Név: Meiko Sinjori
Kor: 18 Év
Nem: Nő
Faj: Ember
Kaszt: Harcművész
Szint: 1
Kezdő helyszín: Enoszuke
ELŐTÖRTÉNET
Hónicsiban születtem. Apám Hiromoto Tarodzsi, teával és gyógyfüvekkel kereskedik, édesanyám Szuekó Tarodzsi az Iharacu ( masszázs ) művészetét gyakorolja és kamatoztatja a tudását. Közepesen jómódúak. Hárman vagyunk testvérek. A legidősebb, bátyám, Gorosin, Kurodai papja. Nővérem, Simej, jó leányhoz méltón fiatalon ment férjhez egy gazdag, de kicsit idősebb kereskedőhöz, és szült neki egy fiút és egy leányt. Én nagyon rakoncátlan leány voltam, így szüleim beadtak a közeli szerzetesekhez, egy kis nevelés és fegyelem tanulása véget. Muracsi mesterhez kerültem, aki megkedvelt és kihívást jelentettem számára, így ott maradtam huzamosabb ideig. Hamar felfedezte érdeklődésemet a harcművészetek iránt, és gyors felfogóképességemet a tanulásra. Megtanította nekem a Jama-hó harcművészeti stílus sárkány változatát. Nehéz évek következtek, gyakran érzetem úgy, hogy ez nekem túl nagy kihívás és feladom. Senkivel nem barátkoztam, makacsságom és kisebb nagyobb engedetlenségem sok büntetést vont maga után. Magányos szabadidőmet általában gyakorlással töltöttem, aminek meg is lett az eredménye. A mester tanítványai közül én bizonyultam a legjobbnak. Így kiérdemeltem bizalmát arra, hogy átadja titkos tudását. Megtanította a bénító ütést azzal a feltétellel, hogy szent esküt teszek Kurodai papja előtt, tudásom nem használom önző célokra, és a hagyományoknak megfelelően majd idővel továbbadom eme tudást legjobb tanítványomnak. Tanulóéveim végére megtanultam, hogy hűség és kötelesség nélkül létem értéktelen, így visszatérnem családomhoz és egy ideig segítenem nővéremnek a gyereknevelésben, miközben szüleim jó férjet kerestek nekem. Szerencsésen választottak. Akeitó Sinjori megbecsült engem, fiatal volt, és érzelmileg is sikerült hozzá közel kerülnöm. Így akkor ért a legnagyobb sokk, amikor hírt kaptam halála felől. Alig voltunk 3 hónapja házasok. Halála körülményeiről nem sokat tudtam meg, csak annyit, hogy a fővárosba ment egy régi gyerekkori barátjának Hacsimotó Szanesinek segíteni. Harc közben eset el. Felkerekedtem, elbúcsúztam mindkét családomtól, és elindultam a főváros felé, hogy tisztázzam férjem halálának körülményeit, és végre megnyugodjak.
KINÉZET
167 cm, 65 kg, arányosan kisportolt testalkatú nő. Hosszú, hátközépig érő dús fekete haj, amit általában rafináltan feltűzve hord, max 1 hajtűvel, vagy csattal rögzítve. Sötétbarna mandulavágású szem, hosszú, ívelt fekete szemöldök, hosszúkás arc, cseresznyepiros ajkak..
Ruházat: Bő ujjú vajszínű enyhén díszített selyem felső khitama, hozzá sötétbarna szövet nadrág, felé bokáig érő, a felsőhöz hasonló díszítésű mindkét oldalt combközépig felhasított sötétbarna selyem khitama, és vajszínű mei (öv ). Lábamon szintén sötétbarna mita (harisnya ) és szíjsaru.
A ruha stílusa általában ugyanaz, csak a színek változnak.
Kezében egy sötét bordó színű 180 cm hosszú bot van.
JELLEM
Csendes, visszahúzódó, türelmes, igyekszik segíteni mindenkinek, és csak a legvégső esetben folyamodik harchoz. Néha viszont kifejezetten makacs. Főként a gyümölcsteákat részesíti előnyben, mint a feketét. Kicsit kíváncsi, szeretne a világából minél többet megtudni, látni, tapasztalni. Imádja családját, nehezen hagyja ott őket, mindig fél, hogy amíg ő távol van, nem tudja támogatni őket, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. Legnagyobb vágya, hogy majd egyszer szerelemből menjen férjhez, és szent esküjét sikerüljön beteljesítenie.