Utak, ösvények, csapások

[Iymer]

Siken meglehetősen egyskú gondolatvilágának újabb megjelenése mosolyt csal az arcomra.

- A hegy lábához? Akkor inkább menjünk lóval.
- Nem értek én ehhez a boszorkánysághoz, meg meggyőződnék én is pár dologról. Ha már a hegyhez megyünk, akkor előbb kaptassuk fel rá, nézzünk körbe. Látni akarom, amit az a vénlány mondott. Aztán majd visszafelé nézünk be hozzá.

Út közben mondom Dentasnak:
- Láttad, hogy nézett Siken Merrow-ra?

A hegyen csak körbenézni tervezek, meg ha meglátom, próbálom követni Siken mozgását. Ha a látvány az, amit Merrow mondottó, akkor próbálom kitalálni, hogy merről is jöttünk ide be. <Lássuk csak. Jobb kéz felől volt a hegy, akkor hol is jöttünk ide, melyik úton? Talán az ott?>

Majd pedig visszafelé nézünk be Merrow-hoz.

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Nivor Nathian
Helyszín: Guserad után, Namani alföld északi részén
Időpont: ősz, 1. nap, délelőtt
_________________________________

-Predoci? Ej, de könnyen osztogatod a drága nedűt!
-Ő baja!-nevetett fel a szőke és kikapja bátyja kezéből az italt, meghúzza.-Zamatos, már szinte gyógyszer! Egészen józannak érzem magam!
A fekete hajú legidősebb, Aethelgard közben felállt, tessék lássék módon leporolta vértjét, aztán megrázta fejét, és mintha nem is részeg lett volna az imént, kihúzta magát.
-Hagyd már a fiút, nem mindegy, kinek nyalja a talpát? A lényeg, hogy ne Orwelláét, vagy Ranagolét, vagy Tharrét. Amúgy is, ahova megyünk, ott a Hétarcút imádják. Hét pofa, amit összecsókolhatnak kedvükre. De ezt ne hangoztasd, mert érzékenyek rá...
-Ahogy hallja, az ország szívébe tartunk, majd túl azona Felföldre. Hosszú út áll előttünk, először vagyunk itt, de nem aggódunk. Oda jutunk így is, ahova kell.
Vak vezet világtalant...
-Azt mondták a határ túlsó oldalán, ha maradunk ezen a szekérúton, Shadlekbe érünk-szállt fel lovára Aethelhard, de a szőke Aethelfrid kissé instabilabbnak mutatkozott, negyedszeri próbálkozásra tudott csak felülni. hagyták szenvedni, nem ajnározták. A három dartonita úgy 22, 28, 34 körül lehetett, ha a korukat kéne firtatni.
-Igaz ez a szűzlány história?-tudakolta a szőke fiú hunyorogva.
A középső testvér, a barna csak bólintott:
-Itt nem divat a házasság előtti entyempentyem, mert az nem Domviknak tetsző. Szegények, ha hallanák Ellana tanításait, kihullna a hajuk!
-Te hallottad Ellanát?
-Egy papnőjét igen... Gondom volt rá, hogy bennfentesként grátisz ismerkedjem eggyel.
-Mihaszna!
-Ah, kérem szépen, bölcs voltam. Hiába meresztitek a szemeiteket, nem tudtok ti itt szoknya alá férni! Lesz itt fogaknak csikorgatása, és én tort ülök a kínotokon!-majd a férfi végignézett rajtad:
-Lovagnak tűnsz. Talán valami rendbe léáptél bele?
-Részvétem...-hullott Aethelhard fekete lobonca arcába.

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Iymer
Helyszín: úton
Időpont: 8. nap ősz, reggel
_________________________________

Lóra ültök, Dentas ráncolt ábrázattal ül.
-Majd jól fülön csapom Sikent, ha nem bír a tökével. Mintha suhanc lenne, aki a mosó nőket lesi a bokor tövéből! Mi a fene ütött belé? Asszony kéne neki, de nem száz, hanem csak egy, de valami vérmesebb! Nekem az élettől elmegy itt a kedvem, ő meg mint a bagzó kandúr! Szép Merrow, nem is értem, mért híják vénlánynak, de én már nős is vagyok és ez a falu nem hoz nekem kedvet a bögyörészéshez! És szerintem ezzel te is így vagy...

