Selina (Sakamoto Yumi)

[Selina]

Név: Sakamoto Yumi – Sassiya Harienn Ohidan (aki meghalt és adománnyal tért vissza)
Kaszt: Kardművész
Vallás: Narmiraen
Faj: Félelf
Nem: Nő
Jelem: Rend – Élet
Szint: 1
Tp: 0
Kor: 40
Látszólagos kor: 16-20
Magasság: 1,78 ynevi láb
Testsúly: 66 kg
Szem: Mély, csillogó, hideg – tengerkék
Haj: Ezüstfehér
Bőrszín: Tiszta hófehér
Kezdő helyszín: Tiadlan

Előtörténet:

Yumi 3661 Hideg évszakában, Darton tercének második, Csend havában látta meg a napvilágot Tiadlanban. Apja elf kalandozó, anyja pedig a tiadlani Reiatsu klán örököse.
Míg apja pontosabb háttere ismeretlen, addig anyja családja Tiadlan egyik nevesebb, Szukei ősökkel rendelkező klánja, kikre érdemes néhány szót szólni.
A Reiatsu klán egy renegát Szukei klán, akik össz-vissz kb 15-20 fővel párszáz (nem régebben mint 500 év) éve ejutottak Enoszukéről Tiadlanig, és kimentették a családi vagyont mindenféle nem romlandó értékben, otthonról. Tiadlanban tájékozódva a helyi viszonyokról Hűséget fogadtak a Dorchának, és területet kértek, hogy ott éljenek, amiért cserébe ők nem csak saját erejükkel (ami nem lehetett túl nagy akkor ) támogatják a Dorchát és tiadlant, katonailag, de mivel nem rendelkeztek túl nagy katonai erővel, ezért amint saját helyzetüket megszilárdítják, saját pénzen fognak az Ország védelmi erejének növelséhez tevékenyen hozzájárulni. A megállaodás megköttetett, a klán felépítette a saját klánerődjét a déli határ mentén. és kb 100-150 éven belül megerősödtek (anyagilag) annyira, hogy saját pénzen felhúztak egy nagy kolostorerődöt nem messze a saját klánerődjüktől ennek a neve lett az Őrködő Sárkány, amit saját pénzen éppítettek, és gyakorlatilag mivel az erőd nem csak katonai hanem utánpótlásnevelő támaszpont egyszersmint gondoskodtak az elején az utánpótlás neveléséről is. A klán innentől függetlennül működött és élt az erődtől, csak kezdetekben volt az erőd a Klán által küldött mesterek fennhatósága alatt, mert ahogy ezek a mesterek megöregedtek, az új generációk, tiadlani származású tanítvánai vették át ezt a feladatot. Innentől kezdve pedig már az erőd, csak a hozott harci hagyományokat igyekezett továbbvinni, de persze ezek 2-300 év alat jócskán átalakultak, meg persze a szemlélet sem őrződött meg, az is Tiadlaniasult. Innentől kezdve pedig a klán csak a protokoláris dolgok miatt összeköthető az Erődkolostorral és az ott képzettekkel és lakókkal, mert igazából már régen teljes mértékben a Dorcha a fő irányító, gyakorlatilag a klánnak ez volt a viszonzása a Dorcha felé, a letelepedésért cserébe. Perzse ez a klánra is igaz, csak kisebb mértékben, lévén az egy zártabb közösség. Őnáluk a vérvonal megőrzését nem úgy értendő, hogy igyekeznek 2-3 generációnként testvér, unokatestvér házasságokkal visszaházasodni az eredeti családba. Ezáltal a vérfrissítés is megvan meg a vérvonal megőrzés is valamilyen szinten, de persze ők már csak szeretnének igazi szukei vérvonal lenni, de már régen nem tiszta az a vérvonal. És ugyanígy átlakaultak a belső erkölcsök és az identitás tudat is. Így például: az erkölcstelenség volt a klán berkein belül, hogy Yumi édesanyja félrelépett az elfel, de ezt még el lehet volna tussolni, de azt, hogy utánna meg is szült egy be nem tarvezett fattyút, az már halálos ítéletet vont maa után.
Ám Yumi-t az apja elvitte a Tiadlan déli határterületét vigyázó, Őrködő Sárkány erődkolostorba. Az Erőd akkori mesterének fia volt kijelölve Yumi anyjának hivatalos férjeként, csak a lány még nem volt elég idős ahhoz, hogy az esküvő létrejöhessen és nem is érzett semmilyen érzelmet a férfi iránt, aki viszont szerette őt. Yumi anyja úgy került kapcsolatba az Erődkolostorral, hogy hagyományszeűen a Reaitsu klán ifjai tanulóéveik elejét, Az Őrködő Sárkány erődkolostorban töltik, megtanulva a katonai regulát és a fegyverforgatás alapjait, majd pedig a klán ősi harci fortélyait akkor tanítják meg velük, ha az erődbeli képzésükkor elégedettek velük. Ez volt az egyetlen oka, amiért az akkori mester nevelésre az erődbe fogadta és a tanítványai közé emelte a lányt, ám fia, amiért szerelme az elf miatt volt kénytelen öngyilkos lenni, párbajban megölte Yumi apját.
A lány maradásának gyakorlatilag egyedüli oka az erőd mesterének fia és annak olthatatlan szerelme a lány anyja iránt. Yumi ezek után a kolostorban nevelkedett és nőtt fel. Abban a kolostorban, ahol anyja is elsajátította Vívás alapjait, mielőtt visszatért volna klánjához, hogy családja mesterei tanítsák ki a Klán egyedi mesterfogásaira. A Mester a felnövekvő gyermekben látva ugyanazt a tüzet és tehetséget, mint az anyjában, és felfedezve benne az elfek kecsességét, hajlékonyságát és mozgékonyságát, egyértelműen a lány kitanítása mellett döntött, még ha tudta is, hogy ez időbe fog tellni, lévén akiknek egyik szülőjük elf volt, hosszabb élet jut, de ezzel együtt hosszabb tanulásidő is. És bár a tanulmányokat lehet siettetni, de bizonyos dolgokhoz még elég a gyerekek fáradhatatlansága, máshoz a kamaszok nyúlánk csontozata és megint mást már a fiatal felnőttek izomzata szükséges. Ennek viszont azaz eredménye, hogy adott szinten a lánynak jóval több ideje volt gyakorolni, mint egyszerű ember társainak. Mozgása, kardtechnikája, figyelme, összpontosítása, és a mozgásának letisztultsága folytonos gyakorlás következtében elf őseinek kecsességét és természetszerű tökéletességét megszégyenítő, páratlanul tiszta mozdulatai zavarbaejtik a nála képzettebb vívókat és harcosokat is, mivel nem egyértelmű, most magasan képzett, vagy csak közepesen képzett kardforgatóval állnak szemben. Talán a sors, talán a lány ősi vérvonala miatt, de számos olyan előnnyel is rendelkezett, melyeket nem sok egyszerű halandó birtokol. Gyermekkorától kezdve érzékelte az elmúlt életek lelkének lenyomatait a kárpit túlsó oldaláról, emellett pedig bírta a természet szellemeinek odafigyelését is.
Kamasz kora vége felé különös dolog történt.
Ezen tanulóévek alatt persze a Reiatsu klán tudott a lány hollétéről, és hogy ki is ő valójában. Az öreg mester és fia számtalan vita, és megállapodás árán igyekezett elcsendesíteni a klán ellenszenvét aziránt, hogy a lány az erőd tanítványai között tanulhat. Idővel a Reiatsu klán ha nem is megbékélt, de elfogadta a megmásíthatatlan tényt, hogy a klán fattyú sarja az erdőben maradhat.
Ám ahogy telt az idő közeledett a háború, ismét fellángoltak észak lángai, és a fekete és vörös hadurak immáron tizennegyedszer is nekigyürkőztek a világrengető feladatnak, hogy eldöntsék végre, ki fog uralkodni észak Ynev népei fölött. A háború első évében egy a Tiadlan határában vívott nagy toroni hadművelet közben az Őrködő Sárkány erőd harcosait is hadba szólított a Dorcha. Az egyik óriás hadműveletben, mely tíz, ha nem százezrével mozgatta meg toron és Tiadlan seregeit egyaránt, Yumi és csapata leszakadva a fő seregtesttől amivel voltak, egy tucatnál nem többen elhagyott ellenséges területen maradtak, ahol rájuk talált egy toroni brigádia néhány toroni Sogron pap vezetésével. A csapatot egy fő kivételével lemészárolták. A Lány súlyos égési sérülésekkel feküdt a csatamezőn, jobb oldala, a lába és a karja égett meg súlyosan. A csapatra felmentésére a Reiatsu klán egy csapata érkezett… a lány felismerte őket, a csapat tagjai is őt, de segítségnyújtás helyett magára hagyták. Ám az élni akarás a lányban erősebb volt. Kardjára támaszkodva a szellemek segítségét követve egy erdőig botorkált, sebesülten, félholtan. Egy Nardael talált rá és elvitte a ligetébe. A lányt több hetes ápolás után sikerült olyan állapotba hoznia, a szörnyű égisi sebekből, hogy ismét beszédképes legyen, ám ekkor még nem értették egymás nyelvét. Ám a Nardael felismerte rajta a jeleket, melyek a felsőbb hatalomtól származtak, és hívására hamarosan (néhány hét) megtartó érkezett a ligetébe, egy látszólag ifjú, valójában azonban kitudja mennyi idős elf nő. A lány akkor már jobban volt, de a sérülései még mindig csak gyógyulóban voltak. A Sogron papok tüze és az erdőig való csúszás, a majd kétnapos élet és halál között megtett út, a túlerőltetett szervezet, a tönkrement szövetek, az összeszedett fertőzések még mindig nem akartak rendesen gyógyulni. Ám a megtartó és a Nardael közös erőfeszítésének köszönhetően a lány lassan kezdett felépülni. A Szörnyű sebek próbára tették szervezetét, egészsége legyengült, de akaratereje kitartott, nem hagyta meghalni. Mikorra már lábadozott, jól érezte magát, a megtartó elmondta neki, hogy különleges képességei nem egyszerűen elf örökségének része, hanem felsőbb hatalom ajándéka. Az élni akarás, és a szörnyű sebek kínja felkeltette Narmiraen, a Ködökön-járó és az Érintéssel-enyhítő, figyelmét. A megtartó a lány lábadozása alatt sokkmindent tanított Yuminak. Megértette vele az elf nyelv kultúra és vallás alapjait, Narmiraen elveit és lényegének alapjait. Közösen Nardael vendéglátójukkal megtanították az erdők ismeretére. Beavatták őt a gyógynövények és a gyógyítás tudományába. Később, mikor már jól érezte magát, Narmiraen megtartója megtanította őt az íjak használatára. A Velük való élet során megismerte a hosszúlétűek idejét és szemléletét. Narmiraen megtartójától új nevet is kapott, Sassiya Harienn Ohidan aminek elf jelentése: „aki meghalt és adománnyal tért vissza” Maga a teljes felgyógyulása is, majd másfél évig tartott, és nem múlt el nyomtalanul. Ha nincs a megtartó, és a nardael mágikus hatalma, biztosan nem élhette volna túl. Ám az ősök mágiájának hatékonysága lenyűgözte a lányt is.
A háború tombolása alább hagyott, majd elmúlt, lenyugodtak észak lángjai. Három évvel a háború után a lányban új érzés virradt, a világ megismerések és új kérdésekre a válaszok megkeresésének az érzése. Kik és mik voltak a szülei. A Szövetséges klán emberei miért hagyták őt magára. Ha ezt megtudja talán az enyhíti azt a bosszúszomjas érzést amit most a klán tagjai iránt érez, amiért cserbenhagyták őt. És legfőképp, mi a célja vele Narmiraennek. Mi az oka az adománynak, amit tőle kapott. Ezekre a kérdésekre keresvén a választ indult ismét útnak, vissza Tiadlan civilizált vidékei felé, megkeresve erődjét, mestereit, és a Reiatsu klánt, akiktől majd kérdéseket tehet fel, vagy akiken majd elégtételt vehet a sértésért…

