A Vihar elõtt...

Szerző: **Quiasse Limenel Umassyras** » 2006.02.28. 20:04

(Carolina con Ragucci)

*Leül a felkínált székre és elgondolkozik a pap mondandóján.*
- Megtisztelő számomra, hogy felkeltettem egy ilyen az én szememben fontos ember érdeklődését. Talán elismerés is. Gondolkoztam a nevemen, de nem tudom. Van egy név, ami közel áll hozzám. A Carolina. Nem tudom, hogy ez e az igazi nevem, de tetszik.
A "kisasszonnyal" kapcsolatosan kétségeim vannak. Talán csak megérzés, de felkeltette az érdeklődésemet. Ha oda jutok, akkor majd elbeszélgetek vele kettesben és tisztázom vele a dolgainkat.
Nem szeretném, ha kettészakadna ez a csapat. Úgy vélem, hogy jó emberek jöttek itt össze. Még a lány is próbált az ebédnél nem kínos helyzetbe hozni, és a félelem mellett érdeklődést is láttam a szemében. Mythart tartom kicsit furcsa embernek, de ha megismerjük egymást, biztosan biztosan kijövünk majd.
Amiről még beszélni szerettem volna, az a társam. Nekem nagyon rossz előtte titkolóznom és főleg mert róla van szó. Az életemet is rábíznám. Lehet, hogy elfogult vagyok amiért megmentette az életem, de a viselkedéséből, és ahogy hozzám viszonyult eddig, egy nagyon jó embernek ismertem meg. Kicsit talán közel is került a szívemhez. Mindenesetre nem tudom, hogy meddig leszek képes titkolózni előtte.
Csak ennyit akartam mondani.

Szerző: **Tysson-lar** » 2006.02.28. 20:17

(Bedal Alen)

* Bedal elgondolkodik.*
- A hölgy... mivel te is megtisztelsz bizalmaddal, és is megtisztellek: ma éjjel a hölgyet egy találkozóra hívtam. Csak kettesben. Mindent elmondok neki amit tudok, és sejteni vélünk, és megpróbálom rákényszeríteni, mondjon igazat. Talán még egy alku erejéig is fussa. Azt szeretném kérni... hogy rejtőzz el a szobámban, és kövesd figyelemmel a beszélgetést. A benned rejlő képességekkel, és a halksaágoddal tökéletesnek véllek a feladatra... azért hívtalak most ide, hogy meg is tudjam, mire is vagy képes ilyen téren. Már tudom, mit tehetsz puszta kézzel... de hogyan leplezed a mozgásod? Ami a barátod illeti... hazudnék, ha azt mondanám megbízok benne. Mindazonáltal nem adott rá okot, hogy az ellenkezőjét higgyem róla, mint amit mondd. Arra kérlek csupán, hogy ma este éjközép elött legyél itt. Ha a terveim szerint sül el a dolog, a barátodnak mindent elmondhatsz. Ha nem, akkor egyenlőre még nem szabad... türelem. Ez a második lépcsőfok, Carolina. Ha türelmes vagy, mindent elérhetsz, amire más népedbelik nem képesek. Márpedig gorvik híres a heves indulatokról, a kavargó asztrálvilgáról. Bámulatos vidék, bámulatos emberekkel. De nem szabad elfelejteni: türelem nélkül nemigen jut elöbbre az ember...
* Bedal politikusokat megszégyenítő módon gesztikulál, bár helyenknt igencsak ügyetlenül sikerül. Próbál a lányra hatni, néhol okítani. Türelmesen végighallgatja a lány feleletét, de még nem ereszti el. Megkéri, hogy mutassa be még egyszer a mozdulatot, amit ezelötti nap este mutatott.*

Szerző: **Quiasse Limenel Umassyras** » 2006.02.28. 20:33

(Carolina con Ragucci)

