Utak, ösvények, csapások

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, útban Aquilla felé
Időpont: éjszaka


*Mind a négyen megrökönyödnek amikor leszeded a kölyköt a fáról. Úgy tűnik, hogy egyikük sem vette észre eddig Rantit.
A kérdésedre a fiú már a földön állva válaszol:*

- Sajnálom Sebille, csak egy-két szót sikerült megértenem...Shadoniak, a nyelvük az enyémmel rokon, de rengeteg a különbség. Azért megpróbálhatok szót érteni velük! Mit mondjak, kik vagyunk?

*A négy férfi csak kapkodja a fejét; hol rád, hol pedig Rantit figyelik, hátha sikerül valamit megérteniük abból amit beszélgettek egymással.*

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

- Shadoniak... hallottam már az országról, de közelebbi ismereteim bizony nincsenek.
Hogy mit mondjál? ... Nem hiszem, hogy bármit is kellene mondani nekik önmagunkról... Kérdezd meg, hogy miben lehetünk a segítségükre ... - *mondom Rantinak, majd újra fürkészni kezdem a férfiakat nyugodtan állva tovább.*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, útban Aquilla felé
Időpont: éjszaka


*Ranti egy torokköszörülés után elkezd beszélni a négy kopasszal. Úgy tűnik, hogy az egyikük beszéli valamilyen szinten a gorvikiak nyelvét, mert elég sokat beszél a kölyökkel, miközben a többiek érdeklődve figyelnek téged.
Néhány perc után Ranti neked is elmondja nagyvonalakban, hogy mit is beszéltek eddig:*

- Azt mondják, hogy a legközelebbi faluból jönnek. Egy onnét elszökött lányt keresnek. A lány anyja valami átkozott boszorkány volt, de már ártalmatlanná tették, a lánya pedig megszökött az igazságszolgáltatás elől...Kérdezték, hogy kik vagyunk, azt mondtam, hogy útban vagyunk Warwik felé, hogy ott csatlakozzunk a harcoló csapatokhoz...Azt kérdik, hogy láttunk e egy fiatal lányt, mert ebbe az irányba menekült. Mondtam nekik, hogy nem...

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

*Míg Ranti beszélget feltűnik az érdeklődő tekintetek kereszttüze. Mosolygós szemmel vonom fel egyszerre a két szemöldököm, majd két tenyeremet fejem mellé emelve lassan körbefordulok egyszer, hogy alaposan megfigyelhessenek - ha ez a szívük vágya. Így legalább látható konkrétan nekik is az a két egykezes csatabárd, ami az övembe van fűzve, valamint a még mindig rajtam lévő a teljesvért alá számomra készült sodronyvért féleség, mely jobban csak ott véd, ahol a teljesvért hajlatai, hézagai vannak - ha értenek hozzá tudják, hogy e fölé még minek kellene kerülnie.
Amikor körbefordultam széttárom a kezem és megvonom a vállam jelezvén: ez vagyok én. Aztán, hogy érdekesebb legyen a játék fejemmel biccentek feléjük... ha nem értik mutató ujjammal apró köröket írok le.
Ranti mondandójára viszont odafigyelek, érdeklődve hallgatom. Kicsit furcsa a mese. Boszorkány... azzal szerintem én is találkoztam, de az biztos nem lehetett az, akit ők keresnek. Azt viszont nem értem, ha az anyja volt boszorkány akkor őt miért keresik - bár lehet nem esett messze az alma a fájától...*
- Kérdezték, hogy kik vagyunk? Úgy, hogy ők be sem mutatkoztak... Ejnye. Ők jönnek a táborunkba és még ők kérdezősködnek. Micsoda modorosság... - *elfintorodom mókásan*
- Kérdezd meg tőlük, hogy kik ők, hogy errefelé szolgáltatnak igazságot. Valami rendfenntartó erőhöz tartoznak itt? Meg mit követett el az a lány, amiért négyen üldözik?...
Meg azt is mondhatod nekik, hogyha én lennék az a lány, akkor biztos nem az utakon közlekednék, főleg, ha ismerném a környéket...
Látatlanban mondom, de csak neked Ranti, hogy rossz helyen kapirgálnak... Hiába, férfiak nem tudnak női aggyal gondolkodni

