Hónicsi

[Kijoe]

Sidoshi

*Amikor felveszem a láda takarásába tett jahítámat, sokkal nyugodtabb leszek. Miután körbepásztáztam a terepet, gyorsan felismerem, hogy hamarosan több ellenfélre számíthatok, így szigorú tekintettel nézek a megmaradt támadómra.*

-Ha most megadod magad, akkor életben hagylak! - mondom higgadt de kegyelmet nem ismerő hangon a fickónak.

*Figyelem a reakcióját a banditának és ha hazug szó hagyja el ajkát, akkor könyörtelenül levágom.*

// A lélektan képzettséget használva, a válaszából és a testi reakciójából próbálom eldönteni, hogy hazudik-e. Persze csak akkor ha nyíltan nem támad rám, illetve ha mond egyáltalán valamit. (Asztrál próba)

Asztrál: 12
Próbadobás = 1k10 = 2 [2] //

*Ha harcra kerül a sor készen állok.*

[Niobe]

Meiko

* Szerencsére nem sokat időzünk, és a parancsnok hamar folytatja az utat az embereivel. Sietősre fogom én is a lépteimet és próbálom magamat nyugtatni, hogy nem érkezünk túl későn. *

< Mivel katonákkal érkezem, akármit is fogok odabent látni, nem biztos, hogy a muszatasi jónéven venné, ha közbeavatkoznék. Abba már bele sem merek gondolni, mekkora bajban leszek, hogy ha nem lesz ott senki és feleslegesen csődítettem ide a városőrséget. Na mindegy, ezzel majd ráérek akkor foglalkozni. >

[Yvett de Crei]

(Kita)

*Megfeszülnek az idegszálaim, ahogy meglátom a fegyveres embereket. Én sem vagyok védtelen, de a fegyverek puszta kéz ellen nehezebben legyőzhető akadályt jelent. Összpontosítok a harcra, tudom, hogy nem lesz egyszerű megvédenem magam, s társam, ha úgy adódna lehetőségem.
Nincs időm kitapasztalni ellenfeleimet - hármat nem is lehetne egyből egyszerre - így marad a teljes harci tudás bevetése. Azt a két férfit támadom meg, akik közelebb állnak, vagy legalább is szemből-oldalból szeretnének elérni. Sajnos a harmadikkal nincs lehetőségem foglalkozni, csak esetlegesen védeni támadását.*

//Kéz:
KÉ 1k10+38 = 7(+38) [45]
TÉ 1k100+52 = 10(+52) [62]
VÉ 96
Sebzés: 1k6-1 = 6(-1) [5]

Láb:
KÉ 1k10+39 = 10(+39) [49]
TÉ 1k100+52 = 75(+52) [127]
VÉ 92
Sebzés: 1k6 = 2 [2]

[Mare-ai]

_______________________________________________________________
JK: Kita, Sidhosi
Helyszín: Hónicsi – Kereskedő negyed
Időpont: Dzukija-korszak 179. éve (Pyarron szerinti 3701) – Virágok hava, 2. nap - Dél
_______________________________________________________________

Sidhosi,

A veled szemben álló fiatal férfi előbb kissé félénken tekint rád, ám a társai érkezésével bátorságot merít a túlerejükből.
Határozottan megrázza fejét, zsírtól fénylő vakorcsa csak úgy röpköd a tarkójánál.

- Csigaimasz, bakkajó! Te fogsz meghalni!

S ezzel mind a négyen feléd lendülnek. Ketten közvetlenül támadnak, míg ketten megpróbálnak megkerülni, így közrefogni téged.

Kita

Hárman elég magabiztos vigyorral fordulnak feléd, majd kissé széthúzva soraikat, megpróbálnak közrefogni. Gyors mozgásodnak hála az elrugaszkodásod végén még kettőjüket eléred, a harmadik kissé távolabb került közben tőled. Mindkettejüknél egy szögletesen lecsapott végű, nagyjából rövidkard hosszúságú fegyvert látsz, képzett verekedőkhöz illő tartásban.

