Utak, ösvények, csapások

[Enor ak Mverrys]

(Nazaro Goravik)

Elégedetlenül felmordulok... nincs elég hatalmam hogy összezárjam a sebeket. Ez nem jó így... Egyszer csak eszembe villan a Yuhaa és a tarisznya.
-Nincs elég erőm hozzá, hogy önerőből meggyógyítsam, de a tarisznyán keresztül tudunk írni Yuhaa-'nak, hogy mi küldjön valami fertőtlenítőt nem?-elkezdek a tarisznya, meg a tábla után matatni.- Közben figyeld az erdőt! Nem lenne ildomos, ha minket is fejbe csapnának...

<...Mért nem jutott korábban eszembe? Időt spóroltunk volna...> közben jár az agyam, hogy mi lehetett az a valami, meg milyen gyógynövények lennének jók most Aga-'nak. Kicsit értek a herbalizmushoz, egy fertőtlenítő főzetet biztosan össze tudok kotyvasztani.

Ha meg van a tarisznya, meg az író tábla, akkor ráírom, hogy "Sacerdon Goravik vagyok. Agát fejbe csapta valami, felszakadt a fejbőre, kérem küldjön valamit, amivel elláthatom a sebét."

[Terda Radovik]

JK: Nazaro Goravik
Helyszín: Gorvik tartomány, a Rawaka hegyekben
Időpont: reggel



*Mirtana arca felderül az ötlet hallatán, gyorsan elő is keríti a cuccai közül a tarisznyát.
Megírod a palatáblára sz üzenetet és várakozni kezdtek. Remélhetőleg Yuhaa hamarosan megtalálja az irományt.
Amíg várakoztok a lány az erdőt figyeli. Erősen koncentrál, hátha észrevesz valamit. Percek telnek el így, amikor kissé ideges hangon megszólal:*

- Látta ezt Sacerdon?! Valami ott a fa mellett mintha elfutott volna...

*Fejével az egyik alacsonyabb fa felé mutat, amit sűrű bozótos vesz körül. Bármennyire is erőlteted a szemed nem látsz semmi mozgást az említett irányba. Ha volt is ott valami már valószínűleg nincs ott...*

[Enor ak Mverrys]

(Nazaro Goravik)

Odakapom a fejem és próbálom mereszteni a szemem, de semmi sincs ott... felállok Aga mellől és én is az erdőt kezdem kémlelni körbe-körbe. Remélem Yuhaa hamarost megnézi a szekrényt, vagy mit. Úgyis várhatja már a reggeliből a koszos edényeket...

<...Mi a fenék lehetnek ezek... Mirtana sem tudja, pedig már régóta kalauzolja az utazókat... nem stimmel ez nekem...>

Próbálok kiszúrni mozgást a bozótosban, de elég reménytelennek tűnik.

[Terda Radovik]

JK: Nazaro Goravik
Helyszín: Gorvik tartomány, a Rawaka hegyekben
Időpont: reggel



*Figyeled a bozótost hátha sikerül valamit kiszúrni de semmi mozgást nem látsz abba az irányba amerre a lány tekintget.
Ezért is meglepő, hogy a másik irányból hallasz egy vékony hangot megszólalni, mégpedig az Ynev szerte csak Közös nyelvként emlegetett nyelven.*

- Hé, hé ember! Nem bánt én, nem bánt én!

*Önkéntelenül is arra kapod a tekintetedet és egy elég fura figurát veszel észre tőletek alig tíz-tizenkét lépésre.
A "lény" alig egy méter magas humanoid figura, hosszú kezeit megadóan a magasba emeli. Bőre sötét színű, de azt nem tudnád megmondani, hogy alapból ilyen vagy csak a sok ráragadt kosztól. Arca szintén sötét, orra lapos, szája széles, szemei nagyok és elég riadtan néz velük. Fülei hegyesek és hosszúak, a csúcsuk jócskán a fejtető fölé ér. Csak egy koszos ágyékkötőt visel ruhaként.
Persze Mirtana is meghallja – bár valószínűleg nem érti – és rögtön célba is veszi a kis fickót, de idegességében célt téveszt és a nyílpuskavessző valahol a fák között landol. El is kezdi gyorsan felhúzni a fegyverét.*

[Enor ak Mverrys]

(Nazaro Goravik)

-Ne, állj! - kiálltok rá a lányra és elkapom a kezét.- Értem amit mond, nem akar támadni... de tartsd készenlétben, és nézz körbe, nincsenek-e többen.

