(Fergia Yitulin)
Fergia tűnődve nézett a két férfi hempergésére.
<Minden tiszteletem Jaszafé. Már a második hajmeresztő dolgon megy át röpke időkülönbséggel. Kár hogy most ő van alul, le tudtam volna ütni...>
Fergia nemes egyszerűséggel hóna alá csapta a fénylő szablyát, gyors mentális figyelmeztetést küldött Joakimnak, majd közelebb hajolt a harcoló felekhez, baljával kibányászta ruhája alól medálját, megérintette,majt elsuttogta a megfelelő szavakat, utána ahol elsőre tudta, ott érintette meg Jaszaf testét jobbjával. Akár sikerrel járt, akár nem, visszahúzódik majd szablyája újra a kezében terem és tenyerét ráhelyezve halkan kérést formált meg, hogy újabb tulajdonsággal ruházza fel.
<A dög ellen most jobbat nem tudok.>