Fellendülsz a levegőbe, és a lábaddal a balra állót rúgod meg, akinek a térdét el is találod. Balszerencséjére épp lépés közben, így eléggé megbicsaklik a lába ahhoz, hogy ne tudjon azonnal válaszolni a támadásodra.
A másik ellenfeled felé lendíted közben a kezedet, ezúttal a jobb irányba, ám a támadód fürgébbnek bizonyul és még azelőtt feléd vág a rövid pengével, mielőtt elérnéd.
Hatalmas szerencsédre úgy látszik, azért tartanak tőled, mert mielőtt a támadása elérne, összerezzen a közelítő öklödtől és ösztönösen hátrébb szökken.
Így egyikőtök sem találja el a másikat.

Sajnos ennyi idő is elég volt, hogy hárman nagyjából körbe zárjanak. A következő támadásuk már összehangoltabb lesz, és te vagy középen.

[Mare-ai]

_______________________________________________________________
JK: Meiko
Helyszín: Hónicsi – Kereskedőnegyed
Időpont: Dzukija-korszak 179. éve (Pyarron szerinti 3701) – Virágok hava, 2. nap - Dél
_______________________________________________________________

A kis csapatotok megindul újra a raktárotok felé, ám azt kell látnod, hogy az égiek összeesküdtek ellenetek.
A tömeg egyre sűrűbb, és bár a városőrség útjából gyorsan félreállnak, hamarosan már puszta mennyiségük miatt ez egyre lassabban megy.
Hamarosan kiderül a torlódás oka is: egy kitört kerekű szekér.
Többen próbálják az áruval megrakott roncsot félrelökdösni, ám nem sok sikerrel.

Két korbácsos hajcsár a szekér körül állókat szidja ordítva, és közben folyamatosan csattognak a bőrszíjak. Nem kell sok gondolkodás hozzá, hogy rájöjj: a silány ruhákba öltöztetett, rövidre vágott hajú alakok rabszolgák.

// off: Érzékelés próbát kérnék //

[Kijoe]

Sidoshi

*Túl sokat vártam a fickó reagálására, így társai megérkeztek. Ez bátorságot adott a banditának és fenyegetőzve ordítja, hogy meghalok. Az érkezőknek a fegyverzete nem valami sok, így fájdalmas meglepetésben lehet részük.*

< Ám legyen! Ezek túl ostobák, hogy tovább éljenek! > - gondolom magamban, miközben már a jahítámmal támadom a kis szájhős fickót, aki láthatóan nem ismerte fel, hogy a túlerő is kevés a Sárkány felavatott szolgája ellen.

Támadás jahítával
Méretkategória: 6
Sebesség: 10
KÉ: 1k10+51 = 4(+51) [55]
TÉ: 1k100+68 = 55(+68) [123]
VÉ: 115

Sebzés: 3k6+5 = 1+4+6(+5) [16]

*Próbálok úgy mozogni, hogy a másik két fickó ne tudjon a hátamba kerülni, ehhez felhasználom a ládákat is.*

[Yvett de Crei]

(Kita)

*Szorongatottá válik helyzetem lassan.
Fegyvertelenné kellene tennem legalább két támadómat, de tudom ez számomra még nehéz feladat lesz. Azonban másban nem látom a lehetőséget.
Így az első támadásommal a szemből érkező férfit célzom meg - szándékomban áll úgy ütni meg, hogy a fegyvere a ládák közt landoljon.
A második támadásommal egy félfordulatból való rúgás a cél, hogy ellenfelem lábát egyenlőre (kis időre) használhatatlanná tegyem.*

//Kéz - lefegyverzés:
KÉ 1k10+38 = 2(+38) [40]
TÉ 1k100+42 = 15(+42) [57] (a lefegyverzés módosítóját már kivontam!)
Sebzés: 1k6-1 = 2(-1) [1] (nem tudom ilyen esetben szükséges e, de inkább...)

