__________________________________________________ Mesélő: Sessaryen Első fejezet: Az eltűnt leányka Helyszín: Északi Városállamok - Merrun Időpont: Nyárközép, 8. nap, este Résztvevők: Kyrylo, Sharifah, Graion, Zenir __________________________________________________
Zenir, az északi nemes a kijelentésedre gyorsan eltűnik, visszasiet a többiekhez, magadra hagyva. Ám ez most a legkevésbé zavar, inkább a holttesttel foglalkozol. Lemászol a létrán, és a tetem mellé ugrasz az utolsó fokról. Egy borospincében vagy, a falak tele pókhálóval és mohával, kivéve a hátsó részt, ahol egy nagy hordó áll. A lámpád megvilágítja a már felpuffadt tetemet, amelyen a pincébe bejutó bogarak és férgek már elég nagy kárt tettek, ám a női mivolta még felismerhető. A bűz mindenesetre fojtogató, túl sok időt itt lent nem tölthetsz el, mindent átnézni nem lesz érkezésed. A halottat veszed elsőre szemügyre, és azonnal fontos megállapítást teszel: ezt a nőt megölték. A nyakán majdnem körbe fut egy mély vágás, ahonnan bőven jutott vér a ruhájára, környezetére. Erre utal a hatalmas barna folt a nyakán és a ruhája elején. Szerencsétlent hátulról kapták el, és keserves halálban részesítették. Szobalány ruhában van, ám a kezei eléggé durvának tűnnek, a bomlás ellenére is, tehát a ház körüli munkákból is bőven kivette a részét. Ahhoz, hogy esetleg további nyomot találj, hozzá kellene érned a bűzlő maradványokhoz.
Sharifah, a bőség zavarával küszködsz egy pillanatra, hogy eldöntsd: merre is tovább. A hálószoba mellett döntesz, győz benned a nőiesség. A szobába belépve azonnal látod, hogy egy kényes ízlésű, kényelemhez szokott nő lakja. Parfümillatot és nyugalmat hozó pihenést, forró vágyakat érzel a levegőben. Ezeket szinte a legelső leckékkel beléd nevelték felismerni. Ha nem tudnád, hogy ez egy nemes hölgy hálója, akár egy igényes kurtizán fogadószobájának is vélhetnéd. Mosolyognod kell a gondolatra, hogy mit mesélhetne a baldachinos ágy a gróf úr és szeretője éjszakáiról, ha megszólalhatna… A szobában viszont most elég nagy a felfordulás: a finom szőnyegen ruhák, fehérneműk, piperék vannak szétszórva festői összevisszaságban. A szekrényajtók tárva-nyitva, mint ahogy a fiókok is kihúzgálva. A nyomok alapján nehéz eldöntened, hogy valaki gyorsan csomagolt, és csak a szükséges holmikat, vagy átkutatták a szobát, vagy esetleg mindkettő. Ami hiányzik a szobából, az az utazásokhoz szükséges bőröndök jelenléte. Ami természetesen semmit nem jelent, hiszen azokat tárolhatják máshol is…
Visszalépsz a folyosóra, és a dolgozószoba felé indulsz, átkutatni azt.
A dolgozószobába a folyosóról beszűrődő fény egy igencsak szétdúlt szobába enged betekintést. Ide lépsz most be, hogy te is átnézd azt. Szerencsére a lámpást, amely a fényt adja a helyiségben, azonnal észreveszed, így odalépsz, hogy meggyújtsd azt. Amíg az asztalhoz érsz a folyosóról beszűrődő fényben, a földön szanaszét heverő tárgyakat – papírok, gyertyák, pennák, könyvek, stb – kerülgeted, óvakodva, hogy rájuk lépj. Keresel egy gyújtóeszközt, majd a lámpa felé nyúlsz, hogy meggyújtsd azt. Hirtelen mozgást érzel mögüled, ám reagálni nincs időd: egy kéz hátulról a szádat fogja be, míg egy tőr a nyakadra szorul. - Egy szót se, egy mozdulatot se. – suttog egy fiatalos hang a füledbe, miközben egy izmos test a tiédnek szorul. A mögötted álló a füledbe suttog, közös nyelven. – Szép lassan kisétálunk a folyosóra, és ott egy társát, de csak egyet, felhív ide. Ha bármi mást tenne, meghal.
