(Sebille Hosstra)
*"Nincs is olyan messze" - fut át az agyamon, majd szinte azonnal el is indulok az érzett irányba - megtalálás előtt nem igen szeretném nyomát veszteni.
Nyitva tartom a szemem és fülem ebben a kísértet-városban - sosem lehet tudni, hogy mik fordulhatnak meg itt...
Megyek hát a csatabárdomért... no, meg természetesen a szőkéért.*