AD&D mese: Ashabengázló falai

[kalidar]

Vak Bothain



A minotaurusz válaszán hümmögök egyet:

-Hm,...felőlem annyi sötételfet tiporsz el amennyi csak jól esik.Hogy mi bajod velük az a Te dolgod,Nekem csak az
számít hogy ugyan az szálka szúrja a szemünket.
Igyunk a kutyák vesztére!

A gnóm szavaira:

-Nem baj,jól esett beolvasni ezeknek a kocsma-nyulaknak...

Ezek után visszaáll a "rend" az ivóban,mindenki saját asztaltársaságához fordul ismét.Végül a druida is csatlakozik hozzánk,gondoltam hogy eképpen lesz,ha Neki is ellenségei az éjtündék most jó esélye van visszavágni.
A fogadós nagysokára kihozza a rendelt bort majd alaposan elrágódik a kapott pénzen,aztán távozik.

-No, a bemutatkozáson már túl vagyunk,...szóval Erailas tudja az őrposztok helyét és a főhadiszállásét...így hát odamegyünk,ellátjuk a sötételfek baját és kiszabadítjuk a törpéket...ez az Én tervem,van valakinek hozzáfűzni valója?

Kortyolok a boros-töményből...("Ehh,így elrontani ezt a töményet..."),tudom hogy rettenetesen egyszerűsített terveim
vannak de szerintem ebben a helyzetben nem is kell túlbonyolítani.

[Castor de Vinter]

//Félig OFF://

Adok egy listát a szóba jöhető lehetséges helyszínekről, ahol a kutatás folyhat. Ezeket a helyeket Rubin és Bothain egyáltalán nem ismeri, Carturok csak néhányat, Eralias pedig nagyjából-egészéből mindről tud valamit.
Mivel kell valamire hivatkozzatok, hogy hova mentek, örökké nem mondhatjuk mindig, hogy az "erdő", meg "a hely a hol a sötét elfeket sejtem". Nem kizárt hogy a városban fellelhetőek ilyen-olyan pontosságú térképek is, ha igény van rá, de azok után nektek kell menni, hogy képben legyetek. Nyilván nem kell az összes helyszínt kényszeresen végigjárni, (már csak azért sem mert van benne egy-két nagyon karakterhalál kockázatos helyszín) de legalább van valami, amire hivatkozhattok.

A cormathori kutatás helyszínei:

1. Csendes fenyves
2. Elhagyott erdészház
3. Elhagyott fatelep
4. Ashaben folyó erdei holtága (benne kis félsziget)
5. Remete barlang
6. Ezeréves tölgyliget (volt druida liget)
7. A Fehér hőforrás
8. A kopasz dombi Csillgavizságló romjai (elf rommaradvány)
9. Az óriások lapálya
10. Az ősi elf romváros: Cormanthor
11. Az Orr-szikla
12. A Vörös Menhír-kör
13. Elhagyott elf őrtorony
14. Myconid uradalom
15. Carturok minotauruszbarlangja
16. Farkastorok-víznyelő (Mélyvilági átjáró)
17. A Griff szikla
18. Formián kolónia
19. Ősi elf Sírkert
20. Aranylombos Driád Liget

Idő és tehetség hiányában arra nem vállalkozom, hogy magam készítsek el egy térképet, amin feltüntetem ezeket a helyeket, de gondolom a lista is megfelel tájékozódási pontnak, valami általam eszkábált gagyiság, vagy a semmi helyett.

[Quator ar Zaraquer]

Vaskoponya Carturok

*A fogadós gyanakvó kérdésére Carturok beletúr iszákjába és a mancsába akadó pár érmét (3 arany) egy lendítéssel kiszórja a pultra.*

- Na, itt van! Ha már nem elég majd szólsz! Lássuk azt a kancsó kevertet!