Elnézést, próbáltam használni a karakteralkotásnál javasolt kérdésekre adott válaszokat, de mikor a kérdéssorokat kitöltöttem, és újraolvastam, az mindenre hasonlított, csak előtörténetre nem, zavaros összevisszaság volt. Szerintem ez így egyben van, és azért igyekeztem válaszolni benne azokra a kérdésekre is, amik fel vannak téve a kérdéssorokban. persze ha igénylitek kitöltöm azt is mégegyszer és idetehetem.
Most pedig következik a jellemrajz, meg a kinézet.

Jellem: Yumi csendes, gyakran magába zárkózó, de alapvetően kedves fiatal nő. Sem az emberekkel, sem más fajok képviselőivel nem lenéző, de nem is rajongó. Rá is jellemző a kasztjából adódó szemlélődő magatartás, de szemeiben eltökéltség fénye izzik mindenkor, amikor ezt nem igyekszik palástolni. Cél és öntudatos, tettei helyességében megingathatatlanul hisz. Segítőkész ha arra van szükség, de nem naivan óvatlan, senkiben sem bízik meg elsőre, akkor is távolságtartó, ha ezt esetleg mások észre sem veszik. Nem kotyog, nem jár el a szája, nem beszél feleslegesen, nem könnyű meggyőzni őt mások igazáról, ha azaz ő nézeteivel ellenkezik. Viszont mivel eddig érzelemszegény környezetben élt, a heves érzelmek hatnak rá talán a legjobban. Ebből a szempontból könnyedén befolyásolható, ha valaki ért hozzá, vagy inkább ha átlát a felsőbbrendű elf vonások és a kardművészek kiképzése által közösen formált arcmaszkon, amit Yumi érzelmei eltakarása visel. Ezen eltökéltségből formált maszk, melyet az arcán visel, három dologból ered. Először is tisztában van vele, hogy különleges, mely különlegessége egyedi képességeiből fakad, és bár tőle távol áll az önhittség, az önteltség, vagy egyszerűen csak a felsőbbrendűség érzése, de óhatatlanul kiütközik rajta, hogy mellette embernek kell a talpán lennie a fickónak, aki tényleg embernek is akarja érezni magát mellette. Ezt ő nem érzeteti senkivel, inkább megfoghatatlanul körüllengi ez az érzés, mintha auraként árasztaná magából a jeges eltökéltséget és tökéletességet.
Másodsorban Közelebbi célja, hogy megtudja, miért hagyta magára a Reiatsu klán, mert e mögött több lehet, mint hogy egyszerűen nem láttak már benne életet, hiszen kiáltott feléjük, integetett, féltérdre állt, és mégis ellovagoltak, magára hagyták egyedül meghalni. Ennek kiderítése most legfőbb hosszútávú feladata közé tartozik.
Harmadrészt pedig a megtartó feltárta előtte, hogy ő Narmiraen kiválasztottjai közé tartozik. És bár nem született elfnek, mégis rendelkezik azzal a hatalommal, amit a kalahora megtartóinak biztosít. Így minden tettében keresi az utat, amivel felfedezheti, mi a célja vele Narmiraennek. Milyen sorsot szánt vajon neki…
- A mottó ötlete nagyon tetszett kerestem is egyet neki -
Mottó: „Félünk attól, ami alaktalan… De ugyanezért tiszteljük is. Így hát a végzet kardja lesújt!”

Megjelenés: Yumi az átlag ember nőkhöz képest nyúlánk, majdnem egy egész nyolctized Ynevi láb magas, vékony, arányosan izmos, nyúlánk testalkatú nő. Arcvonásai alapján kora 16 és 20 év közé tehető, tehát arca lányosan fiatal. Viszont egyszersmind feltűnően egzotikussá teszik a szukei vérvonalat az elf vérvonallal tovább erősítő hófehér bőr, az ezüstfehér, hátul vastag lófarokban, elöl és oldalt vékony fonatokban összefont hajzuhatag, melynek az elöl vállakat verdeső, fonatokba összefont részét egy vékony pánttal oldalra fogatta, hátul az összefogott rész pedig háta közepét verdesi. Szemei emellé, mély kékek, olyan ellentétet vetve arca bőrével, mint az északi jeges tengerek vize a rajtuk úszó fehér jégtömbökével. Ruházata, fegyverzete és páncélzata egyaránt több darabból áll. Egy férfikar vastagságú, egy ynevi lábnál hosszabb kerek bambuszhengerben hordja leajzott íját, és a húsz hozzávaló vesszőt, a bambuszhengert pedig egy, a henger két végén megkötött madzaggal tudja vállára venni. Az alsó ruházat fölött fehér vászonból készült, fekete szegélyű, térd alá érő testre simuló nadrágot, felül pedig ugyan ilyen, hosszú ujjú a testet viszont csak a bordák vonaláig takaró inget visel, melyet nem elöl középen, hanem jobb oldat kell összegombolni. Ez számára egyfajta pihenő és edző ruházat.
Efölött két rétegből álló férfi kimonót visel, a bő karú elöl nyitható változatot, melynek alsó része nem szoknyában, hanem bőszárú nadrágban végződik. Ezt azért, mert harchoz ez praktikus. Ez a ruházat egyszerű és praktikusan megoldott. A belső réteg fehér, viszonylag vastagabb, puha meleg anyagból készült, a külső pedig fekete, vékony de erős vászonból. A lábszárak és a felső ujjai kibővülnek, de csupán könyék illetve térd alá érnek. Ezáltal még ráhajlanak a lábszár és alkarpáncélok végeire, de azok kilátszanak alóluk. Lábán térdig érő, szarvasbőr erdőjáró csizmát hord. Mind lábszárain, mind alkarjain jól láthatóak a feketére edzett, acél alkar és lábszárvédők, a kardművész vért darabjai. A lábszárvédők a térdek fölé érnek, elölről és két oldalról körbeölelve a lábszárakat, és még egy külön lemezzel megvédve a lábfejet. A Két fémlemezből álló vértet két újnyi széles bőrszalag köti össze melyeket szegecsekkel erősítettek a fémlemezek belső oldalához, valamint a lábszárra is bőr szíjjakkal lehet őket ráerősíteni, melyek közül egy keskenyebb a csizma talpa alatt, három szélesebb pedig a