Név: Ulquiorra Da Thalasque (ejtsd: Ulkiorra – Talaszka) Ab Akvillona
Kaszt: lovag (Marica con Rabora lovagrend)
Vallás: Ranagol
Faj: Ember
Nem: Férfi
Jelem: Rend – Halál
Szint: 1
Tp: 0
Kor: 21
Látszólagos kor: 20-25 között
Magasság: 1, 82 ynevi láb
Testsúly: 70 kg
Szem: Sötét, kifejezéstelen méregzöld
Haj: Éjfekete, elől a száj vonaláig, hátul nyakszirig érő
Bőrszín: Fakó fehér, mint aki nem látta a napot már évek óta
Kezdő helyszín: Gorvik
Előtörténet:
Ulquiorra 3680-ban látta meg a napvilágot Akvillona tartományi Thalasque család sasfészkében, mint a család második fia. Apja bárói rangú földbírtokos a fölöttük álló grófi család vazallusa – katonaállító, de önmaga nem katonáskodó – nemes, anyja egy szomszédos nemesi család szülötte. Apja Fiatal korában talán Siedon lehetett, aki testvérei és apja nem természetes halála után, még mielőtt ő is halálos küldetésre ment volna, utolérte a hír hogy megörökölte a családi vagyont és birtokot, és még idejében hazaért, nehogy valami balkézi örökös, vagy mondvacsinált rokon rátegye egyetlen egy ujját is. Bár már az idősebb Thalasque-nak semmi kedve a katonáskodáshoz, inkább harmadszülött fia szülése után meghalt feleségét dúskeblű ágyasok keblén feledve csak a birtok igazgatásának és a testi örömöknek él. Katonákat küldött ura seregeibe, ha arra volt szüksége, de ő maga nem ment el velük harcolni sohase már. Mikor első szülött fia elég idős lett, ő elment egyszer kétszer a katonákkal harcolni, hogy harctéri tapasztalatokat gyűjtsön. Ulquiorrát a második fiút papnak akarták adni, de az új növendékkel szemben „segítőkész” egyházfiak nagyon hamar megállapították, hogy a gyermek, valamely furcsa isteni vagy természetfölötti közrejátszás miatt nem alkalmas a papi hivatásra, vagy bármilyen más mágikus tudást igénylő hivatásra. Elméjét olyan erős természetes falak védik, melyeket kisebbfajta csodának tartottak a buzgóbb hívek, az elvakultabbak pedig egyszerűen a fiú istennel szembeni kétkedésének tudták be. De még jó hogy kétkedő volt, hiszen már fiatal korában kiviláglott, hogy igen magas intelligenciával áldotta meg őt Ranagol, vagy az a természetfölötti, aki vagy ami elméje köré a természetes pajzsokat is emelte. Mit volt mit tenni, a gyermek csak nem lehetett egyszerű harcos, ha már az apja gazdag nemesember. Nem is adta alább, fiát az ország legnagyobb és leghíresebb lovagrendjébe Marica con Rabora lovagrend egyik erődjébe küldte tanulni. Bár az akkor már kicsit koros 8 éves fiú sem látványos testméreteket, sem erőt nem mutatott, a képzése során kiderült, hogy vannak más tulajdonságai, melyekkel ellensúlyozhatja ezt. Gyorsasága egyedülállóan kiemelkedő volt társai között, de nem csak mozgásában, felfogásában is. Rendkívül gyorsan tanult, szinte itta magába a tudást, és emellé társult felnőtteket megszégyenítő szorgalma és akaratereje, mely az évek multával egyre nőtt. Egészséges volt és fáradhatatlan, a megőszült lovagok vakarták a fejüket, hogy hogyan utasíthatott el egy ilyen növendéket Ranagol egyháza, hiszen láthatóan igencsak Áldott volt természetes javakban a gyermek. Az egyre cseperedő gyermek számra hamar kibontakozott az is, ahogyan saját magát elemezte, hogy nem képesek őt megérinteni az érzelmek. Nem sírt, ritkán lehetett csak felidegesíteni, az is csak pillanatnyi bosszúságként jelentkezett nála, viszont mindenkivel szemben, aki érzelmileg hatott volna rá, acélos határozottsággal válaszolt. Ha provokálták, gyorsan, és kiszámíthatatlanul állt bosszút. Ha valaki érdekből, vagy egyszerűen kedvességből kedvezett felé, a belé nevelt igazságossággal viszonozta azt. Életében semmilyen szerepet nem játszott az érzelmi tényező, hogyha kiemelkedő intelligenciájával kiötlött valamit, azt vasakarata által valósította meg, érzelmi tényezők nem tudták ebben motiválni, vagy hátráltatni.
