A lenyugvó nap és a városban honoló csend a tökéletes nyugalom álcáját keltette.Az idő vasfogától és a környezet viszontagságaitól megtépázott épületetek falain halvány árnyak keltek életre,táncot jártak.Közönséges ember furcsa véletlennek vagy egy múló tüneménynek vélné,de harcban jártas egyén felismerné a kifinomult,finom technikák tökélyre csiszolt reflexszerű mozdulatait.Az árnyék forgatagban hirtelen fémes villanás majd egy alak robban ki közülük,teste ernyedten terül el az utca kövén,majd rövid időn belül újabb követi.
"Hitvány kölyköket küldenek."Újabb rutinszerű hárítás,visszatámadás újabb kárba veszett élet.Néhány pillanat és már csak egy ellenfele maradt.
"Felhasználta minden praktikáját és kimerült.Már az árnyvilágban való mozgás is nehezére esik"ahogy a gondolat megfogant benne az ifjú abban a pillanatban kizökkent a koncentrációból és újra az utca valójában találta magát.Meghökkent saját erőtlenségén"megbocsájthatatlan",társai holttestének látványa keserűséggel és a gyomrába markoló félelemmel töltötte el.Dreghar't testét körülvevő mágiát megszüntetve ő is kilépett az utca kövére és Thirr-re nézett.
-Rossz ügyért éltél fiam -arcán gúnyos vigyor.
-Most rossz ügyért halsz!-a fátyolpengék a fiú felé suhantak.Thirr gyorsasága meg sem közelítette az ellenfele mozgását,ám a halától való félelem számára felfoghatatlan erőt adott neki.A négy penge ismét találkozott,utoljára.Dreghar't arcára kiült a döbbenet,Thirr értetlenül meredt az alkarvédőjéből álló fémcsonkokra.A két árnyvadász pengéje darabokra tört.Az utca végén álló kápolna tetején tucatnyi árnyék jelent meg,akár az üvegen lecsurgó vízcseppek indultak meg a falon lefelé a két alak irányába.Az Éjholló klán vezére feleszmélt döbbenetéből és visszalépett az árnyékvilágba,fegyvere nélkül nincs esélye.A kölyök arcát sosem feledi.Thirr térdre rogyott és pengéi darabjait kereste,de tudta hogy már késő,az ő útja a klánja nélkül folytatódik....(folyt köv ha pozitív reakciókat kap )