Utak, ösvények, csapások

[Ichigo]

Lerion con Hamal

*Reggel felébredve örömmel látom, hogy megvan mindenem. Kitekintek az ablakon, hogy lovam is megvan-e, de megnyukszok, amint meglátom. Felkelek, felöltözöm, a vértemet még nem veszem fel és kinézek a konyhába, hogy a vénlány mijót csinál.*

[Terda Radovik]

JK: Lerion con Hamal
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Erone határától
Időpont: reggel



*A vénasszony edényeket pakolgat az egyik szekrényből az asztalra. Főleg agyag edények, de látsz néhány vas lábast is.
Amikor kikukkantasz és észrevesz téged, szinte egyből elkezd kárálni az idétlen nyelvén. A fene tudja, hogy mit akarhat…
Mindenesetre mutogat kifelé, meg rád…*

[Joe Lyon]

/ Hart Al Arten /

* Ranti szavait hallva a lányra pillant ismét futólag. Megnézi annak ”farát”, testalkatát, miközben az kiszolgálja a „vendégsereget”*

<… Hmmm… Akkor egy gorviki fattyú mátkája a kicsike! Jó lesz odafigyelned Hart! Itt a felszarvazott férjek, szeretők élethosszig tartó vérbosszút fogadnak! …>


* Darton felkentje, egy fél mosollyal nyugtázza, hogy nagy végre, főtt étel kerül tányérjába. Pár pillanatig „szemezik” az elé rakott sűrű levessel, majd Rantira szól.*

- Egyél, amennyi csak beléd fér! Gondolj arra, hogy lehet, jó pár napig, csak szárított hús jut majd kosztul! * Miután a fiú enni kezd, a lovag is nekilát. A számára fűszeres étek mellé, több kenyeret eszik, mint azt tenné máskor, saját „földjének” ételeihez, de azért jól belakmározik ő is. Az utolsó cseppig, tésztáig eltakarít maga elöl mindent, majd hátradőlve jóleső érzéssel telítve „figyel kifele fejéből”. Amikor a kocsmáros leszedi a tányérokat, bólintással, s széles mosollyal adja annak tudtára, hogy ízlett neki a kaja. A fiú szavaira azonban egy pillanatra eláll a lélegzete. Előre hajol, z asztalra támaszkodik. Arcára unottságot próbál erőltetni, de agya kattog ezerrel.*

<… Oh, hogy Darton szakassza erre az egész bagázsra az eget! A krán köves ménkű csapjon szét köztük! …> * Nyel egy nagyot, majd tovább pörög az agya.*

<… Pfuuu, remélem nem azt a szart mérgezték meg amit az előbb két pofára zabáltam!? Én még valahogy, talán túlélném, de Rantinak esélye sem lenne!? Ha kiderül, a kocsmáros lelke Orwella poklában fog kikötni, kizáratva az örök körforgásból! Most már késő ezen töprengeni! Ha lemérgeztek, úgyis hatni fog lassan, s én megpróbálom leküzdeni a kort, de Rantinak akkor vége! Nincs hatalmamban másokon is segíteni! Hart! Hart! Hart! Jobban figyelj máskor, ha egyáltalán lesz olyan, hogy máskor! Gorvikban vagy, nem valami pyarroni porfészekben, ahol a nép olyan, mit a birka!…>

* Pár pillanatig gondolataiba merülve üldögél, majd miután, ha nem érzi esetlegesen a méreg hatásait, áttekint óvatosan a másik asztalnál ülő bőrvértesekre. Most már jobban szemügyre véve őket. Megvizsgálva fegyverzetüket, megpróbálva felmérni azok harci képességeit. Azonban, hogy ne legyen annyira feltűnő a dolog, a fiúhoz szól kimérten.*

- Mond meg a fogadósnak, hogy hozzon még abból a vörösből!