Legfőbb célja pedig már igen fiatalon, főként miután megismertették vele Ranagol tanait, egy volt. Megismerni az isteni eredet törvényeit. Megfejteni, mit is jelent isten. Mi az a hatalom, amit ő használni nem képes, pedig minden tehetsége megvan hozzá, hogy elsajátítsa a használatának a módját, mégis ugyanez a hatalom őt megvédi önmagától.
Ennek érdekében a harc gyakorlása mellett mind több és több tudományt igyekezett elsajátítani, az élőlények felépítésétől azok matematikai képletekben való felírásáig, mindezt persze a vallás értelmezésén át, önmagunkon keresztül az isteni lényeg megértéséig. Hosszú és fáradságos útra lépett rá és még nagyon az elején jár, de ő is tudja, hogy saját erejéből képes lesz végig menni rajta és mindezt már csak egyetlen egy cél vezérli, hogy megtudja mi vár rá az út végén, mikor majd mindent megért, mi vezet tovább.
Mikor már a rend felövezett tagjává vált, esze ágában sem volt, kockázatos vállalkozásokba, vagy a családi birtok igazgatásába visszatérni. Ezen szándékát családja előtt nyilvánvalóvá téve, öccse ki utána 3 évvel született, megpróbálta őt kitúrni apjuknál az örökségből. Ám Ulquiorra megneszelte mindezt és párbajt provokálva levágta öccsét, egyetlenegy arcrezdülés nélkül, tudatva családja minden nevesebb és csekélyebb tagjával, hogy nem áll meg előtte az ki ellen ármánykodik. A testvér ostoba volt és Ő nem állhatja az ostobákat, főként akkor ha Őellene próbálnak tenni. Ezen tette Idősebb bátyjában ki Szintén a Rend lovagja és intelligens, törtető ember, igen nagy érdeklődést keltett. Viszonylag jól ismeri öccse képességeit és tehetségét, így bármikor bizalommal fordulna felé valamely ügy megoldásában, legyen az gazdasági, katonai, vagy egészen egyszerűen egy gyilkosság kivitelezése. Ez ezért is egyértelmű, mert ekkor már Bátyja vezeti a Bírtok ügyeit, az Idősebb Thalasque egy részeges, mákonyos, egyik ágyastól a másikig mászó disznó már csak. Kitudja mikor unják már meg és fojtják meg egy párnával? Ez az eset ráébresztette arra, hogy óriási segítséget kapott apjától, mikor olyan iskolába küldte tanulni, ahol elméje mellett testi képességeinek lehetőségét is megnyitják. Ettől a perctől fogva életének egyik központi részévé vált a harc. Nem maga a harc szeretet, hanem mint az útját megkönnyítő tudás.
II. Ifjúkor:
1. Szerelmek és barátok (ha voltak/vannak)
Nem jellemző. Akadhat olyan ember, akinek gondolkodási sémájának megismerése, és ezzel egyidőbeni kiismerése után megbízhat, de ez a bizalom semmiképpen sem szélsőséges. Kimerülhet annyiban, hogy mondjuk megbízik benne annyira hogy elfogadja a tőle felkínált italt, ételt.
2. Pártfogók és ellenségek (ha vannak ilyenek azokra, hogyan milyen körülmények között tett szert a karakter?)
Változó… Ellenségnek nem tekint senki, esetleg akadálynak, vagy riválisnak. Pártfogói vagy pártfogoltjai megint csak azok, akik pillanatnyilag lekötelezettjei.
3. Jelentős ifjúkori életesemények (leégett a házuk, elutazott Beriquelre a mestere kíséretében, első csata átélése, stb)
Fiatalabb öcs meggyilkolása párbajba. Egyszersmind ezáltal a családtól való viszonylagos eltávolodás, és az önmagára utaltság, és a szabadság elnyerése.
4. A tanulóévek vége (Mi volt a karakter "mestervizsgája" azaz mi volt az a momentum amikortól az adott Kaszt tagjának számított?)
Egy Ranagol tanairól írt tanulmány, melyet legfőbb mesterének adott át, ám amellett hogy ez mestervizsgájának megfelelő volt, a mester a tanulmány elolvasása után rövid úton megsemmisítette azt.