- Megteszem, amit tudok. Legyen, ahogy te szeretnéd. Még éjfél előtt itt leszek.
*Feláll és emlékezetében kutatva próbálja előhozni, hogy mit is csinált akkor a pappal. A reflexszerű mozdulatokat eléggé ügyetlenül csinálja, de lépésről lépésre, türelmesen végigmegy az egész mozdulatsoron. Teste adottsága és jó egyensúlya miatt a szaltózás az hamar megy neki, bár egyszer kétszer azér fejreáll közben. A lábsöprést nem tudja úgy kivitelezni, és a kézkicsavarást sem. De ennyivel is nagyon boldog. Végre tudja, hogy valamihez ért, mégha nincs is pontosan tisztában annak mibenlétével. Öröme nagyon látszik. Arca csak úgy ragyog.*

Szerző: **Desmond Tiny** » 2006.02.28. 20:41

(Fekete Mythar)

*Barátja noszogatására biccent egyet és feláll. Ő is leköszön a többiektől.*

-Na most egy kicsit elmegyünk levegőzni! Addig is mindenkinek további jó napot. Con! Köszönöm közbejárásod... Nem hoiszem, hogy nélküled ilyen könnyen ment volna. Szeretném ha az én kis megjegyzésemet senki sem mondaná el a hölgynek. Ezzel elrontanánk mindent! Nichen! Ne maradj ilyen csöndes elvégre te is a csapat része vagy, ha valami elképzelésed van nyugodtan elmondhatod! Ha kell megtalálsz!

*Azzal kisétál barátjával az ajtón és eltávolodnak már 100-150 lábra is mikor megyszólal.*

-Na drága barátom így áll a dolog! De látom Bedalon, hogy kicsit sikerült felderítenem az előbbi kijelentésemmel. Te mit gondolsz róluk???

Szerző: **Joe Lyon** » 2006.02.28. 22:03

( Con Bronta )

* Miután mondandója után látja hogy a többiek is átgondolták a dolgokat kissé eltöpreng a történteken. Mikor szépen sorjában mindenki elhagyja az asztalt és az emeletre távozik ő rendel még egy kupa bort, a távozó Mytharékat még felfigyel és annak kérésére csak egy fejbólintással válaszol, majd ismét gondolataiba réved. * < Hmmm… Még a végén kiderül, hogy Mythar a legszemfülesebb köztünk! Neki már legalább van annyi koncepciója, hogy jóban van a lánnyal, így jobban kiismerheti annak gondolatmenetét. A törp úgy tünik egyszerű és nyílt! Neki biztos sok hasznát vehetjük egy esetleges küldetésben. Bedal kissé kezd már átmenni megint idegesítőbe! Megbízom benne és tudásában, de nem biztos, hogy a módszer mivel a többiek felé közeledik megfelelő a problémák feltárásában a jelenlegi helyzetben. A gorviki lány tényleg nagyon úgy tűnt, hogy mit sem tud származásáról és próbál beilleszkedni közénk. Na de azért nem szabad egyenlőre szem elöl téveszteni! Nichen meg kissé még mindig zárkózott, de Bedal ismeri és szerintem megbízható! Na remélem sorra vettem mindenkit? Kíváncsi vagyok mi lesz Ivória apjának levelében. Sok minden fog attól a levéltől függni!>* Gondolatmenetének befejeztével hörpint egyet italából majd továbbra is az asztalnál üldögél, figyeli a betérő és a bent tartózkodó embereket.*

Szerző: **Tysson-lar** » 2006.02.28. 22:17

(Bedal Alen)

