Húsvéti Játék [2006]

[Yvett de Crei]

*Ako - mert hogy így hívják éppen a kicsi zöld erdõcskéjében baktatott egy kissé furcsa piros-zöld-fehér nyuszika nyomait követve a fák között. Éppen lehajolt, hogy egy-két nyomot jobban szemügyre vehessen, amikor is a feje elõtt a földre leesik egy izé---olyan nagy és éles, meg fegyvernek néz ki talán egy bárd? Felemeli tekintetét és tudatosul benne, ha két és fél centivel arrébb állt volna, akkor biza az a nyakát szegi le. Vizsgálja is szegény, hogy honnan is jöhetett ez a bigyóka - és akkor észreveszi a fában a hatalmas hasítékot. *
- Hogy a nyû egye el a nyakát annak a fakezû bar**nak aki ilyet tett veled -*és ezzel simogatni kezdi szegény fát, hogy ne fájjon neki a seb. Amikor úgy gondolja, hogy már eléggé megvígasztalta a fát, felveszi földrõl a bárdot és elindul a nyomokat követvén valószínûleg a bárd tulajdonosa után. Egy kicsit groteszkül néz ki, ahogyan gyenge nádszál testével magaután vonszolja a talált fegyvert, de rendületlenül és eltökélten követi a tettest nem törõdvén már a nyuszikájával sem... *

[Con Larrodan]

*Fordul hátra, és látja, hogy az ork egy fához beszél....*
-Hé te ronda zöld IQ bajnok! -kiált vissza.... A "girhes" már rég nincs ott, mozgasd már azokat az oszlopnyi virgácsaidat... nem szeretném miattad lemaradni a nyulakról!-morogja.
*Ekkor bukkan elõ a firatal lány a hatalmas baltával....*
-Khm... -szól az orknak. Ha jól emlékszem ezt te "ejtetted el"
*Majd visszafordul a fehér köpenyes fickó felé...*
-Magáé ez a mozgó micsoda?

[Flamme O'Styg]

( Saytos kif-Lee )

Goblinunk épp az országúton sétálgat, hátán egy hatalmas táska, tele mindenféle kajával és hasonlókkal. Vígan, fütyörészve szeli a födutat, mikor egy hatalmas malomizén állapodik meg a szeme.

-Emmeg miféle izéj lenni-e?

Hangja olyan, mint a repedtfazék és messzirõl árad belõle az alkohol szaga. Odasétál a kidobóizéhez, ahol egy vén öregember rajzolgatja az üveggolyóit és egy hatalmas fémvalami legozik 5 méter hosszú valamikkel. Ez a már enyhén is fura dolog felkelti az érdeklõdését. Az öregembert lazán kicselezi, és táskájától megszabadulva elkezd felkapaszkodni a hatalmas fémdobozra. Segítségül használja késeit a biztosabb kapaszkodás érdekében...

[A_Mandragóra]

- Ez nem mozgó micsoda, hanem Igor! - javítja Juszuf szinte rögvest a mélnövésû szemlélõdõt, s nem is veszi észre beszéd közben, hogy roszfelé húzza a következõ vonalat az utolsó kõgolyóbison. - Hûséges bajtársam és csatlósom, jelen esetben strázsamesterem és fogdmegem!

* Szegény gólemnek fogalma sincs mi fán terem az a goblin. Tulajdonképpen amgukról a fákról, vagy a goblinok szaporodási tulajdonságaikról sem sejt sokat, miszerint azok születnek és nem teremnek, akár a retek a kertben, de azt sejti, hogy a fürge jószágot nem arra terethették, hogy az õ hátán másszon, ezért ormótlan, de mázsás mozdulatokkal megpróbálja leseperni magáról a kellemetlenkedõt.
Ezzel persze körülbelül annyit érhet el, hogy a goblin annál erõsebben fog kapaszkodni, és még jobban belecsimpaszkodik a kacatgólem hátába, s hiába a hosszú karok: a fekete emberi jobb biztosan nem ér el rendesen odáig, a polipcsáp pedig esetleg az egyik vadul rúgkapáló lábat kapja el.*

- GRhjhrGrmgmrgrüümmpp!!!!! - Nehezményezi a potyautast, s lassú, lépésenkénti hátrálással közeledik az egyik, rúnáktól ékes katapultalövedék felé.*

