Utak, ösvények, csapások

[Enor ak Mverrys]

(Nazaro Goravik)

Hát nem kifejezés, hogy meglepődtem. Ha nem vigyáznék, bizton tátva marad a szám a csodálkozástól. A sok gratuláció, és a meghívásokra nem számítottam. Szó szerint érzem, ahogy dagad a májam. De nem, nem szabad elbíznom magam, még hosszú utat kell megtennem a kiemelkedés ösvényén, nem szabad itt elbuknom, holmi múló sikerrel. Mindenkinek megköszönöm a dicséretet és nagylelkűségüket is.

A fogadósra nézek és nyugodt békés hangon szólalok meg:
-Hát mind az összes ital meghívást azért nem fogadom el, kicsit megártana, de egy jófajta sör jól esne. A vacsora még azt hiszem messze lenne, de mit ajánlana? -Komolyan elgondolkodom rajta, hogy majd a vacsorámat szobámban költöm el, de hiába szeretem a magányt, ennyire nem akarok különcködni.- Aztán a többit majd meglátjuk.

Ha látok üres asztalt, akkor ott fogyasztom el a söröm, ha nem akkor maradok a pultnál. Utána pedig most már ténylegesen el akarok jutni a szobámba, még azt is megkérdezem a fogadóstól, hogy mosakodási lehetőség van-e.

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

*Megértem a férfi szavait és beleegyezően bólintok. Egy ezüstöt oda adok most neki.
Megmozgatom kicsit a végtagjaimat, tiszta felüdülés a nehéz vért után; aztán elpakolom a málhába a vértemet.*
- Nézzük meg azokat a szobákat. Közben kérdezd meg, hogy mi lesz vacsorára.
*Megyek, amerre mutatják a szobákat. Végül is nekem mindegy, hogy milyen, csak ágy legyen benne és végre le tudjak mosdani - mégha ímmel-ámmal is.*

[Terda Radovik]

JK: Nazaro Goravik
Helyszín: Gorvik tartomány, útban a Rawaka hegyek felé, egy Útvég nevezetű faluban
Időpont: délután


- Bízza rám magát sacerdon, nem fog csalódni!

*Vidáman kacsint egyet a pultos, ad egy korsó sört, majd beviharzik az egyik hátsó helységbe, ami – valószínűleg – a konyha lehet.
Szabad asztal után nézel, de mindegyik foglat. Ám amikor a vendégek látják, hogy le szeretnél ülni, azonnal szabaddá teszik az egyik ablak előtti asztalt. Így bátran leülhetsz a söröcskével.
Nem maradsz sokáig egyedül, mivel a korábban is látott öreg, az a Marchena nevezetű demor az asztalodhoz lép és alig hallhatóan megszólít:*

- Beszélhetünk Sacerdon? Lenne egy dolog, amit nem értettem a misén tartott beszédéből...

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, útban Aquilla felé, Négykő faluban
Időpont: délután


*A férfi elteszi a pénzérmét, majd a pult alól egy kulcsot elővéve a szobátokhoz vezet titeket.
Felmentek a lépcsőn, balra az első ajtó a szobátoké.
Elég nagy szobát kaptatok, körülbelül hat lépés széles és ugyanennyi hosszú. Két ablaka van, amik elég nagyok. A szoba berendezése több mint kielégítő: két széles ágy, egy faragott asztal két karfás székkel, egy nagy szekrény, és egy függönnyel leválasztható rész, ahol a korábban említett – körülbelül tizenöt literes – állványos mosdótál és egy nagy korsó víz van. A falon egyszerű, de kellemes benyomást keltő festményeket látsz; a padlót nemrégiben csiszolhatták és lakkozhatták újra, mert rendesen csillog.
A kopaszodó fickó tárgyal néhány szót Rantival, amiből értesz ugyan néhány szót, de azért a kölyök lefordítja:*

- Nyúlhús lesz vacsorára. Választhatunk, hogy sütve kérjük, vagy pörköltnek elkészítve. A mellé adott horra-gumót süssék, vagy főzzék?

[Enor ak Mverrys]

(Nazaro Goravik)

Bólintok egyet a kocsmárosnak, remélem tényleg jófajta étellel áll majd elő. Lehet majd iszok még egy sört? Esetleg valami töményet? Majd kiderül... kezemben a korsóval a megüresedett asztalhoz sétálok és elkezdem szótlanul kortyolgatni a nedűt.
Amikor meglátom az öreget azonnal, hellyel kínálom.

-Üljön csak le Marchena, üljön le kérem. Mit szeretne tudni? Jól sejtem, hogy a shadoniakról kíván beszélni?

