Torozon Tavernája

[Layla]

Nekem az a fajta gondolkodásmód nem tetszik, hogy nem számít az ember külseje... márpedig a burok igenis fontos! Tudom, tudom, a belsõ értékek... de akkor is. Nem hiszem, hogy mindenki kíváncsi lenne egy 120 kilós fiúra, aki ráadásul alig mosakszik és mindig kinõtt cuccokban jár, lehet akármilyen rendes, barátságos, közvetlen és õszinte... igen, sajnos -vagy nem sajnos?- a burok igenis fontos, és ez valamilyen szinten érthetõ is... nekem nincsenek olyan gondjaim, hogy a barátaim nagy része klikkekbe tartozik: nagyon kevés barátom van, azok sem teljesen igaziak, csak... unalomûzõk, olyanok, akikkel el lehet bezsélgetni, akár titkokról is, de nem bíznám rájuk az életemet. Engem ez nem zavar, nekem tökéletesen jó így......
Layla.

[Sion]

Srácok, megértem hogy így nyomjátok otthon is, mi is cseszegetjük egymást a démonnal, de ez itt félreérthetõ, és tényleg nem túl szép látvány. Szóval finomabban ha lehet, vagy ha már mindenképpen muszály, stílusosan gyalázzátok egymást/egymás kétkezes csataelsõtörvénykönyvét, ahogyan egy bárd vagy egy bajvívó tenné! Azon legalább lehet mulatni is...

Egyébként de, ez így már a moderálandó kategóriába tartozik...

Sion

[Navaratna]

Mért hiszi sok ember azt, hogy a múlt egy negatív dolog?! Hogy túl kell rajta lépni és felejteni? Mondjuk ez tömegjelenség. Az értékeit vinni kéne tovább, ami meg elavult, emlékezni rá hogy mit ne kövessünk el újra. Kesergni nincs értelme, gyötrõdni nicns értelme, mert ami volt, elmúlt, s ha nem lehet véltoztatni rajta, akkor nem is szabad hõbörögni és bezzeg-ídézeteket tenni. Bár ez inkább a nagyszülõi korosztály sajátja.

Az ótvar egy bõrbetegség neve:

http://dermatlas.med.jhmi.edu/derm/Inde ... 1665508873

Mi az ótvar?
Az ótvar bõrfertõzés, amit baktériumok okoznak.
Hogyan kapják meg a gyermekek ezeket a baktériumokat?
- A fertõzés bejuthat a bõrbe, ha a gyermeknek apró vágás vagy kaparás van a bõrén, vagy ha egy bogár megcsípi.
- A gyermek szintén megkaphatja a baktériumokat, ha egy ótvaros személy bõrét, vagy ruháját érinti.
- Ha nincs elegendõ fürdõvíz a forró nyári napokon és zsúfolt lakásokban, szintén hozzájárulhat a baktériumok terjedéséhez
Hogyan néz ki az ótvar?
Az ótvar hólyagokat és sebeket okoz a gyermek testén. A hólyagok vörösek és sárgás folyadékot tartalmaznak. A hólyagok kifakadnak és száraz vastag sárga réteget alkotnak. A gyakori helyek az arc, száj és orr körül, karokon és lábakon.
Veszélyes lehet az ótvar?
Igen. Ha nem kezelik a baktériumok a bõrön átjutva megtámadhatják a szívet és a vesét. Ez nagyon veszélyes, ezért a gyermeket gyógyszerekkel kezelni kell, amilyen hamar csak lehet.
Azaz nem hízelgõ akár vicc akár nem. Érdekes humor...