lábszárakon rögzíti ezeket a vérteket. A lány kardművész vértjének Alkarvédős kesztyűit is hordja még. Ezek a környező országokban használt lovagi páncélkesztyűk leegyszerűsített változatai. Az acéljuk matt, fekete, és a fémlemezek nem egymáshoz vannak szegecselve, mint a profi lovagi páncélkesztyűkön, hanem egy vastag bőrkesztyűhöz. Ám ezek az alkalmatosságok is rendelkeznek alkar, csukló, kézfej és ujjpercvédő fémlapokkal, maga a bőrkesztyű pedig majdnem könyékig felérő, vastag bőr ruhadarab, aminek külsején széles bőrszíjak futnak, a fémek belső oldalához szegecselve, hogy megfelelően rögzítsék a páncéldarabot a kézen és az alkaron. Természetesen az alkarvédő rész felér könyék fölé. Ezen darabokon kívül azonban a lány nem hordja teljes kardművész vértjét. Ez adódik abból mert a háborúnak vége és nem praktikus, meg hogy a további vértek viseletének egyetlen igazi oka van, az hogy a vértezete többi darabja tönkrement mikor megégett. A kardművész vért rákozott megoldással készülő hátpáncélját hordja például, de a mellpáncélját már nem, valamint a baloldali széles rákozott vállvértet hordja, de a jobboldalit nem. Ugyanez a helyzet a felkar és combvértekkel, valamint a széles csataszoknyával, amit a mellvért helyett a derekán körbeérő övhöz rögzít, amit pedig egy szíjjal a hátvért fennmaradását segítő hámhoz erősít, mely a mellkasán fut. Ez a hám két vállszíjból áll, amit a nyak alatt a mellkason, valamint a mellek alatt a bordák vonalában köt össze egy-egy szíj. Valamint a baloldalon még egy-egy keskenyebb szíj emeli a csataszoknyát rögzítő szíjat. A csataszoknya ráhajlik a combvértre, mely a nadrág fölé van szíjazva négy szíjjal, ebből a két szélesebb a combok körül fut, a két keskenyebb pedig a csataszoknya alatt az övszíjhoz csatlakozik. Ezen vértdarabok minden darabja a fekete kimonó fölött található, tehát jól látható.
Viszont a karakter nem ilyen látványosan utazik. Rendelkezik egy a kalandozókra jellemző csuklyás köpenyeknek a tiadlani vállfajával, mely kiterítve egy nagy T alakot mutat, ezen köpenykabát rendkívül merev, magas, arc fölé érő gallérral rendelkezik, rendkívül széles, majdnem a köldök vonaláig leérő ujjakkal, valamint bőven leér térd alá, egészen lábszárközépig. A kabátot középen lehet nyitni, annyira széles, hogy a viselőjének nem szükséges beledugnia a kabát ujjaiba a karjait, azok csupán egy-egy kényelmes kijáratot szolgáltatnak a viselő karjainak, ha ki akar nyúlni a kabátból, nem kell kigombolnia a kabátot elől. Ha mindkét karja kint van a kabát ujjain, akkor a kabátujjak maximum a könyökök vonaláig érnek. A kabát elülső és hátulsó részén több szíj, kisebb nagyobb csat, zseb és egyéb szállítási eszköz található, amire az ember a motyóját felaggathatja. Sőt, annyira praktikusan van megoldva, hogy a csípő vonalától lefelé, átlagosan egy férfitenyérhossznyi távolságonkét vannak nyitható rések lefelé, hogy ha a viselője kardot hord, az bármelyik oldalt szinte bármilyen szögben kikandikálhat a kabátból, az nem fogja lenyomni arra kárhoztatva a nemes fegyvert, hogy a végét a föld koptassa. A köpenykabát anyaga vastag sötét, földbarna posztó.
Yumi látható fegyverként egyébként Kardját viseli. A fegyvert különleges tokban hordja, mely csupán a penge belső, fokéles oldalának közepéig fedi a pengét, utána csak a tsuba fölött egy keskeny szíj rögzíti, amit egy ujjmozdulattal kiold, és egy markolatfordítással már jobb kézzel ki is emelte a pengét a hüvelyéből. Ám az obszidiánfekete pengét csak halálos kimenetelűnek tűnő küzdelemben veszi elő. Egyébként nem villogtatja, hiszen a kardot sokkal inkább tiszteli, mint mondjuk a legtöbb embert. A csatatérről megmentett Slan tőrét Köpenykabátja alatt a kimonóját összefogó vászonövbe tűzve hordja, markolattal jobb kéz fele. Szintén a kard mellett, bambuszhengerben található a megtartótól kapott íja, a vesszőkkel együtt. Bár az alkalmatosságot eddig inkább csak vadászni használta, nem tartja egyáltalán kizártnak, hogy ember ellen is használnia kell a közeljövőben. Yumi fő fegyvere a megtartó álltal készített bot, melynek súlya, súlyeloszlása és formára megszólalásig emlékeztet kardjára. Hogy a megtartó, az eltelt öt év alatt hogyan növesztette meg az uscayha fa ágát, hogy aztán abból hosszas munkával lefaraghassa a felesleget. Elmondása szerint maga a fa adta a kardot a lánynak, a megtartó csak lefaragta a kardról az ágat. Ez a markolatán vászonnal betekert fakard amit sokan talán egyszerűen gyakorlókardnak vélnek, szolgál a lány általános fegyveréül, hiszen ha megtámadja akárki, nem ránthatja csak úgy elő Hitsugaya-t hogy megvédje magát, a kardot csak akkor veheti elő ha ölni akar, vagy ha ölnie kell. Éppen ezért önvédelemre csak az uscayha-fa kardot használja. (Játéktechnikailag a fakard kialakítása miatt a fakardot ugyanazokkal a harcértékekkel használhatja, mint az igazi kardját – beleértve a sárkányharcot is - de a fegyver sebzése annak fa mivolta és életlensége miatt egyértelműen kevesebb kell hogy legyen mint a kardé) A Fakard Yumi oldalán a kimonót összefogó selyemöv fölé tett bőrszíj egy bőr csatjával van rögzítve, melyet egyébként a kardhüvely rögzítésére használnak a háborúban. Ha esik az eső, Yumi széles karimájú rizsszedő kalappal takarja el fejét.