- Hé, Igor, mit csinálsz! Tedd le azonnal azt a jószágot és vissza dologra, már majdnem készen vagyunk! - ripakodik rá Juszuf, rövid idõre megfeledkezve a törpérõl, a rúnákról, mindenrõl, s megpróbál Igoron segíteni. - Azonnal gyere le onnan te bibírcsókos kis rusnyaság, mert nemállokjótmagamért!!!! - üvölt elfuló, vékony hangon, dühtõl magából kikelten, s megpróbálja egy vékonyabb, karvastagságú bottal lepiszkálni a goblint Igor hátáról.. Fel sem fogva, hogy a melák szerkezet felé hátrál, s bármelyik pillanatban... - Azonnalmásszle! Különben békává változtatlak és megidézek egy csapat gólyát! - szitkozódik tovább a különc varázsló.*

[Yvett de Crei]

* Már jócskán elfáradt a bárd cipelésében, amikor az erdõ szélén kiérve megpillantja a díszers társaságot.*
- Hé emberek! Valaki elvesztette ezt a...ezt a bigyót! - * próbálja szerencsétlenül felemelni a feje felé, hogy a többiek jól lássák mi is az a bigyó - de annyira gyenge és ügyetlen, hogy az kifordul kezébõl és éppenhogy nem a saját lábába állítja bele (durván egy hajszálnyival a lába elõtt esett le éllel a földre). Egy ideig nézegeti a bárdot lába elõtt, aztán hatalmas hisztibe kezd: *
- Áááááááááááááááááááááá! Levágtam a lábam! Segítség! Levágtam a lábam! Ááááááááááááááááááááááááááá! - * nem mozog, nem ugrál, csak kiabál, becsukott szemmel kiabál.*

[Tysson-lar]

(Ugrok)

* Az ork közelebb lépked a fához...*
<... Hm.. ez nem lenni girhes. lelépett csokim! Bánnya még ám... kiverem mocskos belit és megeszem azt is!...>
* A törpre förmed bágyadt vigyorral.*
- Te lenni okos thürp. Bölcs öreg aranyos kis thürp.. tanícccs mester! Taníccs meg gondolkodni szegény Ugrok!
* Ekkor lép ki a bokrok közül a lány. Meglátva a bárdját nagyon megörül, és felé indul meg. Torz mosollyal, látható jószádékkal. Ekkor kezd sípolni a lány. Az ork fél füléhez szorítja kezét.*
- ÁÁÁÁ ronda büdös szuka! Már megin szegény Ugrok füle! ÚÚhh kigoromosztatomaztaggrh... hagyd abba spolás vagy széttöröm mosmár kis fejed! Add ide bárd és követ hüly nyúl, énmeg menni thürp és követni böclsesség!
* Azzal az ork nagy lapátkezével megmarkolja a bárfjá, övére akasztja, majd a törp után lépked. A gólemet, és a rakta csüngõ jószágot megpillantva bárgyú rekedtes röhögésbe kezd.*
- Höhö... büdös goblin. Rabszolga lenni mind... höhö... ronda szakállember nem tud leszed! Thürp mondd... leszedje Ugrok bádogemberrû? Hüly gomblin.. megsüt neked thürp jó?

[Flamme O'Styg]

( Saytos kif-Lee )

Miután már jól kirodeozta magát, gondol egyet és leugrik a szegény dobozemberrõl. Lent a földön hatalmas lihegések és röhögõgörcs közben csak nyaffog.

- Hehe! Bohlondh dohbohz izéj nem tud csináhl velem semmih!!!

Majd a hatalmas zöld valami beszól neki. A kis zöld Saytos feje hírtelen lila és a vörös szinek árnyalatában kezd el pompázni. Odabaktat a hatalmas lényhez, melynek kb a térdéig ér.

-Hatahlmass, büdös ronda ohk nem fogja a jó Saytos-t bazsogastnih! Fekszik leh hogy ohhon tudja Saytos vágni!

Kezeit fenyegetõ boksz pózba állítja. Látszik rajta, hogy komolyan gondolja...

[Tysson-lar]

(Ugrok)

* A szõrös kis micsoda miután odagurul eléje, Ugrok azonnal felbõdül. Nem hallgatja meg a "nagy bölcs thürp" okosságait, hanem cselekszik.*
- Büdös hüly goblin! Aaaadokénneked te kis csimbók!
* Azzal kivonja hatalmas pallosát. Teljesen hátrahúzza, majd jókorát csap vele a goblin felé, nyílegyenesen lefelé.*
- Uhh ezt neked büdöskis gusztustalan! Ugrok legyõz szargombóc!
* Ám a goblin addigra már eltûnt onnan. Ugrok tágra nyílt szemekkel keresi, csak úgy kapkodjaa fejét. *
- Höhh... goblin itt, aztán nincs... höh Ugrok elmorzsolta! Ugrok gyõzött! Eltapos kis jószág és gyõz! Höhö...
* A kis goblin ekkor azonban már a nagy melák mögé ér, és ki tudja min töri most a szõrös kis fejét... az or meg nagy vígan rázza a kardját a magasba.*