Cicababaság, stb.: szerepjáték. Személyiségpótlás, de ezt egy pszichológus jobban megfogalmazná. Ifjúkori feltûnési, helykeresési próbálkozás, de ha felnõtt korra is megmarad, akkor már életstílus.Van, aki nem úgy lázad, hogy rockernek áll és fekete ruhákba bújik, akor is ha nyáron 40 fok van és belerohad a lába a bakancsba. Vannak ezek a rózsaszín lázadók. De sorolhatnám, ki, hány féle képpen akar kitûnni -a rasztafaristák sem kifelejtendõk, vagy akik keleti ruhákba bújnak.
Az egyéniség kihangsúlyozása nagy szerepet kapott. talán túl nagy szerepet is. Mindenki önmagát, az ego-t hirdeti, én, én én, az én fontossága, az án kifejezésének felemelése, fontosank érzik az emberek, hog yén mit gondolok, én mit mondok, én mit viselek, én mit hallgatok, eszek, veszek...ÉN. Énkultusz van. Önkultusz. fejezd ki magad, mert ha nem, egy szürke kis porszem vagy, egy értéktelen senki. Ha nincs véleményed, nem is vagy. Ha nem akarsz kitûnni, nem is létezel, nem lesznek barátaid, nem lesz jó állásod, jó ez meg az. Egyre inkább nem tetszik nekem ez a rácsrázás.

Amúgy az embereket mindenki skatulyába zárja, nemcsak az átlagember -mondjuk ha megismerünk egy új valakit, rögtön elkezdjük ide-oda teni, hogy õ most ilyen vagy olyan- de a tudományos világ is. Egy ismerõsöm pszichót tanul, és láttam a könyvében, az embereket a lélekturkászok is kategóriákba teszik. Skatulya. Senkit nem érdekel az egyedi és különleges felhõ. Mindenki kategória része, egy ember miatt sem csinálnak egy teljesen újat. Lám, a különbözõbõl így lesz tömegmassza.

Hogy lehet valaki igazán önmaga, egyáltalán, önmaga igazán valaki? Már másképp áll az ember a szüleihez és másképp a feljebbvalóihoz. ha önmaga valaki, mért mutat ezer arcot annyi embernek, ahánnyal találkozik? Az mind-mind önmaga? Hányszor volt úgy, hogy ha igazán megmutattam volna magam valakiknek, tudtam, ha úgy tennék, visszatetszõ lennék. Sokszor köt engedményeket önmagával az ember, csak azért, hogy kedveljék, befogadják. Fel-fel ad önmagából. Csak ez addig jó, amíg olyan lépést nem tesz, ami aztán már túlzásba esik át.
de mért olyan fontos is így tenni? tartozni akar mindenki valahová mert az ember társas lény.

Igazán érzéketlen ember cak olyan helen van,ahol a kegyetlenkedés olyan mint a jó reggelt. Méghogy egy "kemény" lánycsapat! Keménykednek...de ha igazán szembe találkoznának a keménységgel, sírva futna el mind. Tizen-huszon évesen gyakran hiszi az ember, hogy már mindent látott, mindent átélt és õ már mindent tud, amit tudni kell az életrõl. Pedig még a küszöbön sem lépett át...

A klikk pedig olyan mint a galeri. Akár bûnbandává is formálódhat, ha nincs önkontroll. Gimiben az osztályunk klikkekbõl állt. Rá is nyomta a bélyegét az egészre. Sosem volt jó osztályközösségünk. Épp ezért juszt se mentem el az osztálytalálkozóra. Nem volt kiért.

Layla: a titkokat rájuk bízod de az élted már nem...?

[Layla]

Titkok? Ugyan már... tulajdonképpen nincsenek titkaim. De ha mégis vannak, hát... nem olyan fontosak, hogy a barátaimnak ne mondhassam el. Lehet, hogy csak én állok túl flegmán az ilyesfajta emberi kapcsolatokhoz, de éppen eleget csalódtam ahhoz, hogy így legyen. Vannak barátaim, de mégsem igaziak -újak nekem, és én félek a változástól. Ez a legnagyobb baj... nehezen szokom hozzá az újhoz, a változáshoz... a régi barátaim hiányoznak. Akikkel nemcsak titkokon lehetne osztozni, hanem életen is. Mindenen.... a titkok úgyis kitudódnak, de az életet nem lehet megosztani annyi emberrel... csak egy-kettõvel... de azok megérdemlik. Lehet, hogy az én értékrendem rossz, de hidd el, ennek van oka. Nem lehet így élni. Olyan nehéz. Komolyan. De nem fogok összetörni, mint ahogy más sem... mindenki erõs. Valamennyire biztos. És én is....
Layla.

[Navaratna]

Amit két ember tud az már nem titok.
Csalódtál? Sokat fogsz még. Ez a kezdet csak. A kezdet. Én is fogok még. Sokat. De ha az embernek nincsenek valaki felé elvárásai, nem csalódik. És való, hogy életen osztozni csak maroknyi emberrel lehet.