Láb:
KÉ 1k10+39 = 4(+39) [43]
TÉ 1k100+52 = 73(+52) [125]
VÉ 92
Sebzés: 1k6 = 5 [5]

[Kijoe]

Sidoshi

*Felmérve a terepet, látom, hogy könnyen bajba kerülhetek ha bekerítenek ezért a ládák elé manőverezek, hogy a ládák a hátam mögött legyenek és ne tudjanak hátulról támadni.*

/Használom a harctéri gyakorlat képzettségem és egy Ügyességpróbával megpróbálom kiküszöbölni a harc helyhez kötve negatív módosítóit./

/Ügyesség: 14
Próbadobás: 1k10 = 2 [2] /

*Bárhogy is történjen, a pozíciómat nem adom fel és vállalom a kialakult harci helyzetet, mégha számomra kedvezőtlen is. *

< Csak most segíts meg Hatalmas, Kérlek fordítsd el rólam a tekintetedet!> - gondolataimban Kaoraku-hoz fohászkodom.

[Mare-ai]

_______________________________________________________________
JK: Kita, Sidhosi
Helyszín: Hónicsi – Kereskedő negyed
Időpont: Dzukija-korszak 179. éve (Pyarron szerinti 3701) – Virágok hava, 2. nap - Dél
_______________________________________________________________

Sidhosi,

Helyezkedésed meghozta a gyümölcsét, a négy támadód nem férhet immár a hátad mögé.
Natót és sótót látsz a kezükben, s bár értenek a fegyverforgatáshoz, a te fegyvered méretbeli különbségét áthidalni a rövid pengékkel nem képesek.

Jahítád széles ívben a levegőt hasítja, majd lecsap a helyzetét rosszul felmérő banditára, akinek bár korábban szabad menekülést biztosítottál, ő nem élt vele.
A fegyvered pengéje szisszenő hanggal mar a jobb vállába, fájdalmas kiáltást csalva az ajkára.
Vér freccsen, a ruhája és a pengéd immáron vérben ázik.

Mint a veszett kutyák szurkálnak feléd, megpróbálva a számbeli fölényükkel kiegyenlíteni a hátrányukat.
És számításuk beválni látszik. Akárhogy próbálod védeni magad, a sorozatosan érkező támadások elől nem tudsz kitérni. A könnyű kis fegyverekkel sok gyors támadást adnak le feléd.
Szerencsédre az általad megvágott fickó még nem tért magához a csapásodtól, így csak hárman vágnak/szúrnak feléd, ám ők egy perc alatt több mint féltucatszor próbálnak istened elé küldeni.

Hamarosan már te is több vágástól, szúrástól hordozol vérző sebeket magadon.
A mellkasodon és a hasadon egy-egy véres csík, a jobb arcodon meg egy tépett szélű seb sajog kínzón.

// Off: kapott sebek: 6 Fp, 6 Fp, 8 Fp. Járulékos ÉP sebzés összesen: 3 Ép. //


Kita

Megpróbálod az egyik fegyverest fegyvertelenné tenni, ám a támadásod nem jár sikerrel. Ellenfeled blokkolja a csapásod, és biztosan fogja a fegyverét.
Rúgásod már sikeresebb, az ellenfeled megpróbálja kihasználni a figyelmed megosztottságát, ám beleszalad a rúgásodba. Bár az eredeti elképzelésed szerint a lábát akartad eltalálni, hogy lelassítsd, a sors szeszélye úgy hozta, hogy pont a lendülő kezét találd el.
A fegyvere széles ívben távozik a kezéből, és fajdalomtól eltorzult arccal ugrik hátra, másik kezével dörzsölve a fájó pontot.

Ám még mindig ketten támadnak, pengéik sziszegve metszik a levegőt, ahogy feléd lendülnek.

Egy pillanatra felrémlik előtted egy kép: Meiko arca, ahogy feléd hajol, majd elborít a sötétség. Anyád szavát hallod, és testvéredét.

Aztán elérnek a lecsapó pengék, fájdalommal és folydogáló melegséggel lepve meg.
Az első penge a combodon, a másik a bal kezeden okoz vérző sebet.
Érzed, hogy ha a combodon a penge egy hajszállal mélyebbre szalad, átvágja az ütőered.
Az adrenalin robban az ereidben, elmosva a fájdalmat, kiélesítve az érzékeid. Tudatában vagy, hogy ez a harc az életedbe kerülhet.

