Az ország útjait járva

[Vyan Lefydd]

Úton

[Alauron]

(Ángus)

Hosszú út áll előttük, és tudván hogy Kalt nem tud olyan sokat menni, legalábbis nem így mutatta így felel:
- Nem teszünk kerülőt, hosszú a mai út is.
<Jöjjön aminek kell. Kadal velem van, és aki megpróbál megállítani megjárja, ezért nem rövidítek, főleg most hogy karaván nélkül utazunk. Mindenkitől elbúcsúztam, és tisztesen hagytam hátra a városom, most már ideje megszaporázni a lépteket, és kinyújtani a menetelésre szánt időt.>

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________________________
JK: Alauron (Ángus)
Helyszín: Gianag
Időpont: alkonyat
_______________________________________________________________

Sétálás közben felidézed magad előtt Gianag térképét. A régi gyermekkorodban felfedezett út vonal rövidítések, a patakok, a vízesések, az erdők, a rétek, mind mind eszedbe jutnak.

Ám, hamar rájössz, hogy a határ átkelés szempontjából Sinug Kul és a Mithrill út megkerülhetetlen. A Mithrill út mely Gianag leggyorsabb, legjobb állapotban lévő útja és amely a legjobban ellenőrizhető út is egyben. Észrevétlenül, titokban átkelni rajta szinte lehetetlen.

A többi útról mely a határt szegélyezi csak kósza híreket hallottál. Mende mondák szerint azon utakon vérszomjas banditák várnak az arra felé tévedőkre. Arról nem is beszélve, hogy legalább másfélszer olyan hosszú mintha a Mithrill úton megy az ember.

-Hé! Törp uram min gondolkodsz ennyit?- zökent ki a gondolataidból Kalt.

-Ismerek Sinug Kulban egy jó fogadót, egy törp vezeti. Az a neve: A részeg törpéhez címzett fogadó. Ha Sinug Kulba érünk ott megszálhatunk. Vagy talán neked, ,ás terveid vannak?- kérdezi kíváncsian utazó társad.

Jelen pillanatban egy kis ösvényen ereszkedtek le Krakt hegyéről, egy útvonal rövidítésen. Meredek a lejtő hatalmas fákkal szegélyezve és sötétedik. Kalt elő veszi a lámpását, hogy világítson magának, mivel a felhők eltakarják a holdat és az orráig se lát. A tipikus erdei zajok most is elő elő tűnnek, ám veszélynek vagy netalán óriásnak semmi noma.

[Alauron]

(Ángus)

-Már hogy lennének? Mindenki tudja a környéken, én is, hogy a legjobb ha a Mithrill utat válasszuk.
<Ejj, de nyersen szóltam hozzá. Lehet hogy a Testvér rendetlenkedik? Le fogunk maradni, ha ott éjszakázunk.>
- Morcor vagyok, hogy még minid itt veszteglünk. Írány az a fogadó, s ajánlom jó legyen.

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________________________
JK: Alauron (Ángus)
Helyszín: Gianag
Időpont: alkonyat
_______________________________________________________________

-Rendben van, akkor irány a fogadó!- mondja Kalt a kezét a magasba emelve.

-Mondjuk nem vagyok egy nagy ivó és a pálinkával is megjártam, de a sört szeretem. Kis mennyiségben persze.- mondja utitársad mintha csak magában gondolkodna.

A holdak lassan nyugovóra térnek, és átadják a helyüket egy kör alakú nagy fényes csillagnak, mely legszebb mind között.

Reggelre jár az idő és csípős hideg üti meg az arcodat, hiába küszöbön az ősz. A köd nagy pókhálóként borul rá a hegyekre és erdőkre.

-Jaj anyám hiiiiideg van. Mikor süt már ki a nap?- mondja Kalt szitkozódó hangon.

Lassan haladtok ám egy völgyben hamar kirajzolódik egy kis falucska körvonala. Felismered egy földfeletti törpe kolónia, Grgaht gyermekkori játszadozásaid színtere.

Egyre közelebb értek a faluhoz amikor is Kalt gyomra nagyokat korog.

-Nem álhatnánk meg?- kérdezi tőled.

[Alauron]

(Ángus)

- Mértékkel. Ebben igazad van, talán legközelebb megtartod. A pálinka becsap, ha nem figyelsz. Bár, az biztos, hogy "helytállásoddal" sikert arattál.
Teszi hozzá Kaltnak, az ivás témájához. Ha már együtt utaznak nem baj ha megkedveli egy kicsit ezt az embert.
- Hogy állnánk már meg? Mindjárt ott vagyunk, és talán kerül tűz is abban a fogadóban, ha ilyen friss az idő. Az ott Graht. Ugyanúgy törpék lakják. Ugye nem akarsz itt nekilátni enni a falu határában, ahelyett, hogy rendes helyen lehetnénk alig pár lépés után?