Az élet nehéz? Az. De itt és most nekünk igencsak könnyû. Van étel a hûtõben. Van hûtõ! Egészségesek vagyunk. Van családunk. Nem vernek minden nap. Nem kell a szállásért dogozni embertelen körülmények, zaklatások közepette. Vannak barátok, haverok. Van zsebpénz. Van otthon internet, amit anyu és apu fizet, nem mi. Van ruhánk, ami nem hetes mocskos és nem stoppolt, unokatestvértõl örökölt. Van mobil, talán nem is egy...Tényleg olyan nehéz? El vagyunk kényelmesedve. Olyan dolgok felett esünk kétségbe, amik igazából nem is olyan bonyolultak és nehezek. Sõt. Lehet nem is fontosak.

[Layla]

Szitakötõ... én értem, hogy mire gondolsz. Vannak nálunk sokkal nehezebb sorsú emberek, akik éhenhalnak, akik között a halál teljesen mindennapos, szinte elfogadott dolog... egyes kultúrák szinte ünneplik a temetéseket, mondván, nem kellett az elhunytnak több idõt töltenie ebben a pokolban -mert szerintük ez a világ maga a tisztítótûz, és amennyit itt vagyunk, annyit vezeklünk... lehet, hogy van benne valami. Én egyszeûen csak... nem, nem szánalmat érzek ezek iránt az emberek iránt, mert tudom, milyen sz*r érzés gyengének érezni magam, olyannak, akit sajnálni kell... nem. Inkább valami "segítséget szeretnék nyújtani nekik, mégha nem is vagyok képes rá" fílingû az egész... felnõttkoromban majd szeretnék örökbe fogadni egy éhezõ kisgyereket, és ha anyagilag megtehetem, pénzzel támogatni egy alapítványt, ami a gyerekkori megbetegedésekkel foglalkozik... nekem ilyen apróságok is örömet tudnának okozni. Pontosítok: számomra apróság, de másoknak az életet jelentheti... Annyi tervem van a jövõre nézve. Rengeteg. És hiába lesz tele a hûtõ mindig, hiába fog vidám zene szólni a rádióból és a tévébõl, hiába fog mosolyogni mellettem mindenki, így is leszek majd fenn a csúcson, és lenn, valahol egy mély gödör alján. De ez nem is baj. Ez így természetes... és végül: "hepe" után csak "hupa" jöhet!
Layla ^^

[Navaratna]

Hm ennél én gyakorlatiasabb vagyok. Bár a fel-le érzés nem ismeretlen elõttem.

Majd ha a magam portáján rend lesz, akkor lesz idõm foglalkozni a hátrányos helyzetûekkel. Azt meg nem kell nagyon boncolgatni, hogy a hirtelen fejlõdés is tehet arrõl, hogy a szegényebb országok lefelé csúsznak a lejtõn, nem felfelé. Számos okoskodó ember írt már errõl disszertációkat s tartanak róla elõadásokat ujjal mutogatva.

Nekem nincsenek ilyen terveim. Nem akarok képmutatásból cselekedni, hogy mások elismerõen bólogassanak és megveregesség a vállam, milyen szép példáját produkáltam az emberségnek. Akiben megvan az elhivatottság, segíteni akarás, tegye. Hogy én mit érzek? Semmit. Mért? Nem ismerem õket. Ismeretlenek felé nem táplálok semmilyen érzelmet. Se szánalmat, se rokonszenvet, se utálatot sem megvetést. Így más kisbabája sem hat meg, míg más olvadozik, milyen aranyos és mit tudom én milyen. Azok a rossz dolgok, amik a tévébõl folynak külföldrõl túl messze történnek tõlem hogy hatással legyen rám.

Na, lerakom a merengést.