[Ichigo]

Lerion con Hamal

*A banya károgását nem szivesen hallgatom ,ezért inkább felöltöm vértemet, és elhagyom a házat a lovammal eggyütt. De hasam jelzi hogy éhes*

<No ideje lenne megreggelizni. Vissza kéne menni abba a kocsmába vagy hova és kaját kérni. Utána meg megkérdem ezt a Zacharát vagy kit, hogy honan szedte a rowoni ezüstöt. Bár nemtudom még hogy...>

*Azzal elindúl a kocsma felé*

[Terda Radovik]

JK: Lerion con Hamal
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Erone határától
Időpont: reggel



*Gyorsan összekészülődsz, felnyergeled a lovad, és visszamész a kocsmához.
Bemész, látod, hogy nincsenek vendégek. A pult mögött egy nagydarab, de nem igazán izmos, középkorú gorviki férfit látsz. Egyszerű ruházata van, derekán egy kék kötényszerű valami van. Amikor meglát felvonja a szemöldökét, és vartyog valamit a nyelvén.
Mutogatva elmagyarázod, hogy enni szeretnél. Ő helyet mutat neked az egyik asztalnál, és a pult mögött lévő kis ajtón keresztül kimegy.
Nem kell sokáig várnod, amikor visszatér egy tálcával, amin szalonna, ecetes hagyma, friss cipókat látsz, és egy kupa bort. Magyaráz valamit, majd látván, hogy nem érted mutogatni kezd. Öt ujját mutatja feléd, majd a saját tenyerére mutat…*

[Terda Radovik]

JK: Hart Al Arten
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Erone határától
Időpont: koraeste



*A kocsmáros éppen a hátsó szobában lehet, mert nem látod. Ranti odamegy a pulthoz, és a lánytól rendel. Az gyorsan előszed egy kisebb korsót, és hátra megy ő is. Ranti kicsit vár a pultnál, majd visszatér hozzád. Rádnéz, és nyugodt hangon szól:

- Na nem tudom, hogy mi lesz, de valami olyasmit hallottam a katonák felől, hogy hamarosan érkezik valami erősítés…

*A lány hamar visszaér a korsóval, és kihozza nektek. Az egyik katona beszól valamit neki, mire a lány is visszaszól. Leteszi elétek a korsót, rádmosolyodik és visszamegy a pult mögé.*

[Joe Lyon]

/ Hart Al Arten /

* A lovag miután felmérte az erőviszonyokat, s jól szemügyre vette a három férfit, azok fegyverzetét. A visszatérő Ranti szavait hallva „egyik fele” megnyugszik, de másik fele égető érzéssel tölti el.*

<… Pfuuu! Úgy tűnik a mérgezést megúsztuk! Ezek nem fortéllyal akarnak tőlem megszabadulni, hanem erőnek erejével! …>

* Még mindig nyugodtságot erőltetve magára, megvárja amíg a lány kihozza italát. Elfogadja azt, s egy félmosoly kíséretében bólint, köszönet képen, de szemeit kutatón a lány szemeibe mélyeszti. Hátha „meglát” bennük valamit. Félelmet, izgatottságot, feszültséget. Hartnak az a megérzése támad, hogy a fogadós és a lány is sejti mi készül itt..*

<… Biztos tudják, hogy jön az erősítés! Vagy nyakig benne van a csapos is a dologban, vagy csak nem mer ellenszegülni a helyi fegyvereseknek, s inkább hátravonult, hogy kimaradjon az egész balhéból! Érthető! Én sem hiszem, hogy belemernék szólni a nagyok dolgába, ha egy „röghöz kötött”, fogadóval rendelkező ember lennék, aki ebből él, de hát én nem az vagyok, hanem Darton felkentje! Akinek a helyett, hogy a fogadós sorsán jár az esze, inkább azon kellene töprengnie, hogy a frászba kerüljön ki ebből a slamasztikából! Itt ezzel a hárommal még talán elbírnák, de ha összeverődnek itt nekem vagy 10-n,15 –n, akkor esélyem sincs!…>

* Mint aki csak a friss levegőre vágyik, magához ragadja kupáját, majd elindul a kijárat felé. Fél szemmel a bőrvérteseket figyelve. Ha azok esetlegesen mozgolódni kezdenek, nyomban megpördül, s az asztalukat rájuk rúgja, majd akit esetleg nem „terít telibe” az asztallap, s a közelében marad, boros kupájával próbálja pofán vágni. Simán, egyszerűen arcába vágva támadójának, az ivók eme gyönyörű, több célt szolgáló tárgyát.*

// Off: korsó: TÉ:47+ 72 (dobás)=119 sebzés: ( 4-et dobtam) azaz: 2+3 (erőbónusz) =5 //


*Persze, ha a férfiak ülve maradnak, s nem mocorognak feleslegesen, akkor Hart kilép az ajtón, közben intve Rantinak, hogy kövesse. Kiérve a kocsmából, határozott parancsokat oszt a fiatal fiúnak.*

