Szabályzavar- azaz mi , miért, hogy?

[Quiasse Limenel Umassyras]

Mondjuk ez a halhatatlan mindenttudó dolog is érdekes kérdés. Elvégre valahogy istenek is lesznek. Nézzük példának Tharrt, aki egyszerû kíndémonként kezdte a pályafutását. Látjuk, hogy hova jutott. Ha neki sikerült, akkor másnak is sikerülhet. Csak hit kérdése. Egy egyszerû halandó is felmagasztosulhat. Ott a másik példa. A kalahórák. Olyan égbekiáltó, hatalmas tetteket hajtottak végre, hogy népük elkezdett bennük hinni, mint Urria megtestesüléseiben. Mi lett a vége. Manát osztogatnak a megtartóknak. Hívõket kell szerezni. Valódi, vak hitet kapni élõlények ezreitõl, és akárkibõl lehet isten. De az isteneknek is vigyázniuk kell, hiszen ha hívõik elfordulnak tõlük, akkor bajban vannak. Elveszik a hatalmuk. Pl Ranagol egyik káoszangyala, aki mélytengeri isten volt, de elvesztek a hívei. Ranagol felemelte, híveket adott neki és a tökéletesség egyik formájává tette, hogy rajta keresztül imádhassák a hívei. Szóval ennyit az istenekrõl. De tény, hogy vannak, és van hatalmuk, akár kicsi, akár nagy. Számolni kell velük.

[Hakea Ello]

Pl Ranagol egyik káoszangyala, aki mélytengeri isten volt, de elvesztek a hívei. Ranagol felemelte, híveket adott neki és a tökéletesség egyik formájává tette, hogy rajta keresztül imádhassák a hívei.

Õt ismerem. Summarium, Aquirok könyve, nemigaz?:)

[Gorden Harunn]

ez a mozgási energia dolog érdekes. Mert ha megmarad, akkor lehetne ilyen dobótõrt csinálni, ami elhajítás után teleportálja magát, a dobás irányában mondjuk 5 métert. És az elõl nehéz kitérni

A varik pedig szerintem nem ateisták. A varázslók tanult intelligens emberek (vagy mások )Egyokos ember pedig belátja a saját korlátait.
"Azért tanulunk, hogy belássuk saját tudatlanságunkat."
Egy halandó nem lehet tökéletes. De ha belegondoltok, az ynevi isteneknek is megvannak a maguk korlátai. De egy átlag varázsló sehol nincs hatalomban az istenekhez képest. Továbbá egyes papi varázslatok jócskán gondolkodóba ejtik még a legnagyobb elméleti tudorokat is. Ezért szerintem a varázslók néhány hozzájuk közel álló istenben hisznek, vagy pedig a manát és a mágiát dicsõítik.

[Yvett de Crei]

Már bocs, de hogy képzelted, hogy belerondítasz az emelkedett konverzációnkba? Hogy az ilyet nem akasztják fel nyomban a legelsõ fára...legalább eszembe juttattad, miért is utáltam ezt a világot.



Amúgy senki sem állította hogy mindenképpen ateista, de az a gyakoribb fajta.

Tudom, hogy csak vicceltél, de nem biztos, hogy más is viccnek veszi fel még a mosolygós smilieiddel együtt is...
Mindenki szabadon beledumálhat... még én is. Pedig kismiska vagyok hozzátok képest...

[Quiasse Limenel Umassyras]

De a kismiskának a szava szent ezen fórumon.
Amúgy a varázsló megtudja oldani a teleportálós dobótõrt is, mint sok más kis gonoszságot.