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________________________
JK: Alauron (Ángus)
Helyszín: Gianag
Időpont: alkonyat
_______________________________________________________________

-Az a mindjárt még kitudja hány mérföld!!! És addig nem hiszem h kibíroooommm!- zsörtölődik az ifjú ember ám még is halad tovább.

-Elfáradtam ez az igazság. Egyébként te ismered ezt a helyet? És h h törpék lakják? Ti nem csak és kizárólag föld alatt éltek. Mindenesetre ha odaérünk két kupica pálinkával kezdek feladom az elveimet!- határozza el magát.

Szó mi szó egy kissé messzebb volt a falu de törpe lábaidnak meg se kottyan h hány mérföld.
Az emlékeidben még mindig elevenen élő házak rajzolódnak ki előtted. Éppen olyanok mint amilyennek gyerekkorodban megérted őket semmit sem változtak. Kalt szóhoz sem jut a robosztus aprócska házak látványától. Elbűvölik őt.

-Mintha a tárnából vették volna ki a házakat. Csodálatosak.-meséli neked.

Jól tudod, hogy a fogadó a falucska másik oldalán áll, a Sinug Kulba kivezető út szélén. Egyszerű a neve mely a kinézetére is utal: A Tönk nevet viseli a fogadó. Egy magas épületet láttok, mely köralakú és tömör kőből épült. Mint egy valódi tönk.

[Alauron]

(Ángus)

- Legtöbbeknek kedvesebb a föld gyomrában lakni, ott jobban látunk. De valakinek kereskedni is kell, sőt még egy páran növényeket is gondoznak. Ifjú szakálltalan éveim alatt sokat jártam itt. Látod a házak mégis otthonossá teszik nekünk a föld feletti életet. A Tönk az ahova tartunk, merthogy így hívják a fogadót. Csak nehogy megártson a pálinkája. Jól meneteltél Kalt, megérdemled a pihenést, holnap, egye fene, nem indulunk a hajnallal, csak egy órával később, jó lesz ugye?
<Itt teljesen megállt az idő, de ez így is van rendjén. Az emberek városaiban egy élet alatt több házban is laknak, egy büszke törp család sok nemzedéke egy fedél alatt él évszázadokig.>

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________________________
JK: Alauron (Ángus)
Helyszín: Gianag
Időpont: alkonyat
_______________________________________________________________

-Ő... egyébként ki döntött el, hogy te leszel a főnök?- érdeklődik tőled Kalt, kérdő tekintettel.

Amint beléptek a fogadóba rögtön figyelmesek lesztek a hangzavarra. Nagyobb része a vendégeknek természetesen törpe és a berendezés is a törp méretekhez igazítottak ám található néhány emberi asztal illetve szék is. A berendezésre a zömökség jellemző jó törpe szokáshoz híven.

-Na jó és most akkor hava ülünk?- kérdezi Kalt- Legyél inkább te a főnök ok?- mondja előző mondatát szinte megcáfolva amikor a sok mogorva törpre néz.

-Üdvözlöm vendégeinket!- csap a pultra az ősz szakállú kocsmáros s pult mögül.

A kocsmárost, Dúinnak hívják. Gyermek korodban is ő volt a kocsma tulajdonosa és ezt a címet még mindig nem adta el magától. Apádat jól ismeri.

-Üdvözlet Ángus úrfi? Hogy van a vén lókötő? És mi járatban vagy errefelé? Csak nem inni jöttél?- kérdezi az öreg törp kissé csipkelődős hangnemben, hiába minig is "rossz májúnak ismerted meg őt.

[Alauron]

(Ángus)

- Hát persze, én leszek a főnök, ha már mondod.
<Amúgy sem bíznám rád, már nem azért.>
Elégedetten néz körül, az öreg Duin nélkül ez a hely sem lenne ugyanolyan.
- Dúin mester! Atyám üdvözletét és jókívánságát hozom neked, megszállnék én és az útitársam ma éjszakára. Minden vágya volt, hogy elkísérjen.- miután elmondta mosolyba fordul a szája - Ha egynél többet iszom a híres sörödből, amit magad főzöl ha jól tudom, akkor nem mehetek el innen míg már vénségemre ki nem józanodok. Ha ilyen vendéget keresel, kínálj csak bátran! És kínáld meg őt is, Kaltnak hívják.

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________________________
JK: Alauron (Ángus)
Helyszín: Gianag
Időpont: alkonyat
_______________________________________________________________

-Ha magasabb lennél törp uram most legszívesebben eltűnnék a hátad mögött.- súgja a füledbe Kalt alig halhatóan.