[Selina]

Erõ: 12
Gyorsaság: 15
Ügyesség: 14
Állóképesség: 13
Egészség: 12
Szépség: 14
Intelligencia: 15
Akaraterõ: 13
Asztrál: 13
Érzékelés: 14

Összesen: 135 KAP

Ké alap: 30 (15+14 +1Hm
Té alap: 41 (12+15+14
Vé alap: 95 (60+15+14 +2Hm +4
Cé alap: 33 (14+14 +5
Hm/szint: 3/1. tsz

Max Ép: 12
Max Fp: 30 (13+13 +4
Max Kp: 32 – 32

Yp alap: 15
Yp / szint: 1+3/1. tsz
Max Yp: 19
Akt Yp: 19

Kegy pont alap: 0
Kegy p. / szint: 0+1/1. tsz
Kegy pont: 1

Előnyök: 16 KAP
- iskola: 10 KAP
- kegyelt: 1 KAP
- faj: 1 KAP
- holtak szeme: 1 KAP
- pszí érzékenység: -
- szellemek jóindulata: 3 KAP

KAP: 50-16=34 –4 –15 –3 –6 –6
1Fp/ 1 KAP – 4/1. tsz
1Kp/1 KAP – 15/1. tsz
1Kegy pont/ 3 KAP – 1/1. tsz
1Pszí pont/ 2 KAP – 3/1. tsz
1Hm /2 KAP – 3/1. tsz

Mágia ellenállás:
- AME össz: 13+19=32
- MME össz: 13+19=32

Viselt vért: Kardművész vért darabjai
- Típus: Kardművész vért
- SFÉ: 4
- MGT: - 1

Képzettségek:
Anyanyelv (Erv) – 3
Kultúra (Erv) – 3
Helyismeret (Tiadlan - határszél) – 3

Harcművészet (Slan kard) – 3
Harcművészet (Slan tőr) – 3
Pszí (Slan út) – 3
Írás/olvasás – 1
Orvoslás – 2
Élettan – 2
Herbalizmus – 2
Esés 15% (1 kp)
Akrobatika 20% (2 kp)
Futás – 2 (2 Kp)
Udvari etikett – 1 (1 kp)
Harctéri gyakorlat – 2 (3 kp)
Fájdalomtűrés – 2 (3 kp)
Fegyverismeret (Tiadlan fegyverei)– 1 (1 kp)
Párbaj (Tiadlan – harc útja) – 2 (3 kp)
Vértviselet – 2 (3 kp)
Lovaglás – 2 (2 kp)
Állatismeret (hátas állatok) – 1 (1 kp)
Vadonjárás (Kontinentális lombhullató erdő) – 1 (1 kp)
Fegyverhasználat (íjak) – 1 (1 kp)
Kultúra (Elf) – 2 (2 kp)
Nyelvtudás (Elf) – 2 (2 kp)
Vallásismeret (Elf – Narmiraen) – 1 (1 kp)
Történelem ismeret – 1 (1 kp)

