KM: Castor de Vinter
Résztvevok: Mindenki
Esemény: Prológus
A kalandban szereplő JK karakterek:
1. Xue Fong Chiein-Li wri Krilessagor /Yvett de Crei/
.....
//Off: A többiek beérkezése folyamatban....

________________________________________________________________________________
Prológus:
A késői szerelem
A Quiron-Pentád. Csak így emlegtik a Quiron tenger déli partvidékén azt az öt városból álló térséget és annak vonzáskörzetét, amely –nyugodtan állíthatjuk- a legmeghatározóbb politikai erő a térségben.
Aki Ynev térképére néz láthatja hogy ha egy egyenes vonallal ezt az öt várost: Yankar, Daerim, Alcara, Dsidon, és Keanor-t összekötnénk; éppen egy ötszöget kapnánk.

Ennek az ötszögnek a legszebben ragyogó „ékköve” és legjelentősebb városa Yankar.
Yankar városa, a száműzött toroni Nemesi Házak menedéke, s mint ilyen, nem is szerepel a hivatalos toroni földabroszokon. A pezsgő életű, intrikákkal átszőtt városban mindennaposak a Házak közötti összetűzések és az anyaországban is bevett szokásnak számító manipulációk. Az Ezüst Arcok Városa kis létszámú, de remekül felkészített zsoldoslégiót tart fönn; ez a Yankaraon, amely hatékonyan gondoskodik a rend fenntartásáról a Pentád területén. Az öt városból álló szövetség politikai és gazdasági stabilitásával emelkedik ki a térség államai közül. Közülük is a legtekintélyesebb Yankar, mely afféle concordiával tartja függésben a másik négy várost. (Ez persze nem akadálya Yanakar és a négy város közt időnként fellángoló háborúskodásoknak.) A Pentád területén megdöbbentően magas az idegen népcsoportok aránya; élnek itt száműzött gorvikiak, dzsadok, északról idetelepült zsoldosok egyaránt. A keveredés oka egyebek között az, az egészen a legutóbbi időkig többé-kevésbé használható állapotban lévő két térkapu, amely közvetlen összeköttetést biztosított Haonwellel, illetve a délvidéki Erone hercegséggel.
A Yankaraon magának a Yankari Légiónak a neve. Ezt bizton állíthatjuk: Ynev legkeményebb zsoldoslégiója.

Hogy nem emelkedtek világméretű katonai erővé annak egy oka van: kevesen vannak. A Légió létszáma hagyományosan 21*21 azaz 441 Veteránból és hússzor ennyi kiképzés alatt álló, újoncként kezelt zsoldosból áll. Azonban ne becsüljük le ezt az alig tízezer főnyi haderőt. A Légió hírhedten hatékony kiképzése az egyszerűség alapelvét követi, zsoldosai elsősorban a gyalogharcban és a tengeri ütközetekben jártasak. A légiósok általános felkészültségére jellemző, hogy a Yankaraonban hagyományosan elhanyagolt fegyvernemnek tekintett lovasharcban is számtalanszor futamították meg Daerim Ezüstlovagjait és Vanquesa Vészhozóit egyaránt.
***
Groad Werhorian csillaga emelkedőben volt. A hatvanéves veterán nem kisebb tisztségig vitte, mint hogy ő lett a Yankaraon Főparancsnoka és a Város kormányzójának helyettese; illetve a „marsall”-ja.
Sok szempontból megnyugtatóan alakultak a dolgai. A gyermekei felnőttek és szép sikereket értek el a választott pályájzukon, ennél is fontosabb, hogy Groadot –vén fejjel- de újra megtalálta a szerelem.
Rokonai, barátai, ismerősei óva intették a nála 35 évvel fiatalabb nőtől. Idegen volt, nem tudták honnan jött, de láthatólag megédesítette a veterán légiós napjait, olyannira, hogy eldöntötte. A 40 éves szolgálati évének évfordulója alkalmából rendezett díszfogadáson bejelenti: eljegyzi az új asszonyt és megtartják az eljegyési ünnepséget.
Hogy ki volt a titokzatos nő; arról a legártatlanabb tévhíresztelésektől a legmocskosabb rágalmakig minden közszájon forgott Yankar népének körében. A város második emberének leendő párja olyan téma volt, ami kifogyhatatlanul izgalmas perceket szerzett a szennyes pletykákat oly nagyon szerető köznépnek. A közelgő eseményről beszéltek a piacon, a borbélynál, a füstös kicskocsmákban és a tiszti kaszinókban egyaránt.
És az ünnepség kitűzött időpontja egyre közeledett, a meghívottak várták ezt lelkesen, a körön kívűl maradottak pedig ajakbiggyesztve fitymállták a sok „urakhoz dörgölödzőt” akik szerét ejthették, hogy bejuthattak a teljes yankari elitet fevonultató zártkörű „úri-muri”-ra; és inkább megbeszélték hogy a kocsmárosné halotta-e már, hogy az új asszony tulajdonképpen egy üldözött vérivó, aki hetente…mit hetente…naponta embervérben fürdik…Ó szent együgyűség!
A négy Kalndozó nem ismerte egymást. Soha nem találkoztak, csak egyvalami kötötte őket össze: mindannyian Groad Werthorian meghívott vendégei voltak.
Ki Yankar kriminális állapotban lévő térkapuján, ki lovon, ki pedig a tenger felől lépett a Quironiera gyöngyének számító intrikákkal és hatalmi harcokkal fertőzőtt városba…
//Off: Ez csak egy Prológus, kérem a JK-kat NE reagoljanak erre a hozzászólásra, ez csak az alapállás vázolása, ezután fog indulni a kaland, mindenkinek személyre szabottan fogom megkezdeni.//