[Terda Radovik]

JK: Nazaro Goravik
Helyszín: Gorvik tartomány, útban a Rawaka hegyek felé, egy Útvég nevezetű faluban
Időpont: délután



*Az öreg letelepedik az asztalodhoz. Egy kis kupica valamit iszogat, az illatából ítélve valamiféle gyümölcspálinka lehet.*

- Eltalálta, valóban a shadoniakkal kapcsolatos a kérdésem. Szóval maga valami olyasmit mondott, hogy a gyengék segítése nem más, mint szembe menni a természetes kiválasztódással, erőink elpocsékolása olyanokra akik nyilvánvalóan elbuktak. Ez a viselkedés nem nem tetsző a Kosfejes Nagyúrnak, ez teljesen világos számomra, de ha a shadoniak nem léptek volna közbe, akkor mindannyiunkat kiirtottak volna ezek a sivataglakó fattyak. Ezek szerint mi, a gorviki nép elbuktunk, gyengének találtattunk, így nem lehetünk méltók Ranagol kegyére. Hiszen nem bizonyítottuk a kiemelkedettségünket Előtte, sőt az nyert bizonyítást, hogy pátyolgatás nélkül kihalásra vagyunk ítélve. Vagy rosszul gondolom?

[Enor ak Mverrys]

(Nazaro Goravik)

-Valóban, Ranagol egy hatalmas próbatételt állított országunk és népünk elé, az amund hordákkal. Azt nem tudom, hogy shadoniak nélkül végleg elbuktunk volna-e. De ami volt az volt, ami van az van, és újra lesz! Ranagol megmutatta, micsoda változások jöhetnek létre, hisz pont Shadon jött segítségünkre. Tisztára kell mosnunk büszkeségünk és becsületünk, és ha már elfogadtuk a segítő kezet, akkor hát ne csak magunk, de mások, az amund horda, szentségtelen vére folyjon a Legnagyobb Úr oltárán, hogy újra magához ölelje népünket. De a Leghatalmasabb Úr nem hagyott el minket, pusztán próbára tett minket,és ha elbuktunk, még felállhatunk, hogy egy újabb próbán bizonyíthassunk. Persze, ez keményebb próba lesz, hisz most már nem csak háborúban, de a lelkünkben is erősnek kell bizonyulnunk Shadon korcs istene ellenében.

Miközben magyarázok az öregnek a szakállammal babrálok, néha, néha belekortyolok a sörömbe. Közben körbe lesek, hányan figyelnek a beszélgetésre.

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

*Meglep a szoba berendezése, nem számítottam egy ennyire kis faluban ekkora kényelemre. Mert az következik. Egy kényelmes éjszaka. Gondolatban gyorsan hozzáteszem, hogy remélem...
Két ágy egy szobában. Kissé komorabban nézem mint kellene. Közben jár az agyam. Ha velem marad kényelmetlen lesz nekem. Ha másik szobába küldöm és lesz vele valami kényelmetlenül fogom magam érezni, mert mégiscsak a felelősséget vállaltam érte azért cserébe, hogy velem tart és segít. ... Sehogy sem jó. Veszek egy mély lélegzetet és elfolytom feltörő nemtetszésemet, s nem szólok, hogy ellenemre van a közös szoba. Azzal nyugtatom magam, hogy Ranti már nem kisgyerek, eléggé eszes és ügyes; sőt, a korához képest érettem - azt hiszem.
Meghallgatom, hogy mi lesz a vacsora és már a számban össze is fut a nyál.*
- Én inkább pörköltet ennék szívesen. Azt nem tudom mi az a horra-gumó, így nem tudom, hogy főzzék-e vagy süssék. Ami megy a pörkölthöz, gondolom akkor inkább főzik...
...
Hol tudnánk még vizet szerezni, mert kettőnknek kevés lesz ez az egy kanna víz mosdani.

[Anathor]

("Fivér")

*Elkerekednek a szemei, ilyen kitörésre nem számított. Összeszedi magát pillanatokon belül, hangja nem cseng alázatosnak, ám túlzottan erőszakosnak sem. Azért éreztetni akarja, még mindig a férfi a szakaszparancsnok, de nem akarja mostmár tovább fokozni hatalmát. Marad a magabiztos hangnem.*
- Rokmundból származom, Uram, közel Rascore városához születtem.

[Terda Radovik]

JK: Nazaro Goravik
Helyszín: Gorvik tartomány, útban a Rawaka hegyek felé, egy Útvég nevezetű faluban
Időpont: délután



*Néhányan a közelben lévők közül fülelnek arra amit beszéltek, de a legtöbben csak iszogatnak és egymással beszélgetnek:*

- És, hogy mossuk tisztára a becsületünket sacerdon? Hogy mutassuk meg a Legnagyobb Úrnak, hogy méltók vagyunk arra, hogy ismét reánk tekintsen?