Összesen: 30 Kp

Fegyverek:
Slan kard – 3 Időigény: 5 Ké: 8+30=38 Té: 23+41=64 Vé: 17+95=112 Sp: 1k10+2 STP: 30 Lef.Fegyvt.Átüt.: csak sárkányharcban - igen
Slan tőr – 3 Időigény: 3 Ké: 10+30=40 Té: 19+41=60 Vé: 13+95=108 +15 Sp: 1k10 STP: 20 Lef.Fegyvt.Átüt.: csak sárkányharcban – igen
Rövid íj – 1 Időigény: 3 Ké: 5+30=35 Cé: 5+33=38 Táv: 50 – Y.l. Sp: 1k6 STP: 5
Botkard: harcértékei megegyeznek a Slan kardéval, de Sp: 1k6 STP: 15 Lef.Fegyvt.Átüt.: nem

Felszereléslista:

Ruházat:
- Rizsszedő kalap (bambusz)
- Köpenykabát (vastag, sötét földbarna posztó)
- Kimonó felső (Bő, egybe vart két rétegű, kívül vékony erős fekete anyag, fehér belül vastagabb puha bélelő anyag)
- Kimonó alsó (Férfi nadrág, ugyanaz, mint a felső)
- Erdőjáró csizma (Szarvasbőr, barna)
- Edzőruha felső (fehér vászon felső, hosszú ujjú, a bordák vonalig ér csak, szegélyei feketék)
- Edzőruha alsó (térd alá ér, testhezálló, a többiben ugyanaz, mint a felső)

Fegyverek:
- Hitsugaya (Az átlagosnál enyhén hosszabb Slan kard. Pengélye obszidiánfekete, de ennek ellenére tükörfényes - A háton a köpenykabát egy csatjára akasztva, hüvelyében hordja)
- Botkard (A Hitsugaya méretre, súlyra és arányokra pontos, Uscayha fából készült mása. A derékszíjon van hordva)
- Slan tőr (egy hüvelyben hordja hátul a kimonót összefogó övsálba dugva, markolattal jobboldalra.
- Rövid íj (Egy végein lezárt nádhengerben van leajzott állapotban rátekerve az ideg és mellette a vesszők, számszerint 20 db.)

Egyébb felszerelések, melyeket egy közepes méretű zsákban hord a hátán:
- Tisztálkodó felszerelés.
- Íróvessző.
- Egy író ón rúd.
- Egy tekercs papír.
- Egy kulacs (1 liter)
- Némi élelem 2 napinál nem több.
- Pénz (ha van nála, éppenséggel nem valószínű, de Hm függő)
- Alapvető gyógynövények, amik szárazon szállíthatóak.
- Alapvető sebellásáthoz szükséges felszerelés, ködszerek, egy éles kés.
- Egy pár evőpálcika.

Vértek: kardművész vért darabjai
- Páncélkesztyűs alkarvértek (1 pár)
- Lábfejvértes lábszárvértek ( 1 pár)
- Hátvért
- Vállvért -
- Felkarvért -
- Csataszoknya – (Csak baloldaliak)
- Combvért -

[Mare-ai]

Szia Selina!

Ugyan nem hozzám igyekszik a karakter, de két észrevételem lenne.

1. Tiadlanban Enoszukei családok biztosan nem telepednek le. Úgyhogy az előtörténet ezen része igen csak hihetetlen. Ezt szerintem gondold át még egyszer.
2. Meteoracél fegyver? Ha bónuszt is ad a fegyvernek a különleges ötvözet, akkor sajnos az baj. Ugyanis nyílt helyszínen induló karakter birtokában ilyen felszerelés nem lehet, eddig ezt következetesen betartottuk. Ezt a részt is gondold át, kérlek.

A többi részt nem ellenőriztem, mivel nem hozzám jön a karakter, de ez a két dolog megütötte a szememet, gondoltam jobb ha szólok...

Üdv:
Mare

[Selina]

Szia Mare (Sess)

Visszafelé haladva...
A Meteoracél fegyvernek nem írtam sehol az előtöriben vagy a felszerelések közt, hogy volna különleges képessége (Csak elnyeli az újkori és az ősmágiát és a használója ellen fordítja 100-szoros erősségben )
Tehát nincs is. Egyszerűen csak meg akartam magyarázni egy hangulatos sztorival a kard egyediségét, mert tudomásom szerint csak nagyon különleges fémötvözeteknek van fényes fekete színe, az olajban edzés pedig ha jól emlékszem csak matt feketévé teszi az acélt

Első kérdéseden és mondandódom nagyon meglepődtem, mert azt hittem, mint ahogy Tiadlanban alapvetően tömörülnek ezek a keleti népcsoportok, úgy gondoltam nem fog kilógni egy Szukéről betelepült család. Eddig sehol nem láttam leírva hogy szukei csoportok nem települtek volna át tiadlanba, mert úgy vettem hogy a kardművész kaszt eredetileg szukei eredetű Yneven (ahogy a harcművész Niarei)
De így hogy te vagy Enoszuke Hm-je biztosan több, vagy pontossabb informácóval rendelkezel nálam, így természetesen ha A Dorcha is elképzelhetetlennek tartja az előtöri ezen részét, akkor természetesen módosítva lesz majd

Minden jót, Üdvözlettel
- Selina -

[A Dorcha]

Üdv!

Nem rossz indulatból Mare de a karaktert szerintem én bírálom. Ha valami problémád van akkor azt előbb velem közöld légyszíves pm-ben. Ugyan ez vonatkozik Gianagra is. Tudom, hogy nem ez a módi de én így kérem és ezt mindenkinek elmondom. Arigato

Selina

Enuszukei ősöket engedélyezem. 2500 év sok. Sok minden megtörténhetet az idő alatt. Nálam ez nem jelent fenn akadást.Talán annyi, hogy ezt fejtsd ki, pl.: régi fóliánsokon találtál utalásokat őseidre stb...

Selina a slan tőrödet nem Ichimaru Ginnek híják véletlenül?

A fémet amiből a kardod készült még utána járok egy kicsit. Egyébként ha szőrös szívű lennék azt mondanám nem használhatod mivel egész egyszerűen nincs benne az UTK-ban (tudtommal). De kompromisszum képes vagyok. Gondolom szeretnéd, ha sötét színű "bankaiod" lenne mint Ichigo barátuknak. Majd valamit kitalálunk rá rendben?

