Valthagorei Vész [ETK]

[Quator ar Zaraquer]

(Ardo)

*A leszólás hallatán hátranézek és kissé lefele is valószínűleg. Szúrósan végigmérem az idegent.*

-Erre ráfázhatsz.

<Hm. Ez még nem ismeri a lincselést. Viszont, ha rávetik magukat a dzsadok, akkor végre lesz egy kis élet ebben az unalmas cirkuszosdiban. >

-Hé Al! Ez itt fekélynek nevezett!

*Félrelépek és rámutatok az idegenre. Közben gonosz vigyor terül el az arcomon.*

[Mesemondó]

______________________________________________________

KM esemény [Alauron]
Helyszín: Valthagore partja, Parda
Idõpont: Nyár eleje, koraeste
Résztvevõk: Aral Hesron, Ardo Nanoc
_____________________________________________________________


Aral már ápp távozóban van, mikor meghallja hogy valaki elismétli a mondatát, és feltűnést kelt vele. Az emberek egy kicsit arrébbálnak mellőle, a porondmester pedig összvont szemöldökkel nézi, hogy mi is történt, aztán széles vigyorral elmosolyodik.
- Igen, kedves hölgyek és urak, máris van egy jelentkezőnk a mindjárt kezdődő próbákra, aholis a vakmerő idegen összemérheto erejét a Veretlen Bajnokkal, a Nagyerejű Ordassal, Farjavval, a Sólymok Acélkemény Karmával! Köszöntsük tapssal a bátor, de bizony verésre ítélt vállalkozót! Megmondaná a nevét, idegen?
A közönség röhögéssel egybevegyült tapssal köszönti Aralt, a mondvacsinált jelentkezőt, és "Adj neki cimbora!" meg " Neked annyi..." és ehhez hasonló bekiabálásokkal kedveskednek neki.

//Csak hogy értsétek, egyedül a porondmester dzsad, másikat egyenlőre nem láttatok.//

[Welina Shire]

- Üdvözlet Tivalus am'Nolhorr lovag uram itt északon. - *Erőteljes kézfogással üdvözlöm viszont.*
– Joey Merts, az erigowi Krad lovagrend tagjai közül. - *Jobb kezemet a lovagrend szónál a kardtokra helyezem utalásképp, ezzel megmutatva az eddig nem látott, atyám címerével ékesített kardtokot és ezzel a kard keresztvasára ügyeskezű kovácsmesterrel vésetett Krad szimbólumot, hisz úgy tűnik pont most nem vagyok épp megfelelőképp öltözve lovagi mivoltom jelöléseképp. Kissé zavar is a dolog, hogy csak most jutott eszembe, ám megesik ha valaki hajlamos időnként a szétszórtságra, s ezzel le is tudom mostanra eme hiányosságot. *
- Meglátom mit tehetek az ön és a nemes úr érdekében. *Biccentek miután végigmondta, majd a lovag mögött felbukkanó fiúra téved tekintetem. Onnan vissza Tivalusra.*
- Egyébiránt érdeklődnék - ha nem veszi tolakodásnak - mégis mi okból keresik azt a Gonal nevű fiút? - A nevet kissé hangosabban mondom, fél szemmel a gyermeket figyelve, hogy a név hallatán hogyan reagál, majd a lovag válaszát hallva – elvégre érdekes tálalással fejezte be mondandóját: „ A fiú feltehetőleg egyedül van, de ki tudja...fegyvere is lehet, de nem veszélyes...” folytatom az informálódást.*
- Mit tud még esetleg a külsejéről mondani? Hajszín? Testalkat? Egyéb jellegzetesség? Mert amennyiben szőke és ismert öltözéke nem több egy egyszerű ingnél és egy gatyánál, akkor lehet épp az ön háta mögött van, jópár lépésnyire tőlünk.
*Ha a kölyök nem rohan időközben el és Tivalus úgy ítéli meg: egy kérdést megér a dolog, avagy felismeri a gyermeket, ez utóbbi esetben máris meg van oldva a problémája. Ha nem, hát nem. *