* Bedal próbálja megmutatni, hogyan is csinálta a lány. Ösztönzi, meg próbál segíteni visszaeleveníteni az multkori mozdulatsort. Megmondja a lánynak, hogy nagy valószínűséggel a stressz oldja fel a reflexszerű mozdulatsorokat, így megpróbálja stressz alatt tartani a lányt. Segít helyes pózba állni, majd meg is lepi, a lány hogyan viszi tovább a megkezdett mozzanatokat. Számára teljesen új felállás ez. Megpróbálja pontosan ugyanazokat tenni, amiket a multkor tett, és ezzel sikerül is megközelíteni a lány multkori produkcióját. Bedal számára ismeretlen harcművészetet űz a lány ez kétségtelen, és annyi újat mutat, hogy egy idő után hagyja, hogy a lány irányítsa. Egy órán át marasztalja a lányt, közben alaposan kifárasztja a gyakorlással. A végére megpróbálja elérni, hogy az alapvető mozdulatok visszaidéződjenek az emlékezetébe. Amikor Bedal úgy érzi, a lány a mozdulatokba kevesebb indulatot és ösztönt, hanem türelmet és higgadtságot, begyakorlott sorozatot lát, akkor megmutatja, hova is szeretné, hogy a lány bújjon. Félúton megtorpan.*
- Hát...tudod úgy vélem, mégis inkább jobb lenne, ha a szobádban maradnál. Túl kockázatos, és igencsak veszélyes. Ha a lány tényleg nem az, akinek mutatja magát, akkor igenis nagy veszélyben lehetsz. Ígyhát nem várhatom el tőled, hogy belemenj ebbe a furcsa játékba.
* Bedal leteszi kardját, tőrét, majd ismét a lányhoz fordu.*
- Nos... úgy vélem mára elég ennyi. Rendkívül gyorsan haladsz. Úgy vélem, ezeket már mind megtanultad valaha, csak kell valami, ami felidézi őket. Ha gondolod, segíthetek neked a gyakorlásban, ám ez nem az én asztalom. Sokkal inkább a lélek rejtelmeiben vagyok járatos, így nem sokat segíthet a továbbiakban a társaságom. Azonban előtted mered a következő lépcsőfok: higgadtság. Most már birtokában vagy némi tudásszilánknak a multadból. Használd őket okosan, és ne hagyd, hogy indulatok hozzák elő. Nem szabad, hogy görcsös reflexek hozzák ki, ésszel kell elösször megtervezned a mozzanatot. Ehhrz pedig higgadtág kell... az örületbe, káoszba fordult elme nem képes logikus gondolkodásban, ám a harc az elmék csatája is egyben: az őrület és az érzelem irányította akarat alulmarad a csiszolt mentálon. Ezt kell megjegyezned... felettébb üdítő volt a társoságod, Carolina. Most ne essék szó a feladatról... inkább mesélj: jutott eszedbe valami új?
* Bedal maga is elfárad egy cseppet. Kipirul az arca, kissé beleéli magát az atyai tanácsadogatásba. Tanácsait őszintén szívből jövően adja a lánynak, reméli, hogy az megfogadja őket.*
<... Jó úton halad... maradjon mindig ilyen, és hű társ és barát lesz... másoknak esetleg több is. Jól választottam Uram. Köszönöm, hogy bölcsességed megvilágította elmém a lány iránt!...>

Szerző: **Quiasse Limenel Umassyras** » 2006.02.28. 23:20

(Carolina con Ragucci)

- Nem is tudod atyám, hogy mennyivel tartozom neked. Hálám most az őszinteségem. Eszembe jutott pár dolog, de féltem, hogy a káromra válna, ha elmondanám akárkinek is. Nem vagyok biztos a dologban, de aggódom. Annyira sokat tettél értem, hogy nem vagyok képes előled rejtegetni tovább. Visszaemlékeztem, és a kezeimben két görbe rövidkard méretű fegyvert fogtam. De nem úgy ahogy a dzsad fogta Alidarban a tahdzsiját, hanem fordítva. És az is eszembe jutott, hogy hogyan tanítottak a mérgek használatára. Semmi konkrét, csak bevillanások. Meg fáklyás tömeg kergetett az éjszakában. Nem tudom, hogy mi lehet ezeknek a jelentése, de muszáj volt elmondanom.