[Tysson-lar]

Ateizmus? Szeritnem varázslók esetében szó sincs róla. Maximum deizmusról. Ateista az, aki nem fogadja el hogy van Isten. Elfogadni pedig muszáj, mert akkor mi magyarázat lenne egy manifesztációra? vagy arra, hogy Krad, vagy akárki más fõpapja miylen nem evilági hatalommal bír? Szeritm Yneven nem létezik ateizmus. Az kb annyit jelentene, mint a mi világunkban kijelenteni, hogy nem létezik hívés. Márpedig evidencia hogy létezik... sok milliárd ember a tanu rá. Yneven sok milliárd a tanú rá, hogy igenis léteznek istenek... úgyhogy... ateizmus Yneven nem létezik.
Deizmus már annál inkább... amikor valaki nem akarja elfogadni hogy léteznek Istenek, mert nem AKARJA elfogadni. Rosz érzés lenne abban a tudatban lenni, hogy semmi a midnenhez képest. Fordítva sokkal egyszerûbb lenni... azt mondom, hoyg számomra nem létezik Dreina... ha nem hiszek benne, számomra nincs. És passz, ennyi... a nemhívés burkába lenni annyit jelent, mint annyira félni az istentõl, hogy nem elismerni a létét... az a gáz ezzel, hogy a mi világunkban ez mûködik. A deista gondolkodásúak azt mondják, én nem fogadom el Isten létét, vagy ha van is, maximum a teremtés körüli vákuumot tölti be, de egyébbként nincs, mert ha lenne, akkor rosz érzés lenne élnem. Igazából ez olyan fokú egoizmus, amilyenre Yneven ritkán van példa... mert hiszen Domvik létezik, és ha egy shadoni azt állítja, hogy számomra nincs, egy pap meg is büntetheti érte... biztos vannak deisták, de azoknak akkora a hatalmuk, hogy nem kell hogy féljenek az Istenektõl. Nya... szeritnem a legtöbb varázsló egyfajta... deista felfogást képvisel a magus világában... de ott nem az isten létét kérdõjelezik meg, hanem egyszerûen azt, hogy hatalma lenne a halandók felett. Addig isten valaki, ameddig vannak hívei, így ha én elhatárolom magam, azaz nem vagyok a híve, õ rám nem lehet közvetlen behatással. A varázslók logikájának valahogy ez lehet a lényege... közvetett úton lehet. teremthet villámot ami agyonüt, de az én lényemre semmiylen behatással nem lehet. Ha túllépek azokon a korlátokon, ami csak egy síkon való gondolkodást tesz lehetõvé, akkor képes leszek felfogni, hogy az Istenek léte mibõl is fakad. MI is az hogy isten... és ha idáig eljutok, akkor leszek varázsló. Ha nem jutok el idáig, mágiahasználó vagyok, ami érti hogy mi az hogy matéria, hogy a mana az valami oylasmi, ami mindenben ott van és egyfajta univerzális matériaként fogható fel... de ha... valaki, továbblép az idealizmus síkjára... és rájön arra amiket írtam... tényleg varázsló lesz... és akkor Tharrt nem féli hanem rokonszenvet érez vele, hogy höhh.. én is lehetek ilyen... ha elég nagy hatalmam lesz, ha sok tudást halmozok fel, megszerzem a midnenség titkait... akkor magasabb létsíkra kerülök halálom után, ahol ha még emlékeznek rám, tovább élek... és én is isten lehetek. nemtom ki vlt az a pyarroni isten, aki elment valamilyen bûvös síkokra, és meglelte a midnenség titkait... csak aztán... nemtom mi lett vele, ppl-ben olvastam... egy varázsló ezekbõl is levonhatja: az istenek se tudnak mindent... nem fennsõbb hatalmak... õket is mozgatja valami felülírhatatlan törvény, csak nem tudni mi az... varázslónak lenni ezt a törvényt tisztelni, és ebben hinni azt hiszem... mert mi egy Ynevi isten? Az is mint egy normális ember iszik, eszik, kalandokban vesz részt, háborúzik... egy humán isten, mitn a görögöknél... csak a görögök nem gondolták tovább az istenesdit, mert kell egy fölötte álló hatalomnak lennie ami leírja azt, ami az Olümposzon történik... szóval... igazból az összes politeista vallás fölött kell hogy legyen egy másik hatalom is, azaz ha tovább lennének gondolva azok a vallások, igazából lenne midnegyik fleett egy törvény, amit nem kell hogy istennek nevezzenek, de ez a törvény léynegében a vallás mozgatórugója, és az igazából Isten...
Nagyon röviden szeritnem így gondolkozik hit kérdésérõl is egy varázsló.