/Off: sebek: 4 Fp, 7 Fp //

[Kijoe]

Sidoshi

*A túlerő kicsit meglep, a banditák jobb fegyverforgatónak bizonyulnak, mint első ránézésre látszottak. Ugyan jelenleg már csak hárman harcképesek azonban negyedik társuk nemsoká magához térhet. Baljós érzés kerít hatalmába.*

< A sárkány égessen meg benneteket. Kaoraku szolgájával akartok elbánni, hitvány gyilkos népség!>

// Védekező harcba vonulok és A "Rettegés" varázslatot használom.
+10 VÉ védekező harc miatt
5 szegmens a varázslási idő
10 kegy pontba kerül 10 E
Asztrális ellenállásra jogosultak a 20 méteres sugarú körön belül álló banditák, ha elvétik menekülni kezdenek. //

- Hitvány gyilkos népség, takarodjatok szemem elől, Kaoraku haragja sújtson reátok ha továbbra is harcoltok!!!! - ordítom a varázslatot, bízva abban hogy egyik útonálló sem képzett az elme művészetében.

//Varázslaterősség: 1k10 + 10
Dobás: 1k10+10 = 9(+10) [19]//

*Amint létrejön a varázslat továbbra is védem magam, majd bízom benne, hogy a támadók megfutamodnak.*

[Yvett de Crei]

(Kita)

*A látomás... a lecsapó pengék... a tudat, hogy hajszállal került el a végzet... - mind tudatosítják bennem, hogy most először az életem a tét a harcban. Nincs párdon, nincs visszakozás, nem lesz kegyelem. Vagy legyőzöm őket, vagy meghalok.
Látomásokat nincs időm fejtegetni, de a véremben zakatol, hogy az utolsó csatám ez, amit érezhetően elveszítettem, de nem adom fel, az utolsó erőmmel is küzdeni fogok.
Mint szélben lobogó tűz ... mondják a stílusra, melyet lélekkel űzök - de aki most lát inkább azt mondaná, hogy viharban fellobbanó lángnyelvek ezek.
Egy helyből indított ugrás következik, mellyel egyszerre két támadót szeretnék elérni mellkas tájon rúgva, majd földreérkezés után guggolóállás és egy térdre való támadás a harmadik ellenfelemnek.*

//Láb (2x):
KÉ 1k10+39 = 3(+39) [42]
TÉ 1k100+52 = 33(+52) [85]
VÉ 92
Sebzés: 1k6 = 3 [3]

Kéz:
KÉ 1k10+38 = 8(+38) [46]
TÉ 1k100+52 = 47(+52) [99]
Sebzés: 1k6-1 = 4(-1) [3]

Ha már a kézzel való támadás nem fér bele, akkor azt átvinném a következő körre.//

[Niobe]

Meiko

// Off: ÉRZÉKELÉS: 14
1k10 = 5 [5] //

* Túlzott aggodalmam nem tesz éppen a legtürelmesebb emberré, így először nem értem miért haladunk szinte vánszorogva az úton. Már éppen megkérdeztem volna a vezetőt, hogy nem tudna e valamit tenni, amikor meglátom a törött kerekű szekeret az út közepén. Megállok, felnézek az égre és nagyot sóhajtok. *

< Ezt nem hiszem el. Pont most és pont velem történik. Mivel érdemeltem ki ezt a sorscsapást. >

* A rabszolgák látványa és a korbács csattanó hangja nem igazán tetszik nekem, de ellene tenni semmit nem tudok. Az már rögtön feltűnik nekem, hogy ezzel a módszerrel nem jutnak nagyon előbbre és mi sem. Megvárom, mit cselekszik vezetőnk. Ha nem nagyon boldogul, amit kizártnak tartok, majd akkor teszek neki egy javaslatot a katonák erejének bevetésére a gyorsabb haladás érdekében. *

