe sem jutott Burkhnak, hogy „Loncsos” azért nevezte így, mert az imént említette ő maga neki, hogy a vezéri nemzettség tagja. Mogghra kérdését hallva megszólal, mély torokhangján.*

- Akkor bőségesen megérdemli a halált, azaz átkozott, és nem csak ő, hanem mind, kik itt vertek tanyát földjeinken! * Vesz egy mélylevegőt, majd folytatja.* Én Burkh Drukshad vagyok a Drukshad nemzettségből, magának Birak gal Gashadnak leszármazottja. Apám, Grahk harmad szülöttje vezéri nemzettségünknek. Ő és felmenőim jelölték ki számomra ezt a dicsőséges, területvédő küldetést, melyben bebizonyosodik ismét, hogy a Vérivók törzse erős és nem tűr meg semmilyen ellent földjein! Tarts velünk és megbosszuljuk családod, harcostársaid! * Látszik Burkhon, hogy teljesen felpörgött saját szavain. Dicsőséges nemzetségén.* Miután vége a viharnak, felkerekedünk és csontokat tördelve, koponyák agyvelejét kiszippantva vágunk véres utat az emberfajzatok bűnös hadán! Megtudja mindenki, hogy még mindig életerős a Farkasszellem és az ő fiai! * Ezt már majd hogy üvöltve mondja.*

-Hua! * Ordítja el a közös csatakiáltást, majd ha társai válaszolnak rá kiáltásukkal Elkapja a közelében lévő goblin torkát, majd vérben forgó szemekkel megszólal.*

- Beszélj kotoréklakó! * Nyála fröccsen a goblin pofázmányára.* Mond, ki merre jár a vidéken? Merre vannak fajta bélink, mennyien? Hol kuporognak az emberfattyak? Érkezik e erősítésük és azok hol tartanak? Tudom, hogy tudod! Ismered ezt a talpalatnyi földet, mint a mocskos tenyered! Ha válaszolsz, meghagyom életed és családod életét is! * Köpi szavait Burkh. Tudja, ha nem válaszol a féreg, eltöri annak nyakcsigolyáját, mert égető szükségük van az infóra, hogy minél több információ tudatában tudjanak majd a vihar után a Kopasz hegy esetleg valamelyik utánpótlást hozó csapatra lecsapni.*


// Off: a Black Hawk Down-os és a 300- ban halható "Hua" jutott eszembe elsőre! Remélem megfelel "kedély fokozó, harci" kiáltásnak?! //

[Chorax]

(„Loncsos” Mogghra)


*Amikor bemutatkozik teljes nevén Burkh, csak hümmögök néhányat elismerésem jeleként. Mifelénk bizonyítani is kell a rátermettséget, nem elég ha valaki jó helyre születik. Errefelé biztos kicsit mások a szokások...
A heves érzelemkitörést megbámulom, a Csákány fiai között nagy fegyelem van, ilyen üvöltözést ritkán látni.
Amikor megragadja az üreglakó grabancát Burkh, én is figyelek, hátha tud valamit a goblin...*

[Birak gal Gashad]

_______________________________________________________________
JK: Aenoras Cir Garate on-Khirmaralen
Helyszín: A nyílt sztyeppe
Időpont: délután
_______________________________________________________________

//Elnézésedet kérem nem válaszoltam a kérdésedre. Ősz közepe felé járhat. Ennek megfelelő az időjárás fokilag is. Általában nappal mág van ereje a napnak, de éjszakára már lehűl a levegő.//

*Aenoras szavai és kiállása valamelyest javít a borulátó hangulaton, de összességben nem ennyire bizakodóak a többiek. A parancsnok kissé összehúzott szemmel méri fel a távolságot és a széltölcsérek mozgását, majd ismét nekiereszti lovát az ösvénynek.*

-Fontos a bizakodás, de ha el akarjuk érni a Kopasz Hegyet, akkor most észnél kell lennünk, de nagyon fiaim. Gyerünk tovább és nagyon figyeljétek a szeleket nehogy lecsapjanak ránk mielőtt valami stabil fedezéket nem találunk.