[Mesemondó]

______________________________________________________

KM esemény [Alauron]
Helyszín: Valthagore partja, Parda
Idõpont: Nyár eleje, koraeste
Résztvevõk: Joey Merst, Gonal O'Fer
_____________________________________________________________


A lovag bólint, ahogy megígéred segíteni fogsz neki.
- Kyel áldjon jóságodért erigowi Joey. A fiú akit keresek a rendem egyik tanítványa...de elszökött tőlünk. Becsület szavamra mondom, nem bántunk rosszúl vele. De úgylátszik nem sikerült megnevelnünk, és megértetni vele, hogy a lovagi élethez először sok gyakorlás, tanulás, és fegyelem kell. Egy nap úgy dönött, hogy nem akar maradni, dehát még gyerek, a szülei meg számítanak rá, hogy gondoskodunk róla, mint ahogy ez a szándékunk. Vissza akarjuk őt vinni, de túl kevesen vagyunk hogy megtaláljuk, viszont megtesszük amit tudunk, és végigjárjuk a jelentősebb északi városokat, és beszélünk azzal, akit megbízható nemesnek tudunk, hogy segítsen. Aggódunk, hiszen egy gyerek könnyű préda lehet, és becsapható. Minél előbb akadunk rá, annál jobb. Ez hát oka a sietségemnek.


Ha Joey felemlíti a lehetőséget hogy a fiú épp ott áll mögötte, mérges arcal hátrafordul hogy megnézze miről is beszél a másik....

- Az...szőke...

//Gonal, kérek egy inteligencia próbát, ha nincs meg akkor egy gyorsaságot is. Már amennyiben nem akarsz ott maradni az úton //

[Tallisa]

*Ugy érzem le kell tennem szándékomról....
Tudom morcosak lennének ha közbe szolóknék... hoppá ennyire én se lehetek figyelmetlen... ide is utánam jöttek??*

Lassan meg probálok eliszkolni az emberek között vissza a társulathoz.
Elkezdenék dolgozni ha van még valami... közben figyelem az embereket..

[Mesemondó]

______________________________________________________

KM esemény [Alauron]
Helyszín: Valthagore partja, Parda
Idõpont: Nyár eleje, koraeste
Résztvevõk: Gonal O'Fer
_____________________________________________________________


A fiú nem kockáztatta meg, hogy a lovag megnézhesse magának, így Joey csak egy átlagos szőke fiút látott, aki lazán megofordúlt, és elsunnyogott az emberek között. Gonal pedig hamar visszatalált a társulathoz, teli kérdésekkel, amire egyenlőre nem tudott mit válaszolni magának. Mire visszaérkezik a csapat már javában dolgozik, épp egy kis ringet alakítanak ki. Hogy miért is, arról Gonal lemaradt, de tény hogy nyolc fákját gyúltanak meg, és körbeállják a porondmestert. Eközben a tekintetek mind az ott álló idegenre szegeződnek, aki egyenlőre nem indúlt meg a rögtönzött aréna felé. Egy másik, szinte már óriás méretű férfi is áll a nézők között, arcán elégedett farkasvigyorral...Valaki szólhatott Farjavnak, mert épp öles léptekkel megjelenik a szinen...