*Ezzel az asztala felé bólint a többieknek jelezve, hogy üljenek le. Ő is visszaereszkedik arra a tönkre, amit zsámoly gyanánt odahúzott, mert a székek kicsik a padok meg vékonyak errefelé. Egyik karmos kezét ráfekteti az asztal lapjára, a másikkal meg vaskos vándorbotját - és időnkénti husángját - babrája az asztal mellett. Továbbra is kissé gyanakvóan, de azért egy fokkal kevésbé ellenségesen méregeti a mellé szegődött triót. Bothain felvetésére még meg is élénkül a minotaurusz figyelme.*

- Tehát Erailas ismeri a mélyvilágiak nagyobb táborait! Ez jó. Mielőtt belevetnénk magunkat Cormanthor sűrűjébe, halljuk, melyik területen van a főhadiszállás és hol vannak az őrposztok! A törpéket szerintem szétosztották. Az építészt biztos a főhadiszálláson tartják. A többi viszont inkább az őrposztokat építheti az építész tervei alapján. Ha nem csak az építészt akarjátok, akkor el kell menjünk a többi helyre is. Bár először legyen meg a fő fogás és ráérünk utána is dönteni a maradék sorsáról.

*Közben mindenkinek töltött a kupájába a tömény-bor kevertből és mondandója végeztével a kancsóban maradt adagból jót kortyol Carturok is.*

[Con Larrodan]

Erailas

Magam is odatelepedek a kompániához, ahol éppen szabad hely van, nem különcködöm-tartom a távolságot senki fiától. A töményet egy halvány mosoly kíséretében egy fejingatással elutasítom... a már korábban kikért sörömet kortyolgatom tovább. Nem vagyok nagy alkohol fogyasztó, ez is épp elég, ha ugyan már meg nem árt.

- Örülök, hogy megismerhetlek titeket - biccentek immár asztaltársaimnak. Kérlek titeket igyekezzünk mind túlélni ezt a mentőakciót... elég halálban volt részem a közelmúltban, nincs szükségem többre.

Lassan újabbat kortyolok a sörömből, és követem a többiek beszélgetését. Mikor a törp rám, és a homály lakók helyére tereli a szót, leteszem a kupámat, de még nem szólok, látom Carturok is kivenné a részét az ötletelésből, így csendesen megvárom amíg ő is elmondja a magáét.

- A főhadiszállás nem jó ötlet - rázom meg tagadólag a fejem - szinte biztos halál. Hatalmas sík terület, több csapatnyi goblin, hobgoblin, ork és ogre. A lapályból elkergetett erdei óriásokról ne is beszéljünk. Ha őket még a magunk oldalára tudjuk állítani lehet egy hajszálnyi esélyünk, de a fő tábor az nem ér fel egy kölyökróka elfogásával. Négyen nehezen fogjuk megrohamozni őket.

-A kisebb őrposztok viszont már más kérdés... ahogy én tudom az elhagyott erdészháznál, fatelepnél, és a régi elf őrtoronynál sáncolták be magukat. Lehet, hogy ott lesznek a foglyok. Ott talán többet megtudhatunk.

Aztán szavam befejeztével újra kortyolok... hagyom, hogy a többiek emésszék a mondandómat.

[Antarys]

Ha mindenki leült én is csatlakozom. Kalapomból egy kis ülő alkalmatosságot varázsolok elő, melyet a padra helyezve, már felérem az asztalt. Érdekes, ennek a Carturoknak van sütnivalója... Erailas pedig úgy tűnik tényleg ismeri a környéket. Bothain, pedig nem is annyira vak, gyorsan leegyszerűsíti a dolgokat. Morfondírozom magamban.
- Az óriások meggyőzésében nem vagyok annyira biztos, mint a cserkészekében. Akik, biztosan segítenének kipucolni és visszaszerezni a kuckójukat. Már, ha tényleg az erdészházba hívatlan vendégek vackolták be magukat. Mondom Erailas felvetéseire.
- Én megnézném magamnak azt a helyet is, ahonnan elvitték az építészeket és mesterüket. És szerintem mindenképpen beszélnünk kellene ezzel a Haresk Malorn úrral is. Gondolkodom hangosan, miközben a tömény italt tartalmazó kupával szemezek. Nem kéne töményet innom, az árt a gondolatoknak. Hmm... vajon miért kellett a sötéttündéknek az összes törpét elrabolni, miért nem elégedtek meg a fő építész mesterrel? Azért, mert, úgy vélték, hogy ha egy mestert könnyebb pótolni, akkor se legyen, aki folytatja a munkát? Vagy azért mert a mester terveit más meg sem értené? Hmm... lehet ez utóbbi valószínűbb. Hiszen én is mérnök vagyok, a tervrajzaimat szándékosan védem az avatatlan szemek ellen. Igen. Akkor valóban a segéd törpök kiszabadítása az elsődleges, utána már Zhull mester tervei semmit sem érnek.

