Szárazföldön és tengeren

[Con Larrodan]

(Hiro)

<Jéghideg víz.... brrrr... bár utána kellemesen hat és felfrissül tőle az ember. Na beszélgessünk...>

*Megvárom amíg a fegyvereitől eltávolodva neki kezd a fürdésnek, és lassan mögötte kilépek az erdőből. Puha léptekkel közeledek tovább, úgy hogy közelebb legyek a fegyvereihez mint ő maga, majd megköszörülöm a torkom.*

- Khmm-khmm... Nyugalom, nem akarok látni semmilyen hirtelen mozdulatot. Tudod jól, hogy ilyen távolságból fegyvertelen ember ellen biztosan nem hibázok. Nem akarlak itt, és így megölni, úgy hogy beszélgessünk egy keveset. Hallottam mit beszéltél az embereiddel, és azt is, hogy el akarod kerülni a vérrontást. Tudni akarok mindenről, már csak azért is, mert az én bőrömről is döntöttetek, és azt nem szeressem...

*Szemeimben düh, harag lángjai. Kezeim a fegyvereim markolatánál, ha szükséges előrántva tudok támadni.*

[Mare-ai]

_______________________________________________________________
JK: Hiro
Helyszín: Siga han, úton
Időpont: Dzukija-korszak 179. éve (Pyarron szerinti 3701) – Virágok hava, 2. nap - délelőtt
_______________________________________________________________

Udjiró már a patak közepén csapdossa magára a hideg vizet, mikor elérkezettnek látod az időt a meglepésére.
Óvatosan és csendesen lépsz a ruhái felé, megelégedéssel veszed tudomásul, hogy a fegyverei is a parton pihennek. Rá pillantva derékig áll a vízben, felsőtestén több kisebb és pár igazán komoly seb nyoma látszik. A hátán feszülő izmok között egy körkörös sebhely fehérlik, talán valamilyen lándzsa nyoma lehet.

A torokköszörülésedre felkapja a fejét és a part felé vetődik, ám azonnal megtorpan, látva hogy elálltad útját a fegyvereihez.
Döbbenet, meglepetés, majd némi beletörődés fut át arcán, ám újra felveszi a közönyösség maszkját és megvetően válaszol neked.

- Ah! A büszke harcos! Egy senki reagen, aki úgy látszik annyira nem ismeri a becsület fogalmát, hogy képes fegyvertelen ellenfelet választani magának. – horkant.
- Jól láttam én, megérdemled sorsod! Atyád szégyene vagy becstelenségedben.
- Nem értem miről beszélsz, de nem is érdekel. Nem tudom milyen álmot láttál a fák alatt, de azokat zaklasd, akiktől választ is remélsz. – s ezzel újra a fürdéshez lát, megvetően hátat fordítva neked.

[Con Larrodan]

(Hiro)

- Atyám nevét a szádra ne vedd, Te gyáva senkiházi. Pont TE beszélsz itt a becsületről, aki álmában akarja lemészárolni a tábort... *köpök egyet.* A gyökértelen fa is fa marad mondod hát... az, amíg fel nem aprítják. Az ilyenek miatt írtották ki a családomat, te sem érdemelsz jobb sorsot. Én leszek a favágód.

Búcsúajándék
testemnek: ha akarja,
végsőt lélegzem.

*Majd előre lendülök, s fegyvereimet előrántva sújtok le.*

Taito

KÉ: 1k10+52 = 5(+52) [57]
TÉ: 1k100+90 = 75(+90) [165]
VÉ: 112
Sp: 1k10+1 = 10(+1) [11]

Soto

KÉ: 1k10+40 = 4(+40) [44]
TÉ: 1k100+69 = 11(+69) [80]
VÉ: 112
Sp: 1k6+2 = 6(+2) [8]

// Plusszban esetleg még a hátulról bónusza. //

[Mare-ai]

_______________________________________________________________
JK: Hiro
Helyszín: Siga han, úton
Időpont: Dzukija-korszak 179. éve (Pyarron szerinti 3701) – Virágok hava, 2. nap - délelőtt
_______________________________________________________________

Egyetlen ugrással Udjiró háta mögött landolsz a vízben, még a levegőben rántva elő fegyvereid.
A hangra megpróbál feléd fordulni, ám már nem marad rá ideje, pengéid a húsába marnak.
Taitód a veséi vonalában vágnak védtelen húsába, szinte a gerincéig kettévágva őt. A rövidebb pengéd a bal lapocka alá fúródik, összeroncsolva a tüdőt és megsértve a szívet.
Vörös vérfolyam loccsan a patakba vörösre, majd távolabb rózsaszínre festve azt.