[Mare-ai]

_______________________________________________________________
JK: Kita, Sidhosi
Helyszín: Hónicsi – Kereskedő negyed
Időpont: Dzukija-korszak 179. éve (Pyarron szerinti 3701) – Virágok hava, 2. nap - Dél
_______________________________________________________________

Sidhosi,

Meglepődve, majdhogynem megdöbbenve veszed észre a helyzeted súlyosságát. Nem igazán erre számítottál. Oroszlánnak láttad magad, ám most meg kellett tanulnod: egy magányos oroszlánt is legyőzhet a gyáva hiénák tömege.

Sebeid fájón lüktetnek, ahogy a fegyvered védekezően pörgeted meg magad körül, hogy az így nyert időben istenedhez fohászkodj.

A támadóid látva a megingásodat, újra rád vetik magukat.
Ám a pörgő jahítád hárítja a próbálkozásaikat, hol eltérítve a szúrásokat, hol felfogva a vágásokat.

Istened hatalma átáramlik testeden, megborzongsz, ahogy az energia összpontosul benned.

Hangod elmélyül kissé, s mint egy haragvó sárkány bömbölöd világra a dühöd és átkod.
A támadó kezek előbb megremegnek, majd lehanyatlanak, hogy a pengék utóbb a kövezeten csengve koppanjanak odébb.
Mint ha az idő fagyott volna meg, oly lassan kezdenek tágra nyílt szemmel hátrálni tőled az ellenfeleid. Majd a tavaszi olvadás gyorsaságával zökken helyre a világ, és a lassú visszahúzódásból fejvesztett menekülés válik.


Kita

Fellendülsz a levegőbe, a két támadód pont jó helyzetben áll, így a lábaid két irányba egyszerre csapnak le.
Valami azonban hiányzik a rúgásodból: a hit.
A támadóid könnyedén blokkolják a rúgásodat, míg a harmadik támadód közelebb lép hozzád.
Vesztére, mert az öklöd szélsebesen csap le rá, mitől kissé szitkozódik ugyan, de komolyabb baja látszólag nem esik.

Villámsebesen felmérik a távolságot és támadásba lendülnek, összeszokott trió módjára:
A két tőled oldalra álló férfi egy-egy támadást indít feléd, amiket te blokkolsz kézzel, és elhajlással.
Ám a szemben lévő harmadik férfi csúf vigyorral az arcán szúr feléd, miközben számodra teljesen idegen nyelven mond valamit.
A nyelv bár érthetetlen számodra, a jelentését ösztönösen felismered: „Meghalsz!”.

Igaza lehet, mert csak a villanást látod, ahogy csípőből félig kifordulva egyenes karral feléd szúr, és hirtelen egy reccsenést érzel a mellkasod felől. A hideg penge simán a bordáid közé furakszik, szinte úgy érzed: kettévág.
Hirtelen forróság önti el a hasad és lábad, valami végigcsorog rajtuk. A saját véred az.
Látásod elhomályosul, s forró, kínzó fájdalom nyilall a bordáid közé, amit a sokkhatás gyorsan távolivá és inkább furcsává tesz.

Messziről idegen nyelvű kiáltás csap fel, ismered a nyelvet, talán érted is mit mond, de már nem vagy képes koncentrálni rá. Valószínűtlenné válik lassan a világ, ahogy a támadód alakja távolodik tőled…

Megüt valami, s rájössz: a földre rogytál, már a köveken fekszel.

//Off: túlütés. sebek: 6 Ép, 12 Fp //

[Mare-ai]

_______________________________________________________________
JK: Meiko
Helyszín: Hónicsi – Kereskedőnegyed
Időpont: Dzukija-korszak 179. éve (Pyarron szerinti 3701) – Virágok hava, 2. nap - Dél
_______________________________________________________________

Bakura szei gyorsan odainti a lándzsásait, és megfeszülő arccal rohamot vezényel.

...A szekér mellett csordogáló tömegre...