[Hakea Ello]

Úgy tudtam, hogy nem hagyod szó nélkül

[Tysson-lar]

nem Épp most fejtem ki neked a dolgot... de tényleg.
Én csak szimplán deista vagyok... nem akarom elfogadni hogy van isten, mert szar érzés lenne a semminek lenni a midnenhez képest... tudom hogy kell lennie valaminek, ami felettem áll... de nem fogadom el a létét. Azért, mert rám nézve nem lenne pozitív az egész. Olyan ez, mintha én egy hálót lõnék Istenre és ezt modnanám: Feletem nincs hatalmad, számomra nem létezel, nem is vagy ott, és nem is lõttem ki egy hálót se... pedig nagyon jól tudom hogy igen... de mégse. Azaz igen, de nem.
Olyan ez, mintha azt modnanám: hülye vagyok. De emberek én okos vagyok! Csak azért mondtam hogy hülye vagyok, hogy okosnak tünjek és azért modntam hogy okos vagyok, hogy ne tünjek sík hülyének emiatt.... sõt mi több: mindezt azért mondtam, hogy hülyének tûnjek, és ne... de ne okoskodjak... pedig tudom magamról hogy okos vagyok. Csak más tart hülyének. De mivel nem akarok az lenni, próbálok okosnak tünni, pedig tudom hogy hülye vagyok.
És ezzel visszajutottam oda: Az elején azt mondtm hülye vagyok és fél másodperccel rá hogy okos. Ezzel leírtam az egész gondollkodásmódm problematikáját... de... ha elismerném, hogy van valami törvény ami istent leírja... akkor megszûnik a problematika. Mert akkor csak azt modnanám: tudom hogy okos vagyok, és csak azért mondtam hogy hülye vagyok, mert tényleg az vagyok. De én HISZEM hogy okos vagyok. És egyszerûen a hit szóval áthidaltam az egészet... azaz... a hit kb 6-7 gondolatcsavart át tud hidalni. Ez annyit tesz, hogyha isten fölé is helyezek egy hatalmat, egy kódot... akkor áthidalom istent ha benne hiszek. Ettõl egy fokkal magsabb rendûnek érezhetem magam másoknál. Mert én tovább léptem. Nem fáj Isten léte, mert nem hiszek benne, de hiszek valamiben ami felette áll és leírja õt.. tehát aki benne hisz báb, én pedig olyasvalaki vagyok, aki más. A gondolkodásmód más síkján már nem is lennék ember, azaz elértem amit szeretnék a hitbõl kihozni... tehát nemcsak kihasználom a fogalmat, semmiylen törvényt nem szegek meg, nem csalok, nekem sokkal jobb érzés élnem, és ha még sincs Isten felett áló hatalom, Isten törvényei szerint is helyesen cselekszem, azaz nem ítélkezhet felettem. Így hiába nem hiszek a túlvilág és a lélek kérdésében, ha van is nincsnek minõsül, mert Isten engem ne mír le, csak az õ fölötte álló hatalom... tehát egyszerûen túlprogramoztam magam, Isten felett álló kódrendszerben egy hacker vagyok, aki mint valami kóboráram a rendszerben össze-vissza változtatgathatja a saját életérzését... azaz, ha ezt elmesélem egy hívõnek... hírtelen mutatok neki valamit... hogy figyelj, Isten törvényei szerint nekem ezt meg ezt kellene tennem... és nem azt teszem... akkor szívás, mert rám nem érvényesek ezek.. akkor mi ír le engem? Erre modnaná, mert én nem hiszek Istenben... én erre azt modnanám, hogy egy muszlim más hatalomban hisz és másképp, mégis ugyanolyan törvények írják le... de ez él egy buddhistára is. Engem viszont nem... háhh akor mi a poén ebben? Semmi. Hogy visszajutok oda, hogy végülis tiszta fölös így gondolkodni... mert attól még hogy más világképét összetöröm, nem értem vele el még midnig semmit hogy így gondolkodom, mert az ember vagy a lépscõk legallján ácsorog vagy fenn a magasban... középúton nem a legjobb....

