Sub rosa

[Jomadar]

(Somuris)

Amikor rá kerül a sor, bemutatkozik, de nem nagyon látták még ilyen csendesnek. Az italt szó nélkül lehörpinti és ettől kicsit meg is nyugszik. Beül a kemence mellé és méregeti a kecses cicákat. Nagyon átfagyott, nehezen enged fel.

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld, egy faluban
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, kora délután
Résztvevõk: mindenki Tián kívül
_________________________________________

Ushna asszony végül meggondolta magát és répalé meg méz keverékét diktálta Messalába. A donna nyomban nagyot nyelt, elkapta Castor elől a kupicát és lehajtotta.
-Borzalom...! Még egy ilyet nem vagyok hajlandó meginni-suttogta.
A cirmos macska azonnal a dalnok ölébe ült. Az asszony kíváncsian szemlélte a dalnok hangszerének tokját.
-Ebben az van amire gondolok? S csak súlynak hordozza, vagy muzsikát is tud belőle csiholni?
-Errefelé szeretik a zenét-kucorodott Trixi is a kemencéhez.
-Ha majd az uram hazajön meg Dina is, meg a legidősebb lányom, akkor eszünk! Igaz szűkösen leszünk, de nem szégyen a kemence padkáján falatozni-s az asszony felemelte a fedőt...Pörkölt illat-hullám ért el mindenkit. Megkavarta, aztán fedő vissza. hanasnál is elnyúlt egy cica, s dorombolni kezdett. Tycian lehunyt szemmel engedett ki
-Az a férfi pórul járt...vezette egy nő egy barlangba, hogy kőzeteket nézzen, mert az a mestersége, de kiderült, valami lidérc megcsúfolta.
-Jaj, hát nem volt utatok békés?-kezdte el piros gyöngy nyakláncát piszkálni az asszony.
-Sajnos nem. Egy lovunk oda, csak a bőre maradt.
-Igen pimaszak ezek a lények mostanában. A hideg tél teszi...A fennsíkon túl meg a vasorrúak abajgatják a helyieket...-sóhajtozott a nő.
Míg Trixi meg a nő beszélgetett, lassan mindenki érezni kezdte az ujjait. Fájtak is, legyen az lábon vagy kézen, avagy a fülükről volt-e szó. Távozni látszott a hideg, helyére meleg kúszott.

[Jomadar]

(Somuris)

- Szükség lesz még némi varázsszerre, hogy az ujjaim értőn játszhassanak a hangszeren, de úgy látom akad itt abból is bőven - nyel nagyot a felé kúszó gőzfelhőre. Utána szívesen játszom, ha kívánják.
Köszben cirógatja az állatot. * Micsoda békés hely. Hogy élhetnek így a fagyok és szörnyek között? És vajon miféle "eretnek tanok" születhetnek ezen az élhetetlen helyen? *

[Castor de Vinter]

Castor élvezi a meleget, és érdeklődve figyeli a társalgást, de a dwoon most nem sok vizet zavar.
Reméli, hogy főtt ételt ehetnek végre, és lelhetnek egy kis nyugalmat a zűrös éjszaa, meg a lidércek után...Castor gyomra sokmindent bevett, de ő is tudta értékelni a pillanatnyi békét, a nyugalmat.
Jobb híján a pallosa kiélezésével köti le magát.

[Alauron]

(Hanas)

- Trixi, előre is köszönöm a szíves vendéglátást, amit ez a jólelkű asszonyság ad. Biztosan nagyon fínom lehet a fősztje, ha ílyen illatot áraszt. Mihez kezdesz, ha a dolgunkat elintéztük? Itt maradsz?-próbál beszélgetni egy kicsit, ha már a nő mellé telepedett.

