Valthagorei Vész [ETK]

[Orwen del'Correl]

(Rouhn)

Elkerekedett szemekkel nézi a férfi sebét.
<Igen, farkas, cagy más bestia téphette fel. De várjunk! Azt a hátas penge hasította fel! Ugyan, mit érnék vele ha megkérdezném. Nem túl sokat. A két ügynek, nem sok köze lehet egymáshoz.

Milyen pokolbéli lény végezhet így áldozataival? Szörnyeteg lenne? Vagy ember, akárcsak én?>

Végül nem lép oda a férfihoz, hanem inkább visszavonul a kaszárnya felé.

[Tallisa]

(Gonal)

-Hát az igazat megvalva a távoli rokanaira ez igaz,de õ nem volt ilyen..
Kicsit komor és magába zárkozott volt de mindig segítökész. Nem szerete ha megzavarták a fellépés elött mikor össze állította a füstöket...
*Nagyon hiányoznak...Lehet hogy ujra megkeresem öket egyszer..*

[Shirin Horha]

(Kalmon)

Akkor a táskámat unottan a szekrénybe dobom, levetem a felsõmet, majd letelepedek lótuszülésben a földre, és magambamélyedek...mikor megint visszatérek a "valóságba", az ablakhoz megyek, megnézem, hogy a napnak meylik szakában vagyunk, és szétnézek, hogy mit lehet az ablakomból látni. A bámészkodás után elvégzek egy formagyakorlatot, és azt hiszem lefekszek aludni!

[Welina Shire]

// Bocsi mindenkitõl a kihagyásért, kisebb fajta komplikációk adódtak a netkapcsolatommal és így bizonytalan ideig sajnálatomra ritkábban leszek online állapotban. //

(Joey Merts)

*Megköszönöm a bemutatót, és mielõtt Huffman túl csalódott lenne elköszöntemkor utalok arra, hogy még valószínûleg találkozunk.
"Ó atyám! A kereskedõk is aztán lyukat tudnak beszélni bárkinek a gyomrába..."
Felnézek az égre, mikor már kiléptem a sátorból és a fogadó felé indulok. //Amint Alauron is már írta. // Ardo láttán vállat vonok és besétálok mellette a fogadóba. Bent viszont megemlítem az ezüstmellényesnek, hogy a gladiátorral valami nem stimmel:*
- Az ajtónál támaszkodik egy ezüstszín vértes alak...
*Biccentek az említett irányba.*
- Mi történt vele hogy ilyen állapotba került?
*Érdeklõdöm rezzenéstelen arccal, majd ha kiderült az oka és nem hõguta.... // Bár sejtéseim szerint a mellette való elhaladáskor már megcsaphatta az orrom a tömény szesz terjengõ szaga. //
"A te bajod, ha kérkedni akartál. Viseld a következményeit! Elvégre nem arra esküdtem, hogy magadfajtákat pátyolgassak."
Bólintok és megtudakolom a mai menüt, kérek egy kupa sört, majd italommal kényelmesen elhelyezkedek egy szabad asztalnál és várok a kajára. A korgó gyomor az idegekre sem tesz jót.*

[Mesemondó]

______________________________________________________

KM esemény [Alauron]
Helyszín: Parda utcáin, az õrszoba elõtt
Idõpont: Nyár eleje, koradélután
Résztvevõk: Rouhn, Ardo
_____________________________________________________________


A két férfi hamar visszatalál az õrszobához, de elõtte csak õk ketten ácsorognak. Nyoma sincs sem a kapitánynak, sem Aralnak. Ardo leküzdötte a szesz hatását, léptei már magabizotsak, egyensúlyában nincs hiba, csak közérzete mogorva, mint lenni szokott. Rouhn végül nem kérdezett meg senkit, ígyhát ugynott van mint mikor elindult innen, leszámítva hogy mostmár nem éhes.

[Mesemondó]

______________________________________________________

KM esemény [Alauron]
Helyszín: Pardától nyugatra
Idõpont: Nyár eleje, koradélután
Résztvevõk: Gonal
_____________________________________________________________


- És mikor állok tovább? Jó lenne ha tudnál mesélni mindenrõl, amit láttál az utadon. Tudod, én szívesen utaznék, de atyám szerint az út veszélyes, és nem való nekem. Nem enged...pedig olyan szép helyek vannak, és olyan sok izgalom! -elgondolkodik, azán mosolyogni kezd, elédáll és illõn megszólal - Ezennel meghívlak a családom házába vacsorára!