[Quator ar Zaraquer]

Vaskoponya Carturok

*Halk fújtatással nyugtázza Carturok, hogy Erailas teljesen elzárkózik az erősebb italtól, Rubin pedig csak méregeti. Bothain viszont belekortyol egy törpéset, így ő elég szívósnak tűnik a minotaurusz számára az elkövetkező megpróbáltatásokhoz. A lehetőségek latolgatását és a közös tudáshalmaz összerakását figyelmesen hallgatja. Majd ismét felveszi a beszéd fonalát.*

- A törperablás helyszínét tényleg érdemes lehet megnézni. Viszont Haresk Malornra ne vesztegessetek időt. Az egy elpuhult majom.

*Legyint lemondóan karmos mancsával Carturok.*

- Akkor a főhadiszállás túl nagy falat lenne még nekünk is... értem. Az őrposztok közül én amondó vagyok az elhagyott erdészházzal kezdjünk. Ha tényleg vannak a környékén onnan kitúrt cserkészek, akkor nemcsak a házuk visszafoglalásában segíthetnek, hanem a vackukért cserébe rábírhatjuk őket, hogy jöjjenek el a többi őrposztot bevenni is.

[kalidar]

Vak Bothain


A többiek beszédére kicsit jobban belegondolok Én is az egészbe:

-Hm,...valóban nem árt kicsiit alaposabban kitervelni az egészet...csöppet magával ragadott a harci hév.Én is amondó vagyok kezdjük az őrposztokkal,aztán lehet jut annyi információ a birtokunkba hogy a főhadiszállás is bevehető lesz.-majd a minotaurusz szavaira-Igen,ez hasznos ötlet,talán néhány elüldözött helyit is magunk mellé állíthatunk.
Reméljük a napokban verőfényes napsütés lesz,ha a szabadba sikerülne csalnunk a sötét fattyúkat biztosan örülnének egy kis természetes napfénynek.

A napon hunyorgó és kóválygó sötételfek gondolatára elvigyorodom és újabb kortyot húzok le az erős itókából.

[Antarys]

Tudtam én, hogy én leszek az, aki ezt a csapatot vezetni fogja... természetesen a háttérből. Hiszen ezeknek elég csak elhinteni a morzsákat... Úgy veszem észre: a minotaurusz nagy, erős és szeret más tollával ékeskedni. És nem nagyon van, aki ellenkezne vele. Hmm... Ez még kapóra is jöhet nekem a későbbiekben.
- Tudod a főtanácsos úr biztosan több részletet tud, mint amennyit elárult neked. Kacsintok Carturokra huncutul, miközben egy pillanatra leveszem tekintetem a kupáról. Nézz csak magadra... Nem vagy valami bizalomgerjesztő. Tartom meg bölcsen magamnak a nyilvánvalót, majd a törpéhez fordulok.
- Nekem tetszett a te verziód is. De lényegében azt is fogjuk tenni. Szólok Bothainhoz jelezvén neki, hogy a részletesen kidolgozott terv cseppet sem változtat az Ő tervein. Biztos vagyok benne, hogy néhágy jókor és jó helyen használt káprázat sikerre viszi majd a vállalkozásunkat. Ha jobban megbíznék bennük tán már most beavatnám őket abba, hogy mikre vagyok képes. De ami késik, az nem múlik. Lehet, hogy a meglepetés erejét kell majd használnom... megint.
- Erailas említette a drowk főtáborát. Nos, ha kevesek vagyunk oda, akkor majd csak beosonunk és kimentjük Zhullt, ha tényleg ott van. Azt pedig nyilván egy előzetes felderítés illetőleg az őrposztok bevétele után tudhatjuk meg, ahogyan azt Bothain is említette. Vetem fel a lehetőséget. Gyanítom ez meg se fordult a harci hévvel fűtött kobakjukban. Meg persze azután derülhet ki, hogy az építészmester hol van, hogy mágiával meghatároztuk a pontos helyzetét. Ennek előkészítéséhez kellene beszélni a főtanácsossal és azokkal, akik tanúi voltak Zhull munkájának. Jár az agyam a megoldáson. Mivel azonban még túl sok a "HA" a tervemben, majdcsak azután fedem fel, miután kivitelezhetővé válik.
- Ha úgy adódna akár a tábornál csinálhatunk valami figyelem elterelést, amiben amúgy nagyon jó vagyok, a mentőakció álcázásának. Teszem hozzá immár hangosan. Mondjuk én ugyanezt a taktikát választanám az őrposztoknál is, vagy legalábbis egynél. És megnézném, hogy hová és hogyan terjednek a hírek. Aztán hamis hírekkel manipulálnám az eseményeket, ha ez lehetséges...