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld, Trixi nevelőszüleinél
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, késő délután
Résztvevõk: mindenki Tián kívül
_________________________________________

-Derhogy maradok itt, megyek veletek tova, hisz Xu...azaz Messala veletek van, csak nem hagyom, hogy felfalja a Felföld!
Mire mindenki újra önmagára talál -Tycian elkezdte szemrevételezni a köveit, nem-e ártott nekik a hideg, a lovag pedig vértjét törölgette mege egy puha ronbggyal, amit szívesen adott neki Ushna asszony- addigra lépések ropogtak a havon halk beszélgetés, s az asszonyság befejezte a terítést: mély fatányérokat tett szépen körbe az asztalon.
Az ajtó nyílt, havat seperve be, két beöltözött alak dobogott be, majd nekiálltak kifújni magukat. Az egyik egy alacsony termetű, de erős testalkatú férfi volt, a másik egy sudár, egyszerű ábrázatú, maga nemében még szépnek is mondható lány.
-Eh, Dinának nyoma sincs. Sötétedés előt megkerülhetne, tudja mia rend. No,m ezek meg kik? Szállót kéne nyitnunk, aszondod asszony?-tette csípőre kezeit a férfi. Tüsire nyírt haja volt, kicsit borostásnak tűnt, a lány, aki pedig vele volt, csak mosolygott és a férfi vállára tette egyik kezét:
-Nyugalom, anyám nem olyan buta, hogy jöttmenteket enged a falak közé.
-Nem is! Tudom én, üres a hasad és addig használhatatlan vagy! Trixianna jött meg társaival! Bóklászni készülnek itt.
-Csak ez hiányzott nekünk! Hmm, pörkölt? Ide vele, egyben megeszem!
-csak módjával, vendégeink vannak!-dohogott Ushna, férje jól letette magát az asztalhoz.
-Ő a nevelőapám és vérszerinti lánya, Leveva. Azaz a hugom-mondta Trixi, mielőtt odament nevelőapjához.
-Mutasd magad. Megnőttél. S milyen csecseket meg loboncot növesztettél! Hej, Netreka bele fog fulladni mindkettőbe.
-Apám!-szólt rá Leveva, de majdnem kipukkadt belőle a nevetés.
-ideje volt a mi ősz fejünket is meglátogatni és végre férjhez menni! Nem bolondított el semmi messzi legény, mi? helyes, az mind semmirekellő. de a felföldi férfiak, azok igen! Azok két lábbal állnaka földön! Ha mindenhol e földön mi élnénk, bizony mondom, a távoli bakimádóknak esélye se lenne!
-Kik azok a bakimádók?-nézett érdeklődve Leveva a férfira, miközben egy kendőt széthajtott, s a benne lévő jókora kerek kenyeret elkezdte szeletelni.
A férfi (Wihs) legyintett.
-Szót se érdemes rájuk vesztegetni.
Az asztalnál ült a férfi meg Trixi, s még négy fő fért ott el, de az asszony ragaszkodott a kemencepadkához. Marhapörkölt és kenyér volt a vacsora, de bőven. A helyiek nem csipegetnek, aki repetázni óhajt, csak bátran! Mondani sem kell, a hideg, a megerőltető menet mindenkinél kinyitotta a szájakat, a megszokottnál többet evett még a donna is, hogy aztán úgy üljön, mint aki szétpukkad
-Na, látom, az étvágyatok rendben van.
-Melyikőtök bádogos?-nézte Voincent vértjét Wihs, a donna szája elé tette a kezét, nem akart voigyorogni.
-Nem bádogos itt senki. Vincent lovag-magyarázta Trixi.
-Ó, és az mi?-könyökölt az asztalra a férfi, trixi pedig csak tátogott, segélykérőn nézett Castorra.
-Az a széparcú zenész!-próbálta elterelni férje figyelmét felesége.
-Derék, de elébb tudni akarom, mi az a lovag.