Közel sem hiszem, hogy nem akar bántani az a valami... micsoda korcsformájú egy lény. Elrakom a tőröm, nekem Mirtanával ellentétben, nincs szükségem rá, hogy kárt okozzak ebben a kis vakarcsban.
Összeszedem kevéske nyelvtudásom, és hát... legalább annyira törve, mint az a barna valami megszólítom.

-Jól van, mi sem akar bántatni, de kutyát mért leüt? Mért bujdos bokor és nem jön szemtől szembe?
<...Nem bántani akarlak, csak kicsorgatni a véred Ranagol dicsőségére... Micsoda borzalmas ez a nyelv...>

Közben az erdőt is figyelem körülötte, nem-e bújt meg a bokorban még néhány társa... Kutakodom emlékeimben, gyermek mesékben, régi legendákban, mondákban, hogy vajon mi lehet ez a kis nyamvadt vakarcs.

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

*Én megköszönöm a bort és a kupát, majd Rantihoz fordulok.*
- Magadnak is kérj valamit éjszakára... - *megvárom míg ezt megejti Ranti, majd intek neki, hogy menjünk fel a szobánkba. Sergio még mindig furcsa... de qva jó az étvágya, ha egyedül tüntette el azt az ételmennyiséget maga elől.*
<Reggel egy dombocskán lefelé csak meg kell majd pöccinteni, aztán gurul majd magától Szívesen megnézném, de csak úgy, ha az a bájvigyor ülne a képén >
*A helyiekre csak futó pillantást vetek. Különösebben nem keltették fel az érdeklődésemet.
A szobánkban a bort és a kupát az asztalra rakom. Jön egy kis munka.*
- Segítessz? - *kérdem a fiútól. Vértet kellene rendbe hozni egy kicsit - megtisztogatni az út porától és alaposan átnézni a szegecseit, illesztéseit, szíjait, kapcsait.
Ha segít Ranti, akkor megmutatom neki, hogy mit hogy kell, én pedig a fegyvereimnek szentelek kis időt - de azért néha vetek egy-két pillantást, hogy hogy dolgozik a kölyök. Viszont csendben vagyok. Nincs kedvem társalogni, pláne nem egy gyerekkel.
Ha készen vannak a fegyverek és a vértek, akkor jön az, hogy a kissé száraz kulacsomat egy kis tiszta vízzel kilötykölöm, hagyom csepegni egy kicsit, majd a bor jön bele a kulacsba.*

[Terda Radovik]

JK: Nazaro Goravik
Helyszín: Gorvik tartomány, a Rawaka hegyekben
Időpont: reggel



*Mirtana értetlenül néz rád.*

- Nem akar támadni?! Ez a kis dög majdnem megölte Aga-'t! Kit érdekel mit hablatyol, tekerjük ki a nyakát!

*Tovább folytatja a nyílpuskája felhúzását, de szót fogad és nem lő a teremtményre.
Amaz félénken figyeli a beszélgetéseteket, majd válaszol a kérdéseidre:*

- Én nem akarni bántani kuta, kuta akar bántani én! Én védeni magam! Én nem akarni lesni te, én keresni víz, te lenni víznál! Én lenni szomjas, meg éhes...