[Con Larrodan]

Erailas

- Szóval, akkor ha jól rakom össze a dolgokat: először is menjünk el, és nézzük meg, honnan rabolták el az építőket; másodszor járjuk körbe az őrposztjaikat, hátha megtudunk valamit a felderítésből. Ez utóbbiban mindenképp számíthattok rám, és az erdei barátaimban. Ami a legkevésbé feltűnhet nekik, az a helyi élővilág. - folytatom tovább az előttem szólók ötlethalmazát.

- Mikor keljünk útra? - kérdezem csendesen, s felhörpintem az utolsó kortyot is a korsómból.

[kalidar]

Vak Bothain


A druida szavaira ismét fellelkesedek.Felhajtom az utolsó kortyot és a poharat az asztalra rakom,közben hátra tolom a székemet és felállok:

-Ez a beszéd,Erailas egyszerűen csokorba szedte a tennivalókat.Indulhatunk is,ne várjuk meg itt az uzsonna időt.

Szedelőzködni is kezdek,majd közelebb hajolva az asztaltársasághoz halkabbra fogott hanggal:

-Ám nem árt figyelnünk,ki tudja nincs e most is kémjük a kurafiaknak itt az ivóban.Bizonyosan megvannak a praktikáik rá hogy
leplezzék csúf pofájukat és bőrszínüket.

[Antarys]

- Akkor hát kalandra fel! veszem át a törpe lelkesedését. Noha a saját lelkesedését letöri a megjegyzésével, az enyémet nem tudja. Én is összepakolok: felállok kis magasítómról, majd a kalapom leemelem és kis sámlimat egyetlen mozdulattal "tökfödőmbe" rejtem. Majd lepattanok a padról, s vidáman az ivó belseje felé fordulok. Kalapom széles, köríves mozdulattal teszem vissza megszokott helyére. így köszönvén el az ivótól és az itt maradóktól... Aztán megperdülök és fütyörészve a kijárat felé indulok.

[Quator ar Zaraquer]

Vaskoponya Carturok

*Az indulás ellen Carturoknak sincs ellenvetése, így ő is feláll az asztal mellől a többiekkel együtt. A kancsóban maradt kevertet felhörpinti egy szuszra és leteszi a kiürült edényt az asztalra.*

- Tőlem mehetünk.

*Még kifelé menet odaint a fogadósnak és az otthagyott asztaluk felé biccent.*

- Ha nem volt elég az arany, akkor jegyezd fel és mikor visszajövök kifizetem a maradékot!

*Ezzel husángját vándorbotként használva kisorjázik a társaság után a fogadóból, hogy megnézzék maguknak az elrablás helyszíneit.*

[Castor de Vinter]

_______________________________________ 1 nap, dél_______________________________________________

Vaskoponya Carturok

A fogadós elégedetten biccent:

-Elég lesz minotaurusz, a következő alkalomra is.