Essék bárhogy később mind beszélgetés, mind zene tekintetében, kiderült, sokan vannak egxy lakra. Viszont Wihs úr tudta mi a teendő: Tyciant a szomszédnál helyezte el, ahol egy özvegyasszony lakik a fiával. Így a kőzettudós halk szavún megköszönte az ételt, a többiektől a rövidke utazást és távozott.
Nem sokkal utána az úr Cilát meg Milát abajgatta -egyszerre akarta két macska az ölébe mászni, de az nem tetszett az öregnek- amikor nyílt az ajtó és megérkezett az, akirfe vcártak.
-Dina, az apád úristenit, majdnem besötétedett! Merre bóklásztál?-egyszerre volt ebben aggódás meg haragvás is.
A nevezett kócos, hosszú ősz! hajú teremtés volt, arcra olyan 16-17, s elképesztően volt felöltözve: nem viselt lábbelit. A lila bőre dacolt a hóval. Egy vékony inget megy egy kopott nadrágot viselt és hihetetlenül sovéány volt. Ha arca nem lett volna lányé, bárki egy girhes srácnak nézi!
Ushna asszony összecsapta kezeit.
-Már megint elhagytad a kabátod meg a csizmáid?!
Dina félrebillentette fejét. Szemein látszott: ez a lány nem épelmájű, hanem csendes bolond...
-El, el, na vidd a kemencéhez, ha reggelre meghó', nem tudom mit csinálok!-törölte meg homlokát Wihs. Leveva sietett egy takaróval inához, a lány vállaira terítette. álmatagon botorkált a kemencéhez, ott meg odagömbölyödött, mint egy macska. Trixi homlokát ráncolva nézte:
-Beszélni nem tud?
-De, csak ritkán szokott. (Lev.)
-Mindig ilyen volt?
-Nem-hajtotta le szomorúan a feját Wihs-Talán olyan 7-8 éves lehetett, amikor üveges tekintettel, űzött vadként jött haza egy környékbeli kiréndulásáról. Azt hittük a többbi kislánnyal játszik, de kiderült, bújócskakor elkerült a többiektől...Eltévedt...Egész éjszaka imádkoztunk érte..reggelre pedig az előbbiek szerint jött haza, megőszülve...Ki tudja mit látott és mitől ment el az esze!-s az öreg meg a neje is a földre köpött. Leveva szomorúan vett elő egy mélytálat, hogy szedjen Dinának.

Leveva
Dina

[Jomadar]

(Somuris)

Ha a lovagot habozni látja, kisegíti:

- A lovag drága uram olyan szerzet, aki azért kóborol a világban, hogy a rendet és a tisztességet őrízze, a hölgyeket és a jóravaló gyengéket támogassa, a gonoszt vassal-tűzzel űzze. Képzelje csak el, mennyi bitang gazember szemét szúrja az ilyen, hát ezért is hordanak a lovagok ilyen ruhát, hogy ha akad olyan, akinek szemet szúr, és az vassal szívet is akarna szúrni, hát a penge pengjen ne ontson piros vért - ezért a vért. - most hogy felmelegedett, kicsit elkezd játszani vidáman a szavakkal. Reméli a helyieknnek sem idegenek a kópéságok.

Jó étvággyal falatozik maga is, és ha kérik, játszik is a hangszeren. Nyugodt kiegyensúlyozott dallamokat lejt, a tavaszi szél és a madárcsicsergés reménykeltő érzését próbálja megszólaltatni.

* Azért nagyon megnézném mi történt a lánnyal. Még az eszköz is megvan hozzá... - játszik el a gondolattal. Majd megbeszélem Trixivel *

[Castor de Vinter]

Castor önfeledten tömi a fejét, egyrészt a pörkölt jobban leköti, másrészt úgysem ért a társalgásból semmit. //Off: gondolom Messala evés közben nem tud fordítani...//

De mikor a fehérhjaú lány belép, Castor végigméri és megakad a torkán a falat, hörögve, fuldokolva köhögi fel a kenyeret és közben Messalát böködi, és közös nyelven, két cigányútra ment falat között dörmögi:

-Messala!!! Ez ő!!!- és nyel mág vagy kettőt hogy lemenjen a falat. Nagyot köhög és izgatottan mondja párjának:

-Tudod! Messala ez az a lány!!! Már a hajón is mondtam neked: Egy éjjel a házadban a párkányról szedtelek le. Alva jártál és beszéltél. Megjegyeztem amit akkor mondtál. Szó szerint így szólt:
"..fagyott hidegben még cipõt sem viselt, s még sem vitte el a tüdõvész...Azt hiszik hogy õrült, pedig csak anyja vére marja ereit s két világ közt szaladoz..."

