Utcák, sikátorok

[Rayvanur]

Gorgun

Ahogy lassan bicegünk az ember áradatban kezd kissé terhesséválni az állandó figyelem. És ha a megjegyzéseket nem is értem azért az arcokról még leolvasok egysmást. Az emberáradat egy nagy térre ömlik ahol aztán végképp elveszettnek érzem magam. De meglátok a kútnál egy egy hasonszőrűt hát felé indulok el hátha beszéli a nyelvet. Mikor a közelébe érek meg is szólítom:

- Üdvözlöm uram. Remélem ön érti amit mondok?! Nem látott erre valami ispotályt? (Közben rántok egyet a lecsúszni készülő férfin) Igen sürgős lenne.

[Cadoras]

Elgondolkodva nézek Tai-ra, ahogy belekezd, de amikor az örömszerzésről hallok, meglepődök, s alig hallhatóan mondom ki: - Örömöt... leljen?
Kettőt pislantok, majd kissé elmerengek, ahogy hallgatom.
<Miféle örömöt lelnek vajon eme helyen?>- Bár mindenképp kellemes társaságban lehet részem - amikor rájövök, hogy hangosan kezdtem gondolkodni, hirtelen körbenézek, arcom kissé elpirul
- A tea, oh... nos... én is megfeledkez...
- Hogyan tehetné...? és ekkor arcom tényleg vörösebb lesz- hát... így is eléggé lefoglalom, nem koncentrálhat mindenre...
Idegesen fészkelődni kezdek.
Amikor az idegen beléptére Tai elfordul, kissé megkönnyebbülten fújom ki a levegőt, majd lopva én is a belépőre pillantok.
<A link igen meggyőző volt Tairól >

[Nibur Sakraf]

-Hm....Nehéz életed volt neked is látom. De itt akkor bajtársakra leltél nem igaz?
Követi a gyereket, jól megjegyezve az utat, eközben próbál az épület alaprajzára következtetni. Ő is biccent a többi gyerek felé, mikor elhaladnak mellettük.
-Lássuk azt a mestert. Ha már ilyen messzire hoztál.
Mondja, mikor elérnek az irodához.

[Dorio Racchini]

//Lorin, Hideki - halljátok/látjátok, mit mond/csinál a másik, ezért olvassátok el a másiknak szóló hsz-t is. Ha kivétel lesz, azt külön jelzem majd.//

(Lorin)

- Én Taiara vagyok. Tai - mutatkozik be a nő. - Nyugodt szívvel mondhatom, hogy a legjobb helyen jár. Szállással is szolgálunk... többek között.
Alig észrevehetően küld egy pillantást a vendégek felé - legtöbbjük rólad nem is vesz tudomást, annyira elfoglalt, bár a pultnál ülő férfi rádtekint -, aztán rádkacsint.
A nő akit köszöntesz, átül a pulthoz, míg a fogadósnő feléd fordítja figyelmét. Ő pedig a pultnál ülő férfit szólítja meg.
- Elég bő a választékunk italok terén, tehát ki vele, mit kíván!
Az utolsó szót kihangsúlyozza.

(Hideki)

Mivel Tai épp az új betérővel foglalkozik, az eddig háttérből figyelő nő úgy dönt, hogy egy kicsit közelebb kéne húzódnia hozzátok - vagy inkább hozzád.
- Azt mondtad, varázskapun át érkeztél? - kérdi tőled mindenféle udvariaskodás és bevezető nélkül. - Milyen az? És hogy működik? Még sosem láttam... Biztos nagyon érdekes lehet.
Bármennyire is próbál kérdeklődőnek tűnni a nő, mégis látszik rajta, hogy igazából nem a térkapu érdekli.

//Nem írtál még kinézetet:P//

[Dorio Racchini]

(Gorgun)

Törpuram már-már annyira furán tekint rád, hogy szemhéjai úgy összeszűkülnek, mintha nem is lennének. Már kezdenéd azt hinni, hogy azért tekint rád így, mert ő sem érti, mit mondasz, amikor kinyitja a száját. De aztán becsukja, és egy kicsit még jobban megszemléli a fejed.
- Nagyon nem tűnsz törpnek, ahhoz kicsit nyúlánk vagy és nem elég erőteljesek az arcvonásaid - feleli neked anyanyelveden és még mindig ugyanolyan gorombán méreget. - Fura vagy... - Aztán áttéved a tekintete a "cimborádra". - Határozottan fura... - folytatja gyanakodva. - Törp nyelven szólsz és törp fegyvert viselsz. Na meg aztán... csak nem összeverted azt a szerencsétlent és most...
A szavaiba egy kiáltás hangja szól bele, melyre odakapja a fejét. Egy férfi kiáltott valamit oda a törpének, aki erre bólint, az ujjával feléd bök és valamit visszaszólsz számodra érthetetlen nyelven.