A slan csatakardot nem igazán ajánlanám. Túl nagy és ha a japánok által használt tradícionlisfegyverhez hasonlítanám akkor az inkáb a lovas harcmodorhoz lene párosítandó. Ennek is jobban utána nézek, aztán meglátjuk.

Ennyi egyenlőre majd otthon jobban megnézegetem a karit.

Minden jót!

Arigato: A Dorcha

off// változtatás jogát fentartom ezt csak most úgy gyorsan átfutottam//

[Selina]

Szervusz

Elnézést a névválasztások miatt , de most csak egy anime van nálam amiből kifejezéseket tudtam kölcsönözni, a teljes kétkötetes Sógun regényt meg nem akartam átlapozni hogy hangulatosabbakat találjak ezeknél .
Egyébként meg a fene gondolta, hogy itt mindenki Anime függő és így vágjátok az összeset töviről hegyire .
(Egyébként majd tarthatunk egy beszélgetést arról hogy mikből raktam össze a karaktert, mert nem csak egy Anime van benne )

A Kardra ismét visszatérve nem gondoltam neki különleges képességeket. Megtetszett hogy a játékban van ilyen, hogy Slan Csatakard és ki akartam próbálni, valamint alapból tetszett az említett animében szereplő fegyver is, mert fekete színű volt Így kombináltam a kettőt, de sem Tessa Zangetsu-t nem akarok vele lövöldözni, sem más különleges képességet nem akarok neki, a kard tökéletességéről szóló leírás megfelelhetne bármelyik slan kard leírásának, egyszerűen csak ha az enyém fényeztem egy kicsit, azt meg hogy miért fekete egy ilyen rövid sztorival igyekeztem magyarázni, így számomra kicsit élőbb, kicsit fantasy-szerűbb a karakter.
A Kardot nem tudom hogy miért nem ajánlod, énis utánnanéztem egy kicsit és igazad van, valóban lovas harcban használták, csak ha jól emlékszem a terminológiai megnevezése ennek az, hogy lószelő kard, mert hossza, mérete és a suhintás miatti lendület miatt egy ilyen kardal a kezében a gyalogos hamuráj a lovával együtt vághatta le a lovas katonát egy sikeres vágással. A lovas harcban a Szamurály tudtommal a Wakizashi-t (Nem tudom pontossna hogy írják, remélem így ) meg a lovaslándzsát használták csak néha a katana-t mert azt alapvetően két kézben forgatják, lovaglás közben meg ugyebár egyik kézzel fogod a gyeplőt A japán szamurály meg ÁLTALÁBAN gyalogos kardforgatóként nem olyan jó lovas, mint mondjuk egy lovag, vagy a lovas népek lovasíjászai

Ezt a fóliánsos dolgot amit említettél megnézem, lehet valamit nem úgy írtam ahogy terveztem, talán túl fontosnak látszik mert megmondom őszintén nem is emlékszem ilyen fontos momentumra az előtöriből.

Ui.: Utálom Gin karakterét, még csak véletlenül sem neveznék el semmit róla, hacsak nem nagyon utálnám a dolgot De nem vagyok anime fanatikus, hogy mindennek aminek köze van hozzám, valami rá hasonlítható animés nevet adjak

[Yvett de Crei]

Szia!

A karakter előtörténetében ki van hangsúlyozva, hogy szukei gyökerekkel rendelkező klán. Erre kitanítanak egy félelf korcsot (már bocsánat, de a szukeieknek minden más "lény" korcs és max. rabszolgának tartanák). Még az anyját is halálra ítélték tette miatt, de gondolod, hogy a mestered bevállalja a karakter kitaníttatását faji mivolta miatt (ráadásul ő is, fia is szukei szemléletű... - a fia... a karakter anyja a szerelme... szerelme nem válhatott valóra az anya félrelépése miatt. Valahogy nem jön össze, hogy egy gyermeket, aki korcs az ő szemében védelmez - hisz mondható, hogy a gyermek miatt nem teljesedhetett be a szerelem).
Sajnálom, de ez így értelmetlen.

A meteoracél - még ha csak színesítés és semmi plusszt nem ad a kardnak - a kovácsnak ez egy igen nagy felfedezése és féltett kincse - nem hinném, hogy pont egy "tojáshéjfenekű" egyént ajándékozna meg vele, aki még nem is bizonyított semmit (ráadásul nem szukei származású, csak egy korcs). Nagyobb szinten (5.Tsz felett) talán eltudnám képzelni, de így nem.

Csatakard - a kardművészek Slan kardot és Slan tőrt tanulnak meg forgatni. A csatakardot megtanulhatja a karakter (könyv 81.oldal), de csak is Kp-ból! Nem cserélhető ki két fegyver a képzettségcsomagból csak azért, mert neked ez tetszett.

Nem szőrözök, de a toroniak nem szoktak élőket hátrahagyni egy csatamezőn (de még félhullákat sem).
Itt kapcsolódik az, hogy igen magas akaraterőről írsz az előtörténetben, s ez a statisztikában nem jelenik meg (mellesleg akaraterő is szükségeltetik hozzá, de legfőképpen állóképesség - ez sem kiemelkedő).
Az égési sérülés foka amit vázoltál az előtörténetben és ecsetelted, hogy milyen hátránnyal jár nem elfogadható - hiába, hogy féloldalas égése van, ettől függetlenül az egész testére kihat a sebesülés (abba jelenleg nem megyek bele, hogy milyen hátránnyal járna egy ilyen égési sérülés - talán csak annyi, hogy a karakter gyorsasága és ügyessége átlagon alulivá válik ).

A Pszi pont/szint feltüntetés zavaró. Inkább írd ki, hogy képzettségból eredő 1 Pp, vásárolt 3 Pp.
Ugyan ez a Kegy pontnál is. Inkább írd azt, hogy 1.Tsz-en vásárolt 1 Kegy pont (Kegy pont alap pedig nincs is).

Ne haragudj meg Selina, de ez a karakter inkább egy harcos semmint kardművész - mert sem szemléletben, világnézetben, elvekben nem követi a tradíciókat - így még azt is megvétóznám, hogy alkalmas-e egyáltalán a slan pszi használatára...

Ez a karakter így ebben a formában nem elfogadható - egyenlőre.


Yvett

[A Dorcha]

Üdv!

Nos, akkor mi lányok (Mare, Yvett) tartsunk össze!

Átolvastam, átgondoltam. Kezdjük az előtörténettel. Az enuszukei ősök mint mondtam rendben vannak erről nem nyitok vitát még az atya úristennel sem.

de

Csak bizonyos feltételek mellett fogadom el ezt az állítást. Az, hogy Tiadlanban máig fennmaradó Enuszukei család létezzen lehetetlen. Ráadásul úgy, hogy kulturális identitásukat is megőrizték. Egy-két ősöd lehetett onnan származó például szökevény vagy mi egyéb, de más nem. Nemesi rangra pedig úgy emelkedhettek, hogy bizonyították tudásukat, és lojalitásukat például a Dorcha vagy más magasabb szervezetek felé. Ebben a kérdésben MARE-nak teljesen igaz van.