- Ranti! Eredj a lovakért! Ott az, a negyedik ház, hol tartják őket! Mond, hogy én, küldtelek, Stendardo új tulajdonosa! Az öreg, egyből tudni fogja, hogy igazat beszélsz! Még egyszer mondom: Stendardo új tulajdonosa! Azonnal nyergeljétek fel a lovakat, s ne csodálkozz, ha nem a régi hátasodat adja ki a figura! Elmesélem majd később a történetet, de most nem érünk rá! Azután hozzátok ide annak a háznak a takarásába őket! * Int a fejével, a fogadó melletti épületre.* Én addig összerámolom a holminkat! * Gyors elveszi Rantitól a szoba kulcsot, majd még utoljára, a fiú szemébe fúrva tekintetét határozottan megszólal, szavaiból semmi féle félelem nem árad. Határozottság, önuralom önti el Daron felkentjét.*

- Ha csata zaját, fegyverek pendülését hallod, s szorult helyzetben látnál akkor vidd a két lovat a városon kívülre, s ha egy fertályórán belül nem érnék ki a faluból, akkor tiéd mindkettő! Eredj! Siess! * Adja ki útját a fiúnak, majd kimért léptekkel indul fel a lépcsőn, szobájuk felé. *

<… Job ez így! Ha túl hamar érne ide az erősítés, s én mentem volna a lovakért, Rantit egyedül hagyva, biztos felkoncolják! Így, ha minden balul is üt ki, akkor ő megléphet, én pedig ahány rohadékot lehet, magammal viszek a Shandinba!!!…>

* Kinyitja az ajtót, majd gyors mozdulatokkal összekapkodja holmijait, nyeregtáskáját.*

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

*Sebille egy hét elmúltával kapta meg a feladatát, hogy Hart Al Arten elhagyta a rendházat, s Gorvikba indult. A rend vezetősége úgy gondolták, hogy egyedül nem lesz képes megbírkózni ama zord vidéken feladatával, ezért Sebillét utána küldték.
Késve indulni valaki után, aki valószínűsíthetően megszállottan vágtáz előre a cél érdekében... komoly gond ez. Még a kikötőig elért Sebi viszonylag gyorsan, de ott bizony várakoznia kellett két napot, mert csak akkor indult legközelebb hajó Odrába. Mérges is volt ez miatt az ifjú paplovagnő. Türelmetlensége rányomta a két napra a bélyeget és számára iszonyú lassúsággal telt el.
A hajó út több mint fél hónaposra saccolódott, de valahogyan Sebi nem bánta. Régi idők emlékeit idézték fel benne, s az azon érzések is felszínre törtek. Egyet bán - amióta átesett a beavatáson nem látogatta meg apját, azt sem tudja, hogy él-e még egyáltalán. Ezen gondolat foglalkoztatta az első pár napban, majd miután megelégelte önön tehetetlenségét könnyű szerelést húzott magára és az eléggé leterhelt legénységnek szó nélkül elkezdett besegíteni. Amit persze nem néztek eleinte jó szemmel, de a gyakorlott matrózok szemeik hamar meglátták, hogy konyít valamit a nő a hajózáshoz, s van is benne testi erő a vitorla húzásához, így egy kicsit megnyugodván - természetesen a kapitány jóváhagyásával - de megmaradhatott a dolgos mindennapoknál.
Szerencséjük volt a hajó út alatt - Antoh a vizek istene kegyes volt hozzájuk. Egész úton jó szelet fogtak ki, s elkerülte őket a viharok tombolása. A hajó kapitánya szerint jó öt napot spóroltak így az utazással.
Sebi örült is ennek a hírnek - gyorsan átértékelte magában a helyzetet, már nem is volt annyira borúlátó. Úgy számolta, hogy olyan 2-3 nap előnye van így már hozzá képest Hartnak. Azonban az idegen vidéken ez még mindig sok - főleg, hogyha nyelvi korlátok, kultúra és egyéb helyi ismeretek hiánya akadályozza majd a kutatásban. De nem volt pesszimista. Tudta, hogy ő mindent megtesz annak, hogy a reá bízott feladatát elvégezze, s ha netán Urának más tervei lennének vele, hát áll elébe.
Odrából Gorvik felé vette egyenesen az irányt, és egyedül folytatta az útját. Sokan mondták rá, hogy bolond ezen a vidéken egyedül utazni, de ő csak legyintett minderre.
Úgy intéze útját, hogy az este egy fogadónál, vagy más szálláshelyen érje mindig. Nem mindig jött össze, olyankor gyakorta didergett a takarója alatt, mert nem sikerült éjszakára tüzet csiholnia melegedni.
Már nem számolja, hogy mennyi ideje jött el Odrából... nagyon rég.
Azt azért érzékelte már, hogy errefelé egyre kevesebb emberrel tud szót érteni és igen csak megnézik maguknak az emberek összesúgva, rámutogatva a háta mögött.*
<Hm... talán már láttak hozzám hasonló embert erre felé lovagolni... Úgy is esteledik, ideje valami fogadó után nézni. Ott talán valami információra is bukkanhatok ez ügyben. Végtére is nem minden napos jelenség erre egy maremita. Ha járt már itt bizonyára emlékeznek rá.>
*Azzal kicsit jobban megösztökéli a lovát, hogy mielőbb elérjen egy fogadót az út mellett. Bár ha nem talál, akkor bizony ismét csak a fázós éjszakázás vár rá, ugyan úgy mint tegnap éjjel.*