- Szeretnék maradni. Érdekel amit a lány mond majd. Majd meglapulok.

Szerző: **Tysson-lar** » 2006.02.28. 23:28

(Bedal Alen)

* Bedalba a felismerés szikrája mar. A lány szavai mint üres barlangban visszhangoznak a fejében. Falfehér lesz az arca, a lány kezeit megfogja.*
- carolina... biztos hogy azokat a fegyvereket láttad? Egészen biztos? Mondd, a barátodnak milyen kardja van? Kérlek! Mondd el, ez nagyon fontos!
* Bedal látva, hogy kissé erőszakossá válik, lazít a fogásán. Fokozatosan visszatér az eredeti higgadtsága, de az elején látszik, meg val lepődve, és mellette rémült is.*

Szerző: **Quiasse Limenel Umassyras** » 2006.03.01. 0:04

(Carolina con Ragucci)

- De melyik fegyvereket? Nem ismerem ezeket a furcsa fegyvereket.

- Neki hosszúkardja van. Az erdőben is azt láttam nála és itt a szobánkban is az van.

- Azt hiszem, hogy ideje lenne elbújnom. Hova kellene?

Szerző: **Loachlan Weredin** » 2006.03.01. 0:08

(Fejszés Lunir)

*Kicsit elgondolkodik barátja kérdésén.

-Nos...hát...őszintén ennyi ismerkedés után kicsit még nehéz véleményt mondani...úgy látom Con nem szereti a viszályokat és elég jó harconak tűnik...Bedal kicsit túlságosan beleélte magát a vezető szerepébe, és kicsit túllépte a határt...azért mert nem kedveli Ivóriát, attól még nem kell nyíltan letámadni...a gorviki lány elég szótlan, tényleg olyan mintha csak megpróbálna beilleszkedni.Nem akarom alaptalanul elítélni származása miatt...és ezt értsd meg te is.Persze azért jó lesz vigyázni!

*Megköszörüli torkát majd folytatja.*

Nichen elég furcsa...nem gyanús...csak furcsa.Nem szól semmit...de egyelőre nincs vele semmi bajom.Lehet, hogy ebből a szótlanságból még lesz valami...nos...ugyebár itt van még Ivória.Hát nem tudom hogy mi rejlik a kedves, bájos kisasszony mögött...lehet hogy semmi...de lehet hogy ő az aki leginkább át akar verni minket...ha jól hallottam, egy levélről is szó volt...miért is olyan fontos az?Csak akkor tudhatunk biztosat ha az a levél megérkezik vagy mi?Nem a levél fontosságát becsülöm le csak tudod eléggé furcsa számomra hogy egy levéltől függ a feladat...

*Megáll egy kirakat előtt majd mélyen barátja szemébe néz.Egy ideig fürkészi Mythar arcát, végül megszólal.*

-És te ezek után mit gondolsz kedves barátom?Eljutunk célunkig egyáltalán ha továbbra is ilyen marad a "csapat" ?

*Kíváncsi arccal várja barátja válaszát.*

Szerző: **Tysson-lar** » 2006.03.01. 0:15

(Bedal Alen)

