Fontosabb adatok:
• Név: Para de Dox
• Nem: Férfi
• Apja neve: Valair Dox (a karakterem nevében azért van a „de” szó, mert ez jelzi, hogy a család kitagadott ágából származik)
• Anyja neve: Carin Elzendor művész nevén Carinia:D
• Kor: 21
• Iskola, kaszt: Szürkecsuklyások, besurranó tolvaj
• Faj: Ember
Egy tolvaj (elő)élete:
Úgy vélem illendő lenne bemutatkoznom a nevem Para de Dox. A híres Dox család sarja vagyok bezony. Véleményem szerint nem vagyunk olyan híresek, de apám szerint: „Dicső ősökkel rendelkezünk fiam, melyekre büszkének kell lennünk”. Na persze az igazság az, hogy apám egy mezei kardforgató volt és némi nemesi vérrel, amiért nagyon verte a mellét. Büszke és egyenes ember, aki mindig becsületes maradt, hű az elveihez. Sok csatát megvívott, sok mindent látott a világból. Csak egy csatát veszített el egész életében, beleszeretett anyámba. Már hallom is „nem úgy van az, szerelem nem vereség”, de nem is előnyös ha megbecsült férfiként egy erioni lebuj táncos lányába szeret bele az ember, pláne akkor nem az amikor kiderül, hogy gyereket vár tőle. Ez az apró gond voltam én. Miattam apám a „nagy hős” nem mert a régi barátai szemébe nézni és így kullogott el velem és anyámmal hogy visszavonultan éljen távol a régi ismerősöktől.
Ezek a körülmények vezettek oda, hogy megszülettem Psz. 3670-ben Erion vonzás körzetének peremén. Egy rég elhagyott családi kúriában éltünk, amit apám újított fel miközben a városi őrségben dolgozott, elvégre világ életében nem értet máshoz. anyám meg otthon vezette a háztartást. A gondok akkor jelentkeztek, amikor vörös hajam kezdett kinőni, úgy hogy anyámnak és apámnak is fekete haja van. Nos, azt hiszem érthető, hogy miért nem volt rózsás a viszonyunk, és ezért sok mindent megtettem, hogy bosszantsam: belopództam a szobájába és elvittem a kisebb fegyvereit és gyakran játszottam velük, azt képzelvén, hogy én is majd egy dicső harcos leszek. Micsoda naiv álmok. Ilyen esetek után rendszerint nagy verést kaptam és szigorú erkölcsi illetve testi nevelés ellenére én csak azért is ellen álltam. A dolgok odáig fajultak, hogy 17 évesen elszöktem otthonról oda ahova apám nem követne Erionba.
Így a családomtól lopott fegyvereket, illetve értéktárgyakat eladva. Sikerült felkerülnöm egy a fogantatásom helyszínre tartó hajóra, remélve, hogy majd megtalálom az igazi apámat. A pénzből ekkora már igencsak híján voltam, csak a ruhám meg a kedvenc rövid kardom és tőröm (amikkel kis gyermekkoromban sokat játszottam és, amiket szintén elemeltem) maradt meg, a többi az úti költségre vagy még inkább a kocsmákban borra ment el. A szükség nagyúr elvettem, ami kell. Nem loptam csak bementem jöttem láttam hoztam. Fizetni akartam csak a körülmények nem voltak olyanok. De a szándék a lényeg nem? Történt egyszer, hogy amikor ép távozóban voltam zsákmánnyal, mire észbe kapok már nincs is nálam. Meglopták a tolvajt, de szerencsémre elég kezdő lehetett, mert felfedeztem amint éppen zsebre teszi azt, ami jog szerint engem illet. Üldözőbe vettem, és sikerült is elkapnom, de pechemre nem élvezhettem sikeremet maradéktalanul. Ugyanis legalább öt csuklyás alak vett körbe. Vezetőjük toronyként magasodott felém, elég félelmetes látvány csak annyi villant át a fejemen: Meghalok. De ő csak nevetett, aztán a többiek is nevettek, én is nevettem, de az enyém nem volt olyan őszinte, mint az övék. „Ellopni egy erszényt majd, később vissza követelni, hogy az a tied, attól a tolvajtól, aki szintén tőled vette el. Van vér a pucádban kölyök.” Nos így ismerkedtem meg „mesteremmel” és így lettem a Szürkecsuklyások tanítványa.