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, útban Aquilla felé
Időpont: éjszaka


*A kopaszok felvont szemöldökkel figyelik ahogy körbefordulsz, de más reakciót nem sikerül kicsikarni belőlük.
Ranti a kérdésedre megvonja a vállát:*

- Azt mondták, hogy az a feladatuk, hogy boszorkányokra vadásszanak az országban, az istenük parancsára. Gondolom valami szentfazekak lehetnek...Azt is mondták, hogy csak a lány anyja ellen volt bizonyíték, de mivel a lány elmenekült ez szerintük a bűn jele, így valószínűleg a lány is boszorka...Érdekes logika...

*Ismét vált néhány szót a kölyök a kopaszokkal. Úgy tűnik, hogy téged nem néznek boszorkánynak, mert néhány – valószínűleg – elköszönő szó után ismét elindulnak az útjukra.*

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

*Látván, hogy ők nem hajlandóak egy kis bemutatóra megvonom a vállam. Ha nem, hát nem, nem erőszak...
Ranti mondandója újból meglep és meghökkent.*
- Bántják az anyját és csodálkoznak azon, hogy elmenekül a lánya előlük és mindezt úgy veszik, hogy ezért bűnös... Igazad van, érdekes logika. De az ő dolguk.
*A búcsúzkodást már örömmel veszem önmagamban. Biccentek feléjük, majd hosszasan nézek távolodó alakjuk után.*
- Hogy mik vannak a nagyvilágban... boszorkányvadász papféleségek, ha lehet hinni nekik... ...
Feküdj le Ranti, azt hiszem én is pihenek egy kicsit, mert ha nem holnap lefordulok Ruly hátáról menet közben.
Remélem más már nem fogja megzavarni éjszakánkat... - *mondom, majd egy nagy ásítás után fekhelyt készítek magamnak. Mielőtt álomba merülnék elmémet felkészítem a lovak nyugtalanságának észlelésére az éjszaka folyamán, hogy felébredhessek. Utolsó gondolataim alvás előtt Hart körül forognak, hogy talán a holnapi nap már meglelem Őt, aztán eljátszanék azzal a gondolattal, hogy Warvikban hogy teljesítjük feladatunkat, de erre már nem kerül sor - elalszom.*

[Anathor]

("Fivér")

*A beszélgetés - legalább is de Sacron szakaszparancsnok beszéde - nem a kívánt mederben folyik. Nem lepte meg, hogy a báró szóba hozta az "emlékkiesést", ezért szőtte bele még bemutatkozásakor a történetbe. Viszont találkozni nem szeretne a báróval, nehéz helyzet adódna, amiből kevés eséllyel jönne ki jól.*
- Értettem, Uram... - aprón meghajtja a fejét a shadoni felé, majd folytatja. - Elnézést, Uram, nem tudom feltehetnék-e egy kérdést Magának...?
*Megvárja a férfi válaszát, és ha igenlőek az elhangzottak, csak akkor hagyják el a következő szavak a száját, máskülönben a harmadik szakasz felé lépked:*
- Érdekelne, Uram, hogy nem szerzett-e tudomást más szakaszban üresedésről? Ha egyenesen oda vezényelne, vagy ajánlana, több időt és energiát lehetne spórolni, és én is hamarabb foglalnám el végre a helyem a hadtestben, Uram...

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, útban Aquilla felé
Időpont: éjszakától reggelig


*Fáradtságod miatt hamar elalszol.