-HÁHÁHÁHÁ biztos vagy benne, hogy ennek az embernek is meg kell kóstolnia. A legfiatalabb hordóm is idősebb mint ő!!!- mondja Dúin mester, Kaltot kóstolgatva.

Ezután a mondat után magad mellé nézel, hogy megvizsgáld Kalt önmérsékletét, csodálkozva veszed észre, hogy eltűnt, már mint nem az idegesség, hanem a fiú mellőled. Az ifjonc ember ugyanis a kocsma pult felé tart robosztus dühödt léptekkel.

-A legerősebb sörödet hozd ki nekem te ki....ki.... Törp uram!!!- parancsol az öregre miközben a pultra csap.

A kocsma népe nevetgélését és traccs partiját azonnal felfüggeszti. Síri csend áll be az előbb még hangos fogadóban.

[Alauron]

(Ángus)

<Nem érti a tréfát a kölyök! Jobban fel kellett volna készítenem.>
Morcosan utánamegy:
- Csillapodj le, te is tudod, hogy nem azért vagyunk itt, hogy bajba kerülj. Nem érted a tréfát? Történetesen lehet tényleg igaz, hogy öreg az itala. Mi ütött beléd?
<Tényleg nem értem miért csinálja ezt. Az emberek olyan hülyén tudnak viselkedni néha. Ezt a kérdést még át kell rágnom, asziszem.>

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________________________
JK: Alauron (Ángus)
Helyszín: Gianag
Időpont: alkonyat
_______________________________________________________________

-Megsértettek! Ilyen sértést még te sem viselnél el. Nem igaz? Egy törp ne oktasson ki, hogy ne kapjam fel a vizet! Ha bocsánatot kér tőlem, akkor el van intézve az ügy.- súgja oda neked Kalt egy nagy levegő vétel után.

Talán egy kissé már megnyugodott, talán...

-Nos, itt is van emberfi. A legjobb sör széles e vidéken. Csak saját felelősségre persze. Nem szeretném ha valami bajod esne. Te is megkóstolod ugye? Bár a fiamat is fiatalnak tartottam hozzá ő pedig idősebb tőled, de talán istened megkegyelmez rajtad és túl élted.- észre se vetted a nagy beszélgetés közepette, hogy az öreg eltűnt, a következő kép amit észre veszel, az az, hogy 4 csurig töltött fakorsót hoz a kezében, miből aranysárga nedű csöpög ki.

-Na, most ugrunk csak a mély vízbe. Önts tele egy nagy kupát törp uram. Hagy igyak egészségtekre!!!- megy Kalt ismét oda pulthoz.

-Ez a beszéd, tökmag, itt is van.- a tökmag megjegyzésre Kalt fején az erek megfeszülnek kissé, és rád pillant. Olyan a tekintete, amit még nem láttál tőle, körülbelül ennyit tesz: ne próbálj meg nyugtatgatni.

[Alauron]

(Ángus)

<Kár is volt aggódnom, sörök mestere a szavaknak is mestere! Lám ő jobban érti a tréfát, mint bárki itt! Hagy lássam csak mi fán terem Kalt nagy szája, most aztán megkapja a magáét. Oh...engem is megkínáltak, hát csúfos lesz, mert meglehet én se leszek jobb a barátomnál. ...A barátomnál? Talán majd idővel. Attól hogy derekasan küzdött az óriással, és jól viselkedett az atyám házában, igen azt hiszem ha a szerencsénk kitart az úton, akkor idővel, mire újra láthatom Krakt termeit a barátom lesz ez az ember.>
Nem is szól már Kalthoz, nehogy rögtön két korsóval húzon le, csak elismerően mosolyog valahogy úgy mintha azt mondaná: lámcsak ez már valami.
-Hát akkor, kóstoljuk csak meg!- koccint is az emberrel egyet, hagy löttyenjen az aranyhab, hagy csurogjon végig a korsó oldalán.

[Vyan Lefydd]

_______________________________________________________________
JK: Alauron (Ángus)
Helyszín: Gianag
Időpont: alkonyat
_______________________________________________________________


A sör íze valami fantasztikus. Nem éget, nem mar, egyszóval nem erős csak nagyon finom íze van. Ilyen finom dolgot is ritkán iszol. A szomjúságodat csillapította kissé kesernyés íze.

-Ez jó! Nem is erős!- mondja Kalt miután felhajtotta a korsó tartalmát.

-Naná hogy nem az! A sört az ízéért szeressük öcskös, nem azért mert erős! Annak ott a pálinka!!! Hehehehe!!!- kacsint és vigyorog rád az öreg.

-Nos, akkor ha már a legjobb sörömet itt felbontattátok velem, miben lehetek szolgálatotokra? Kedves vendégek?- kérdezi tőletek kedvesen az öreg miközben a poharakat törölgeti.