[Mesemondó]

______________________________________________________

KM esemény [Alauron]
Helyszín: Parda, Északi Szél fogadó
Idõpont: Nyár eleje, koradélután
Résztvevõk: Joey, Kalmon
_____________________________________________________________


Joey kérdésére a pincér valászol, de ügyel arra hogy senkit se hozzon rossz hírbe.
- Az úr itt ebédelt az imént. Biztosan nemsokára jobban lesz, ne aggódjon. Ajánlhatom a birkapörköltünket, egy kis galuskával ebédre a sör mellé, uram?
Csekély 8 rezet kért az ebédért Joeytõl, ami szokásos módon finom volt, s utána a lovag ismét oda mehetett ahova csak akart.

Mindeközben az emeleti szobályában Kalmon meditációs pózban ül a padlón, és szelleme tökéletesítésének szenteli idejét.

[Quator ar Zaraquer]

(Ardo)

*Megállok az õrség elõtt és nekitámaszkodom vállal a falának.*

<Na ennyit a nagy nyomozósdiról! Sehol a sok izgága figura. Csak a Roun nevû barbár jött vissza. Mondjuk ahogy elnézem õ sincs túlzottan jó kedvében. >

[Mesemondó]

//Éltek még Játékosok!? //


______________________________________________________

KM esemény [Alauron]
Helyszín: Parda utcáin, az õrszoba elõtt, a nyugati úton
Idõpont: Nyár eleje, koradélután
Résztvevõk: Rouhn, Ardo, ...és Joey
_____________________________________________________________


A két szõke kardforgató egymást kissé kerülve unatkozott az õrszoba elõtt, süttetve magukat az egyre erõsödõ nyári nappal. Ezalatt Joey kényelmesen megebédelt, s ezúttal sem lehetett sok kivetnivalót találni az étken, leszámítva talán hogy nem volt elég fûszeres a férfi számára a pörkölt, node annyi baj legyen. Miután tele lett a gyomra felszedelõcködött, s elindult az õrszoba felé. Épp kifordult a fogadóbol, mikor szeme elé tárul, hogy a nyugati út egyik szélesebb keresztútjánál kisebb csoport ember gyûlt össze, s valamin igen hevesen vitatkoznak. Ezt még az õrszobánál állók is észreveszik, hozzájuk is, mint ahogy Joeyhez is úgy 300 lábnyira, legalább huszan tömörülnek ott.

[Shirin Horha]

(Kalmon)

<a meditációs révületbõl felébredve, az izmaim megnyújtoztatása után kinézek az ablakon Parda utcáira, és kimegy az alhatnék belõlem.úgy döntök, hogy lemegyek a fogadóba!>

felkapom gyorsan az ingem, az ágyról elveszem a kulcsot, magamhoz veszek kb egy ezüstöt,kilépek az ajtón, majd bezárom azt!Ezután elindulok le a fogadóba!

[Welina Shire]

// Re, re... //

(Joey Merts)

I.
*Az õrszoba felé indulok, ha a többiek idõközben elindulnak, akkor a csoportosulás felé - feltételezem Rouhn-ék is - veszem utamat.
"No lássuk mi a vita tárgya. Az biztos, hogy nem a délutáni temetés foglalja épp le a gondolataikat."
Ráérõs léptekkel sétálok és amint hallótávolba érek, figyelek, hátha valami érdekességrõl megy az eszmecsere.
Ha az elõzõ napi esettel vagy mondjuk a nemesrõl és családjáról, esetleg a délelõtt látott fehér botos hölgyeményrõl esik szó, akkor - szvsz. a többiek is figyelni fognak - és csatlakozom Rouhn-hoz és Ardo-hoz.
Ha másról, akkor a közeli épületekkel kezdek foglalkozni és nézelõdve, kis kerülõvel visszaindulok az õrszoba felé. *

II.
*Ha Rouhn és Ardo nem indulnak a csoportosulás felé:
Az õrszobához megyek és szótlanul csatlakozom a várakozókhoz.*

[Tallisa]

(Gonal)

-Nagyon szépen köszönöm.Elfogadom. Kérlek mond mi érdekel és én szívesen mesélek neked róla ha tudok. Az atyád jól teszi ha nem enged még el hazulról, sok veszélyes dolog leselkedik még rád.... Egy két év mulva, minden bizonnyal elfog már engedni mert észre veszi hogy neki milyen egy szép és talpra eset leánya is van.
*Mien szép és kedves is... Mien kér hogy nem vagyunk egy pár évvel öregebek..*

[Mesemondó]