Amikor felébredsz már jócskán felkelt a nap. Ahhoz képest, hogy a földön aludtál és hogy felébresztettek az éjszaka közepén elég kipihentnek érzed magad, bár te is sejted, hogy valószínűleg ezt csak egy rövid ideig fogod így érezni.
Ranti még mindig alszik, a lovaitok pedig nyugodtan legelésznek. Nincs senki a látóhatáron, csak egy vékony füstcsík száll fel abból az irányból amerre az este a tűz fényét láttátok. Nagyjából abban a távolságban is lehet.*

[Terda Radovik]

JK: Da'ryo Racchiosi, a „Fivér”
Helyszín: Warvik tartomány, a Casada folyótól néhány mérföldre
Időpont: reggel


*A beszélgetés közben da Sacron újabb gyümölcsöt kezd enni, úgy tűnik, hogy neki nagyon ízlik.
Első kérdésedre csak egy bólintással, a következőkre meg két falat között, félig teli szájjal válaszol:*

- Megmondom magának őszintén, én nem tudom, hogy kinél van üresedés és hogy hol van szükség emberekre. Vezényelni meg nem vezénylem sehova, csak visszaküldöm oda ahonnét jött: Guidder báróhoz. Majd ő eligazítja, vagy egy felsőbb vezetőhöz irányítja, ha nincs magára szüksége...Nem is értem minek ide küldte...

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

*Kényelmesen nyújtózkodom amikor felébredek, aztán hirtelen "kiugrom" rögtönzött fekhelyemből - felállok.*
<Az isten verje meg, már megint lekéstem a hajnal első sugarait... Ha így haladok szét lesz rúgva a hátsóm... De azért remélem még csak innen és nem kell átmennem a kárpit másik oldalára >
*Hozzálátok minden előtt a reggeli imához, talán még nincs annyira későn hozzá. Meg különben is jobb későn mint soha.
Ha netán Ranti még nem kelt volna fel, akkor felébresztem. És ma sem marad el a reggeli edzés, bár ezt most kicsit rövidítem a tegnapihoz képest.
A testmozgás után pedig jön a reggeli mindkettőnknek.*
- Míg elkészítem, addig itasd meg a lovakat...
...
Remélem estére már érünk valamilyen lakott területre... azt sem bánnám, ha már utolérnénk Hartot...

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, útban Aquilla felé
Időpont: reggel


*Amikor mocorogni kezdesz Ranti is felébred. A reggeli torna után nekiállsz elkészíteni a reggelit, Ranti pedig nekifog a lovak megitatásának.
Kicsit ügyetlenkedik, mivel nincs amiből rendesen megitassa az állatokat: nincs se vödrötök se egy nagyobb edényetek amiből ihatnának. Így aztán – jobb híján – a motyójából elővett fatányérból itatja meg őket, bár elég sűrűn kell a vizet utántöltenie. Már eléggé régen ittak a lovaitok, így a vízkészletetek gyorsan megcsappan, több mint a felét megisszák az állatok. Valószínűleg még tudnának inni, de Ranti próbál takarékoskodni és nem ad nekik túl sokat.
Utána megy melléd reggelizni.*

- Hát, remélem mielőbb tudunk vizet keríteni, mert talán még ha egyszer meg tudom itatni őket, de aztán teljesen elfogy a vizünk. Utána meg majd nem lehet velük bírni, legalábbis én biztosan nem tudom megfogni a lovamat...

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

*Kicsit aggályosító a víz fogyás, de hát ami kell az kell. A lovak sem halhatnak szomjan.*
- Én bízok az Istenemben, hogy ma utunkba ejt valamilyen formában egy ivóvíz lelő helyet. A városban az ipse azt mondta, hogy kútról nem szabad vételezni, mert többnyire mérgezettek. Az útról letérvén valami forrásból vagy nem is tudom már minek is mondta... szóval onnan lehet vizet keríteni, és általában ezek jelezve vannak valahogy... Csak találunk egyet!
*Felnyergelem reggeli után Rulyt, felöltöm a vértem ismét és így szállok lóra, hogy tovább folytassuk utunkat.*
- Szeretném megtanulni a nyelveteket... legalább annyira, hogy elmakogjak alap szinten, ne kézzel-lábbal kelljen mutogatnom... Segítesz?
*Még ha nem is kiváló oktató a gyerek, de egész jól beszéli a közös nyelvet. Némi esélyem van arra, hogy idővel megtanuljam a gorviki nyelvet. Úgysem nagyon szoktunk beszélgetni, ennek legalább értelme is van - remélem, hogy belemegy a dologba, legalább ő sem unatkozna az út során, nekem pedig hasznos lenne.
Menet közben azért figyelek a környezetünkre. A füstcsík is érdekel, de úgyis arra vezet utunk, látni fogom, hogy mi volt itt az éjjel. Ha érdekes, úgyis megállunk kicsit.*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, útban Aquilla felé
Időpont: délelőtt