-Messala ez ő! Még mondtad is akkor ott a hajón, a Vasszűzön, hogy nem nagyon van, aki visszamondja, mit hablatyolsz ilyenkor...De többnyire nem valós dolgokról szoktál, hanem...látomások ezek...nem a családodról és nem magadról. Azt mondtad, akit ekkor láttál álmodban, az egy nagyon vékony lány volt, olyan 13-14 éves, fehéres-õszes hajjal, üveges szemekkel...

-Ez az a lány Messala! Nem őt láttad az álmodban?

[Alauron]

(Hanas)

Leveva nagyon szemrevalónak látszik a nomád szemével, így többször rápillant. Sokkal inkább, mint a másik leány aki számára olyan mint a régi megtébolyodás szélén álló sámántanoncok: felhős tekintettel jártak-keltek hónapokig, míg a szellemek el nem döntötték mi lesz a sorsuk, elfogadják e őket ifjúsámánnak. Habár nem látott egyet sem a régi sámánjelöltek közül valahogy úgy képzelte el őket, mint most látta Dinát.
-Úgy látszik nem erre a világra figyel éppen, sokkal inkább az Alsóbb Országokra.-Jegyzi meg.

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld, Trixi nevelőszüleinél
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, késő délután
Résztvevõk: mindenki Tián kívül
_________________________________________

Wihs urat elszórakoztatta a dalnok szófűzése, mosolygott. Vincent jobb híján bólintott rá, de azért látszott, kicsit a szívére vette, hogy nem egyértelmű, mit képvisel egy lovag. Messzire vetődött szülőföldjéről...
Mikor zene tölti be a helyiséget, Leveva és Ushna asszony is leül. Dina kanalazni kezdte az ételt, elég mohón. Senkire nem nézett.
Messala hunyorogva nézett a lányra.
-Így már értem mért tartom olyan ismerősnek, mintha már láttam volna. Igen, a homályos álomban...Még jó, hogy te a szöveget megjegyezted, mert én...-tárta szét kezeit- sose.
-Bár idősebb mint 13-14, de ennyit szabad tévednem, nem igaz? Jó, de mért fontos? Egybeesés. De a hasznát nem látom-tette fejét a férfi vállára.
Dina az evés után halk szizsegő hangot adott ki, mire a cirmos macska odament hozzá és mellé gömbölyödött. Simogatta keveset, dorombolni kezdett, majd megszólalt sajátos éles hangján:
-Kokonor megtalálta a feleségét és már el is hálták a nászt.
A felföldiek megrökönyödve bámultak rá.
-Hogy?-kérdezett rá Trixi.
Ám Dina simogatta tovább az állatot...

[Jomadar]

(Somuris)

- Ó ezt a nevet már hallottuk. Ki is ő? Mesélnének róla a messziről jötteknek?

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld, Trixi nevelőszüleinél
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, este
Résztvevõk: mindenki Tián kívül
_________________________________________


-Kokonor nem egy név, hanem egy rang-dúdolta a lány, közben macskázott. Ushna asszony teljesen meg volt döbbenve.
-Honnan veszed?-hajolt közelebb Dinához Leveva.
-Ez a bolond lány kokonorról beszél...hogy megnősült és hogy nem is ez a neve,hanem csak a rangja-súgta Castornak Messala. Olyan érdeklődő arcot vágott, mint azok az emberek, akik szellemidéző hétvégi körökbe járkálnak misztikát majmolni. Csak hát az ilyesmi Ynev nagy földjén lehet, nem csak majmolás...
Dina vállat vont és mosolygott. A macska nyújtózott egyet, körmeit kieresztve.
-Hónak jégnek magas ura, hegyormoknak hűs királya, neve számos, nem egy, három, a fagy nyelvén elárulom...
-Na, megint elment az esze. Anyjuk, fektesd le, nem szeretném, ha riogatná a vendégeinket az agymenésével-morgott az öreg.
-Pedig érdekes dolgokat mond...-motyogta Messala, Vincent kétkedve méregette a lányt. Trixianna az állát simogatta.
-Megnősült?...Kit vett el...?-kérdezte halkan magától, nem is várt senkitől választ. Ám miközben Leveva felhúzta Dinát hogy a fekvőhelyre vezesse, elmosolyodott:
-Nem ember ő, neje sem ám, hosszúhajú fán lakó lány, , messzi vidék múlt szülötte, nemsokára meglesz terhe!
-Ssss! Csitt legyen most már...-súgta Leveva a fülébe.
Messala Somurisra nézett:
-Csak nem...?