A hegyre csak lábon tudtok felhágni. Szép napos idő van, tölgyes növi be a környéket, csipkebokorral meghintve. A tetőn körbenézve a falun túl pára takar el mindent szemetek elől.
-Csodás...-húzza el a száját Dentas-Nézd, ott az út. Teljesen rendesen kanyarog, ki a főútra, ami párába vész. Nem értem én ezt!
Kis vörösbegy száll a közeli bokorra, megkapó látvány. Társad nagyot sóhajt.
-Nem lenne ez csúf hely, csak ez a banyaság ne lenne itt!

Merrow háza egy forrás tövében áll, szilvafákkal körbeültetve. A fakunyhó előtti padon, muskátli között cirmos macska ül, jöttötökre feláll, farkát felemeli, és nyávogni kezd. Merrow épp faleveleket gereblyézett portája előtt. Kerítés nincs, kis konyhakert bújik meg a házacska oldalában. takaros, egy személynek bőven elég kunyhó ez. A lány felhagy munkájával, egyik kezét csípőre téve, másikkal gereblyéjére támaszkodva les titeket.

[cir=280x140]http://img0.tar.hu/navaratna/size2/34105648.jpg[/cir]

[Iymer]

// Akkor ezek szerint nem láttuk sehol Sikent?
// A pára előtti dolgokat, amiket még látni, azok mik lennének? Csak nincs végig körben erdő.
// Kb. milyen messze látni el? Egy hegyről - normális körülmények között - akár több tíz mérföld is összejön tiszta időben.

- Dícsértessék! Újból mi lennénk. Látom, megy a munka.

Tisztes távolságot hagyok, nem voltam én még egy egyedülálló nő házában, portáján - vagyis voltam, Dinnánál, de hát az azért csak más volt. Meg ez a nő olyan dícséretre méltó dologhoz is ért, amihez én egyáltalán nem, így némi tisztelet is vegyül a távolságtartásba.

- Szétnéztünk a hegyen. Mikor befelé jöttünk, nekem nem tűnt fel az a pára. Lehet tudni, mióta van ott?

- Akit gyógyított, az, tudja, valami nagy piktor, a lázálma alatt látott, aztán meg lerajzolta. Add csak azt a némberest - mondom Dentasnak - Ilyet látott már? - Átnyújtom a lapot, a lehető legmesszebbről, kissé meghajolva, nyújtott kézzel.

Visszaveszem a rajzot a némberről és a virágost kérem el Dentastól, azt is átadom: - Azt mondta a piktor, ilyesmiket is látott. Mond ez magának valamit? Mi ez a virág?

[Kiaan Hargun]

Illedelmesen visszakéri a kulacsot, és a messzi távolt figyeli.

- A Predoci Vértesek bajnoka áll Önök előtt. Pyarron ügyein kívül más nem köti meg kezemet.

Szemeivel a a középső testvér tekintetét keresi.

- Előttem is hosszú út áll még... Fontos dolog ügyében járom e földeket, indulnom volna ildomos. Nos, merre is kell mennem pontosan?

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Iymer
Helyszín: úton
Időpont: 8. nap ősz, reggel
_________________________________

Siken formájú egyén nem járt az úton. A pára előtt nyugatra művelt földek, patak melletti nádas, nyugatra temető hevert. Tisztán északnak csak két mérföldnyire láttatok el, délnek durván 4, keletnek is kettő, és nyugatnak 3. Délnek futott az út ki a faluból, és északra terült el az erdő, meg egy kis foltban keletnek.

Merrow hallva, mi ügyben jöttetek, máris visszasüpped közönyébe:
-Nem adtátok föl. A pára mindig is vót, van és lesz. Még csak kéttucatnyi telet éltem, és azóta megvan. Apám idején is vót, és az ő apja idején is.
A lázálom hallatán kíváncsiság csillan a szemében, a rajzok fölé hajol. Elsápadt, kikapta a némberes rajzot a kezedből és blúza alá rejtette, kebleihez. A virágost már csak azért nem kaparintotta meg, mert feltehetőleg ezután nem adod a kezébe, csak mutatod...
-Eszednél vagy? Ki látta még ezeket? Kiknek beszítetek még erről?

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Nivor Nathian
Helyszín: Guserad után, Namani alföld északi részén
Időpont: ősz, 1. nap, délelőtt
_________________________________

-Mért nem megyünk együtt? -javasolta Aethelfrid.
-Ugyan, lehet, feszélyeznénk az urat a magunk komorságával és még rossz szemmel néznék, hogy velünk mutatkozik.-vakarta meg állát Aethelred.-Követve ezt a szekérutat, nem letérve kisebbekre Shadlekbe jut.
-Bajnok? Szívesen kipróbálnám harcban a képességeit...-nézett meg jobban a legidősebb, Aethelhard.