*A reggeli elfogyasztása és a felszerelésetek felpakolása után tovább indultok Rantival. A kölyök készségesen tanítgat az anyanyelvére - már amennyire a tehetsége engedi.
Nagyjából egy-másfél órát lovagoltok, amikor közel értek az esti tűz forrásához, ami egy két épületből álló nádtetős tanya közelében van.
A nádtetős tanya főépülete előtt észreveszed azt a félig elégett fahasábokkal teli hamuhalmot, ami valószínűleg egy elég nagy máglya maradványa. Jó nagy tűz lehetett, és valószínűleg meg is öntözhették valamivel, hogy még mindig füstöl.
Nem messze az épületektől egy kutat is észreveszel, amiből éppen egy fiatal fiú húzza fel a vizet. Első ránézésre tizenöt-tizenhat éves lehet, tipikus gorviki kinézete van. A kisebbik épület – valószínűleg istálló – bejárata mellett egy öreg ember ücsörög egy faszéken. Szájában egy hosszú szárú pipával figyeli a vizesvödörrel bajlódó gyereket és ahogy közeledtek titeket is.*

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

*Szerzett egy jó pontot a szememben Ranti. Attól függetlenül, hogy még csak gyerek, kitesz magáért. Mégis csak több ragad rám így, mintha szótlanul lovagolnánk egymás mellett.
A tanyára beérvén alaposan szétnézek. Az öreghez irányítom Rulyt, közben Rantihoz intézek pár szót.*
- Egyszerű átutazók vagyunk, én a bátyámat keresem, te pedig segítesz nekem tolmácsolni. De ezt is csak akkor mond, ha netán kérdeznék... Amiért megállunk az, hogy megitassuk, ellássuk lovainkat és a további utunkra vizet vételezzünk a kútból, már ha engedik. Ha szükséges fizetek érte... - *az öreg előtt megállítom Rulyt és leszállok róra. Fejbiccentéssel és szóval is köszöntöm, természetesen pyarr nyelven, de a többit Rantira hagyom.*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, útban Aquilla felé
Időpont: délelőtt


*Ranti egy kurta bólintással jelzi, hogy megértette mit akarsz.
A vénember és a suhanc felé közeledve látod, hogy mindkettőjükön barna színű derékkendő van és elég szegényesen vannak felöltözve. Amikor a fiatal fiú is észrevesz titeket sietve leteszi a vödröt és riadtan bemenekül az istállóba. Az öreg teljes nyugalommal szemlél titeket.
Ranti előadja a mondandóját, az öreg alig hallhatóan válaszol neki. Csak néhány szót értesz meg abból amit mond. „Én, mi, víz, pap, tehén, asszony, étel.” ilyen és ehhez hasonló dolgokról folyik a beszélgetés.
Pár perc után Ranti téged is felvilágosít:*

- Azt mondja ez az öreg, hogy nyugodtan húzhatunk vizet a kútból. Néhány napja járt erre egy sacerdon, ő tisztította meg a kutat az átkos mágiától. Azóta innen itatják a teheneket, így biztosan nem mérgezett. Megkérdeztem, azt mondja, hogy bár már nincs asszony a háznál, de van eladni való élelmük...Megkérdezzem azt is, hogy nincs e eladó vödrük, az is jó lenne...

*Észreveszed amint az istálló ablakon kileseget a fiatal fiú, akinek az arcán csúnya zúzódások láthatók. Nem túl régi sérülések, legfeljebb pár órásak lehetnek.*