______________________________________________________

KM esemény [Alauron]
Helyszín: Parda utcáin, az õrszoba elõtt...a nyugati úton...a Fõtéren
Idõpont: Nyár eleje, koradélután
Résztvevõk: Rouhn, Ardo, ... Joey...és Kalmon
_____________________________________________________________


Az emberek a fõtér felé tartanak, az utca északi oldalán tömörülnek, míg velük szemben egy magányos ember az ellenkezõ irányba igyekszik, de nem akarják engedni, elzárják az útját. Joey ha szeretné sem tudja elkerülni õket, csakis úgy ha letér az útról, és egy mellékutcában próbál valahogy továbbmenni. Ardo és Rouhn jól látja, hogy az emberek távolodnak, de nem látják hátulról mi is történik pontosan. A tömeg közben lassan körülveszi a magányos alakot, a gesztusaikból ítélve fenyegetik õt, és ordítoznak vele.
Joey megfigyelheti: A férfi olyan csavargófélének tûnik, fekete haja kusza, szakála is kócos, ám nem fegyvertelen, és nem tûnik félõsnek. Egy nagyobb kést húz elõ a kopott mellénye alól, és fenyegetõen villogtatja, de közben hátrál, és óvatosan az egyik déli oldali mellékutca felé tart.
Kalmon is felébredt már a meditációból, mintha hatodik érzéke súgta volna neki, valami töténik a közelben. Az ablakon kitekintve, hála a fogadó magas épületének, és az emeleti szobának, hosszan belátni a nyugati, és a keleti fõutcát, ahogy a fõtérbe futnak, és onnan kifelé. Miután mindent bezárt ahogy tervezte, lesiet az alsó szintre, és szokatlanul kihaltnak találja a helyet. Egyedül csak a már ismerõs pincér van ott, és csak úgy egy tucatinyi vendég, de azok közül is van aki épp menni készül.

//Kalmon még nem látta az ablakból az emberek tömegét, amit a többiek figyelnek.//

[Mesemondó]

______________________________________________________

KM esemény [Alauron]
Helyszín: Pardától nyugatra
Idõpont: Nyár eleje, koradélután
Résztvevõk: Gonal
_____________________________________________________________


Kilianna örül, hogy elfogadtad a meghívást, s a bókjaidat is elfogadja, kicsit megilletõdve.
- Köszönöm a szép szavakat Gonal. -mosolya most inkább nõies, mintsem vidám gyermeki, s ez bizony megdobogtatja egy kis lovagpalánta szívét, mégha ifjú is. - Tudod nemigen akad a városban olyan, aki jó társaságom lehetne, és korban is elég eleven lenne hozzám. Régebben volt egy dadám, mint minden nemesen született kislánynak szokott lenni, megtanultam olvasni, és minél többet olvasta, annál jobban vágytam, hogy utazhassak. Szeretnék én is olyan helyeken járni, mint mondjuk te járhattál. De ha már ez nem lehet, legalább legyen egy olyan társaságom, aki ...olyan mint te. Hiszen az itteni fiúk mind olyan ostobák, és tuskók. Te nem, ezért szeretném ha eljönél, és vendégünk lennél...
Odalép a nyeregtáskához, és kivegy belõle egy fél barna cipót, és egy szál kolbászt, megy egy kést.
- Noss, most úgy eszünk majd mint egy napszámos, ám ha jól sejtem, nem vagy egyszerû cirkuszos fiú, igaz? Másképp, hogy értenél az illõ beszédhez?
Megfelezi veled, a kenyeret, és a kolbászt is.

[Quator ar Zaraquer]

(Ardo)

*Unott képpel figyelem a lincselést.*

<Na megint a csõcselék szórakozik. Természetesen az õrség valami "meglepõ" módon épp nincs a közelben és nem is tud az egészrõl. Lassan el kéne indulnom valamerre, mert az itt ácsorgás kissé untat. Talán a kikötõben járok egyet hátha találok valami említésre méltót. Meg, ha már ott vagyok, megkérdezem a halászokat, matrózokat tudnak-e valamit a böllérrõl. A parancsnok nagy titkolózásának is vége lesz legalább és felpezsdül a lakosság is. >

*Látszik, hogy valami nem túl kedves dolgon töröm éppen a fejem. A gondolatmenetem végére megérlelõdik az elhatározás és ezzel egyidõben visszatér a vigyor az arcomra, de most nem afféle tejbetök mosoly ez, hanem a számító gonoszság megnyilvánulása inkább. Elindulok a kikötõ irányába és sétálgatok erre-arra, hátha lesz valami, ami felkelti a figyelmemet.*