[Gorden Harunn]

Felcsillant a szemem amikor varázslók deizmusát említetted, de aztán azt kellett látnom, hogy nem a deizmusról írsz. Mert a deisták igenis elfogadják Isten létezését, és elismerik hogy õ teremtette a világot, sõt azt is elfogadják, hogy öröktõl és örökké való, csaupán azt vallják, hogy Isten amikor megteremtette a mindenséget, megteremtette annak saját törvényeit is, amik által a világ az Õ beavatkozása nélkül mûködhet. Az általad leírt istentagadás már közelebb van az ateizmushoz, mint a deizmushoz. Deizmus volt jellemzõ sok nagy tudósra is, akik régen még kevesek voltak ahhoz, hogy megtagadják Istent, csaupán azt mondták, hogy például a bolygókat nem a kis repülõ angyalkák viszik az égen, hanem különbözõ fizikai törvényszerûségek. Amúgy a zsidó és a keresztény vallás, ugyanazon egy istenben hisz. Az pedig történelmi tény, hogy mohamed eme két vallás egyvelegébõl alkotta meg a mohamedán vallást. Tehát, bár neveztessenek másmás néven, Isten, Jahve és Allah egy és ugyanazon személy. Különben Allah és jahve jelentése is szó szerint Istent jelent.

[Shirin Horha]

Lithas!

Tudom hogy elkéstem ezzel a témával,de engem is nagyon foglalkoztat!Szerintem(mint a mágusban nagyon sok minden)is irreális a belsõ idõ,de attól még van, és kell hogy legyen.Ez a hrcmûvészet.Ettõl több egy 1szerû harcmûvész egy jó harcostól.Ezért tanulja 12 évig a slan Y-t.Ha nincsenek ezek a diszciplinák,köztük a BI-vel,akkor a harcmûvész gyenge.És nem arra való a BI,h a hrcmûvész ha harc wan rögtön belsõidõzzön,hanem hamár kilátástalan a helyzete,akkor wan 1 ilyen utolsó dobása,és szerintem jár neki!említve lett,h valamilyen módon minden karaktert le lehet gyõzni...egy harcmûvésznek másképp egy gyenge karakter ellen sincs esélye...belsõ idõben legyõz bárkit,anélkül csak a chi-harc marad neki!Ja és egy harcmûvész szerintem NEM ÖL BI-ben,hacsak nem muszáj!harcképtelenné teszi az ellenfelet,vagy vert helyzetbe sodorja(földredönti,és fegyverét a torkához nyomja...).Én a azt mondom,h a hercmûvész úgy használhatja a belsõ idõt,ahogy az le van írva,azzal,h nem fogja tudásának csúcsát NAGYON NYOMÓS ok nélkül felhasználni.

Ha még valakinek van ehhez hozzáfûznivalója,azt nagy érdeklõdéssel várom!