*Az öreg szemében valódi kétségbeesést fedezel fel. Lehet, hogy valóban nagyon aggódik a népetek sorsáért...*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, útban Aquilla felé, Négykő faluban
Időpont: délután


*Ranti fordít, a fogadós pedig néhány mondat után magatokra hagy titeket.*

- Azt mondta, hogy mindjárt hozat föl egy vödör hideg és egy vödör meleg vizet...A vacsora egy fél óra múlva kész is lesz...

*Közben az egyik ágyhoz sétál és nyomkodni kezdi, hogy mennyire puha. Vigyorogva huppan rá és nyújtózik végig rajta, majd elégedetten fújtat egyet.
Pár perc és egy halk kopogás után megérkezik egy szolgának tűnő középkorú gorviki fickó két vödör vízzel. Az egyik hideg, a másik viszont szinte forró. Szótlanul leteszi a két vödröt, majd ha nincs egyéb kérésetek magatokra hagy titeket.*

[Terda Radovik]

JK: Da'ryo Racchiosi, a „Fivér”
Helyszín: Warvik tartomány, a Casada folyótól néhány mérföldre
Időpont: reggel


*A báró tovább folytatja az üvöltözést:*

- Rascore mi? Ezt akárki mondhatja! Milyen színű a Ranagolita-katedrális teteje a Főtéren? Felelj fattyú, ha tényleg onnét származol akkor tudnod kell: milyen színű a Ranagolita-katedrális teteje a Főtéren?

*Egészen közel hajol hozzád.*

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

*Hagyom a gyereket hagy pihenjen. Becsülettel lelovagolta azt a távot amit én és még csak meg sem nyikkant.
A kopogásra kinyitom az ajtót, megköszönöm gorviki nyelven a két vödör vizet, de mást nem szeretnék tőle, így egy kézmozdulattal tudtára adom, hogy elmehet.*
- Mosakodjál meg te először, addig én várakozom kint. - *és szándékozom is kimenni az ajtón, hogy Ranti meg tudjon mosakodni nyugodtan. Nem kívánok kóborolni semerre, így inkább csak az ajtó előtt várnám meg, hogy rám kerüljön a sor.*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, útban Aquilla felé, Négykő faluban
Időpont: délután


*A gyerek bólint, majd a mosdótálhoz indul. Te kimégy a szobából és a folyosón várakozol.
A folyosó bal oldalán vannak a szobák, jobb oldalon ablakokon keresztül lehet kinézni a belső udvarra. Az ablakok nyitva vannak, de egyébként fa spalettákkal lehet bezárni őket például rossz idő esetén.
Néhány percen keresztül nézelődsz az ablakon keresztül miközben várakozol, amikor begördül az udvarra az az utazó batár, amelyikkel egy-két napja találkoztatok.
Valahol sikerült kicseréltetni a kereket, mert a kocsihoz nem passzoló, mint méretben, mint kivitelben egészen másfajta kerék van a törött helyén. Megállnak az udvar közepén, úgy tűnik, hogy hamarosan nem ti lesztek az egyetlen vendége a fogadónak... *

[Enor ak Mverrys]

(Nazaro Goravik)

Próbálok a lehető legmegnyugtatóbb hangommal válaszolni kérdéseire, a kétségektől gyötört és félő lények nem méltóak Ranagol szemében, és ez az öregember megszolgálta, hogy méltó lehessen.

-Becsületünket tisztára csak vérrel, kizárólag amund vérrel moshatjuk! Meg kell nekik mutatnunk, hogy a Szent Föld él és egységesen fellépve képesek vagyunk a hőn szeretett homokjukba tiporni őket. Méltó voltunkat a Legnagyobb Úr szemében is ezzel tudjuk visszaszerezni, valamint úgy, hogy nem hagyjuk, hogy lelkünkben gyökeret verjenek Domvik hamis eszméi! Erősnek kell maradnunk a hitben, tiszta fejjel gondolkodni. Nem szabad, hogy a hittérítő shadoniak félelmet és egyéb alantas érzelmet ébresszenek bennünk! Ezek az érzelmek koloncok, melyek visszatartanak minket, hogy erőssé és méltóvá váljunk ismételten.

Békésen kortyolgatom közben sörömet, az elveszett lelkek visszaterelése Ranagol elé ugyanúgy feladatom, mint bármilyen más korcs istenek papjainak.