Leon con Maratinho
*mikor ujra a szakácsra réved tekintete, némi hány inger kezdi elfogni, ám a törpe érces hangja a figyelmét, szája elé tett keze pedig a lehetőséget vonja el az italtól, hogy felkivánkozzon, majd miután teste lenyugszik, csak ránt egyet a vállán és leül a másik vendég mellé.*
-Szeva, Leon vagyok!-köszönti asztal társát.-majd ő is a törpére pillant, és hallva az asztal társ vihogását ő is igencsak mulatságosnak kezdi tartani az álommanót, és hahotázásba kezd ő is.*