***
Az őr írástudatlanságán belül kicsit megütközöm, de nem mutatom.
<Odahaza azért a városi őrök kibogarásznak egy levelet....> -gondolom lemondóan, majd merev vigyort erőltetve magamra fogadom a "szönyegcirkáló" -pap üdvözlését.
Gondolatban gyorsan számba veszem a teológiai képzettség és az egyházi tisztségek fokozatait, próbálom megsaccolni hogy a kurta kis pap hol helyezkedhet el a tudásbeli és a rangbeli létrán.
(Off: D20 alapkönyvben van erről infő a 20. oldal lap alján.)
Mivel tudom hogy nem mindegy mi a pap első benyomása rólam, próbálok kicsit a híúságára hatni.
<Túl nagyot nem hízeleghetek, mert átlátszó, de ezek annyira bele vannak szerelmesedve a hangzatos címekbe, hogy talán jól veszi ki magát, ha kicsit felmagasztalom...>
-Nos tiszteletreméltó Initiatus -("Beavatott" a shadoni teológiai képzettség harmadik foka a hatból, az egyházi rang és a teológiai tudás nem feltétlenül van egy szinten...
) Carlos Sacerdos atya, köszönöm a baráti és igen tiszteletteljes fogadtatást az Államszövetség nevében, bízom benne hogy hasznosan szolgálhatom majd hazámat Új Pyarront és képes leszek elősegíteni országaink zökkenőmentes kapcsolatait. -De kérem atyám; zavarba hoznak. Önök nagyon felértékelik az én méltatlan rangomat -és a paplovagok sorfalára mutatok- önök igazán szíves vendéglátók. Odahaza a kormányzót és a Krad-rend mestereit fogadják ekkora tisztességgel, mint önök engem; egy apró téglát a diplomácia építményében. -és biccentek a paplovagok felé.
<Te jó isten, mekkora lehet a felhajtás itt, ha két herceg találkozik?> -gondolom tűnődve miközben a pap szavait hallgatom.
Sajnálkozva húzom össze a szemölldököm az Arel pap szentséggyalázása hallatán.
- Oh, nos ez igen sajnálatos, megértem az önök indulatait, hiszen mi is szigorú büntetésnek vetjük alá a szentséggyalázókat odahaza.
- Csak remélhetem, hogy hatalmas istenük Domvik lesz olyan kegyes, és mint hallom szereti az Életet annyira, hogy megelégszik egy olyan jóvátéttellel, mit egy hitetlen száméra adhat és nem kívánja vérét. -rögtönzök gyorsan egy kis védőbeszédet az Arelita érdekében, végül is ez a dolgom.
Arra számítottam, és vártam is, hogy lesz valami hivatalos packázás meg aktatologatás az országba való belépésemkor, bólogatok is készségesen az atya szavaira.
-Természetesen, Carlos Sacerdos atya; mindennek megvan a maga rendje.
<Ellenben, hogy valami papi klastromba dugjanak aludni!
Na még csak az kéne!>-Bocsánat atyám de a pyarroni követségnek is megvna a maga rendtartása. Miután megérkeztem a városba, a hivatali eljárás szerint azonnal jelenkeznem kell a Pyarroni Nagykövetség épületében és fel kell vegyem a kapcsolatot a feljebbvalómmal, hogy a továbbiakról elirányítson. És bár szívem mindennél jobban kívánt vágya hogy alaposabban is megismerhessem a csodálatos templomépítő művészetüket, attól tartok egy ideig még vissza kell magam fogjam az urunk Fénye Monostor meglátogatását illetően, mert kötelességeim vannak, a hazám számít rám, és ahogy hallom a diplomatákohoz is elkél most egy jó szárnysegéd, úgyhogy ha ez megoldható, lehetséges volna, hogy az adminisztratív kötelezettségeim után utbaigazít, hogy merre találom a pyarroni Nagykövetség épületét?
/
>
, akinek köszönhetően van még esélyem bizonyítani, de nem önnek, hanem neki, Domingez atyának és apámnak, Deniel Bertramnak. Sajnálatos uram, ha csalatkoznia kell bennem, de nem szenvedek kihíváskényszerben és nem óhajtok nagyobb dolgot, mint például ezt az ominózus Arelitát kikaparni az Inkizíció karmai közűl. Azt hiszem ha ez sikerülne, akkor elégedett lennék ...uram. Egyébiránt meglep hogy ennyire elbagatelizája az Arel-pap esetét. Ha egy ilyen csipp-csupp ügyben vereséget szenved a pyarroni diplomácia, hogyan várhatnánk el a diplomatáinktól hogy háborút simítsanak el békévé? Vagy talán az a célunk hogy Shadon abban a hitben ringassa magát, hogy a mi diplomatáink töketlen balfékek, akik csak arra jók hogy a helyi kurtizánokat hozzák zavarba,... uram!? Nem szeretem a szentséggyalázókat bárki is kövesse el, de úgy vélem hiba lenne az arelitát a disznók közé vetni. Lehet hogy az arelita egy idióta vadbarom, de a MI vadbarmunk, a mi állampolgárunk, és a mi feladatunk megvédeni az állapolgáraink jogait! Már megbocsásson, de szarok rá hogy a királynő meddig jutott a gorvikiakkal, tölem akár a valagába is dughatják a ramireájukat; ezerszer jobban izgat hogy mi van a "tapló" földijeimmel! A saját honfitársaimért, az embereinkért és a hazámért érzek felelősséget, mert ezek számomra "nagy" dolgok, ezekért fog elszámoltatni a hazám, a saját lelkiismeretem, és az Úr Kyel! Tőlem akár Gorvik meg az egész istenverte shadoni udvar felfordulhat a saját mocskában, csak a saját állampolgárainkat mentsük ki előbb, aztán felőlem halálra is hághatja egymást Gorvik és Shadon,...uram!
Bezzeg otthon...tudtam én hogy inkább az Emírségekbe kellett volna menjek...nem csoda hogy Lyec meg van őrülve...évek óta itt tengődik egy jó numera nélkül... 
Nagyjából már körvonalazódik bennem mvel védem: lángteremtés? Mágia sem kell hozzá elég egy ügyes kezű vásári mutatványos, és egy gombostűnyi kéndarab, hiszen a kén akár magától is begyulldhat, elég egy kis dörzsölés, aztán bárkivel el lehet hitetni, hogy hű de nagy mágus. Talán még itt Sahdonban is van olyan csepűrágó aki képes egy ilyen hétköznapi trükkre...ettőkl eltekintve a lány lehet hogx mágustanonc, de ha sikerül bebizonyítanom, hogy efféle jelenséget mágia nélkül is el lehet érni, akkor ejteniük kell a vádat.>