Udjirónak még egy szót sem sikerül kiejtenie, máris halott. Ernyedő testéből kifordul kardod, majd szép csendesen belehanyatlik a vízbe.

Ott állsz a víz közepén, kezedben a két véres karddal…

[Con Larrodan]

(Hiro)

*Megtisztítom a fegyvereimet, Udjiró ruháit szétdobálom, ha találok közte pénzt azt elteszem, és kerülve visszatérek a táborba.*

<Egy darabig nem fogják keresni, nem lesz gáz... Lehet nem kellett volna megölni, de vagy ő vagy én. Gyilkos banda... Kiváncsi vagyok hogy Tan benne van -e?>

*Ha visszatértem megkeresem Tan-t.*

- Beszélnünk kell, négyszemközt, most. Gyere. *súgom neki, és hallótávolságon kívülre megyünk.*

[Mare-ai]

_______________________________________________________________
JK: Hiro
Helyszín: Siga han, úton
Időpont: Dzukija-korszak 179. éve (Pyarron szerinti 3701) – Virágok hava, 2. nap - délelőtt
_______________________________________________________________

Kilábalsz a vízből, mely térdig teljesen, térd felett foltokban eláztatta a ruhádat. Kissé hidegnek bizonyul, de az adrenalin heve még benned ég: nem fázol.

Lemosod kardjaid és a parton átnézed Udjiró levetett holmiját. A víznek háttal, a testet nem látva kutakodsz.
Az apróságokkal és személyes tárgyakkal nem foglalkozol, csak a talált érméket rakod el: egy füzér bant, és egy erszényt, melyben pár me és gjó lapul.

//Off: ban: 2k100 = 63+8 [71], me 2k10 = 9+3 [12], gjó 1k6 = 3 [3] //

A tábor felé indulsz, elég nagy kerülőt csapva. Gondosan a másik irányból sétálsz ki az erdőből, mint amerre a patak és a gyilkosság történt. Ruhád már nagyjából teljesen megszáradt, csak a bokád körül érzed még nedvesnek kicsit.

A tábor ezen oldalán őrködő katona rád pillant, majd közömbös arccal folytatja őrségét.
Tanesarut ott találod, ahol hagytad: a dzsí-játékosoknál.
Suttogásodra rád néz, eddigi mosolygós ábrázata elkomorul komoly arcodat látva. Nem kérdez semmit, szó nélkül követ a szekerek mögé, ahol éppen senki nincs.

- Mi az? Valami történt? – kérdezi aggódó arccal, láthatóan megérezve a viselkedésedben beállt változást.

[Con Larrodan]

(Hiro)

*Még egyszer körbe pillantok, hogy megbizonyosodjak csak ketten vagyunk. És halkan folytatom.*

- Nem tudom, hogy megbízhatok e benned, remélem nem tévedek... *kis hatásszünet* Tudod elmentem az erdőbe körül nézni egy kicsit, amikor beszélgetést hallottam. Udjiró volt, az egyik nő, és a másik 2 férfi a csapatból. Megtudtam, hogy mikor jöttetek azt a nyílvesszőt Hidemej nekem szánta és nem az ellenfelemnek, csak elhibázta. Továbbá, hogy holnap reggel le akarjátok gyilkolni az egész tábort. Ezek után, egy nagyobb kerülővel visszajöttem... Tudsz erről valamit?

*Látszik rajtam halálosan komoly vagyok... kezeim a fegyvereim markolatára csúsznak.*

- Válaszolj kérlek. Halkan...

[Mare-ai]

_______________________________________________________________
JK: Hiro
Helyszín: Siga han, úton
Időpont: Dzukija-korszak 179. éve (Pyarron szerinti 3701) – Virágok hava, 2. nap - délelőtt
_______________________________________________________________

Tane lesápad és habogásba kezd.

- Ttete miről beszélsz? Milyen mészárlás? Milyen nyílvessző?

Teljesen értetlen és döbbent arcot vág, lesápadva hallgatja a szavaid…

- És mit hallottál még? Mi történt az erdőben? Ki volt a másik két alak?

Elkeseredett arccal mered maga elé, és halkan motyog valamit.

[Con Larrodan]

(Hiro)

*Leengedem a kezem a fegyveremről, majd Tan vállára teszem ...*

- Figyelj, Kagumej biztosan, Udjiro, és két másik férfi az Acél Hatokból akiknek az arcát nem láttam. Udjiró az elején még ellenkezett, de aztán csak beleegyezett. Holnap reggel ő adja a jelet amikor a támadást indítják. Talán M pénze kell nekik, talán az árú. Rólam is szó volt, amikor a megszállt emberrel harcoltam, s visszajöttél Hidemejjel, akkor ő engem célzott és nem az ellenfelem. Csak a véletlennek köszönhettem, hogy nem engem talált el.
- Hidemejt talán még a magunk oldalára állíthatjuk, de a többiek biztosan benne vannak az összeesküvésben....
- Döntened kell, velem vagy ellenem...