A másik, enoszukei kardforgató stílus, szintén necces sőt nem igazán helyes. Mondjuk több ezer év alatt ez képtelenség, hogy fenn maradjon ráadásul eléggé nehéz történelmi helyzetekben és szituációkban. Ez nem elfogadható. Ezt persze arra értem, hogy a család egy külön eldugott házában tanulta ezeket a kari (az "enuszukei fortélyokat" erre értem) vagy valaki oktatta neki, ami az előtörténetben is benne van.

A meteor acélos dolog nekem egy kicsit hősös hangulatú. Értem én, hogy különleges fegyvert és karaktert szeretnél de ez nem gazán jó magyarázat. Ha mindenféleképpen fekete kardot szeretnél azt a kovács is megoldja neked, hiszen ismerünk fekete páncélosokat , ennyi erővel a kardot is megtudják neked úgy kovácsolni. Tehát a meteoracélos ötletet is vessük el mert nem igazán reális.

Az égési sérülés túl súlyos. Van egy ismerősom aki az égő olajat szerette volna eltaposni és megégett a bal lába bokáig. Még mindig sántít pedig ez 10 éve volt. (8 éves voltam akkor )

A csatakard azon felül amit Yvett felsorolt, nem gyalogos kezébe való.(utána néztem a szamurájos könyvemben ) A másik pedig, hogy nem tradícionális. A kardművésznek legyen a slan kard a mindene.

Most tudom úgy érzed hogy lehúzzuk a karit és hogy nem engedjük a kreativitásodat szárnyalni de értsd meg maradjunk reálisak jó?

Itt van egy esetleges kompromisszum. Enuszukei ősöket akarsz rendben, de ne egy egész klán legyen hanem mondjuk menekültek, vagy hajótöröttek akiknek a vére már jócskán "felhígult" a tiadlani vérrel.

Fekete kardot szeretnél? Legyen a kovácsok készítettek neked bár eléggé ferde szemmel nézte rád a már egyébként vágott szeműek. (aki kételkedik, abban hogy lehet fekete cuccokat kovácsolni, ne tegye mert utána néztem )

Az égési sérülések is maradhatnak csak ne legyenek annyira súlyosak. Egy kis heg itt egy másik ott ok?

Hidd el a karaktered már így is elég különleges és jól megformált.

Ha figyelembe veszed Mare és Yvett leírását és a magadét én próbáltam valamiféle kompromisszumra jutni. Írj választ és utána még fabrikálunk rendben fel a fejjel!!!

Arigato: a Dorcha

[Selina]

Sziasztok

Nah akkor kezdjük úgy ahogyan felsoroltad és törekedjünk a kompromisszumra .

Akkor kezdem a Klánnal, A Reiatsu klánt én úgy képzeltem el, mint egy renegát Szukei klánt, akik össz-vissz kb 15-20 fővel párszáz (nem régebben mint 500 év) éve ejutottak Enoszukéről Tiadlanig, és kimentették a családi vagyont mindenféle nem romlandó értékben, otthonról. Tiadlanban tájékozódva a helyi viszonyokról Hűséget fogadtak a Dorchának, és területet kértek, hogy ott éljenek, amiért cserébe ők nem csak saját erejükkel (ami nem lehetett túl nagy ) támogatják a Dorchát és tiadlant, katonailag, de mivel nem rendelkeztek túl nagy katonai erővel, ezért amint saját helyzetüket megszilárdítják, saját pénzen fognak az Országnak védelmi erejének növelséhez tevékenyen hozzájárulni. A megállaodás megköttetett, a klán felépítette a saját klánerődjét a déli határ mentén. és kb 100-150 éven belül megerősödtek (anyagilag) annyira, hogy saját pénzen felhúztak egy nagy kolostorerődöt nem messze a saját klánerődjüktől ennek a neve lett az Őrködő Sárkány, amit saját pénzen éppítettek, és gyakorlatilag mivel az erőd nem csak katonai hanem utánpótlásnevelő támaszpont egyszersmint gondoskodtak az elején az utánpótlás neveléséről is. A klán innentől függetlennül működött és élt az erődtől, csak kezdetekben volt az erőd a Klán által küldött mesterek fennhatósága alatt, mert ahogy ezek a mesterek megöregedtek, az új generációk, tiadlani származású tanítvánai vették át ezt a feladatot. Innentől kezdve pedig már az erőd, csak a hozott harci hagyományokat igyekezett továbbvinni, de persze ezek 2-300 év alat jócskán átalakultak, meg persze a szemlélet sem őrződött meg, az is Tiadlaniasult Innentől kezdve pedig a klán csak a protokoláris dolgok miatt összeköthető az Erődkolostorral és az ott képzettekkel és lakókkal, mert igazából már régen teljes mértékben a Dorcha a fő irányító, gyakorlatilag a klánnak ez volt a viszonzása a Dorcha felé, a letelepedésért cserébe. Perzse ez a klánra is igaz, csak kisebb mértékben, lévén az egy zártabb közösség. Őnáluk a vérvonalt megőrzését nem úgy értem hogy csak annak a kezdeti 15-20 főnek az utódaiból áll (már nyomorékabbak lenének mint az aquirok ha így lenne) de igyekeznek például 2-3 generációnként úgymond ilyen testvér, unokatestvér házasságokkal visszaházasodni az eredeti családba. Ezáltal a vérfrissítés is megvan meg a vérvonal megőrzés is valamilyen szinten, de persze ők már csak szeretnének igazi szukei vérvonal lenni, de már régen nem tiszta az a vérvonal persze És ugyanígy átlakaultak persze a belső erkölcsök és az identitás tudat is. Például: az erkölcstelenség volt a klán berkein belül, hogy anyuci félrelépett az elfel, de ezt még el lehet volna tussolni, de az hogy utánna meg is szült egy be nem tarvezett fattyút, az volt a halálos ítélet oka. Nyilvánvalóan ha annyira ragaszkodtak volna az eredeti Szukei hagyományokhoz, akkor anyuci úgy van nevelve, hogy még egy 500-as karizmájú elf sem tudja elcsaarni a fejét, mert szóba sem áll vele.
Az "enoszukei fortélyok" félre van értve. Ugyanis a lány sohasem tanult a klánnál semmiylen Enoszukei fortélyt. Velük még csak véletlenül sem került érintkezésbe soha A Lány anyja, mikor még tanulóévei elején járt, tanult az Őrködő Sárkány erődben, hogy megszokja a katonai regulát ami később majd körül fogja venni, lévén ez egy harcos aspektusú klán ott a határ védelmében. Innen ismerték meg a lány anyját az Erőd akkori mestere meg a fia, akivel össze kelett volna házasítani anyucit. És ezek után tanulta a Karakter ANYJA az enoszukei fortályokat, de azt már megint csak visszatérve a családja, klánja berkeibe. A karakter nem tanult semmilyen enoszukei stílust, ő azt a Tiadlani szemlélet és hagyományok szerinti Harcos Útja nevű harci hagyományok szerint tanult harcolni, ami valamikor még Enoszukei-ként kezdtek tanítani, de azóta a Tiadlani harci kultúra megfertőzte és keresztül kasul rágta mint férgek az almát

Ez a magyarázat illetve felépítettség, ha megfelel nektek, akkor ezek alapján módosítok az előtörténeten, hogy ezek az információk jól érzékelhetően kiütközzenek benne. Ha viszont ez sem elfogadható, akkor sincs baj, csak akkor némileg több időt kérek, mert az előtörténet ezen részét át kell írjam teljesen.