*Kutakodsz a régi emlékeid között, de nem ismerős a teremtmény. Bizonyosan nem ember, így egészen biztos, hogy nem őslakója az országnak; vagy ha valaha az is volt a fajtája, akkor minden bizonnyal már évszázadokkal ezelőtt kiirtották az összes fajtársát.*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, útban Aquilla felé, Négykő faluban
Időpont: késő délután


*A kölyök nem kér semmit éjszakára, de szívesen segít megtisztogatni a felszerelésedet.
Egyáltalán nem ért hozzá, így sokszor irányítani kell a tevékenységét. Valószínűleg nem sokszor takarított vértezetet életében. Azért iparkodik és egy olajos rongydarabbal egész jól elvégzi a munkát; átkeni a szíjakat, letisztítja a lemezeket.
Ő sem beszél, láthatóan nagyon koncentrál a feladatára. Nagyjából akkor végez, amikor teletöltöd a kulacsodat borral. Háromnegyed kupára való még éjszakára is marad.*

[Enor ak Mverrys]

(Nazaro Goravik)

-Meg akarom tudni mi ez és honnan jött!-erőtelejsen rászólok Mirtanára, remélem szót fogad. Bolodn némber, Aga túl fogja élni, nem a főbíboros nem tudta meggyógyítani, hanem én.- Külhoniakkal érkezhetett az országba, tudni akarom, kikkel és miért.

-Honnan jönni? Nem ismer fajtád, mi vagy?

Nem kockáztatom, hogy hazudjon, minden részletet tudni akarok, ami hasznos lehet, úgy hogy igyekszem alaposan kikérdezni a kis vakarcsot.

//Amennyiben 20 lábon belül van beleszövöm szavaimba és mozdulataimba, azt a másodpercnyi fohászt, amivel egy 4Es Igaz szót megidézhetek. Ha messze van igyekszem szép lassan közelíteni felé, hogy belekerüljön.//

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

- Ügyes voltál! - *mondom Rantinak. Valami rémlik gyerekkoromból, hogy jól esett, ha megdicsértek és legközelebb is szívesebben álltam úgy neki annak a munkának. Vagyis a dicsérettel hátsó szándékom is van...
Elteszem a kulacsot, majd az egyik ablakhoz sétálok és kinyitom azt. Alaposan körbenézek. Elsősorban bejutási lehetőségeket keresek - könnyen kivitelezhető-e vagy sem. De azért a kis falu látképére is kíváncsi vagyok, már ha látok valamit belőle még.*
- Nem tudod, mi az a négy kő a falu határában ahol bejöttünk? Vajon minek rakták azt oda? - *kérdem a fiútól.
Talán ennyiben ki is merül az esti társalgásunk, főleg, ha már nem látni odakint.
Így nem marad más hátra, mint elvackolni magunkat éjszakára, hisz reggel korán kell kelni.
Bezárom az ablakokat - az egyikhez a másfélkezes kardom támasztom úgy, hogy a kinyíló ablak miatt kibillenjen egyensúlyából, s csörömpöljön rendesen. A másik ablakhoz az állványos lavórt teszem. Külön az állvány részt és külön a lavórt belőle, amit feltöltök félig vízzel.
Ha netán Ranti értetlenkedő arcot vág pár szót mondok neki.*
- Elővigyázatosság a részemről... Feküdj le, s aludj.
*Bezárom az ajtót. Majd egy pillanatra megállok a szobában. Aztán én is bedőlök az ágyba, nem vagyok hajlandó levetkőzni... Egy kis imával kérem az Urat, hogy legyen ez az éjszakám nyugodt, békés, persze ezt csak úgy motyogom magamban, aztán hagyom, hogy Noir álmot bocsásson rám - bár jobban örülnék egy álomtalan, de nyugodt éjszakának.*

[Terda Radovik]

JK: Nazaro Goravik
Helyszín: Gorvik tartomány, a Rawaka hegyekben
Időpont: reggel



*Mirtana bólint, de a fegyverét továbbra is célra tartja. Bizonyosan elég egy rossz mozdulatot tennie a lénynek és útjára engedi a lány a lövedéket.
A kis fickó továbbra is megadóan a magasba emeli a kezeit, valószínűleg nem vette észre amikor belecsempészted a beszédedbe azt az egy szót amivel megidézted a varázslatodat.
Kérdésedre kicsit megvonja a vállát és beszélni kezd:*

- Én lenni Torw, lenni Acélszarvúak rakhar-ja. Acélszarvúak lenni gooblinok, ahogy ember mondani ránk...Én nem tudni hogy kerülni ide, de sook-sok napja mászkálni ebbe hegyek között! Én hol lenni?