[Dorio Racchini]

(Grik)

A kopogtatás után néhány feszült pillanatig néma csend telepszik rátok, aztán halk, puha és egyenletes léptek közeledtét halljátok az ajtón túlról. A kilincs lesüllyed, és az ajtó nyílásában egy nő jelenik meg, fekete kelmékbe burkolózva, mintha gyászolna. A fiú lesüti a szemét előtte.
- Rix - mondja mézes-mázas hangon a gyereknek. - Már vártalak, bújj be!
Aztán rád tekint a nő, érdeklődve, de kérdését Rixhez intézi.
- Ugye elmeséled, kicsoda az új barátod?
- Igen - feleli Rix, de nem néz a nő arcába.
- Rendben, akkor gyertek csak beljebb!
A nő kitárja az ajtót és egy kellemesen berendezett - ám árvaházhoz mérten kissé túlzottan "megfizethetetlen" - iroda tárul elétek, hatalmas ébenfaasztallal és hozzá illő fekete, faragott, magastámlájú székkel, és bár nem látod az asztal lapjától, de biztos vagy benne, hogy kellemesen puhára van kipárnázva az ülőrésze.
Az asztalon papírkötegek, tintatartók és írótollak hevernek szigorú rendben, a falak mentén pedig a többi bútorhoz illő könyvespolcok sorakoznak.

[Lorin O Krell]

(Lorin)

-Nos, egy kupa bornak örülnék most legszívesebben. . Nem, nem inkább legyen egy kancsó! És örülnék valami harapni valónak. Hogy az mi legyen azt önre bízom-mosolyog a nőre, majd odaad két ezüstöt- A többit a szobára.

Leakasztja hátáról a hósszúíjjat hogy ne azvarja a mozgában és maga mellé támasztja a pultnak. Leül az egyik székre, és feltérképezi a jelenlévőket. Fél füllel még hallgatja a mellete ülők beszélgetését.

<<Istenem de szépek erre felé a nők, ... ... aszem nagyon sokáig fogok maradni...>>

[Cadoras]

<Hideki>

Tairól a nőre nézek, majd vissza. Láthatóan megzavarodom kissé, tán lehelletnyit el is komorodok
//Tán kissé csalódott is, hogy a fogadósnő nem szentel neki több figyelmet, de ezt magának sem vallaná be //
- Igen, a térkapu...nos...varázslatos - habogok, s egy pillantást vetek a fogadósnőre, majd vissza- de tudja, magam sem próbáltam ki még soha.
- Olyan, mint egy örvénylő tükör, mely új világot mutat nekünk.
- Esetleg érdeklik az ilyesmik? Kissé szédítő a használatuk.
//Akárcsak a fogadósnő. Egyébként kinézetem a karakterlapomon//
//http://xxxnewcultqueenx.deviantart.com/art/Orochimaru-42765584//

[Nibur Sakraf]

(Grik)

Feszülten várja, hogy ki bukkan elő az ajtó mögül, de amikor meglátja a nőt, meglepetése kiül az arcára. Mindenre gondolt, akár még egy inhumán lényre is inkább, mint egy nőre. Gyorsan leplezi arcvonásit, remélve, hogy senki nem vett ebből észre semmit.
-Kezét csókolom szép hölgy!
Üdvözli a nőt, közben felfigyelve Rix hirtelen támadt alázatára.
<Nagy befolyással bírhat a nő az itteni dolgok folyására>
Gondolja, majd ő is követi Rixet
<Szép iroda...utoljára a céh mesterénél láttam ennyi pompát...egy ilyen helyhez túlzottan is szép...>
Gondolataiba mélyedve megáll félig Rix mögött..mintha félénk lenne, majd onnan követi az eseményeket. Kerüli a nő pillantását, inkább kísérőjére szegezi tekintetét, vagy a szobát méri fel még jobban...és ha már itt tart azért körbepillant relytett rekeszek, ajtók után kutatva szemével.

[Rayvanur]

(Gorgun)

- Igen egy törpnek kicsit talán fura vagyok. De a nevem talán ismerős Gorgun vagyok a törplelkű. Tarin bányáiból. És ez itt nem a barátom, csak egy szerencsétlen akit éppen ispotályba vinnék.