Több évnyi gyakorlás után elérkezett az idő a „mestervizsgához”. Első komolyabb megbízásom végre valami nagyobb pénzhez jutok. De a sors fintora, hogy nem. Sikeresen elbaltáztam. Egy módosabb kereskedő házába kellett volna betörnöm, meg is volt a szajré, de a háziak lányának pont akkor kellett rosszul lennie a direkt nekik szervezett vacsorán. És pont akkor kellet neki haza jönnie, amikor én épp nagyban rámolom ki a házat és pont meg kellett látnia engem. Mit tehettem volna? Öltem volna meg? Tolvaj vagyok nem gyilkos. Inkább elfutottam. Balszerencsémre túl jól látott engem ezért pontos leírást tudott adni a város őrségnek, és mivel elég befolyásos kereskedőé volt a ház mindent meg is tettek, hogy elkapjanak. Szerencsémre a céhem helyi főnöke nagy érdekek fűzték az én életben maradásomhoz tekintve, hogy csak én ismerem a családi házunk alaprajzát és az eldugott javak rejtekhelyét, ezért segített rajtam. Elintézte, hogy a térkapunk keresztül Abadanába utazhassak, így el tudok menekülni a törvény keze elől.
Szóval most itt állok a térkapu másik oldalán, és valahogy túl kéne élnem ideát. A céh főnök megmondta, hogy hol találom a helyi központot. Most ép oda indulok. És ez már egy másik történet.
Egy körözvény:
Figyelem!!!
A városi őrség a polgárság segítségét kérik egy tolvaj kézre kerítésére, amely nagy értékű tárgyakat lopott el köztiszteletben álló Mennor kereskedőtől. Az alak egy kb. 178 cm magas 61 kg vékony testalkatú férfi. Különös ismertető jele a varkocsba fogott láng vörös haja és a feltűnően világoskék szeme. Fejét gyakran fedi csuklyával, hogy haja színét titkolja. Legutoljára is fekete köpenyben barna bőrnadrágban illetve fehér zekében látták, amin egy sok zsebes mellényt viselt. Kérem önöket, hogy ne tévessze meg önt kölyök képe, és nyájas szavai. Rendkívül veszélyes. Fegyvert is tarthat magánál, rendszerint oldalára kötve rövid kardot visel, és még kitudja, hogy mi lehet a többi titkos zsebében. Ha Ön vagy bármely ismerőse felismeri ezt a személy, ne próbálják meg elkapni, hanem szóljanak a közelben állomásozó városőrnek. A nyomra vezetőnek jutalmat ígér Mennor kereskedő.
Személyiség rajz:
A karakterem, mint már feljebb kiderült elég lazán veszi az általános erkölcsöket, de soha nem lenne képes ölni élvezetből, sőt inkább a békés megoldást keresi, amivel persze ő jár a legjobban. Elvégre tolvaj a szentem nem egy terminátor. Mindig derűs és jó kedélyű, de előszeretettel túloz, amikor saját történeteit meséli. A szakmájából kifolyólag nagyon kíváncsi természet, és tekintetével állandóan azt keresi, mi lehet az ajtó mögött. Hosszú ideges ujjait állandóan járatja, hogy edzésben legyenek. Az egyik úgymond gyengesége hogy sosem bántana nőket, az anya iránti szeretete miatt, aki sosem ártott neki. De ezzel párhuzamosan állandóan nők után fut. A másik hátránya hogy nehezen tudja beosztani pénzt, rögtön elissza, vagy valamilyen lányra költi. Így sosincs állandóan sok pénze. A nemességet és felső 10000-et az apja miatt lenézi, bár névébe ő is nemesi származást visel. De lelke legmélyén szeretné felül múlni a nevelő apját a maga módján. De a benne dúló dac miatt ezt az ellenkező oldalról teszi. Becsület helyett a trükközés, tárgyak visszaadása helyett tárgyak ellopása. És mindezek mellett szeretné megtalálni az édesapját bár ő is tudja, hogy erre elég kicsi esély van. Semmilyen istenhez nem intéz fohászokat és a varázshasználók se zavarják, amíg megkapja a neki járó pénzt a melóból.
Ennyi lenne.
Ui.: Ha nem akarod végig nyálazni az egészet igyekeztem a fontosabb dolgokat kiemelni.