*Kérdőn néz rád, de nagyon mocorogni továbbra sem merészel.*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, útban Aquilla felé, Négykő faluban
Időpont: este és hajnalban


*Ranti örül a dicséretnek, vigyorog is miközben befejezi a munkát.
Kérdésedre megvonja a vállát.*

- Fogalmam sincs, de valami haszna biztos van. Látta, hogy tisztán van tartva? Sehol egy kis moha vagy sár, a fű is rendszeresen kaszálva van körülöttük...

*Közben odakint besötétedik, így meg kell gyújtanod a szobai olajlámpást. Esti riasztóidat már ennek a fényénél készíted el, miközben a kölyök lefekszik aludni.
Utána te is az ágyba dőlsz és hamar el is alszol. Az egész napi utazás és a délutáni favágás eléggé kimerített.*

*Amikor felébredsz már hajnalodik odakint. A kölyök is ébren van, valószínűleg szinte egyszerre ébredtetek fel.
Először nem tudod, hogy mire ébredtél fel, de néhány pillanat múlva ismét maghallod a kakaskukorékolást, ami a felkelő napot köszönti.*

[Enor ak Mverrys]

(Nazaro Goravik)

Válaszát hallgava elkezdem a szakállam babrálgatni, de szemmel tartom a korcst. Nem tetszik ez nekem...
<...Hm, egy goblin... mit kereshet itt egy goblin?... igazat kellett szólnia, tehát nem tudja hol van...>

-Ez Gorvik itt földje... Jöttél egyedül, vagy vannak még mások?- faggatom tovább a goblint. Kifejezetten nyugtalanító a jelenléte, de amíg kérdezek nem hazudok. Már ha hatott a fohász.
Egy pillanatra Aga-'ra pillantok, és a tarisznyára, remélem Yuhaa már megtalálta a táblát.

[Terda Radovik]

JK: Nazaro Goravik
Helyszín: Gorvik tartomány, a Rawaka hegyekben
Időpont: reggel



*A kis vakarcs tanácstalanul néz rád.*

- Hol lenni ez a Gorhvikk? Messze lenni nagy sivataghoz? Én lenni nagy sivatagba nagy emírnek udvari bolondus, oda hogyan jut én vissza?...Én lenni egymaga, mászkál hegyek köz sok nap...

*Mirtana valószínűleg nem ért egy szót sem a beszélgetésből, rá is kérdez:*

- Mit gagyog ez a valami sacerdon? Egyáltalán mi ez és hogy került ide?

[Enor ak Mverrys]

(Nazaro Goravik)

-Ez? Ez egy goblin... és ahogy hallom egy mocskos képű dzsad udvari bolondja volt. Bár elég hihetetlen, hogy akkor hogy került ide, de nem tudja. Mindenesetre már tudom mit kezdünk vele.- odamegyek a goblinhoz, közben magyarázok. Eljátszom a megnyerő, segítőkészt, talán nem fog gyanút.- Sivatag innen messze, gyere leül pihen.

Amikor mellé értem elkezdem terelni a tábor felé, majd egy éles kiáltással előrántom tőrömet és a mellkasába döföm teljes erőmből. Remek véráldozat lesz Ranagol számára, ennek a felesleges kis teremtményre semmi szüksége ennek a világnak. Egyetlen dolog amit tehet, hogy kínjával megtisztítja lelkemet így tán még a Legfensőbb Úr is kíméletesebb túlvilági létre kárhoztatja.

//Minden Kegy pontom elégetem egy Döbbenet fohászba//