[Yvett de Crei]

*Abban a pillanatban, amikor az ork odaér eléje és felveszi a bárdját Ako hangja egyszerûen elszáll / no nem a fenyegetéstõl, amit legalább is annak vélt hallani az ork szuvas fogai közül kiszûrõdni, hanem annak bûzétõl. Ez a szag annyira letaglózta a lányt, hogy még kiabálni is elfelejtett, és megfeledkezett "levágott" lábáról.
Amikor felfogta, hogy kié is a bárd nem gondolkodik, nekiiramodik és megpróbál az ork hátára ráugrani !*

[Flamme O'Styg]

Így igaz, lehet ez a kis szõrös goblin nem valami nagy izomerõ, de tudja mikor kell futni és ez elég jól megy neki. Ugrik kettõt és a hatalmas ohk mögött terem. Rövid gondolkodás után aztán a jól vevált trükkhöz folyamodik. Megfogja a melák bakacsfûzõjét és jó erõsen összecsomózza. Aztán megkocogtatja az óriási lény vállát. Huhh ez így elég húzós. Fogjuk rá, hogy a bokáját

-Nah! Mi töhrtén nagy ohk? Nem teccikh tehrve Saytos-nak?

Ekkor átbújik a melák lábának közén, és a távolól nézi hogy szerencsétlenkedik. Út közben megejti barátja kizsebelését, amennyiben valamennyi tojás még volt nála, azt már fújhatja. Épp a zsákmányt számolgatja, mikor beleütközik egy bokorba.

-Mi a feneh?! Most hogy nõhni ki itt nagyzõd bohkor?

Természetesen a törpérõl van szó...

[Tysson-lar]

(Ugrok)

* Mitán valami megbizgálja a fûzõit, maga alá nz... hamarosan valami kis koszfot, esetleg egy nagy rakás porcica grul ki alóla. Csak úgy hunyorog mi is lehet az...*
- UUUUhhh koszos gonlin átcikázik alá fölé meg minden! Ugrok kicibál szétcibál és uuuh nagyot üt fejbe!
* Azzal jókorát lépne, de helyette csak egy baromi nagyot hasal. Ekor vetõdik rá a lány hátulról.*
- Szálj le büdös ember szuka... kitépem beled nekedis mint girhesnek! Mennyinnen én szétszaggatom goblin!
* Azzal oldalt akarna fordulni... azaz akarna, ha a lány nem szorítaná olyan erõsen.*
- SZálj le rohadék hall? Letöröllek mint redva!

[A_Mandragóra]

* Ahogy a goblin pár szívverésnyi idõ múlva elhagyja Igor hátát, Juszuf is megnyugszik valamelyest... Aztán retegve próbál kikészélódni az óriási test árékából, ahogy az utolsó rugaszkodással amaz felé dõl...*

- HOGYAZAREVAROHASSZARÁDAMENNYEKETIGOR!!!! - üvölti, s szabadon maradt lábával megpróbálja lerúgdalni magáról a többmázsás gólemet, mert amaz sikeresen rácsücsült a varázsló amúgy is félig sánta lábára. Természetesen a rugdalás haszna meglesz, így mire Igor felkászálódik komótos mozdulatokkal, addigra Juszuf mindkét lába sajog az átélt gyötrelmektõl, de szerencsére - másokkal ellentétben - a hangját nem veszítette el.*

- Hogy az a kis csupasz féreg, hogy Galradzsa rothassza rád az erdõt nyulastul, tojásostul, mindenestül! Hogy... Az ám, a nyulak! A nyulak, Igor, a nyulak! - kiált fel, miközben ráeszmél, hogy a többi vetélytárs mással van elfoglalva. Füttyentésére egy pillanat alatt elõterem a varázsszõnyege, majd felkászálódás után ossza a további parancsokat.*

- Igor, a begyûjtõlövedéket!! Most! Irányzék.. szélesség húsz, hosszúság harminckettes kordináta! Tûz, Igor, gyerünk, amíg még szét nem szaladnak! Módszeresen lõjjük szitává azt az átkozott erdõt, és miénk a gyõzelem, muwhahahahahha! Elõször az erdõ, azután meg az egész világ!