[Tysson-lar]

Persze hogy nem a descartesi deizmusról ebzsélek.. annak egy továbbgondolt vállfajáról, ami a mai deizmust írja le... szeritnem a 18. században még nem gondolták még ezt eléggé ki. Szerintem az akkori deista filozófia ott bukik, hogyha Isten megteremtette azokat a bizonyos törvényeket, a saját kezét is gúzsba köti... tehát Isten teremtett egy másik Istent hogy önmagát korlátozza ezáltal, márpedig ha Isten Istent teremtett ezáltal, akkor a törvények az emberre leírt változata még egy Istent kell hogy jelentsen, azaz minden emberben ott lakik valami, amiben az embernek Istent kell hogy látnia.... csakhogy.... ezen a szinten más törvényeknek kellene akkor hogy létezzenek, azaz az elsõ törvény nem írhatná felül a másodikat, mert ha nem így lenne, Isten felülírhatná a minket szabályozó törvényt, azaz mi is felülírhatnánk azokat a természeti törvényeket, amikre ezek a paraméterek egyszerûen nem élnek. Márpedig ez nem így van, tehát a deizmus korai filozófiai alapját én megdõltnek nyilvánítom, mert szerintem nyílvánvaló badarságot állít, amikor azt mondja, egy fensõbb hatalom, saját maga alá tett egy kódot... úgy lenne jó ez az egész, ha nem isten tette oda azt a kódot, hanem az egyén, amit isten teremtett... mert ha így van, akkor az a bizonyos kód leírja Istent az ember szemszögébõl, és visszafelé... visszafelé átjárható, odafelé csak átlátható, és így az ember lehet boldog is, mert mondhatja azt, kreálok magamnak egy még kisebb törvényt... elég okos vagyok hogy buta legyek, tehát elkezdek imádni valamit, amitõl boldog lehetek, átkattintom az agyamat arra az egyetlen dologra, és boldog leszek... együgyû, de boldog, mert ha a deista filozófia alapja igaz, akkor az ember teremthet maga fölé spirituális törvényt ami leírja a felette áló hatalom mibenlétét... és az összes szint egymást igazolja, tehát az elgodnolás jó, azaz alkalmazható bárkire nézve is... igazából szerintem 3 szintje lehet a deizmusnak: isten alá képzeljük a törvényeket, isten helyére, vagy isten fölé... ez utóbbi al egbonyolultabb, de a legkielégítõbb a válaszok keresése szempontjára... majdnem mindenbe, ha belegondol az ember választ ad, noha boldogságot ne mfeltétlenül, de az elõbbi kettõ viszont igen... viszont válaszokat egyet se... hehh.... tiszta érdekes téma, én szívesen elbeszélgetnék róla, fõleg, mert mostanában érdekel a hasonló... de szeritnem nem ebbe a topicba, nem erre a fórumra való...
visszatérve a varázsókra, szerintem egyfajta ynevi deizmus él rájuk... el kell hogy fogadják van Isten, de a hatalmát rájuk nézve nem, csupán azt a kódot ami õt írja le...

[Tysson-lar]

shirin horha: Egyet értek Mindap olvastam a varázslók idõmágiájának fejezeténél, hogy azt írták, hogyha az idõ fel van gyorsulva 2X-esére, akkor a kétszeresére gyorsított emberke 2X akkora FP veszteséget szenved mint egyébbként, az ellenfele, aki az õ szemszögébõl lelassult pedig egy rahedli SFÉ-vel rendelkezik... ez jól végig van godnolva, mert ha valaki felgyorsul, olyan gyorsan rezegnek a részecskéi, hogy a fegvyer az õ testébe könyebb utat talál, viszontez nem él ellenfelére, hiszen az õ szemszögébõl anak a részecskéi oyan lomhán rezegnek, hoyg könnyen ellenállnak a vágásoknak... de ez a gyakorlatban is van így... sok sci-fi könyvben olvastam hasonlót, pölö hogy a pajzs felgyorsított részecskeburok az ember körül, és csak a gyorsan közeledõ cuccokat állítja meg, a lassan jövõ valami átmegy rajta... szeritnem ez él a belsõ idõre is. Az alaklamazója 10X gyorsabb mint amúgy.... midnez azt jelenti, olyan gyorsan rezegnek a részecskéi, hogyha valami utat talál belé, 10X-es sebzést szenved el... de olyan gyors, hogy az õ szemszövébõl midnen más nagyon lassú... azaz nagyon nehéz megváltoztatni azoknak a helyzetét, de a részecskék szerkezetét megváltoztatni még nehezebb, azaz nem is támadhat, mert játéktechnikailag, ha a varázslóknál az lett leírva, hogy 4-5 SFÉ-je van 2X es gyorsításnak az ellen bõrének, belsõ idõnél, 10X-es gyorsaságnál kb 30-40 SFÉ-je lehet a bõrnek... nincs olyan efgyver, ami sebet ejthetne az ellenfelen... feldöntheti, bármit megtehet, de az anyagok közegébe nem tud benyúlni a harcmûvész.... ha igen, akkor a varázslók idõmágia részével ütközne... szóval a belsõ idõben elvileg nem lehetne ölni... legalábbis én így tudom, bár lehet, tévedek...