Válaszolok neki és közben figyelmen kívülhagyom azt hogy mással is beszél rólam.

[Dorio Racchini]

(Lorin)

- Azonnal hozom a bort - mondja Tai és magadra hagy. A pult mögötti ajtóhoz megy és el is tűnik. Helyette egy fiatal lány jön ki az ajtón, kezében ezüsttálca, rajta kis porceláncsésze és hozzá tartozó kancsó, melynek kiöntőjéből gőz száll fel. Óvatosan fogja a tálcát és lerakja a melletted ülő férfi elé, aztán visszasiet.


(Hideki)

- Szeretem a szédítő dolgokat - feleli a nő, de leplezetlen tekintetéből ítélve nem biztos, hogy a térkapukra gondol.
Közben végre megérkezik a teád. Egy még szinte gyermek leány hozza ki és teszi eléd egy kis ezüsttálcán a gőzölgő porcelán kancsót és az üres kis csészét, miután Tai elment a pultszomszédod kancsó borát intézni.
- A forró dolgokat is nagyon szeretem - jegyzi meg melletted a nő.

[Dorio Racchini]

(Grik)

A nő előremegy a szobában, és elhelyezkedik a székén, mint egy királynő a trónján. Rix csukja be az ajtót mögöttetek.
- Szóval? - intézi a kérdést a nő a fiú felé, miután már benn vagytok és egy kicsit közelebb mentetek a hatalmas asztalához. - Akkor ki vele, mi a történet!
A fiú eléggé meg van szeppenve és kérdőn - mintegy engedélyt kérőn - a nőre tekint, most először, mióta bekopogtatok az ajtón.
A nő bólint egyet, mire Rix belekezd.
- Menekültem, mert rajtakaptak. Ő pedig rossz helyen volt, rossz időben. Nem akartam bajba sodorni, így magammal hoztam.
- Merre? - kérdi a nő szigorú tekintettel.
- Az... az alagúton át.
Hosszú, feszült csend következik, végül a nő vesz egy jó mély lélegzetet, lehunyja a szemét és úgy folytatja.
- Meglátott valaki más?
- Azt hiszem nem - mondja egy kicsit bizonytalanul a fiú.
- Jó - hangzik a rövid válasz. - Ugye tudod, hogy most büntetést érdemelsz?
- Igen, Mester - most először használja a fiú ezt a szót a nő előtt.
- Helyes! 10 pálcasuhintás a többiek előtt. Hogy jól az eszükbe vésődjön, hogy ne kövessenek el hasonló hibát.
Rix csak bólogat szomorúan.
Eközben te végigjárattad a tekinteted a szobán, de titkosajtót nem fedeztél fel. Vagy nincs a helyiségben, vagy túl kifinomult és jól elrejtett azokhoz képest, amikkel eddig dolgod volt.

[Dorio Racchini]

(Gorgun)

- Törplelkű? Rendkívül fura... Nem hallottam még rólad, tán túl rég volt már a távozásom. Ó, de milyen régen is - elvigyorodik, aztán odaszól a másik férfinak valamit, az pedig válaszol.
- A barátom azt mondja, van itt a közelben egy hatalmas Ellana-szentély... Fújj, szakálltalan nők - ékeli közbe gondolatát. - Ott tudnak rajta segíteni. Csak borsos az ára.

[Cadoras]

<Hideki>

Érdeklődő tekintettel fordulok a nő felé - A forró dolgokat? De hiszen nincs is hűvös odakint. Talán melegebben kellene öltözködnie.
<Szegénykém, biztos beteg, hogy ily melegben is fázik!>
//Ezt a naív karaktert!//

[Nibur Sakraf]

(Grik)

<Milyen kevély egy nő...hm...vajon mit tenne, ha nem csak egy gyerekkel állna szemben...>
Fut át a gondolat Grik agyán
<Ahogy az ősi kahrei mondás is tartja...a gépezet csak olyan erős mint a leggyengébb fogaskereke. Ha pedig az egyik elem elromlik az nem a gép hibája, hanem azé, aki összerakta.....>
Ugyanakkor nem tetszik neki, ahogyan a dolgok alakulnak...nem jó tudomást szerezni egy tolvajcéh titkos bejáratának hollétéről.
Khmm.....
Köszörüli meg torkát
-Elnézést szép hölgy...Nem akarnék útban lenni, úgyhogy ha lehetne én távoznék is. Már várnak otthon.
Persze arcán továbbra sem látszanak gondolatai. Ezután kérdőn tekinget körbe...a nő pillantásait továbbra is kerüli.