[Layla]

Szerintem én is abbahagyom... túl sok volt nekem mára a lelki életbõl.
Layla

[Tysson-lar]

Hmmm... még én had fejtsem ki a véleményem drága^^
égebben írtad, hogy a burok igenis lényeges... igen, számít persze... de ha az ember párt választ magának, vagy barátot... akkor elsõsorban nem ez lesz a mérvadó. Mármint az, hogy valaki úgy öltözködik mint egy industrialos, vagy úgy mint egy goth, vagy valaki így vagy úgy látja a többi embert... mondjuk inkább belsõ értékek, fontossági sorrend és a többi... szóval... persze fontos, de szerintem huszadrangú, ha az ember igazi társat választ magának. Ha csak haverról van szó nagyonis lényeges, hiszen az ember csak elbezsélgetni szeretne dee... haverságon túl már igenis számít.
Ami engem illet... meglehetõsen idegen tõlem a fel-le érzés... részben igen dee... korántsem olyan mértékben hogy nagyon kelljen keseregni miatta. Bár én képes vagyok felnagyítan, túlreagálni mindezt, úgyhogy kis problémák is nagynak tûnnek.. az igazán nagyok meg természetesen egy legyintéssel elintézendõek... így visszanézve nagyobb távlatokból midnen nagyobb kesergés fölösleges volt de... én akkoris a végletek embere maradok. Ha nem lettek volna azok a kesergések nem ez az ember lennék így nem is nagyon bánom, de tudom, hogy ez az én nagy szeméylsiéghibám... ez van, aki szeret engem azt hiszem meg kell hogy birkózzon vele... bár lenne olyan valaki, aki miatt képes lennék - vagyok - változni... több-kevesebb sikerrel ugyebár...
Egy ideális jóléti társadalomban elviekben nicnsenek gondok. Midnen feltétel adott a boldog élethez, midnen feltétel adott, hogy az ember relatíve egészsséges környezetben jól érezze magát... DE... nem feltétlenül minden az, ha az embernek ott van egyik kezében az élet. lehet akármilyen dús valaki, lehet akármennyire jó nevelést kapott, sikeres, kaphat jó állást dee... attól még nem feltétlen lesz boldog az ember. Minimum két ember kell a boldogsághoz azt hiszem... ha pedig az ninsc meg, élhet az ember akármiylen jóléti társadalomban, nem lesz boldog... szerintem hülyeség az, hogy az ember Afrikában csak boldogtalan lehet, Ny-Európában meg csak boldog, mert az egyik fejlõdõ a másik fejlett térség. Persze, a boldogság biztosításához mnimális életfeltételek kellenek // étel, egy otthon, biztos családi háttér és a többi...// dee... az, hogy az ember ilyen életvitelt folytat, nem jelenti hogy öröm számára a létezés maga... persze lehet javítani mindezen. Mondjuk adakozással a szegényebbeknek deee.... alapvetõen szeritnem nem így kellene boldoggá tenni az embert... szeritnem nem pénzt kellene adni egy Elefántcsontpartnak, hanem az államot kellene reformok kidolgozására ösztönözni... szerintem egy közös jó eléréséhez nem segítség az, ha az ember 10.000 Ft-t küld Mozambikba... vagyha örökbe fogad egy gyereket. Az a jó, ha mint felelõs poltiikus, az EU egy fontos tisztségviselõje elõszõr is az Afrikai országok belsõ ellentéteinek felszámolásáért harcol, majd mondjuk... - ha már polgárháborúról van szó - beruház polgárháború utáni országokba... kórházakat építtet külföldi pénzbõl, amit a helyi álllam a nemesfémkitermelés adójából fedez... és mivel megintcsak külfölfi támogatással beszüntetik a háborús helyzetet, lesz jobb helye is annak a pénzösszegeknek, amik fegvyerkezésre mennek el... szóval ha mrár iylen nagy horderejû kérdésekrõl van szó, én iígy vélekedek... a szeméyles jóhoz két ember kell, a közjóhoz mondjuk egy országnyi... ha az ember midnenáron ez utóbbi mellett kötelezi el magát, akkor szerintem hasonlóképp kell vélekednie. Hazudnék, ah én azt modnanám én így vélekedek, de ha az én kezemben lenne a döntés joga, én ezt tenném. Jóh, én béna vagyok, én elsõsorban két emberes modell mellett állok. Számomra valahogy túl messzi eszmény az, hogy valaha is olyan valaki lehetek, aki beleszólhat ilyen horderejû dolgokba. Így nem is nagyon kínzom magam a gondolattal... szerintem sajnálni és nem tenni semmit rosszabb mitn nem is gondolni rá... 10.000 Forint elküldésével meg modnjuk 2 nappal meghsszabbítja valaki egy ember életét, de mi az a 2 nap... //10 ezer forintból kb 100 forint érkezhet meg egy Afrikai országba a vámok miatt... jah, és persze az állam is lenyúl egy keveset a pénzbõl, fõleg ha olyan gyps diktatúrista kormány van hatalmon mint amilyen Kongóban is... volt. Vagy etiópiától namíbiáig... mindegy...//
Jah és zene témához:
A világ egyik legsz*rabb együttese:
http://www.youtube.com/watch?v=7hLz1qNOaKI
Híh... és tudjátok mi a szörnyû? Van ennél igénytelenebb.. sooookkkal igénytelenebb...