[Shirin Horha]

Egyetértek...szóval belsõ idõben elõnyhöz jut,és aztán ha az ellenfele vesztett állásból is támadni akar akkor (már nem belsõ idõben)könnyen végezhet vele...ez a belsõ idõ lényege!nem az,h négyszer támad,míg az ellenfele 1et sem,és az a 4 támadás is kivédhetetlen!szerintem ahogy le van írva az ETK-ban a BI,az jó,csak nem elég részletes...

[Roxanne]

Na szep kis eszmecsere alakult ki a dologbol (marmint a varazslok hitvilaga). Nekem az tetszik Tysson erveleseben, hogy van benne logika. Bizonyos modon megfogta a varazslok gondolkodasat, mint nagyhatalmu lenyeket, akik tudasuknal es kepessegeiknel fogva valamikepp meghatarozzak magukat es helyuket. Viszont a varazslok is emberek (most mas fajokkal nem torodom, de nagyjabol ervenyes lehet rajuk is), es mint ilyenek, nem csak egyenkent elik az eletuket, hanem egy tarsadalom reszekent (leszamitva a remete varazslokat, de az nyilvan nem lesz kalandozo). Mar csak az a teny, hogy mas egyenekkel talalkozik, muszaly, hogy hatassal legyen rajuk. Ugyanis valahogy viszonyulniuk kell a masikhoz. Szeretik oket vagy nem, baratkoznak vagy ellensegeskednek stb. Es mondjuk, ha meghal egy a varazslonak kedves ember (tars, barat, szulo, gyerek stb.) a veszteseget a varazslonak is ugyanugy fel kell tudnia dolgoznia, mint mas egyszeru embernek. Sokszor ez az oka annak, hogy hivove lesz. Mint egyen lehet egoista, mindent tagado, lehet tisztaba a hatalmaval, de ha szembetalalkozik a sajat korlataival, ha veszelybe kerul neki fontos valami, na akkor valik a dolog erdekesse. Tehat meg egy deiista varazslonak is lehetnek az eletben olyan pillanatai, amikor "megcsapja a hives" szele. Amig a dolgok jol mennek es szep vagyok, sikeres, ugyes es tehetseges, addig ujat huzok barkivel es barmivel. Viszont mikor az ember godorbe van, kapaszkodik minden szalmaszalban. Ugyanis az Isten altal nyujtotta segitseg nem csak abban nyilvanul meg, hogy manat ad es szakralis magiara ad lehetoseg. Nem elhanyagolhato a szerepe a lelek orvoslasaban. Es a varazslonak, mint minden embernek, lehetnek az eletben olyan pillanatai, amire a sajat tudomanya mar nem elegendo. (Jaj nagyok lehetnek a lelek bajai! )
No lehet, hogy ilyenkor jol jonne egy varazslonak is egy Isten nyujtotta segitseg. Jol van, jol van, akkor legyen csak Istenke (mert hat azert varazslo az ember vagy mi a csuda es a nev kotelez ).