[Saggaras Zenir]

Ferron con Corwo

<Talán majd reggel vagy hajnalban a dög után nézünk, hogy kinek a háztájábó csörgött ide, és miért kell megtizedelnie az embereimte. Jó mondjuk Antonio, egyáltalán nem azok közül való aki kiemelkedésre itéltetett.>

*Kissé elbambul, majd Fogga kiáltását nem reagálja túl, de esze ágában sincs elmozdulni, hanem a lovaknál piszmogó embereire szól.*

-Hét te ott -Mutat az egyikre- Add oda Fogga nyeregtáskáját!

[Ichigo]

Lerion con Hamal

<Ó ecetes, hagyma, szalonna friss cipó meg bor. A kedvenceim. Ja fizetni is kéne.>

*Belenyúl az erszényébe, kivesz 10 rezet, majd a kocsmáros kezébe nyomja és mutogat, hogy majd még 1 ilyet fog kérni. Az első tálcával gyorsan benyomja, mert este nem vacsorázott, majd a másik adagot már lassabban eszi, nem akarja kihányni.*

<Ha az a Zacharának vagy kinek, van rowoni ezüstje, akkor valószínűleg járt már itt Hart barátunk. Jó lesz indulni, mert így sose fogom beérni.>

*Elfogyasztja reggelijét kiüríti kupáját, majd megbizonyosodva arról, hogy az utipasszus nála van, folytatja útját.*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Erone Hercegsége, valahol az Erone/Gorvik határ közelében,
Időpont: estefelé



*Reggel hagytad el a legutóbbi kis falut. Az ott élők azt mondták, hogy még a következő falu tartozik Eronéhoz, utána hamarosan a gorviki határhoz érsz. Figyelmeztettek ugyan, hogy arrafelé már szinte senki se beszéli a pyar nyelvet, de neked ez egyáltalán nem számít. Küldetésed a Kosfejes országába vezet, minél előbb utol kéne érned Hart nevű rendtársadat.
Már órák óta hajszolod Rulyt, lassan esteledni kezd. Már éppen azon töröd a fejed, hogy valami éjszakai pihenőhely után nézz, amikor egy útkanyarulat után feltűnnek egy kicsi falu gyenge fényei. Ez kissé felvidít, talán nem kell a szabad ég alatt éjszakáznod.
Hamarosan a házak közelébe érsz. Nagyjából húsz-huszonöt házikóból áll a kis falu. A házak között nem látsz senkit járkálni.
Csak egy nagyobb épület van, ami két szintes. Közelebb érve láthatod, hogy valami fogadó, vagy kocsma lehet. Egy cégért látsz a ház oldalán lógni, a gyenge fénynél két hordót vélsz felfedezni rajta. Az épület előtt egy vaskos pózna van, ehhez látsz kikötve két lovat. Az egyik koromfekete, a másik fakó színű.
Odabentről gyenge „kocsmazajt” hallasz.*

[Terda Radovik]

JK: Hart Al Arten
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Erone határától
Időpont: koraeste