Graion, megjegyzésed a mágiáról és a bor tárolásának egyedi módjáról üres falaknak szól: mindenki szétszéledt a házban, magadra maradtál. Ez nem is nagyon zavar, hiszen a rúna mindenképpen érdekes számodra, és így nincs, aki elvonja a figyelmed a tanulmányozásáról. Kinyitod újra a szekrényt, és követni kezded az általad felismert vonalakat. A dolgod nem könnyű, a mester, aki készítette, eléggé elrejtette a fontos vonalakat a sok inda és kacs közé, hogy biztonságban tudja a művét illetéktelenektől. // off: rúnamágia próbát kérek //
Már majdnem megfejted a vonalak titkát, mikor Kyrylo tér vissza a hírrel, hogy egy holttestet találtak a ház pincéjében…
Kyrylo, a hír hallatán gyorsan visszatérsz a nappaliba, ahol csak a varázstudót találod a komód belsejét tanulmányozva. Megosztod vele a hírt, miközben tekinteted a nőt keresi. Mivel nem látod, valószínű, hogy az emeleten kutakodhat…
Sharifah *A hálóba belépve szinte azonnal "megcsap" a szobában terjengő érzelemhullámok erőssége és mibenlétük. Elmosolyodom. Viszont keresnem kell valamit, amit még én sem tudom, hogy mi az. Bele-bele túrok a fiókokba, néha felveszek egy ruhadarabot a földről, majd mivel itt nincs semmi különös tovább megyek a dolgozószoba felé. Szerencsére odabent van lámpás, így csak belépek azzal a szándékkal, hogy fényt csiholok beléje. De... Megijedek és megdermedek annak ellenére, hogy szívem oly hevesen ver, hogy szinte kiugrani készül. Sokminden végigcikázik fejemben, hogy mit érdemes lenne tennem... de az a tőr a torkomnak szegezve meggyőzőbb bárminél. Így inkább csak egy aprót bólintok, hogy megértettem azt, amit mond. Kit is hívhatnék? Zenir a ház másik szegletébe indult, s nem sokkal utána Kyrylo is. Így tudtommal nincs más hallótávolságban mint Graion. Hacsak pechemre ő sem ment már a többiek után valami miatt. Aztán egy pillanatra átfut az is agyamon, hogy mit keresek én itt? ... Persze tudom, csak hát eddig jobb volt a háttérből irányítós édes kis szeretni való feleség szerepe - nem úgy mint a jelenlegi, hogy tőrt szorítanak a torkomnak. Minden esetre kilépdelek a férfi szorítása közepette a folyosóra, majd összeszedvén magam leszólok az emeletről Graionnak.* - Graion! Gyere már fel légyszíves a dolgozószobába, mert érdekes dolgot találtam egy tőr végén. *Aztán várok és remélem, hogy a csepp csavart a mondatomban megérti, bár tudom, kicsi az esély rá; és remélem, hogy az ismeretlen támadóm nem érti, bár tudom, hogy erre meg nagyobb az esély.*
Emberi törvény kibírni mindent S menni mindig tovább, Még akkor is ha nem élnek már benned Remények és csodák.
Kyrylo *Megvárom míg Graion válaszol a beszámolómra, ha indulni akar, hogy megnézze ő is a testet akkor elmondom, melyik ajtón menjen be. Aztán Sharifa keresésére indulok, de amikor meghallom, hogy Graiont hívja, célirányosan a dolgozószobába megyek, hogy neki is beszámoljak Zenir felfedezéséről.*
Szent a viharnak tombolása, mert eltakarítja a föld színéről, ami elburjánzik rajta és rothadásba fülled. Szent az örvénynek torka, mert elnyeli a nyüvek salakos hordalékát, amit a zúgó szél a tenger habjaiba söpör. Szent a vulkánnak gyomra, mert a benne lángoló tűz megemészti a mélyére rekedt mocskot, és kiolvaszt belőle mindent, ami tisztátalan. Szent a földmélynek sötétje, mert örökre elrejti a szemünk elől, ami nem bizonyul méltőnak rá, hogy visszatérjen a napvilágra.
<Agyafúrt mester rajzolta a jeleket. Szinte alig kivehető. Sok időbe fog telni, míg megértem, de időm van.>
*Ekkor Kyrylo zavar meg. Egy kicsit morcos is vagyok, hogy kizökkent a rúna tanulmányozásából. De mikor elmondja, hogy mit találtak egy pillanatig megfagyok.
-Egy halott van a házban? Mily szörnyű dolog. Úgy tűnik beigazolódott a gróf úr gyanúja. Elrabolták a kisasszonyt. És szegény szobalány. Meg kell találni a bűnösöket, hogy törvény előtt mondjanak felettük ítéletet.-* Mondom kicsit ingerülten.
*Már éppen mondanám, hogy megyek megnézem a szegény áldozatot, mikor Sharifah hív.
<Érdekes dolog egy tőr végén? Vajon mi lehet az?>
*Izgatottan megyek fel az emeletre Kyrylóval együtt, hisz kíváncsi vagyok mi új dolgot találhatott.
„Virágozzék ki lelkedben a gyűlölet, mert igaz belső békét csak ez által találsz.”Aruth Dyn-Dayaell
Eddigi kocsmai látogatásaim során, tanultam pár szép káromkodást, pár nyelven, így most ebből a gyűjteményből előadok pár darabot, megnyugatásul magam számára. A holttestet megnézve egyből látszik, hátulról ölték meg, vagy megfojtották vagy elvágták a torkát. Ez azt jelenti vagy tolvajok voltak vagy fejvadászok, bár ha a nő eltűnt az utóbbiakra szavazok, az pedig nem jó. Szétnézve lennt látom nem túl tiszta a pince a hátulját kivéve, ezt nem igazán értem, az miért tisztább mint a többi. Egyenlőre nincs lelkierőm hozzáérni a hullához, így elindulok a pince hátulja felé, bevilágítva a hordók közzé, nem akarok meglepetést. Mikor odaérek megvizsgálom azt a részt, megmozgatom a hordót milyen súlya van és próbálok valami okot keresni arra ami miatt tisztább mint a többi rész. Mikor ott végeztem visszatérek a hullához és megvizsgálom azt is közelebbről keresek valami árulkodó jelet esetleg nyomot ami utalhat az elkövető kilétére. Mivel a bűz szinte elviselhetetlen így próbálok sietni amennyire csak tudok, nincs kedvem itt kiadni a vacsorámat, ráadásul azt sem tudom mihez kezdjünk a hullával, hisz a városőrséghez nem szaladhatok, hogy betörtem ide és egy hullát leltem. De ezzel ráérek később is foglalkozni, most nyomokat keresgélek...
Nem az a lényeg kinek van kezében fegyver, hanem az ki üt először.-harcművész Nem az a lényeg hogy ki üt először, hanem hogy legyen sör-Tooma pap
Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld...
Először ütünk aztán nem kérdezünk semmit...-törpe taktikai útmutató