Ujat nem mondtam, csak probaltam meg jobban arnyekolni. Tehat a Tysson adta deizmus, mint varazsloi magatartasfajta, szamomra hiteles, megengedve azt viszont, hogy nagyon sok varazslo hivo.

[Könnyûléptû]

Tysson, ez a felgyorsított részecskés dolog lehet hogy jól hangzik, de még véleltlenül sem fedi a valóságot. Ha emlékszel, akkor ott volt az ETK-ban, hogy a Slan belsõ idõ minden pszí alkalmazás csúcsa, nagyjából még mindnek a hatását isegyesítit, hiszen belsõ idõben a Chi-harcon kívül minden más diszciplínát is lehet használni 2 szeres sebességgel. Az igaz, hogy 10*-te gyorsabb leszel, mint a környezeted, de azt ne felejtsd el, hogy a slan azért tanulja hosszú ideig a slan pszít, és a belsõ idõ diszciplínát, hogy ezt kiküszöbölje, míg a varázsló, ha fel is gyorsatja magát, akkor sem jut olyan félemetes gyorsasághoz, elvégre csak 21-esig növekszik a gyorsasága ha magát kilóra pontosan felgyorsítja, de a gyorsítás, mint varázslat, nem arra szolgál, mint a belsõ idõ, csak magasabb szintû varázslónaál lehet hasonlóra is használni. Az igaz, hogy a varázsló teste nem viseli el, hogy eredeti sebességénél jóval gyorsabban is mozog, a slan azonban igen, hisz õ ezért tanulta a pszít. Lehet, hogy a varázsló is képes pszíbõl értéket javítani, de õ igen extrém helyezteket kivéve még véletlenül sem hazsnálja ezt magára, inkább annak rontás változatát másokra, míg a slan éppen fordítva, õ elõszeretettel növelgeti maximumra, vagy az õ szemszögébõl "tökéletesre" saját értékeit. Egyszóval, amit írtál a hihetetlen 10*szeres SFÉ-krõl, meg 10/ sebzésekrõl, az õszinténszólva marhaság, mert attól, hogy a slan gyorsabban mozog, nem lessz gyengébb, csupán könnyebben sérül, mivel 10-olyan gyorsan mozog. A teste viszont ehhez nagyjából hozá van szokva, és mivel belsõ idõzik, ideje is van mindent megfontoltan csinálni, hogy ne sérüljön meg, és az még így is a mi szemünkkel követhetetlenül gyorsan teszi, viszont ha támad, az pontossan olyan tökéletes és mûvészi lesz, hogy azellen nincsenek sem plusz SFÉ-k sem osztódó sebzések. max ha a harcmûvész fél attól, hogy az ütés pillanatában eltörné a kezét, akkor bevágja magát belsõ idõ közben aranyharangba, és utánna olyan erõvel üt meg belsõ idõben, hogy leszakad a fejd, vagy eszereûen benyúl a szegycsontodon és a lyukon kihúzza a gerinced. És most ne gyertek azzal, hogy a slan nem öl belsõ idõben, mert nem ez volt a kérdés, és azt már ezerszer megtárgyaltuk. Amit a varázslóra írtál, az ott le is van fektetve, úgy tudom a varázsló ha testét, vagy valaki másét felgyorsítja, akkor arra tényleg minden sebzés vallami kétszeresére növekszik, valamint sebzéseinek értéke is valami -2-4-et (mõár nem emlékszem pontossan) kap de egy varázsló nem is azért használja ezt, hogy harcoljon, viszont ah harcos kasztút gyorsít fel, akkor az a +40 TÉ-VÉ jól jöhet neki nagyon is, nem bezsélve a plusz gyorsaságból adódó további módosítókkal, és egy harcos kasztúnál, akinél már valami nagyot sebzõ fegyver van, meg mondjuk van rajta némi védelem-vért, uygan mindegy neki a minusz sebzés, meg a nagyobb sebzõsdés, ha ilyen táp értékeket kaphat.