5. Mit vár el tőle az iskoljája/céhe/rendje/mestere?
Nem várhat el mást, csak hogy amit tanítottak neki, annak birtokában azt továbbfejlesztve keresse Ranagol igazságát és a kiemelkedést.
7. Kihez hű a karakter? (Kiért érez felelősséget? Kinek hajlandó szívességet tenni/engedelmeskedni és miért?)
Legfőképpen önmagához hű, saját céljaihoz és elveihez. Felelősséggel is csak önmaga felé tartozik, illetve esetlegesen azoknak akik valamiért az utasításai szerint cselekednek, az ő céljai elérésében, és ezen célok elérésében hasznosak lehetnek. Engedelmeskedni egyértelműen csak annak engedelmeskedik, ki a céljai eléréséért felsőbb, segítséget tud neki biztosítani.
Személyiség:
1. Van a karakternek jellegzetes szokása? (rágja a száját, káromkodik, fütyörészik, mindig zabál valamit, stb)
Ami Gorvikban egy embert jellegzetessé tehet, az a karakter igazsága. Ulquiorra nem hazudik, ha nem fűződik komoly háttérérdeke hozzá. Nem másít a tényeken, nem ferdíti az igazságot, tekintetéből nem lehet csalárdságot vagy bármilyen más érzelmet kiolvasni, mert nincs is benne ilyesmi. Érzelmek nem befolyásolják a cselekedeteit. Ami ebből látszik és éppen ezért jellegzetessé teszi, az a tágra nyílt, élettelen és látszólag érdektelen tekintet, amivel megállás nélkül a világra tekint, akkor is amikor étkezik, akkor is amikor tanulmányoz valamit, és akkor is amikor éppen kizsigerel valakit egy kínzókamrában. Akik ismerik azok tudják hogy az ő arcára érzelmeket csalni majdnem olyan nehéz, és akkora csoda kell hozzá, mint Shadonban államosítani egy Ranagolita egyházünnepet.
2. Miben rejlik a karakter kiválósága? (Pl: kiváló tőrdobó)
Jelenleg a tudományok terén maga is úgy nyilatkozna, hogy nem kifejezetten kiváló semmiben. Csupán azt jegyezné meg mindenfajta szerénység nélkül, hogy kiváló alapja van hozzá, amivel bármit, amibe belekezd, kiválóan be tudja fejezni.
3. Mi a karakter gyengéje? (Pl. Női társaságban annyira zavarban van, hogy nem bír kinyögni egy épkézláb mondatot)
Az Emberi Lélek az, amit nem képes megérteni. Számára az emberi érzelmek egy érthetetlen és logikátlan valami, melynek vizsgálatakor, a saját értetlensége miatt már-már zavarba ejtően érezhetné magát, ha ez az érzelem, hogy zavar, egyáltalán jelentene számára valamit.
4. Mi a karakter kedvence? (Pl: Imád meztelen talppal sétálgatni a fűben, imádja a törpe pálinkát; stb)
Kedvence, mint olyan nem létezik az élet semmilyen területén. Szereti a kényelmes, de praktikus dolgokat, az elegáns, de gyors és lehetőleg a leghasznosabb megoldásokat, akkor is ha egy szobát kell berendezni, és akkor is ha egy párbajt kell megnyerni.
5. Mi az, amit szívből utál? (pl: a fűzős ruhákat, a füstös kocsmákat, az izzadtságszagot, stb)
Talán két ilyen dolog is van. A makacs és egyszersmind ostoba emberek. És az a tudat, hogy ezek nem hallgatnak az ő tanácsaira, vagy utasításaira.
6. Mi a karakter legnagyobb félelme? (ez lehet irracionális is) (pl: élve eltemetve lenni, víziszony, stb)
A szót magát ismeri, és a fogalom jelentésével tisztában van, de önmagára nem tudná értelmezni.
7. Mi a karakter legmerészebb álma? Mire vágyik a legjobban?
A vágy érzelmet kifejező fogalom, amivel nem rendelkezik. A végső tudás megismerésének akarata hajtja. Talán egy közeli célja van amit nagyon szeretne elérni: A Cartuzza Senada Bibliotékájának indexre tűzött vallási és egyéb műveinek elolvasása.