Mindenki

Meglátogatjátok az Ashabeni építkezés helyszínét. A nyugati föld és sáncfal bontását végzik. A projeckt láthatólag épp elkezdődött, egyenlőre ott tartanak, hogy a régi felépítményeket elbontják. A bontási munkálatokkal nem álltak le, azt a törpék szakértelme nélkül is el tudják végezni, de az új fal alapozását már nem csinálják.
Továbbá az új fal számára nem láttok a helyszínen építőanyagot sem, kizárólag bontást végeznek, valószínűleg nem az egész szakaszt bontják, -hizen az építőket elrabolták akik az újat építenék- hanem csak egy bontásra ítélt megkezdett szakasz kibonátást fejezik be. A lyuknál felállított pavézéket és fatüske barrikádok építéséhez szükséges anyagokat találtok, és két szakasz íjpuskás-nehézgyalogost, akik a helyszínt biztosítják.

A katonák érdeklődve, de nem ellenségesen bámulnak rátok, Carturok miatt azonnal azonosítják hogy ti vagytok a kalandozócsapat.

- Üdv néktek! -kiáltja egy harcsabajszos. - Attól tartok itt nem fogtok törpéket találni...-ingatja a fejét a katona.
- Hiába fáradtatok, itt nem lelni nyomuk, jópár hét eltelt azóta, esett is és a bontó munkások is kijöttek. Nem találtok itt már semmit sem.

[Antarys]

Pff... méghogy nincs itt semmi nyom... de hiszen itt ez a rengeteg munkás!
- Szép napot! Kedves uram megtisztelne minket a jelenlétével?! Kiálltok vissza, miközben integetek a szószólónak, hogy jöjjön közelebb díszes kompániánkhoz. Nem akarok ugyanis kiabálni, hogy a világ megtudja miféle nyomokra is vagyok kíváncsi tulajdonképpen.
- Ön bizonyára látta ezeket a törpe mestereket, ezért személyleírást is tud róluk adni nemdebár?! Nézek fel a katonára, amint körünkbe ért... Ez egy fontos kérdés, remélem senki nem gondolta, hogy csak úgy nekivágunk és mindenféle jött-ment törpét megmentünk úton-útfélen.

[Castor de Vinter]

_______________________________________ 1 nap, dél_______________________________________________

A harcsabajszos összenéz a társaival és négyen is megindulnak felétek -a kíváncsiabbja akit érdekel a téma.

A harcsabajszos Rubin elé áll és meghajtja kicsit a fejét.

- Darren őrvezető.

-Személyleírást? Csak viccel ugye? Mindegyiknek több szőr volt a fején mint a hátamon, szakállasak voltak és törpeszerűek. Vagy három hónapig minden nap kijöttem ide, de nekem ennyi idő elteltével is mind egyformának tűnt... Ha kérdezték őket röffentettek valami választ, a szakállukba. Tudja nem voltak azok a beszélgetős fajták, a munka irányításán kívűl. Én meg nem tudtam őket különböztetni egymástól hogy melyik-melyik. A törpék mind olyan egyformák. Kicsik szőrösek, horkantgatnak, morogonak és szúrósan néznek, pont olyanok voltak mint az útitársuk....mégis milyen egyedi személyleírást akar? Még a munkásruhájuk is egyenszürke volt. Jó talán csak Zhullt, de ő mithrillel kivert szerszámokat hordott magánál, és vörös hajú volt.

-Viszont a támadó drowk! Na azokat viszont már meg tudtam különböztetni! Túl sokszor, túl közelről és túl sokat harcoltam velük, és az istenekre esküszöm, jónéhányat fejről megismerek már! A keményebb fegyverforgatókat akik rutinos visszavonulók. Nagy túlélők. Sajnos csak a hátukat láttam már mire ide szaladtunk, de ha maga is tíz éve havi rendszerességgel verekszik velük egy idő után már lesz szeme a pofázmányuk megkülönböztetéséhez! Van köztük egy fitos orrú -akit csak Piszének nevezünk- feketekávé szín szuka, picit sárgába hajló fehér hajjal, akit különösen gyűlölök, mert sok társamat megölte. Átkozottul gyors, hogy rohadna meg! Sajnos még nem döglött bele egyetlen rajtaütésbe se, de ami késik nem múlik!-szorul ökölbe a katona keze.