*Ezzel tovább indul a csapat és versenyt futnak a pusztító szelekkel a nyílt pusztaságban. A távolban mintha valami kiemelkedés lenne a fűben. Már egy nagyobb laposabb szikla vagy egy vastagabb fa, melyhez kiköthetik magukat. A tornádók közül időnként meg-meg indul egy a csapat felé, de végül csak sikerül kimanőverezni, elkerülni mielőtt beszippantaná a lovagokat lóval együtt. Még így is veszítenek egy-két köpenyt, melyet leszaggat a szél gazdájáról. Kérdés meddig őrzik meg szerencséjüket és pillanatnyi előnyüket Orwella hívei.

[Birak gal Gashad]

_______________________________________________________________
JK: Burkh Drukshad, „Loncsos” Mogghra
Helyszín: A nyílt sztyeppe
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Az orkok a csapatszellem jegyében csatlakoznak a felkiáltáshoz, de elég nagy a zsúfoltság és a hangzavar, hogy annyira azért ne élják bele magukat, mint Burkh. A goblinok annyira nem élik át a helyzet magasztosságát. Ők csak annyit éreznek meg a dologból, hogy vagy húsz ork gajdol az ő egyébként nyugis, csendes vackukban. A megszorongatásra kicsit sírós képet vág, de azért nyafogó hangján válaszol az elkapott házigazda.*

-Nyeeehhh bááánts! Beszélek-beszélek. Nos én itt éldegélek és nem folyok bele az orkok és emberek ügyeibe. Ne ne bánts! Viszont a harmadunokanővérem a közelben lakik és neki mesélte a bátyja, hogy azt hallotta a lánya kérőjétől, hogy innen úgy két napnyira ti dúltatok fel egy várat. Csak maroknyi lovas menekült el a szélrózsa minden irányába. Azt is mondta ez a széptevő, hogy egyikükkel találkozott is és állítása szerint jól kitólt vele. Az az illető nyugatnak tartott. Biztos az ottani másik várhoz ment. Tudjátok arról beszélek, ami mellett a másik, anyai ági kuzinom is fészkel. Ő mesélte, hogy mostanában oda szállingóznak át kisebb nagyobb csapatokban a kormosvasú sápadképűek.

*Ez igen gyorsan darálja le a kis fickó és behúzott nyakkal, emgszeppenve figyeli a nyakát szorongató orkot, hoyg elégedett-e a válasz mélységeivel.*

[Joe Lyon]

/ Burkh Drukshad /

* Az ork figyelmesen hallgatja a vakarcs szavait. Nem szól közbe, hogy meg ne „akadjon” véletlenül a hang.*

<… Hmmm akkor már a Kopasz hegyi erősséget feldúlták teljesen?! Páran szétszóródva menekülnek Egyikőjük arra amerre a nap nyugszik, a sápadt képűek vidéke felé! Arra fele van még egy „tanyájuk”, ahova többen is behúzódva kushadnak! …>

* Nem szól semmit. Elengedi a goblin nyakát. Nem is törődve többet vele. Az új jövevényre, majd utána Worhardra tekint. Várja parancsnoka véleményét. Ő maga nem mondhat semmit, hisz vezérük szava a döntő.*

[Chorax]

(„Loncsos” Mogghra)


*Figyelmesen hallgatom a goblin szavait, majd gondolkodóba esek.

< Na, amire odaérek a füstölő erődítményhez, már biztosan megölnek minden embert aki beszélhetne...Viszont elmenekültek néhányan...Talán ha az egyiküket elfognám, ki lehetne faggatni...Hogy is mondta a kis vakarék? Innen nyugat felé van egy vár, és ott gyülekeznek mostanában az emberek...Valami rokona még találkozott is egyikükkel...Nem lenne rossz elfogni... >

*A goblinhoz fordulok:

- Merre volt az, akit kigúnyolt a társad? Mikor látta? Merrefelé haladt?

*Várom a válaszát, majd Burkhra és Worhardra nézek, és közlöm velük:

- Egyik ilyen csellengő lovagot el kéne fognom, talán meg tudja mondani, hogy merre van akit keresek. Valahogy az az érzésem, hogy ha a Kopasz hegynél volt, már nem találom élve. Ha még él, akkor annál a másik erődnél lehet, amiről ez a korcsfajzat beszélt. Ha mégse, akkor majd kiszedem abból, akit elfogok...csak állna már el ez az átkozott vihar...