[Mesemondó]

______________________________________________________

KM esemény [Alauron]
Helyszín: Valthagore partja, Parda
Idõpont: Nyár eleje, koraeste
Résztvevõk: Aral Hesron, Ardo Nanoc
_____________________________________________________________


Mindketten látjátok ahogy egy behemót fickó előlépked az egyik szekér takarásából. Magasabb mint Aral, habár nem éri el Ardo szintjét. Haja fekete, kócos, és nem mondhatnánk hogy sovány volna vagy alultáplált...roppant izmai vannak, igaz háj is feszül rajta bőve, főleg a hasán, és derekán, melyet egy széles övvel kötött át. Komólosan leveti ingjét, és húz egyet a derékszíján.
- És íme! Köszöntsük nagy tapssal, a Felűlmúlhatatlan Farjavot, Ezer Küzdelem Győztesét...- Beszél tovább a dzsad, és valamit odasúg emberének, amire az bólint és élveteg, lenéző vigyorral szemügyre veszi Aralt. Tekitete puszta brutalitásról, és beképzeltségről árulkodik.

[Clanas]

(Aral)

//Ez már nem dzsad, igaz?//

<Már csak ez hiányzott.......Majd pont egy dzsad fog szivatni...>

-Egy pillanat! - kiáltok fel határozott és erős hangon. - Ki mondta, hogy kiállok harcolni? Mert én ugyan nem! De szeretném, ha most az állna ki, aki félrevezetett benneteket és engem pedig ebbe az igen kényelmetlen szituációba sodort! Ez pedig te vagy! - mutatok a dzsad felé. - Az átkozott pénzimádatod kedvéért csinálod itt a műsorodat, engem pedig harcra szólítasz, hogy szórakoztasd a népet és elvedd pénzeiket! Most pedig önakaratomon kívül kell harcolnom, vagy ha visszautasítom, akkor gyávának fog tartani a nép! Csakhogy azt nem tudják, hogy én azt mondtam rád, hogy fekélyes kelés vagy Ynev hátán, s ez adta neked az igazi okot, hogy megöless! Hát melyikünk akkor a bátrabb, te dzsad! Én, hogy szembeszállok mindennel, vállalom tetteim és kijelentéseim minden következményét, s ha kell, az igazsággal a számon végzem most be, vagy ahoz, hogy hátak mögé bújkálva szabaduljak meg másoktól? - pillanatnyi hatásszünetet tartok, majd folytatom - Gyere hát te, s állj ki ellenem magad!

[Quator ar Zaraquer]

(Ardo)

*Vigyorogva hallgatom a kis idegen szónoklatát. A végén helyeslően bólintok és a nagydarab verekedő felé fordulok.*

-Állj! A dzsad verekedjen!

<Milyen kis harcias ficsúr. De a lényeg, hogy a legjobb úton haladok egy kiadós verekedés felé. >

*Külsőleg a legkisebb feszültség nélkül, lazán ácsorgok és a bősz vigyor letörölhetetlennek tűnik. Belül viszont már érzem a harci dobok dübörgését és hallom a vérre szomlyas közönség veszett üvöltését. Már látom magam előtt az első csapásokat és sebeket...*

[Mesemondó]

______________________________________________________

KM esemény [Alauron]
Helyszín: Valthagore partja, Parda
Idõpont: Nyár eleje, koraeste
Résztvevõk: Aral Hesron, Ardo Nanoc
_____________________________________________________________


Hufmann elképed az idegen sértegető hangnemén, de nem rest visszaválaszolni:
- Látom, inadba szállt a bátoságod, dehát ki ne értené meg ezt, ugye emberek!? Node, hogy én, aki elhozta nektek a föld messzi csodáit, és hihetetlen atrakcióit gonosz, pénzéhes alak lennék? Önök ma este önszántukból jöttek el ide, és csekély pár rézpénzért elámulhatnak a megismételhetetlen előadásunkon, de ha ön már mindent látott amit érdemes, nyugodt szívvel távozhat, csak arra kérem ne rontsa el beszédével a jókedvet...Nohát most, hogy így alakúlt, van e bátor köztetek aki kiáll a bajnokkal? Nem kevesebb, mint három ezüst üti a markát! Azt hiszem, még a rossznyelvűek is beismernék, hogy ez nem fukarság, de nem ám! Éshát...ha majd bohócműsorra lesz kedvem, akkor boldogan verekszem én is, csakhát beláthatja bárki, hogy nem tisztesség egy magamfajtát ilyenre bíztatni, ugye nagydarab barátom? Értem ugyan ki fizetne bárkinek is egy lukas garazst?