* A kacatgólem nem foglalkozva a többi kalandozó harsány vitájával, odalép az egyik rakás kõgolyóbisokhoz, majd fél kézzel felkapva az egyik méretes darabot, megtölti a katapultát, majd beállítva a megfelelõ irányzékot, céloz, s lõ.
Magas ívben lódul neki a majd' félmázsás lövedék, hogy féltávnál pályája csúcspontot,a végén pedig talajt érhessen, közben pedig Juszuf már árgus szemekkel, kissé nyálcsorgatva figyeli elõször a repülõ szikladarabot, majd a gyûjtõketrecet, ami reményei szerint hamarost nyulakkal lesz telis-tele...*

[Yvett de Crei]

*Ako éppen akkor vetõdik rá az orkra amikor az elhasal az összekötött cipõfûzõjének köszönhetõen. Enyhén szólva nem erre számított - hiszen õ még akkor rugaszkodott el a talajról, amikor amaz még állt - és ehez képest hasalva ért orkot Amikor feleszmél hova is került, lábát megfeszítvén az ork két oldalán lovagló ülésben elkezdi gyepálni az ork kobakját:*
- Adok néked fát gyíííkóóóni!, Adok néked fáááába állítani bigyuláádat! Nesze te rusnya dög, te hát neked nem is kellene bigyó - elég ha elmész a fa alatt. Olyan szagod van baaaaameeeee, hogy nyomban kidõl tüle. Nééémmááá még a büdos goblan is elfut tûûûlled! Nesze te fa gyilkos, nesze!!! -*mondja mindezt olyan tájszólással, hogy tán még az ork is néha gondolkodik rajta mit is mondott?*

[Tysson-lar]

(Ugrok)

* Szegény Ugrok az elején még kénytelen tûrni a csapásokat.*
- Elééég legyen büdös asszony4 lEtéplek innen tõbõl mint korhadt fáról pudvát! Neeem fogod zabáni Ugruk erõs kérgét büsöd pondró! Ugruk különbenis: FINOM SZAGÚÚÚ!!!
* Azzal az ork hatalmas fizikális erõvel ragadja meg két oldalán a lányt. Ültébõl feltápászkodik, majd leráncigálja magáról a fémvértjét. Letépi a hátsó felét, miközben fél kézzel a hadakozó leányt tartsa derekánál fogva. A földre dobja a fémdarabot, majd lábbal jókorát tapos rá. Mikor már elég sima, a leányt belefekteti, mint valami pólyába. Másik lapátkezével eközben finomán ráhajlítja a fémet. A végeredmény: nõvel töltött fémhenger
- Na erre varj gombot szuka! Ugrok megcsinálta... büdös ribanc! Ugrok lenni nem fagyilkos.. tömegfagyilkos! Bruhahhahakhmkhm...
* Azzal rekedteskuncogással rázza le magáról a rajta maradt fémillesztékeket, és pallosát megragatva meg is nézi: hol van a goblin.*

[Yvett de Crei]

*Szinte kéjes élvezettel püföli az orkot. De mint minden jó ez is hamar véget ér. Egyszer csak észrevesz valami hatalmasat feléje repülni, egyenlõre magason...szemével, majd, ha már nem bírja fejével is követi a hatalmas kõgolyóbis pályáját az égben, aminek következtében egyszerûen hanyatdõl az orkon. - ekkor éri az ádáz becsomagolás... *:twisted:
- Na jó, ha harc hát legyen harc! -* üvölti még az ork után. Izeg-mozog, ficánkol. Addig-addig, míg valahol nem enged a fém körülötte.* - hogy a ragya enné el a pofádat, hogy anyádba szakadt vóna fejed te rusnya , te megátalkodott, teeeeeeeeee!!!!! -* Ebben a pillanatban a külsõ szemlélõdõ csak azt láthatja, hogy Ako körül a levegõ mintha forrni kezdene és egy pillanat alatt magán a fémet szinte szétrobbantja úgy feszíti széjjel. *
- Sikerült, végre sikerült! Elõször végre !!! ÓÓÓh mily rég vártam már, rád édes belsõm, hogy végre kitörjé rabságodból - *és egy hatalmas hátraszaltóval pecsételi meg egetrengetõ örömét -- azaz pecsételné meg: felkészülés, lendület, kevés összpontosítás (vagy fordítva) rugaszkodás és PAAFFFRECCS - hanyat egy puhább fûkupacra, ami alatt valai volt. Kissé kábán megnézvén mi is volt az amit szétlapított szinte gyermeki örömben tör ki amikor meglátja a piros csomagolóanyagot*
<tojások, piros tojások, na erról sem szólok senkinek csak az enyém lészel, csak az enyimééééé, hehehehehe> - *és ezzel pakolja a zsebébe az összetört tojásokat - azaz pakolná ha volna zsebe* - <na még szütyõm sincs, de nem baj, akkor sem lesz másé, inkább megeszem> - *azzal mind a két tojást hirtelen begyömöszöli egyszerre a szájába, senkinek nem hagyván egy morzsát sem!*