*Ranti először kicsit értetlenkedve néz rád, de aztán bólint.
Veszel néhány nagy levegőt, és elindulsz kifelé a kocsmából. A katonák figyelik ahogy elhagyod a kocsmát, akárcsak a lány a pult mögött.
Odakint már kezd sötétedni. Éppen látod, amint az a zöld derékkendős tiszt közelít a kocsma felé, aki a papírost írta neked. Nincs egyedül, egy fekete fejkendős ember is jön vele. Elég jól van öltözve, fegyvert nem látsz nála. Beszélgetnek, és szemmel láthatóan jó kedvük van.
Ranti is simán kiér utánad, parancsaid elhangzása után el is indul. Közben odaér a két férfi. Közeletekben abbahagyják a beszélgetést, a zöld derékkendős biccent feléd, mintegy köszönve. A fekete fejkendős jól megnéz magának, de nem tesz semmi ellenséges mozdulatot. Aztán bemennek az ivóba.
Felsietsz a lépcsőn, gyorsan összepakolod a dolgaitokat. Néhány perc alatt végzel.
Elindulsz a megbeszélt pontra, a szomszéd épület mellé. Ranti és a lovak nincsenek itt. Talán még vacakolnak a nyergeléssel...*

[Terda Radovik]

JK: Ferron con Corwo
Helyszín: Warvik tartományban, útközben a gorviki csapatok felé
Időpont: éjszaka



*Ertára mutattál. Ő futva indul az épület felé. Fogga kicsit értetlenkedve néz rád, majd továbbra is próbálja elállítani Antonio vérzését. Erta gyorsa visszatér a nyeregtáskával. Fogga turkálni kezd benne, majd mindenféle kötszereket szed elő. Kicsit vacakol, majd idegesen szól Ertára:

- Gyere, segíts bevinni a házba! Itt nincs elég fény! Igyekezz, mert még elvérzik szerencsétlen!

*Felnyalábolják, majd beviszik a házba. A többiek Broan és Guido Trefolini kivételével szintén bemennek utánuk.
Broan a lovakat nyugtatgatja, Guido a kutya mellett térdel, vizsgálja az állat sebeit.
A farkasszerű éjszakai látogatótok úgy tűnik, hogy elkotródott. *

[Terda Radovik]

JK: Lerion con Hamal
Helyszín: Aquilona tartomány, nem messze Erone határától
Időpont: napközben és este



*Úgy tűnik, hogy felfogta amit kértél, mert még nem is végzel az első adaggal, amikor már hozza is a következőt.
Amikor végzel, a fickó még vár egy kicsit, hátha még kérsz valamit. Miután eleget ettél, felállsz az asztaltól és elindulsz kifelé a kocsmából.
Az utipasszusod megvan, felpattansz a lovadra, és elindulsz tovább.
Hamar elhagyod a falut, az út továbbra is fenyvesen visz keresztül. Az eddigi magasabb dombok kissé lankásabbakká válnak, úgy tűnik, hogy a hegység vége felé jársz. Szinte egész nap lovagolsz, csak egy kis időre állsz meg pihenni, jó lenne végre utolérni Hartot.
Már kezd esteledni, amikor egy kicsi rozoga kunyhót veszel észre az út közvetlen közelében. Bár kissé romos, de állnak a falai. A tetejét benőtte a moha, körülötte rendesen megnőtt a gaz.*

[Joe Lyon]

/ Hart Al Arten /

* Darton felkentje, miután kiadja „parancsait” Rantinak, elnéz az ellenkező irányba. A két férfi hirtelen felbukkanása „kissé” meglepi.*

<… Ők az erősítés!? Én meg azt hittem, hogy egy egész osztag fog majd érkezni! Bár, sok esetben egy ember többet „ér”, mint tíz kardforgató bitang! Lehet, hogy enyhén szólva túlreagáltam a dolgot! Bár ki tudja!? …>

* Biccent Hart is a zöldkendős köszöntését viszonozva, de a mellette haladó fekete fejkendős jobban felkelti érdeklődését. Állja a férfi tekintetét. Enyhén felhúzza szemöldökét, majd gyenge nyelvtudományát „felhasználva, köszönti azt.*

- Estét! * A két férfi távozása után, elindul a szállása felé, de most már lassabban, nem kapkodva. Nem tudja mi bújt belé, talán a „kisördög kíváncsisága”, de valamilyen okból kifolyólag, szeretné „jobban megismerni” a fejkendős idegent. Azért, Rantinak tett ígéretét sem akarja megmásítani. Így elindul a vállán átvetett nyeregtáskákkal a megbeszélt hely felé. Oda érve félhangosan elkáromkodja magát.*

- Mondtam, hogy siessen! Lemerem fogadni, még mindig ott vitázik az öreggel!? * Pár pillanatig vár még a lovag, majd elunva magát, megindul a ház, az istálló irányába. Gondolataiban azonban még mindig a férfi arcvonásai járnak.*