*Legszívesebben azonnal indulnék, a tétlenséget nagyon utálom...*

[Saggaras Zenir]

Morik Cih Rion

-Ez Orwella kegyeltjének való időjárás.

*Szinte kiáltja a szélben és végig simitja maszkját. MAjd aztán, nem ver teljesen tábort, inkább minél gyorsabban összecsomagolhatóan hagyja, hiszen ha az egyik örvény ugy gondolja, hogy erre kiván jönni a Rettenet Asszonyának szeszélye miatt, akkor gyorsan odébb tudjon állni, és megkimélje magát attól, hogy megtapasztalja, hogy mire képes egy ilyen föld örvény.*

[Birak gal Gashad]

_______________________________________________________________
JK: Morik Cih Rion
Helyszín: A nyílt sztyeppe
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Úgy tűnik Orwella felfigyelt híve gondolatára és biztosítva szeszélyéről feél fordította a forgószelek egyikét. Egyenesen a szikla tövében pihenő Morik felé lódul a tölcsér és nem úgy tűnik, mintha irányt akarna változtatni. Gyors, kapkodó pakolászás után a lovag épp lovára ugrana fel, de az egyébként nyugodt állat megborzongva a halál közelségétől nyerítve felágaskodik és mellső lábaival a levegőben kapálva próbálja kirántani kantárszára végét gazdája kezei közül. A szép pedig gyorsan közeleg a háttérben. HA elengedi a lovat szinte biztos, hogy az elvágtázik a mezőn. Ha nem lehet nem tudja megzablázni mielőtt a forgószél eléri őket. Már érezni a szél közelségének lehelletét, ahogy letépi Morik köpenyét és a szövet csattogva elszabadult lobogóként szippantódik be az örvénybe.*

[Birak gal Gashad]

_______________________________________________________________
JK: Burkh Drukshad, „Loncsos” Mogghra
Helyszín: A nyílt sztyeppe
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*A goblin örül, hogy a gigáját szorongató karmos mancsok visszahúzódnak. Kicsit dörzsöli a nyakát és nagyon csúnyán néz bántalmazójára. Azért a másik ork kérdésére is válaszol kelletlenül, mielőtt még annak is eszébe jutna az indokolatlan erőszak alkalmazása.*

-Tegnap délben látta. Ahogy mondtam nyugatnak tartott.

*Ezzel visszahúzódik övéi közé és csendben félnek az orkoktól. Workhard csöndesen figyeli a vallomást és a kérdéseket. Majd megvakarja szögletes előreugró állát és buzogánya nyelére támaszkodva mgfontolja a dolgokat. Mondhatni inkább csak saját magának morogja gondolatait, de azért valószínű, hogy úgyis az lesz amire jut, így érdemes hallgatni szavára.*

-Hmmm. A Kopasz Hegyet nincs már értelme megnéznünk. A Kacagók lerontották, mostmár ez biztos. Ha a vértes fattyak lovasokat küldtek ki valószínű vesztüket érezték. Elég beképzeltek ahhoz, hogy egyébként ne szóljanak senkinek szorult helyzetükről. Viszont nem tudom Mogghra hol lehet, akit keresel. A nyugatnak tartó küldöncüket viszont megpróbáljuk beérni. Ha mást nem is azt biztosan megtudjuk hol a másik erődjük, mert az ostoba elvezet minket oda. Csak abban kell bízzunk, hogy Hram Atya irgalmatlan lesz az emebrekhez és a vihar nem törli el az összes nyomot.

*Végignéz a talpasokon, majd a két szószóló ifjúra pillant. Nem szól csak figyeli, hogy ki lesz annyira merész, hogy hozzászóljon a kérdéshez. A talpasok jó katonák, de nem szoktak a túlzott önnállósághoz, így ők mindenben elfogadva bármi is legyen a végleges döntés csak hallgatnak vagy épp helyeslően morognak kissé.*