[Quator ar Zaraquer]

(Ardo)

-Majd én megölöm!

*Lépek egy nagyot előre. És kihúzom magam, kidüllesztem a mellkasom.*

[Mesemondó]

______________________________________________________

KM esemény [Alauron]
Helyszín: Valthagore partja, Parda
Idõpont: Nyár eleje, koraeste
Résztvevõk: Aral Hesron, Ardo Nanoc
_____________________________________________________________


- Ez az igazi helyes beszéd! Nagy tapsot kérek a bátor jelentkezőnek! Gyere pajti ide, hozzám...megtudhatnánk a neved?
A közönség bíztatni kezd, ismerős, harc előti hangulat kerít hatalmába, véred árama felgyorsúl, mint az olvadó patak folyása.
"Igen!...Intézd el...Rúgd szét a tökét!" kiabálják, és tapsolnak, néhányan fütyülnek is.

[Quator ar Zaraquer]

(Ardo)

-Ardo

*Vakkantom és egy mélyről jövő, torokhangú morranással lerohanom a nagydarab fickót. Az öklöm, mint egy buzogány süvít az ellenfél felé, hogy az örök sötétséget borítsam rá.*

//Ha van lehetőség rohamozok. Gondolom az egy-egy ellent és a közönséget megkapom.
Kezdeményezés: 44+5+5+3=57
Támadás: 77+5+5+20+86=193
Sebzés: 7 //

[Mesemondó]

______________________________________________________

KM esemény [Alauron]
Helyszín: Valthagore partja, Parda
Idõpont: Nyár eleje, koraeste
Résztvevõk: Aral Hesron, Ardo Nanoc, Gonal O'Fer
_____________________________________________________________


-Akkor kez...
De nem tudja befejezni a mondatot a dzsad, mert Ardo, már támadásba is lendűlt, iszonytató erejű ütést mérve a cirkusz bajnokára. A csapás nyomán szinte hallani lehet, ahogy a gyomort ért ütéstől megreped valami, a nagy test összegörnyed és az ütés erjétől öklendezni kezd valami véres masszát...
A közönségbe belefagy szó, de pár pillanat múlva kissé bizonytalan taps ünnepli Ardo győzelmét. Néhányan lemondóan legyintenek, és sajnálkoznak, hogy csak eddig tartott a beharangozott előadás.
- He..ö..noss kétségtelenül győztél Ardo, és ezért meg is kapod a fizettséged - mondja a dzsad ámulattól megbénulva.
- Tapsoljuk meg a kitűnő Ardot, és ne feledjék megnézni, a holnapi káprázatos műsorunkat, ígérem, az nem lesz ilyen rövid...hacsak a félelmetes szörnyek fel nem falják a társulatot az éjjel.- próbál poénkodni egy kicsit zavarában. Aztán átadja Ardonak a három ezüstnyni rézpénzt, észak számos országából való érmékben.

Gonal a szóváltás alatt befurakodta magát a közönségen át, és a többi cirkuszos mellől ő is szemtanúja az esetnek. Habár ilyen nagy temetű embert még nem látot, mint ez az Ardo nevezetű, de azért nem képzelte volna hogy egyetlen ütéssel leteríti ellenfelét.

[Quator ar Zaraquer]

(Ardo)

*Az érméket feldobom, hogy csillogva, csengve hullhassanak a földre a lábaimnál.*

-Tartsd meg. Nem volt küzdelem.

<Hahh. Én porba súlytottam Abaszisz és Toron legjobbjait öreg barátom és felszabadítóm Mavin dicsőségére!>

*Ezzel lezártnak tekintem a dolgot és elindulok visszafelé a fogadómba enni valamit a nagy "izgalmakra".*