Könyörtelen, ám hatékony módszer ez, a járókelők, akik a szekér melletti keskeny sávban egymást lökdösve próbáltak a mesterséges „szoroson” átjutni eddig, most sikoltozva menekülnek a lándzsások és a szekér jelentette halálcsapdából.

Mire odaértek a lekeskenyült utcarészhez, addigra már hat lándzsás éppen a szekér hátsó részét toszítja oldalra, hogy kifordítsák a rozzant kocsit. A felügyelők szólni sem mernek, amikor a kocsi tovább törik a ráható nyers izomerő hatására, és megadja magát a katonák akaratának.

Így még jobban kitágul a rés, immár kényelmesen átfértek a szekér mellett.
Vércseppeket is látsz a földön, és vérző sebeiket ellátni próbáló járókelőket, kik lassabbnak, vagy balszerencsésebbnek bizonyultak a többieknél.
Igazán szerencse, hogy a lándzsások az utolsó pár méteren megfordítva fegyverük a nyelekkel seperték el a lassúakat.

A muszatasi közömbös arccal siet le a kocsi és a sebesültek mellett, majd int „Tovább”-ot a fegyvereseinek.
A tempó nem változik, így hamarosan a raktáratok közelében jártok már. Befordulva a kis térre, a katonák azonnal szétterülnek legyező alakban.

Épp akkor érkezel arra a pontra a muszatasival, ahonnan már látod a ládákat és reményeid szerint a társaidat, mikor Kita mellkasát keresztüldöfi egy kikötői martalócnak kinéző figura.
A penge szinte markolatig hatol Kita testébe, és ekkor jut el a kaoraku-pap varázstól terhes kiáltása hozzátok:
„- Hitvány gyilkos népség, takarodjatok szemem elől, Kaoraku haragja sújtson reátok ha továbbra is harcoltok!!!!”

A támadók megrettenve futásnak erednek, ám az őrség gyűrűjéből nem szabadulhatnak, így inkább megadják magukat. Félelemtől űzött szemmel tekingetnek hátra, Sidoshira, láthatóan minél távolabb szeretnének kerülni tőle. A városőrségnek így könnyű dolga van velük.

Ám már késő, túl késő Kita számára, ki a földre rogy, mellében a penge, körülötte egyre táguló vértócsa.

[Yvett de Crei]

(Kita)

*A "fellobbanó lángnak" nem volt elég ereje - hamar, túlontúl hamar vetettek véget a lobogásnak.
Hogy hol volt a hiba? Talán bennem... talán a mozdulataimban... talán a lelkemben... talán...
Talán nem is volt hiba sehol, csupán ez volt megírva életem könyvében.
Kudarc ... - vagy mégsem?
Kedves arcok tolulnak lezáródó szemem elé, akiknek arcát már rég láttam utoljára. Egy pillanat az egész, és tovább vesznek a homályba... vagy én távozok egy más helyre?...
Megnyugvás tölt el lélekben ahogy az élet lassan távozik földi porhüvelyemből - tiszta lelkiismerettel hagyom itt e világot. Nem hoztam szégyent mesteremre, a tanai szerint éltem eddig. Segítettem ahol tudtam, amiben tudtam. Maradhattam volna még, de szólítanak egy magasabb helyről...*

<Mennem kell. Az ég áldjon meg benneteket!>*



//Off: A karakter 1 Ép, 0 Fp életerővel rendelkezik.
Eltávozik az élők sorából.

Köszönöm Mare-ainek, hogy mesélt ennek a nem Enoszukei karakternek itt, és igen élvezetesen tette mindezt.
Köszönöm Niobenak és Kijoenak, hogy tolerálták a karim világon kívüliségét és hogy mindezzel együtt velük játszhattam egy számomra élvezetes kalandot, még akkor is ha rövidre sikeredett.
Mivel Kita a jóslásra épült, amit akaratosan is használt, így a koncepció nem ültethető át ÚTK rendszerre - sajnos. Így a kérésemre Mare-ai támogatott abban, hogy a karakter elhunyjon a helyszínen. Hamarosan egy másik szukei karakterrel visszatérek.//