[Layla]

Neked mit jelent 10 ezer ft? Veszel magadnak egy feltöltõkártyát, két doboz cigit, fél liter kólát, meg mondjuk két könyvet, meg három újságot, amit hazafele el tudsz olvasni a vonaton..... másnak meg még két napnyi életet jelent. Nem elgondolkoztató? Két napig való tengõdés mégiscsak jobb, mint egy pár órás halálküzdelem.....
Layla

[Tysson-lar]

Meglehet, de egy emberi életben mi egy nap... egyébbként még ha 10 ezer forintot is kapna az illetõ... de abból a 10 ezer FT-bõl mire Afrikába jut lesz 100 Ft... egyébbként igazad van ilyen téren dee... azért mégiscsak olyan... megalázó szerintem, ha az embernek valaki más... végülis ezzel azt mondja, hogy az én jóvoltamból még két napig élvezheted az életet... lehet hogy emberséges dolog dee... szeritnem a megoldás akkorse ebben áll. Ahogyan mondjuk ha az ember egy csövinek ad 200 FT-t... végülis nem hal éhen. De attól függeltenül fsírástól feldagadt szemû hajléktalan marad, boldogtalan ésmég akkor se biztos szmára a holnap...

[Layla]

Van olyan, hogy valaki rossz helyre születik, olyan sorsot kap, amilyet nem õ érdemelne... teljesen kilátástalan helyzetben, egyik napról a másikra, az éhhalállal küzdve él, a semmiért... és mégis valamiért. Mert mindenkinek van célja. Ha 100 ft-ból, akkor 100 ft-ból, de élni kell. A semmiért. Mert tulajdonképpen -mi a földi lét célja? A boldogság elérése... és hány boldog ember van a földön, hány õszintén mosolygó, csillogó szemû nõ és férfi? Rettentõ kevés. De legalább vannak......
Layla.

[Tysson-lar]

Teljeskörû boldogság szeirntem egy emberre nézve is lehetetlen, nemhogy több emberre nézve... hmm... érdekes. Mondd el, szerinted mi az emebri életben a 3 legfontosabb dolog, ami ha egyzserre valósul meg az ember boldog lesz. Mondok egy kiindulópontot... a magyar romantika a szabadság-szerelem-élet hármasára építette mondjuk mindezt. Kíváncsi vagyok ma, 2006-ban az egyén mire alaponá a sajátját... lenne egy tippem, hogy a 3-ból ma melyik állna az élén, és melyik fogalom maradna ki...

[Layla]

Hogy mit jelent a boldogság...? Ne mondd, hogy nem létezik, mert van ilyen érzés is, tudod, amikor a felhõk felett szárnyalsz, annyira súlytalan vagy, szinte pillekönnyû... igen, a szerelem lenne az élen, de szerintem a világon élõk 90%-a egyetért ebben velem. Utána a biztos megélhetés, ami, ha megvalósul, létrejöhet egy család... A Család. És a szabadság. Bizonyos fokig persze, mert minden szabályt nem lehet áthágni csak úgy... különben tiszta anarchia lenne, az pedig nem lenne éppen kedvezõ ^^ Szerintem ezek a legfontosabbak, de ez csupán egyéni vélemény......
Layla.

[Quiasse Limenel Umassyras]

Hú milyen vitákról maradtam le. És pont akkor olvasom az ótvar leírását, amikor vacsizom.
Annak azonban örülök, hogy megismerhetjük Szita véleményét is.