[Iymer]

<Siken, Siken! Megmondtam, próbálj kijuni az országútra! Ha a piktor nem véd meg, számolunk!>
- Szinte tenyérni az a hely, amit a pára közrefog. Te Dentas! Amikor a falut találtad, te nem láttad ezt a párát? Hiszen alig van hely itt bent. Odahaza két-három nagyobbacska legelő jönne ki belőle, ha sok a jószág.

- Nem, nem adtuk fel. Itt bent senkik vagyunk, ott kint van a mi világunk.
Csodálkozom Merrow viselkedésén. Nem adom oda neki a virágos rajzot.
Az első szót igen erősen megnyomom: - Még senkinek. De a piktor bármikor rajzol másikat. Hallgatjuk.

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Iymer
Helyszín: úton
Időpont: 8. nap ősz, délelőtt
_________________________________

Dentas fejét rázta:
-Dehogy volt köd! Kívülről minden rendben volt, de innen nézve...! Rohadt szemfényvesztés!

Merrow megmakacsolta magát:
-Ha akarsz meghóni, csak csennyá még ilyen rajzokat, mutogass mindenki, gyerünk, hajrá! Mindenki hülyének fog nézni, mert ez, amit te lefest, csak kevesen látják! Én, meg még Mikk lánya, mindenki más süsü! -és tenyerét párszor elhúzta arca előtt, hogy értsd.
-Asztán ne gyünni ide vissza, hogy én megmondtam! Hozzátok ide a rosszat, hess!-akart elhajtani titeket.-Kicsi az idő, ti meg még itt mélyíttitek a gödröt! Na majd két nap múlva meglátom, miképpen lesz nagy a szájatok! Mi két nap! lesz ez hamarább is!
-Mi lesz napokon belül, te lány?-tette csípőre kezét Dentas és felfújta az arcát.
-Neked nem mond semmit, a te szagod nem jó!-fordult sarkon Merrow és bement a kunyhóba.

[Kiaan Hargun]

- Oh, örömmel venném társaságukat, de én mindenképpen Shadon felé veszem az irányt. - Érinti meg finoman Aethelred páncélos vállát a tenyerével.

- Mit gondolnak, Lovagok? Vélem tartanak? Úgy látom, nem sietős a dolguk, de én ezt nem mondhatom el magamról...

Lecsatolja a pajzsot hófehér lovának oldaláról, s cinkosan Aethelhardra mosolyog.

- De egy kis móka úgy érzem, belefér.
Kihívás nem hangzott el, de a válaszom igen. Alig várom, hogy összemérjük tudásunkat, Lovag. Csak pajzs, és semmi több... Vagy hallgatom, milyen ötletei vannak! A párviadalok földjét tapodjuk, vevő vagyok az új ötletekre.

<(Ám akkor valami eldugott helyet kell találnunk, a végén még valami helyi törvényszolgába botlunk, s akkor aztán lesz nemulass...)>

< Igen, igen! Végre! Idejét sem tudom, mikor ugrottam össze valakivel. Tét nélkül, csupán a játék miatt... VÉGRE! Aethelhard, el sem tudod képzelni, milyen hálás vagyok most Néked. Még ha le is gyűrsz, legalább átmozgatod az izmaimat. DE NEM FOGSZ MAGAD ALÁ GYŰRNI, HAAAAAA!!! >

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Nivor Nathian
Helyszín: Guserad után, Namani alföld északi részén
Időpont: ősz, 1. nap, délelőtt
_________________________________

-Mintha mi nem oda mennénk...Fiam, Shadonba az út Shadleken keresztül visz...
-Ó, biztos nem mer kiállni ellened, azért vágna lova véknyába-vigyorgott Aethelfrid. Ez csak jóindulatú hecc volt.
Aethelhard vigyorog, leszáll lováról.
-Vért nélkül, pusztakézzel megállod a helyed, vagy csak fémruhában vagy legény a gáton? Esetleg kard pallos ellen?-mustrál. Neki pajzsa nincs, és ahogy látod egyik dartoninánál sem.

[Kiaan Hargun]

Arca felderül, a beszélgetés immár abszolút kedvére tesz, tán' - bár ez elhamarkodott gondolotnak tűnhet - még viszonylagos szövetségesekre is szert tett.

- Darton lovagjai! Fogadjátok tiszteletem, amiért megosztjátok velem utatokat.

- Aethelhard! Fogadd tiszteletem, hogy próbára teszed tudásomat.

- Javaslatom a következő, mindketten szabadon választhatunk fegyvert. Hogy pajzsomat, vértemet használhatom - é, belátásodra bízom, nem ragaszkodom egyikhez sem. Ha könnyű léptű küzdelmet szeretnél, hát legyen! Akkor viszont, kedves Aethelhard... Vetkezz!