* Bedal némileg megnyugszik.*
<... Fejvadász!! Gorvik pokol! Sogron segíts meg.. ha a másik is valami hasonló fajzat, akkor végem! De nem hagyom annyiban! A lány útját akoris én fogom egyengetni, nem hagyom, hogy visszaneveljődjön! Ha az idegen ezért is van itt, ne számítson rá! Ha harcban nem is tündöklök úgy, mint bizonyára ő, hatalmam van hozzá, hogy megvédjem magam, és a lányt ha kell!...>
- Kérlek Carolina, ez fontos... tudod, hazádban nagy hagyománya van az embervadászatnak. Tudod, a különféle embervadászok sokféle fegyverrel dolgoznak...egyik jellegzetes fegyverük pedig a sequor, melyre pont ráillik a leírás, amelyet adtál. A különös mozdulatsor, és minden egybevág hát... figyelj Carolina! Sietnem kell a beszéddel, mert még sok a teendőnk! Ez a multad... áldás avagy átok is lehet. Rajtad múlik, miként használod fel. Borszató dolgokat művelnek a fejvadászok, habár munkájuk szükségességét nem kérdőjelezem meg. Mégis úgy hiszem, benned több rejlik egyszerű irányítható kutyánál.. márpedig a fejvadászok azok. Hatékonyság, hűség... igen, vannak erényeik. De a tudatos cselekedet, vagy erkölcs, és efféle erények merőben hiányoznak többségükből. A fegyverzet... utal viselőjének származására. Nem kétséges hát, ki voltál. Fejvadász. Ne feledd azonban: a jövő számít, azt pedig döntéseid milyensége határoz meg! A barátod... vele vigyázz kérlek. Ha tényleg fejvadász voltál valaha, azzal is számolnod kell, hogy hazád küldte őt, felidézni régi önmagad....hogy úja szolgálhasd Gorvikot. Kérlek, szemlélődj mindig nyitott szemmel!
* Az ágyneműtartó felé mutat.*
- Kockázatos ugyan, de én úgy sejtem, ha észrevétlen akarsz maradni, oda bújj el. vágtam rá egy lyukat, annak az eshetőségére, ha mégis vállalnád a kockázatot. A lyuk elé lesz tolva egy láda, hogy a hölgy ne jöjjön rá a turpisságra. Ha elég ügyes vagy, könnyen kijöhetsz onnan, és jól meg is lepheted az elenfeled. Ez azonban ismétem: óriási veszélyekkel fenyeget. Nem muszály megtenned...
* Bedal megint az ágyra huppan. Várja, mit mond a lány, majd mindenben segít eki, ha a rejtőzködést választja.*

Szerző: **Hakea Ello** » 2006.03.01. 0:28

(Miro)

<Most kell átgondolnom mindent, ki akar préselni. Nem teheti meg. Én maradok a kormányos. Nézzük csak...meg kell lepnem. Aljas, becsal a saját fészkébe és ott vár. No megállj csak, van egy ötletem.>

*Lemegy az ivóba, a kocsmárossal beszél ha tiszta a levegő és senki nem foglalkozik vele, ha mégis, olyan látszatot kelt, mintha faggatná hogy megérkezett-e már a levél. A levél időzítését éjközép előtt egy óra és öt percre módosítja, a levelet pedig Bedal úrhoz irányítja, mintha eleve az lenne megbeszélve, hogy ő kapja kézhez először, és megkérdezi, hanyas szobában alszik a pap. Kimegy az utcára, majd körbejárja az épületet, mintha sétálna, és tüzezesen átvizsgálja, hogyan lehetne legkönnyebben feljutni a szobába a bejárat használata nélkül. Visszamegy szobájába, majd kigondolja milyen öltözéket vegyen fel estére. Úgy dönt, hogy ez az est nem a színek fesztiválja lesz, hanem az árnyaké. Felölti magára a régen használt, éjfekete ruháját, ami gyönyörűen kihangsúlyozza könnyed testének minden apró domborulatát. Majd fölvesz egy ugyancsak régen használt, fekete, ezüsttel hímzett bársonyköpönyeget, ami talán a térdéig érhet. A ládához guggol le dolga végeztével, kinyitja annak titkos fiókját és...kipróbálja magát, a tükör előtt hajt végre néhány íves mozdulatot karjaival, majd elmélázik egy keveset. Végül az egész hóbelebancot visszateszi helyére, a ládát visszazárja és visszaöltözik, kócos haját kifésüli, sminkjét megigazítja, majd lemegy ismét az ivóba, ha valakit ott talál, beszédbe elegyedik vele, kicsit vidámabban mint a veszekedés után, de elég csendes hangulatában van.