[Mare-ai]

_______________________________________________________________
JK: Hiro
Helyszín: Siga han, úton
Időpont: Dzukija-korszak 179. éve (Pyarron szerinti 3701) – Virágok hava, 2. nap - délelőtt
_______________________________________________________________

Elgyötört tekintet néz fel rád.
- És mi lesz Udjiróval meg a társaival? Szembeszállunk velük? Semmi esélyünk! – rázza meg a fejét.
- Ha Kagumej benne van, akkor a testvére is. Elválaszthatatlanok. Mi lenne ha szólnánk M-nek? – elgondolkozik egy pillanatra, majd megrázza ismét a fejét – Nem nem, az nem lenne jó. Pár srác biztosan nincs benne a dologban, nekik talán szólhatnánk…

[Con Larrodan]

(Hiro)

- Nekünk kell döntenünk, hogy hogyan választunk. Azt hogy semmi esélyünk nem mondanám. Igenis van, ne becsüljük le magunkat. Csak hatan vannak. Udjiro már halott... Vele nem kell törődnünk.
- Akkor a lányok átállítása is veszett ügy, Te tudod kiben bízhatsz, de biztosra menj. Mindenekelőtt a saját túlélésünkre kell játszanunk...
- Még van időnk, Udjiró testét nem fogják megtalálni, elvitte a patak, de egy idő után fel fog tűnni a hiánya. Sietnünk kell, de nem szabad hogy megsejtsék hogy lebuktak.

[Mare-ai]

_______________________________________________________________
JK: Hiro
Helyszín: Siga han, úton
Időpont: Dzukija-korszak 179. éve (Pyarron szerinti 3701) – Virágok hava, 2. nap - délelőtt
_______________________________________________________________

// Öhm, Con! A patak nem vitte sehova a testet. Ott pihen ahol hagytad…//

Tane rád mered és még jobban lesápad.
- Meghalt? Mit? Mikor? Hogyan?

- Mit tettél, te szerencsétlen!... – kuporodik össze és fogja a fejét. Teljesen kétségbe van esve, egyből észreveszed rajta…
Elgyötört szemekkel néz rád és suttogja:
- Végünk van! Holnap biztosan meghalunk…

S ezzel felpattan, mint aki el akar rohanni a vakvilágba.

[Con Larrodan]

(Hiro)

// A vízben voltunk mikor levágtam, azt írtad nekem legalább térdig ért a víz. Az tehát legalább fél méter, így simán elvitte a testet. Szerintem. //

- Nyugodj már meg az istenit neki. Ha ilyen hisztit vágsz le akkor már most kinyírnak. Térj már észhez! *megrázom a vállát* Ha ezért valakit megölnének az én lennék, én tettem el láb alól a főnöküket. És ne felejtsd el hogy nem tudják, hogy mi tudunk a tervükről. Ha már most így állsz a dolgokhoz akkor inkább most léceljünk. Döntsd el.

[Mare-ai]

_______________________________________________________________
JK: Hiro
Helyszín: Siga han, úton
Időpont: Dzukija-korszak 179. éve (Pyarron szerinti 3701) – Virágok hava, 2. nap - délelőtt
_______________________________________________________________

// Aham, viszont a fél méteres víz sem visz el egy mázsa feletti hullát, ha nincs sodrása. Márpedig sodrása alig… Ám legyen, akkor elvitte a víz… nekem 8. A tény, tény marad: halott… //

Tanesaru megrázkódik és érintésedre, rázásodra némi értelem költözik a szemébe.

- Jójó, rendben! Mi a terved? Mit tegyek… - hajt fejet beletörődően… Aztán valami eszébe jut:
- Nem semmi harcos lehetsz, ha szemtől szemben úgy legyőzted Udjirót, hogy egy karcolás sincs rajtad…

Közben hangokat hallotok a szekér túloldaláról…

[Con Larrodan]

(Hiro)

*Az Udjiróra tett kijelentését elengedem a fülem mellett...*

- Majd még megbeszéljük, de most együnk valamit. Farkas éhes vagyok.

*És azzal a lendülettel visszaindulok a bogrács felé, megnézni van e már valami étel*

<Kemény dió lesz ez az egész. Remélem túléljük...>