Hihetetlen jókedv süvít az ereiben. Hónapok óta először pezsdül vére, az izgatottság miatt úgy érzi magát, mint egy kisgyermek, aki lopva mászik meg egy tiltott fát.

- A viadal az egyik fél nyilvávaló győzelméig tartson, nem vagyunk már gyermekek..

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Nivor Nathian
Helyszín: Guserad után, Namani alföld északi részén
Időpont: ősz, 1. nap, délelőtt
_________________________________


-Ah, de nagyon szeretsz tiszteletet adni, fiú!-mosolygott Aethelhard, közben elkezdett megszabadulni vértjétől.
-Pupák, test test ellen, mit nekünk fémpiszkafa!
-Nyilvánvaló küzdelem alatt mit értesz? Mikor feladjuk neked az utolsó kenetet, mert haldoklasz?-vigyorgott Aethelfrid. No igen, a Halál Istenének paplovagjainál talán jobban kell fixálni az ilyesmit, mert még belemelegednek
-Á, az első fog kipergéséig...(Aethelred)
-Vagy a törött orráig...(Aethelfrid)
-Vagy amikor a fűbe passzírozom-csatlakozott a találgatáshoz Aethelhard.
-Most bunyóztok, vagy birkóztok?(szőke=Aethelfrid)
-Ahogy sikerül, öcsi...(Aethelhard)

Miután levetkeztetek ingre-gatyára, vagy csak gatyára, ki mti szeret, de a paplovag félmeztelenre pucérította testét, kereshettek egy megfelelő területet a dologhoz...


No, én ezt úgy szoktam lemesélni, hogy te leírod, mit hogyan tervezel cselekmény szempontjából, aztán küldesz priviben 6 KÉ-et, hozzá való TÉ-vel, VÉ-vel, esetleges sebzéssel, és hogy a harc mi érdekében folyik. Jelen esetben ugyebár nem gyilkolás a cél, hanem vagy az ártalmatlanná tétel, elfogás, vagy egyszerűen hogy a karid kerekedjen felül. Az értékek fényében, no meg amit az NJknak dobok, leírom, mi hogyan sikerült vagy nem sikerült abból, amit elterveztél. Mindezt azért, hogy ne azzal menjen az idő, hogy minden mozanatot, kört egyenként végigszámolgatunk, hanem egyben lemehessen az egész. Az értékeknél kérlek tüntesd fel az alapértéket, dobott értéket és a kettő végösszegét.

[Iymer]

Felhúzom magam Merrow vislkedésén. Odafordulok Dentashoz:
- Bemegyek, te maradj itt. Kicsi ez a ház, úgyis hallani fogsz mindent.

Majd odamegyek az ajtóhoz, és hangosan mondom, minden dühömet kieresztem:
- Merrow! Gyere ki, vagy én megyek be! Elegem van a sopánkodásból, sajnálkozásból meg a nyafogásból, hogy így ezt ne, úgy azt ne, ettől kell félni meg amattól, ez nem fog sikerülni meg amaz. Ha beledöglök is, de elmegyek innen! Érted, elmegyek! Mit elmegyek, elmegyünk, vagy beledöglünk, de itt nem maradunk! Tessék elmondani mindent, itt és most. Mindent tudni akarok! És van még rajzom, más is, érdekel?!

Várok pár percet, és ha nem jön ki, tényleg bemegyek. Ha zárva az ajtó, akkor berúgom, vagy vállal betöröm. Kezem ökölbe szorulva, pulzus és a lélegzet sokkal aszbprább, szemem összeszűkült, azmaim feszültek. Egyelőre tartóztatom magam, és remélem, nem fogok kitörni, annak az eredményét én is megbánnám.

[Lianna Pentangelin]

_________________________________
Résztvevő: Iymer
Helyszín: úton
Időpont: 8. nap ősz, délelőtt
_________________________________


-Nők...-morogja Dentas, hagyja, hogy te simítsd el ezt a galibát.

Merrow nem jön ki, azaz neked kell bemenni. Az ajtó nincs bereteszelve, nem kell kárt tenned benne. Oabenn találod, karbafont kézzel és téged néz.
-Az ajtót csukd be légyszíves. És ne üvölts a portámon, vagy kiebrudallak-a tájszólást elfújta a szél. -Tudni akarsz pár dolgot? Nincs ingyen. Szóval ajtó becsuk, és higgadj le, majd ülj is le. Vagy állj, ha azt hiszed, attól jobb lesz.