_______________________________________________________
KM: Castor
JK: Naiden Findalath, Ewan Darango, Tsubasa no Senko no Ryuujin, Belgar Tozgord
Esemény: Megérkezés Al Abadanába
_______________________________________________________
Pyarron szerinti 3701, esős évszak, Al-Abadana emírség, Kapu-tér
Az Ibara legfényesebb és leggazdagabb gyöngyszemében, Al-Abadanában vagytok. Az északról sivatag ölelte emírség zöld szigetként csillog a kénsárga homokon; alatta jelentős föld alatti vízkészlet lehet, ennek köszönheti viszonylag fejlett öntözéses gazdálkodását, bár gabonafélékből és takarmányból az emírség így is behozatalra szorult. Amit még tudtok a városról:
Gazdagságát nem annyira a bőven termű déligyümölcsöknek, sokkal inkább az emírség területén álló –lepusztult röghegységek örökségeként, titkos földalatti barlangokban maradó- drágakőbányászatának köszönheti. Az abadanai selyem és kelmék méltó versenytársai a szuke vagy tiadlani textílműhelyekből kikerülő termékeknek, Gorvik jelentős tételben vásárol innét nemesi ruhák számára alapanyagot, hogy otthon a híres „abraselyemkén”adják el az úri szabóságok a kész ruhát.
Az emírség területén Abadana városa mellett még számos más város található ahol magas szinten dívik a fegyverkovácsolás mestersége. A jennek vezette országban a jenn-szablya sem beszerezhetetlen áru, de inkább ajándékba, kitüntetésként készítik a céhek ezt a fegyvert, sem mint piaci árunak, bár ha elég nagy az összeg, egy dzsad nem fogja meghazudtolni önmagát…
A városban akkora a tömeg és a sok idegen zsoldos, hogy inkább tűnik katonai gyülekezőtérnek a Kapu-tér, mint a város főterének. Mikor kiléptek a térkapun azonnal kikiáltókba és dobosokba botlotok, akik fennhangon rikácsolják száz helyen is a téren:
-Zsoldosok, harcosok fegyverforgatók! A Tamid-ház karavánkísérőket keres! Napi 10 ezüst a fizetség! Érdeklődni és elszegődni gyertek a Samargd-szerájba! Keressétek Batrem-et!
…és ezt citálják vég nélkül.
A Kapu tér alig különbözik egy rabszolgapiactól: a járkáló, lézengő zsoldosok az áru, kik feszült arccal járkálnak a kereskedő-házak standjai közt: mindenki fegyverest akar most, hogy a háború beszippantotta a hazai harcosokat, szívesen látott vendég itt a külhoni.
Lépten nyomon beléjük akaszkodik valaki hogy fantasztikus üzleti ajánlatokkal bombázza őket valakinek a nevében. Természetesen egytől egyig mind fegyveres kíséret vagy védelmi feladatokat célzó munka.
Mikor kiestek a térkapun, az őrök ingerülten taszigálnak, de nem azért hogy átvizsgáljanak, hanem hogy minél előbb eltűntessenek a térkapu környékéről, akkora itt a tömeg.
Nem riadnak vissza sem az yllinori elftől, sem a hallgatag kardművésztől, -láttak ők már az elmúlt hetekben sok fura figurát-
nem kérdezik azok, ki fia borja vagytok, mi van nálatok, miért jöttetek, csak egy tört pyarul elmormogott:
-Halaggyunk má!-val invitálnak el a térkaputól.
Ellenben rögtön két rókaképü dzsad akaszkodik rátok egyik mélyebbre hajolva mint a másik:
-Hatalmas szahib! Munka vanni? Kövess én tud egy jó megbízatás lenni neked!
-Ne halgassatok rá sivatagi oroszlánok, az én uram adni több pénz! Ráadásnak egy huri és egy teve!
-Oda se figyelni erre útonállóra! Én uram adni még ajándék kecskenyáj!
Mindketten keményített papíruszra írt illatos kártyákat dugdosnak a kezetekbe, valami csodálatos kalligráfiával megírt névvel és egy helységgel feltűntetve. A sok cikornyától és aranyozástól igazából még egy írástudó sem tudná kisillabizálni mi van a papirosra írva. (Ezt első körbe egy ránézéssel ti se tudjátok megcsinálni.)
-Csak adni ezt oda és kapni munka ott! Jönni, jönni!
Mondják, és a karjaitokba kapaszkodva elkezdenek húzni benneteket két ellentétes irányba.
****
//Off: Előtörténetek értékelése
Ichigo (Senko): egyszerűen megválaszoltaa standard karaktersablont, eleget tett a feladatnak.
Shia-ko (Ewan): ugyanaz mint Ichigo, de volt gondja rá hogy a saját karaktere személyére vonatkozóan felvázoljon egy saját kapcsolatrendszert és eseménysort amiben elmesélte mi történt a karakterével, az utóbbi években Abadanában. 25 Tp
Saggaras (Naiden): az egyetlen volt, aki nem "letudandó" kérdés-felelet nyűgnek tekintette az előtörténetet, szabatosan, de lényegre törően mesél, munkát, energiát fektetett a koncepcióba, és fontosnak érezte a karakter-mottó választását. 50 Tp//