Szerző: **Desmond Tiny** » 2006.03.01. 0:32

(Fekete Mythar)

*A törpe szavain kicsit eltöoreng, nem tudja igazán Miro állaásfoglalását ezért azt a témát kerüli, hogy gyanús-e vagy sem, de már úgyis elmondta erről a véleményét.*

-Nos igen a levél! Ivoria levelet küldött édesapjának, hogy minden részletes információt közölljön és a nyomozás végeredményéről is beszámoljon! Ugyanis senki sem biztos abban, hogy tényleg toroniak tették volna kivéve a kishölgyet.

*Barátja kérdésére csak egy valamit mond.*

-Ne aggódj barátom mindenképp eljutunk a célig. Ha mást nem ránkméretezett mahagóni dobozokban biztosan:D!

*Majd érzi gyomra kordulását és még hozzáteszi.*

-Barátom nekem most fontos dolgom van a rendházban. Ugye megértessz! Egy óra múlva találkozzunk az ivóban.... És ügyelj arra, hogy még véletlen se szólják el magukat a többiek. Egyenlőre búcsúzom.

*Azzal int Lunirnak és befordul az egyik mellékutcán, hogy valaki frissítőt találjon a biztonságos árnyak közt!

Szerző: **Loachlan Weredin** » 2006.03.01. 1:25

(Fejszés Lunir)

*Végig barátja szemébe néz ahogy az válaszol kérdésére.*

-Értem!Hát akkor sajnos még kénytelenek leszünk várni arra az átkozott levélre!Elnézésedet kérem, csak tudod nem így terveztem Erioni látogatásomat...de most már mindegy!Legyen igazad barátom!Sok dolgot éltünk már túl együtt, most se legyen ez máskép!

*Megértően bólint.*

-Természetesen menj csak barátom!És nyugodj meg, hogy gondoltad, hogy bárkinek is eljár a szája?Így ismersz te engem?*Megereszt egy mosolyt is.*Na jól van menjél majd akkor 1 óra múlva találkozunk!

*Azzal elindul még kicsit nézelődni a városban, mikor megunja, útja a fogadóba vezet, fel a szobájába.Közben int társainak akik esetleg még az asztalnál ülnek.Elmond egy fohászt családjáért és népéért, majd az ágy szélén ülve, lábát lógatva gondolkodik magában.

<Vajon kinek milyen titkos lapjai lehetnek?Nagyon de nagyon kíváncsi lennék, hogy ki itt a legnagyobb hunyó...na de majd később...ezzel ráérünk később...most vhogy többet kéne kideríteni a többiekről így áltolánosságban...nameg kicsit jobb összhangban lenni velük, mert ha csak Mytharban bízom meg...ketten nem tudunk bejutni Toronba...pedig mi aztán már tudjuk hogy mitől pezseg a kalandozóvér...na de mostmár hamarosan ideje lesz lemennem, mert bizony én is megéheztem...>

*Lemegy az ivóba, rendel magának vmi jó laktató ételt, és a kedvenc borát.Néha körültekint az itt lévő társaságokon, de inkább az ajtót figyeli, hogy mikor érkezik meg barátja.

Szerző: **Quiasse Limenel Umassyras** » 2006.03.01. 18:12

(Carolina con Ragucci)

- Fejvadász. Akkor mostmár biztos. Ó miért. De mindegy. Majd csak túlleszek a múltamon. És amúgy lehet kapni ilyen fegyvereket itt Erionban? Ha ezzel tudok harcolni, akkor be kellene szerezni egyet legalább nem?
- Van egy kis ellentmondás a szavadban atyám. Ha a társam fejvadász lenne és azért küldték volna, hogy megismertessen a múltammal, akkor már megtette volna. Ott volt rá a lehetősége az erdőben és itt volt egy egész este.
*Bebújik az ágyneműtartóba hanyatt és gondolkozik a pap szavain amíg nem jön Miro.*

A Vihar elõtt...

Ki van itt