8. Vannak-e a karakternek előítéletei? (nem szükséges ésszerű magyarázatot adni rá, elég hogy a karakter úgy véli ő megfelelő indokkal rendelkezik; Pl: utálom a gorvikiakat, mert egytől egyig aljas gyilkos az összes)
Gorviki származása ellenére meglepő módon nincsenek. Tudja hogy a társadalmi normák szerint kik azok, akik „lenézendők” de ezeket sem kezeli lenézőbben mint bárki ismeretlent.
9. Vallásos a karakter? (Ha igen mennyire? Mekkora áldozatot lenne képes hozni a hitéért?)
Elkötelezetten Ranagol hívő. Hisz a felsőbb, isteni hatalom létezésében, de egyszersmind kutatja mibenlétét, végső igazságait.
10. Mit tart a karakter a mágiáról és a használóiról?
Érdekesek. Minden hatalmuk lenyűgözi őt, ámbátor itt is csak a hatalom gyakorlásának felsőbb ismeretei, amik számára érdekesek.
11. Ha egy mottóval kellene kifejezned a karakter személyiségét, mi lenne az? Pl.:
„Az emberi lények furcsa, gondolkodó, de érzelmektől hajtott faj. De ezen érzelmek mibenlétét nem értem. Néha komolyan elgondolkodom azon vajon én embernek születtem-e egyáltalán”
Kinézet - viselkedés: Ulquiorra Mindig hófehér ruhákban jár. A fehér színt, mint a tiszta megvilágosodás színét kedveli, azt jelképezi számra, hogy ő megtalálta élete végső célját, mely tiszta és kétkedésmentes. Ezt igyekszik kimutatni öltözködésében. Páncéljaira ugyanez jellemző, de már praktikussági szempontokból is. Egyszerű, ezüstösre polírozott díszítésmentes darabok mindegyik. Saját lovat tart, mely egy éjfekete csatamén, fehér lepellel leborítva, páncélok nélkül, inkább utazó ló funkcióját tölti be, de adott szituációban nem rest a hátáról harcolni sem. Ulquiorra ennek ellenére ritkán utazik saját lován. Városban inkább bérelt lovon, vagy ha teheti még inkább zárt lovas kocsiban vagy hintóban utazik. A hivalkodást viszont kerüli, ezek a kocsik sem nem pompázatosan előkelőek, sem nem belülről édenien kényelmesek. Kényelmesek, de funkcionálisak és egyszerűek. Ha országúton utazik saját lován, gyakran viseli sisakját is. Ulquiorra nem keresi de nem is gondolkodik a harcon. Ha harci helyzetbe kerül, ha van rá lehetősége szóban igyekszik ellenfeleit eltéríteni a harci szándéktól, ha erre nincs lehetősége, vagy nem jár sikerrel, úgy ellenfeleit, támadóit harcképtelenné teszi nála lévő fegyverei minden eszközével, ha kell szemrebbenés nélkül öl is, harc közben már nem válogat a módszerekben, nem vezérli gyilkolási vagy pusztítási vágy, egyszerűen precízen és praktikusan harcol. Köpenyeket nem hord. Ha esős, havazós időben kénytelen kimozdulni zárt kocsit vagy hintót béreltet magának, ha benne fázna pokrócokkal takarózik. Ha az országúton ilyen idő érné utol, úgy nem halad tovább, menedéket keres, legyen az egy barlag, vagy egy helyi tanya, ahova szemrebbenés nélkül bekérezkedik. Amennyiben itt tisztelettel és tisztességesen bánnak vele, úgy még talán arra is vetemedhet, hogy a segítségért köszönetet nyilvánítson (pár rézgaras) ám ha életére törnének álmában, vagy bárhogyan, úgy védekezni fog és biztonságossá teszi önmaga számára a környezetét. Pajzsot nem hord magánál, mivel sem háborúra, sem harcra nem készül alapvetően soha, ha mégis készülne rá, rövidúton szerezhetne bárhonnan.
Hangja lágy, mély, már-már nyugtató hatású lenne. Beszédjében mondhatni szűkszavú, nem beszél feleslegesen, de mindíg lényegretörően tisztán és érthetően. Akkor is ilyen ha történetesen hazudik mint a vízfolyás. Folyamatossna ugyanazat az unott nyílt érzelemmentes arcot vágó ábrázatáról nem lehet sejteni mikor hazudik, és mikor mond igazat, általában érvelése az, mely szavai igazságáról meggyőzhet valakit, vagy éppen elbizonytalaníthatja.