A kardnak ez nekem tökéletes kompromisszumnak tűnik, mondtam már sokadjára, de most A Dorcha fentebbi szavaival fogok élni, nekem csak a "Fekete Bankai" kell . De egyébként tényleg csak a külsejében akarom, hogy olyan legyen amilyennek már sokszor leírtam, hogy miért olyan a kard igazából nem érdekel

Csatakard... rendben ha ennyire tiltakoztok akkor nem lessz csatakardja a karakternek. Legyen akkor csak szlan kardja, de az legyen már jó hosszú nah jó csak vicceltem

Égési sérülés... én nem értek a komoly égési sérülésekehez, persze égettem már meg magam de az nem komoly, ha azt mondod, hogy ez ennyire vészes, akkor egyszerűn megoldom azzal, hogy ezeket mágiával szépen apránként begyógyították a Nardael meg a Megtartó.

Nah ennyi volna köszönöm szépen a türelmet és a kompromisszumkészséget is Várom a válaszotokat, többet sem magyarázni nem akarok, sem vitatkozni nem szeretnék senkivel csak annyit várok, mi az ami így sem jó, és mi az amit elfogadtok, és aszerint lesz módosítva, amit elfogadtok az csak érzékletesen, amit nem fogatok el az teljesen törölve és másként megoldva kerül majd vissza

Minden jót mindenkinek és kellemes hétvégét

- Selina -

[A Dorcha]

Üdv!

Na már tetszik az, hogy emberi hangnemet ütünk meg nem mindenhol van ez így a forumon.

Ez a klános dolog szerény véleményem szerint már rendben van így. Nem akarok belekötni, mivel látom, hogy sokat gondolkodhattál rajta, meg tiadlani ez a klán csak még sem vagy ... mind 1 is.

A fekete kard akkor maradhat. Csak jelzem hogy Japánban 4 kard kovácsolási stílus maradt fenn. Ha abból indulok ki akkor az ott készített kardok hossza sem egy forma. Még aikido-n a bokenek (fakard) hossza sem egyezik meg. Gondolom itt a koncepció az akatsuki gyülekezet lett volna a narutoból akinek a neve most sajna ne jut eszembe. De egy nagyon kicsivel lehet hosszabb a slan kardod az átlagosnál mondjuk 5 centiméter. Ezt a pengére értem a "cubától" számítva.

Az égési sérülést akkor lerendeztük.

A kinézet részletes, szerencsére van fogalmam hogyan is nézhet ki egy karakter (jó sok anmiét nézek ). jellemrajz is rendben van. Bár azért kezd egy kicsit tökéletes felé hajlani, ha nem lenne ott, hogy erős érzelmek befolyásolni tudják.

A számolgatást majd később végzem el, egy kis türelmet kérnék.

Arigato: A Dorcha

[Yvett de Crei]

Selina!

Ha ezt így előszörre leírod és nem kimondottan azt foglalod az előtöribe, hogy szukei hagyományokat szem előtt tartó család/klán, akkor semmi gond nem született volna.
A kiegészítés részletes, ötletes, elfogadható. Egyet kérnék, hogy a rendes előtörténetbe is foglald bele, hogy együtt legyen és egy esetleges információkereséskor ne kelljen itt a sok hsz között böngészni.

A kard-égési sérülés A Dorcha által lerendezve.

A statisztikában viszont amiket írtam kérlek majd javítsd.


Yvett

[A Dorcha]

Üdv!

Ha jól látom, akkor ezzel meg is van a karakterlap.

Úgy ahogy Yvett is mondja a stat hibája az, amit ő leírt ha ezt javítottad, akkor mehet a karakter a játékba. Ja és akkor írd bele az előtöribe a változtatást.

A végén csak összejött. Köszönöm mindenkinek a munkáját.

Arigato: A Dorcha

[Selina]

Sziasztok!

Nah itt vagyok ismét. mosmár teljes erővel .
Igyekeztem javítani amit kértetek. Lássuk csak:
- Az előtörténetbe belefolglaltam a klán bemutatását.
- Kivettem a meteoracél kardot Sima fekete kardom van.
- Kivettem a maradandó égési sérüléseket, mindet meggyógyították mágiával.
- Javítottam a statisztikában a pszí pont és kegypont érthetőségi zavart, (remélem érthetően ) és átírtam a fegyer értékeit csatakardról sima slankardéra.
- Megmagyaráztam hogy miért hordja csak a páncélzata egy részét, mert a többi tönkreégett (kinézetleírásban olvasható)

Minden fentebbi tlmában ahol azok megjelennek a kapcsolódó részeket is igyekeztem átírosgatni. úgy hogy továbbra is logikus maradjon. köszönöm ha újra végigbogarásszátok, remélem nem tellik sok időtökbe és mehetek játszani

Ha valamit elnéztem még mindíg szóljatok nyugodtan azonnal javítom

kösz mindent minden jót!

- Selina -

[A Dorcha]

Üdv!

Végigbogarásztam és rendben találtam.

Azonban még megvárom Yvett és Mare véleményét is ha nem haragszol, mivel most hulla vagyok és nem szeretném ha elnéznék(nénk) valamit.

Addig is szíves türelmedet kérném. Ne aggódj majd én szólok nekik.

Arigato: A Dorcha

[Yvett de Crei]

Üdv!

A VÉ-nél nem értem mi az a +4.
A CÉ-hez fajából adódóan csak +5 járul a 10 helyett.

Anyanyelv Tiadlani = erv (az anyanyelvnek ez számít tiadlanban is, attól függetlenül, hogy niarei beütés is megtalálható)
Kultúra Tiadlani = erv (az erv kutúrába olvadt bele az ország attól függően, hogy vannak egyéb niarei hagyományai is)
Így a nyelvtudás erv közös értelmetlenné válik - helyette talán a pyarr közös - vagy amit szeretnél, vagy megmarad 2 Kp-d.

A többit jónak láttam, találtam.
A HM-mel egyeztettem így tovább nem kukacoskodom Ha a fentiek javítva kezdheted a játékot.


Yvett