[Jomadar]

(Somuris)

- Túl nagy az egybeesés.

- Kérem ház ura és úrnője, hagy mondja el e lány, ami a nyelvén van már. Nem ártott senkinek, miért ágyba dugni, mint rossz kisdedet szűk járókába? Szavai még ha nem is valók, fülemnek olyan színes világ képét festik, amikről egyes - meg kell mondjam meglehetősen elismert - vándorkomédiások az égre és földre esküsznek igazukat bizonygatván.
- És milyen szerzet az a kokonor? Árt vagy óv? Nyájas vagy zord? Épít vagy rombol?

[Castor de Vinter]

A dwoon is felkapja a fejét:

-Megtudhatnám miről folyik a diskurzus? - kérdi érdeklődve.

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld, Trixi nevelőszüleinél
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, este
Résztvevõk: mindenki Tián kívül
_________________________________________

Messala eddig csak azért nem fordított hűségesen, mert úgy lekötötték a hallottak, hogy megfeledkezett róla.
-Oh, hogy? Mi? Hogy miről beszélünk? Öhm...Dina, a hibbant lány...közölte, hogy kokonor vagy kicsoda, akiről Tia a hajón is beszélt, megnősült és csakhamar...hm...nejének terhe is lesz. Öhm, megkérdeztük, ki az a kokonor, erre közölte, ez csak egy rang, és...szavalt itt egy csavaros versikét, hogy hegynek meg fagynak ura, meg három neve van, de a fagy nyelvén, s a felesége sem ember, hanem fán lakó hosszú hajú lány...Üssön belém a mennykő, de Tiáról semmi hír.Ő meg elf, az elfek azt hiszem fán laknak és Tiarren haja igen hosszú...Neki voltak fura álmai, s valami titokzatos szeretője...Csak nem ennél a hegyikirálynál van s...hömm, férjhez ment? Ez rettentő bizarr. De az is, honnan tudhat ilyesmiket egy elmeháborodott...-s előkerült a nő egy rossz szokása. Rágni kezdte a körmét.
-Kifárasztják ezzel Dinát. Nem tartom jó ötletnek és helyesnek, hogy segítik elmélyíteni a háborodottságát. nem kell izgatni is még a beteg fejét-ingatta fejét Ushna asszony. Ura rosszkedvűn kotort pipája után, hogy rágyújtson.
-Kokonor a vasorrúakra vadászik...így óv...de aki kéretlen lép földjére, annak árt...Övé a jég, beszél velük...S azzal hol épít, hol rombol...-motyogta Dina, miközben bebújt takarója alá. Aztán csúfondáros hangon megint szavalni kezdett:
-Nem ember, egy ivelen, sose járt még idelenn, mégis ellát messzire, szíve nem hajl' semerre.
Messala felfüggesztette rágását.
-A dalnok megkérdezte, miféle ez a kokonor, azaz gonosz-e vagy sem...A lány szerint a vasorrúakra vadászik, de aki a területére lép hívatlan, az megjárja. A jéggel foglalkozik, s azzal hol épít hol rombol...Na, megint versel...Tiszta őrület...Hm, kokonor nem ember, hanem idelen...jaj, nem, ez valami idegen szó, nem jegyeztem meg. Hm, messzire ellát...szerintem semleges...Azaz ezt jelentik a sorai...castor, ennek se füle se vége-biggyeszti le ajkait.
-Érdekes amiket mond, de egy bolond szavát sose hallgatnám meg komolyan-fonja össze karjait Vincent.